"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. október 31., szerda

November hónap

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál.Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb.

A meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik, Rudan Mária: Nyilas zodiákus 

 a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.



"A márciussal kezdődő régi római év kilencedik hónapjának elnevezése a latin novem (kilenc) szóból ered. Julius Caesar (i.e. 100-44) naptárreformja óta a 30 napos november a tizenegyedik hónap. Másutt inkább az ilyenkor jellemző időjárásról vagy az évnek e szakában szokásos tevékenységekről nevezték el ezt a hónapot. A hollandoknál például régen Slaghtmaand (slaght = mészárlás) volt a neve, ugyanis ekkor ölték le disznókat, birkákat, barmokat, és sózták le a húsukat, hogy legyen mit télen enniük. Az angolszászok egyszerűen csak wind-monath-nak (szélhónapnak) nevezték, mert ekkor vette kezdetét a szeles, hideg idő, amikor a halászok partra vontatták hajóikat, és a következő tavaszig nem futottak ki a tengerre. A francia republikánus kalendáriumban a nagyjából novembernek megfelelő - október 22-tol november 20-ig tartó - időszaknak Brumaire (köd-hónap) volt a neve, míg a frankok Herbistmanoth elnevezése az állatok begyűjtésére, hazaterelésére utalt.
 Nálunk e hónapot Szent András havának vagy őszutónak hívták. A Csízió szerint az egészség megőrzéséhez ilyenkor elsősorban a tyúkmonyt (tojást) és mézet kell fogyasztani, de megengedett a tehénhús és a gyümölcs is. Inni csak módjával és főleg gyógynövények főzetét szabad. Ártalmas és ezért kerülendő bármilyen állat fejének a megevése, és a fürdőzésnek valamint a szerelmeskedésnek sem ilyenkor van itt az ideje. Szent András havában születni viszont kifejezetten előnyös, ezekről az emberekről ugyanis úgy tartják, hogy becsületesek, nemes bölcsek, okosak, takarékosak, jó elméjűek. Minden dolgaikban jámborak, tökéletesen hűek, istenfélők, igazságszeretők és szerencsések.
 Ebben a hónapban eleink az elkövetkező évszak időjárására a nyers bükkfáról levágott forgácsból következtettek: ha száraz volt, enyhe időt vártak, ha viszont nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek. Az angolok nem a bükkfa forgácsát, hanem a makkját használták előrejelzésre. Ha a Mindenszentek napján megvizsgált makkot száraznak találták, kemény hidegre számítottak, ám ha a makk nedves és matt színű volt, csapadékos, de viszonylag enyhe telet vártak.
Ez utóbbit prognosztizálták a novemberi kemény fagyokból is. A zivatarnak viszont nagyon megörültek, mert termékeny évet jelzett előre.
/forrás:november Rosta E./. "

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.

Jeles napok novemberben:    
Mindenszentek napja (november 01.)
Halottak napja (november 02.)       
Szent Hubertus (november 03.)
Szent Márton napja (november 11.)
Erzsébet napja (november 19.)
Katalin napja (november 25.)

András napja (november 30.)

Régi magyar elnevezések
Január - FERGETEG hava
Február - JÉGBONTÓ hava
Március - KIKELET hava
Április - SZELEK hava
Május - ÍGÉRET hava
Június - NAPISTEN hava
Július - ÁLDÁS hava
Augusztus - ÚJKENYÉR hava
Szeptember - FÖLDANYA hava
Október - MAGVETŐ hava
November - ENYÉSZET hava
December - ÁLOM hava
A hónapok régi katolikus keresztény elnevezése:
Boldogasszony hava (január)
Böjtelő hava (február)
Böjtmás hava (március)
Szent György hava (április)
Pünkösd hava (május)
Szent Iván hava (június)
Szent Jakab hava (július)
Kisasszony hava (augusztus)
Szent Mihály hava (szeptember)
Mindszent hava (október)
Szent András hava (november)
Karácsony hava (december)  


Novemberi babonák
A népi kalendáriumok szerint november 11-re, Márton-napra híznak meg a fiatal libák, így nem véletlen, hogy már a régi időkben is hatalmas lakomákkal ünnepelték meg ezt a napot, ami nem mellesleg az újbor és az utolsó vásári nap ünnepe is volt. A régi paraszti gazdaságokban állhatatosan vallották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Természetesen a naphoz további hiedelmek is kapcsolódnak, történetesen aki Márton éjszakáján álmot lát, boldog lesz, de mivel az újbort is ilyenkor kezdik meg, így ha valaki ettől spicces lesz, a következő évben elkerüli majd a gyomorfájás, fejfájás.

Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. A népi meteorológia fontos eszköze volt annak a libának a csontja, amit ezen a napon fogyasztottak el. A jól átsült liba mellcsontjából ilyenkor jósolják meg, milyen lesz a tél: ha fehér, akkor kemény, havas télre számíthatunk, ha szürkés, akkor latyakos, enyhe évszak köszönt ránk.

Szent Erzsébet napja, a tél erejét szabja. Ha november 19-én havazik, akkor a telet illetően több dologra is számíthatunk, a néphit szerint egyrészről fehér lesz a karácsony, másrészről enyhe decemberre, kellemes évszakra számíthatunk.

Mivel Erzsébetet a szegények védőszentjeként tartják számon, így országszerte több jótékonysági bált is rendeznek ilyenkor. A legenda szerint Erzsébet királylányként elemózsiát vitt a szegényeknek kötényében, azonban édesapja II. András ezt észrevette. Amikor dühösen számon kérte rajta, a kötényben lévő étel rózsaszirmokká változott…

Katalin napja
Szent Katalin nevéhez számos dolog köthető. Egyszerre védőszentje a kórházaknak és betegeknek, de a diákoknak és egyetemeknek is, napjához, november 25-hez pedig leginkább a házassághoz jóslások kapcsolódnak. A letört gyümölcsfagallyat ezen a napon vízbe kellett tenni, ha az Karácsonyig kivirágzott, kihajtott, akkor a házban nagy valószínűséggel házasságkötésre is sor kerül majd a következő év folyamán. A férfiak Katalin napját végig böjtölték, éjszakára pedig egy lányinget tettek a párnájuk alá. A néphit szerint ekkor megálmodhatták ki lesz a feleségük.

Természetesen a naphoz időjóslás is kapcsolódik, hiszen ha Katalin kopog, a karácsony locsog. Egy másik hiedelem szerint olyan januári időjárásra számíthatunk, amilyen ezen a napon van, másnapja pedig a februári időjárásra enged következtetni.

András napja
November 30-a a meteorológiai tél, továbbá az évszakhoz tartozó, hagyományos disznóvágások kezdetét is jelenti, innen ered a disznóölő Szent András elnevezés. Az ehhez tartozó mulatságok és lakomák egészen farsangig eltartottak. A nap népszerű tevékenységei közé tartozott az ólomöntés és a gombócfőzés. Előbbiből a leendő férj foglalkozására derülhetett fény, míg utóbbiból a nevét tudhatta meg az eladósorban lévő lány. Apró papírlapokra neveket írtak és a gombócba rejtették, majd kifőzés után választottak egy-egy gombócot és kettévágva megtudhatták ki lesz a jövendőbelijük.