"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2012. szeptember 29., szombat

A vörös bolygó

 Mars

Valószínűleg feltűnő vörös színe ihlette az ókor emberét, hogy a római hadistenről nevezze el. Noha csak feleakkora, mint a Föld, az összes égitest közül mégis ez hasonlít legjobban lakóhelyünkhöz. A Marson egy nap alig tart tovább, mint a mi bolygónkon, és hasonló tengelyferdeségének köszönhetően még évszakok is megfigyelhetők rajta. A felszíne is csaknem ugyanolyan változatos.

MarsA sarkokat fehér, víz és szén-dioxid alkotta jeges pólussapkák fedik. Hegyeket, sőt óriási, régen kialudt tűzhányókat mászhatnánk meg a bolygón. A Marson található a Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons, amely közel huszonhat kilométer magas (háromszor magasabb, mint a Föld legnagyobb hegyei) és a lába a Kárpát-medence egészét(!) betakarná. A Földön a hasonlóan nagy vulkánok a súlyuk miatt belesüllyednének a kéregbe, itt viszont a Mars gyenge gravitációja miatt a vulkáni hegyek kisebb súlyúak.
A viszonylag kis gravitáció egy nagyon ritka szén-dioxid légkört tart a bolygó körül, felszínén százszor kisebb a légnyomás, mint a Földön. Mégis, a Marsot övező gázréteg elegendő ahhoz, hogy időnként akár a fél bolygót is betakaró homokviharok söpörjenek végig a felszínen. Éghajlata kismértékben eltér a Földétől, a hőmérséklet a legtöbb helyen a fagyos -120 és a langyos +20 Celsius fok között változik.
Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars éghajlata sokkal melegebb volt, és a felszínén vízfolyások hömpölyögtek. Erre a kiszáradt folyómedrek utalnak. A víz kölcsönhatásba lépett a felszínt alkotó vassal, ami ennek következtében "elrozsdásodott". A rozsda jellegzetes vöröses színt ad a felszínnek.
Felülete ma száraz. Sok helyütt kövekkel borított száraz sivatagokat találunk. Két Viking-űrszonda is ilyen vidékre ereszkedett le. 1976-ban a Viking űrszondák életet is kerestek a Mars felszínén. Számos kísérletet végeztek az élet kimutatására, de nem jártak sikerrel. Találtak ugyan érdekes és gyanús gázcserére emlékeztető kémiai folyamatokat, de nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy azok élő vagy élettelen anyagtól származnak-e. (Azonban az Antarktisz jegében több, a Marsról származó kőzetre bukkantak, amelyekben - úgy tűnik - életnyomok is fellelhetőek.)
A Mars körül két kicsiny hold kering, melyek szabálytalan formájú törmelékek. Valószínűleg a kisbolygó-övezetből származnak, csak a bolygó gravitációja fogta be őket. (Nap körüli keringésük során túl közel kerülhettek hozzá, így azóta körülötte kénytelenek körözni.) A nagyobbik, belső hold, a Phobos alig huszonkét kilométeres szikladarab. Mindössze hatezer kilométerre kering a Mars felszíne fölött, s egyre közelebb kerül a bolygóhoz. Lehet, hogy százmillió éven belül szétesik, gyűrűt formál a Mars körül, vagy esetleg rázuhan a bolygóra. A másik hold, a Deimos, mely a maga tizennyolc kilométeres átmérőjével a Naprendszer legkisebb ismert holdja. Mindkét égitestet sötét, alighanem szénben gazdag kőzetek alkotják. Finom porral borított felszínüket számos repedés hálózza be. /forrás: Naprendszer/

Mars kutatás

A kis kíváncsi

Az MSL marsjárója, a Curiosity (Kiváncsiság) körülbelül kétszer hosszabb és ötször nehezebb, mint az eddigi Mars-járók, kilencszáz kilogrammot nyom, és 183 centiméter magas. Az elődeihez hasonlóan hat kereke van, viszont ha egy meghibásodik, akkor az nem marad beragadva, mint a Spiritnél három éven keresztül, hanem szabadon tud forogni majd.


Click Here for: "How to Get to Mars. Very Cool!



2012. szeptember 28., péntek

A pákozdi győzelem

 1848.szeptember 29-én  a magyar honvédsereg Pákozdnál megállította Josip Jellacic császári altábornagy, horvát bán csapatait.

A pákozdi csa­ta az 1848-49. évi for­ra­da­lom és sza­bad­ság­harc fi­a­tal had­se­reg­ének el­ső győ­zel­mét hoz­ta a már­ci­u­si for­ra­da­lom vív­má­nyai el­len fel­lé­pő, Habs­burg bi­ro­dal­mi ér­de­ke­ket vé­dő Jel­la­sics al­tá­bor­nagy se­re­ge fe­lett. A győ­ze­lem olyan tör­té­nel­mi idő­szak­ban kö­vet­ke­zett be, ak­kor bi­zo­nyí­tot­ta a hon­véd­ség harc­ké­pes­sé­gét, ami­kor a for­ra­da­lom lét­ér­de­kei fo­rog­tak koc­kán. A hon­véd­se­reg szer­ve­zé­sé­ben és fel­ál­lí­tá­sá­ban Bat­thyá­ny La­jos, el­ső fe­le­lős ma­gyar mi­nisz­ter­el­nök kulcs­fon­tos­sá­gú sze­re­pet vál­lalt. A pá­koz­di győ­ze­lem el­ső­sor­ban er­köl­csi és po­li­ti­kai si­ker volt, amely a sza­bad­ság­harc egész győ­zel­mes idő­sza­ká­ban erőt adott a to­váb­bi küz­de­lem­re.

Fák - a diófa

 A diófáról nem lehet lelkesedés nélkül írni. Ő a kert nesztora, szeniora, bölcs, öreg uralkodója. Magas és szélesen elterülő koronája sok helyet követel.

Egyes fákat a korai természetvallások óta szent faként tisztelnek az emberek. A diófa mindig is szent fának számított.

A régi görögök a diót Zeusznak szentelték, minden istenek apjának. Szent ételeikben a dió is szerepet kapott, és „szerelmi bájétel”-ként is szerepelt.

A magyar nép szereti a diófát. Megkülönböztetett fa. Nincs még egy ilyen fa.
Hatalmas   mégis közel áll hozzánk. A legközelebb a nagy fák közül. Egyéni tulajdonságai vannak, és hat ránk. Érzelmileg, gondolatilag, jelképileg.
A diófa jelkép is. Hatalmas gömbkoronája a világ jelképe.

A németek tartották úgy, hogy aki a diófa árnyékában elalszik, megálmodja, mi az igazság. Ha ébren marad, emlékei erősödnek fel, gondolkodása kitisztul. Akaratereje megnő, a hangulati kilengések lecsendesednek. És érzéke lesz a mértékletességhez. Mindez azért történik így, mert a magas diófa összeköti a földet az éggel, és a földhözragadt emberhez kever egy kicsit az égiekből.

A régi germánoknál a dió - jóízű belével, kemény héjával - a Lényeg mint fogalom jelképe volt, annak a lényegnek, amit a külsőségek magukba rejtenek.

Szerelmi és termékenységi jelkép 

A diófa sok, áldott diótermésével régi termékenységi jelkép is. A magyar nép körében is és még sok más népnél is. A dió és a diófa ősi szerelmi praktikák eszköze.
A diótermés a római kor óta az európai népek körében termékenységszimbólum. A diófát a rómaiak Jupiternek szentelték, és Diana ünnepét a rómaiak diófa árnyékában tartották meg.
Ugyancsak a római kor óta szokás a lakodalmakon a dió szétszórása, az ifjú párra diót szórtak, hogy Jupiter a fiatalasszonyt termékenységgel ajándékozza meg.
Ezzel nem csak a főistennek üzentek, hanem az ifjú párnak is jelezték, hogy vége a gyermekkornak, és a házassággal eljött a termékenység ideje.
A házasulandó fiatalok dióval való meghintését az európai zsidó népszokás is átvette. Erre hagyományosan akkor került sor, amikor a házasulandókat kihirdették.
Persze, termékenység házasságon kívül is előfordulhat. Az így született gyereket német földön a középkorban "diófáról pottyant" gyereknek mondták.
Az 1600-as években német vidékeken szokásban volt, hogy egy házasuló parasztlegény diófát ültessen. Ez a szokás francia földön is élt, szinte minden házasságkötéskor diófát ültettek.
A diótörés a cél elérésének példájaként szerepel a német példabeszédekben. Lakodalmakkor szokás volt diót szétszórni a vendégek között, mert az az ifjú párnak szerencsét, termékenységet, szaporaságot hoz. Még inkább, ha a dióval megdobálják az ifjú párt. Gazdag és szegény, szép és csúnya, fiatal és öreg lehetett az ifjú pár, a dió-áldás mindenkire hatott.

Régi német mesék szerint a diót szerelmi jóslatokra használták. Karácsonykor a fiatal szerelmesek két diót dobtak a házi tűzhelybe. Ha a két dió a nagy hőségben egymás mellett marad, házasságuk szilárd lesz.

Osztrák népi jóslás férjhez menendő leányok számára, hogy ha a dióverő pálcát feldobják a diófára, és az fennakad az ágakon, jövőre esküvő lesz.

Ugyancsak német néphiedelem, hogy ha terhes asszony szedi a diót, termékenysége a diófára is jó hatással lesz, többet fog teremni.
A spanyoloknál régen a dió a termékenység, az egészség és a vágy jelképe volt. Ha egy új házas fiatalasszony azt remélte, hogy lesz még néhány éve az első gyerek érkezése előtt, a lakodalma napján annyi diót kellett, hogy a mellényébe rejtsen, ahány évet remélt. Érdekes módon ez a hiedelem a román népszokásban is élt, talán közös latin gyökereik okán
Azt tartották a spanyolok, hogy aki egy kosár diót kap ajándékba, az szerencsés lesz. Aki pedig a kalapja alá diólevelet tesz, azt elkerüli a fejfájás.
Viszont a franciáknál nem biztos, hogy szerencsés, aki diót kap. Landes-ban (ez egy francia vidék) ha leánykéréskor az ebéd után egy tál diót szolgáltak fel, az a visszautasítás jele volt.
Egy francia városban, Poitou-ban a házasulandók szokása volt a város főterének diófáját körültáncolni. A termékenységért, a leendő fiatalasszony sok tejéért.

A kínai nyelv jelképrendszerében a dió a kacérkodás, a flört jelképe.

A diófa a boszorkányok fája   Egy ógörög legenda szerint egyszer fiatal lányok egy csoportja körtáncot lejtett a szent fa, a diófa körül. Megijedtek valamitől, valakitől, és a diófa alatt kerestek menedéket. A diófa pedig megvédte őket. Diókká változtatta, és elrejtette az ágai között. Persze, a leányok között - mint mindig - boszorkányok is voltak, a diófa azóta is az ő fájuk.




Dió gyógyhatása blogom társoldalán: Ízek birodalma olvasható!


2012. szeptember 25., kedd

A magyar nyelv

A kenyér, föld, só, otthon, öröm, szeretet, születés és vég csak anyanyelveden érthető mélyen, csak ezen a nyelven hatnak a gyökerekig, csak így lesz döbbenet a halál, mennyei érzés a szerelem.
Hogy ki volt nekünk Kodály, Munkácsi, Szent-Györgyi? Megtanulhatod. 
Tudd azt, mi által lettek nagyok: anyanyelvükön művelődtek.
Tudd: az anyanyelv emel emberré!
Tudd: ,,Oh, jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok. S azt meg kell védened.”

 
„Aki messze indul, emlékeit is viszi magával
                                s rokonná válik a felhővel, földdel,
                                                                       az út menti fával…
                                Hazája lesz a nagyvilág s a vándorbot
                                                                        ha el is vásik,
                                szülötte földje ugyanaz, bárhol járjon,
                                                                       sohase másik.
                                Mint lábunkban a lépés, mint kézben
                                                                          a mozdulat-
                                Úgy él bennünk, sohase szolgálunk
                                                           nálanál nagyobb urat.
                                S a nyelv, melyen a legtitkosabb
                                                         gondolatok szárnyra kelnek,
                                bennünk rejtezik, mint felnőttben az
                                                              örökifjú gyermek.
                                Eldobhatjuk a terhet, ellophatják kis
                                                             batyunkat tőlünk-
                                utolsó útravalónk marad s lesz:
                                                                legerősebb őrünk.”
                                                            / P. Buzogány Árpád: Hosszú útra való szavak /



Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta:
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet".
N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század):
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság."
George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta:
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Grover S. Krantz amerikai kutató:
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv, megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
Berglund svéd orvos és műfordító:
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003.. XII. 2. 5. o.)
Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." 


Minden nemzetnek fő kincse a nyelve. Bármit elveszíthet, visszaszerezheti, De ha nyelvét elveszti, Isten se adja vissza többé." ...

Szavakkal bántani..

Manapság  gyakori szó a munkaviszony megszüntetésére, a szerződések felbontására utaló kirúgták.

Baráttalan szeretettelen, jóság nélküli világban élünk.
A szavak a lelkünkről árulkodnak. Ma mindenkit "kirúgnak" -  nem elküldenek, elbocsátanak. Nincs bocsánat-rúgnak.
A jó szó hiánycikk lett. Korszerűtlen. Pedig néha egyetlen jó szó is megmentheti az embert. Nem pénzkérdés.




2012. szeptember 23., vasárnap

Új blogom elérhető   http://konyhatunder1.blogspot.hu/  Ízek birodalma,

Szeretettel várok mindenkit aki szereti a jó ízeket, recepteket!

Kékfestett kelme

Kékfestett a Kertészeti Kiállításon


IMG_6683.JPGIMG_6690.jpg


Minden anyag között könnyedén felismerhető a kékfestett kelme, mely egyik oldalán mintás, a fonákján azonban egyszínű. Készítésének titka avatatlanok előtt rejtve marad, története azonban megismerhető.
A kékfestő anyag mintázása a több ezer éves batikolásból ered. A festésre szánt fehér pamut- vagy lenvászonra először - mintafával, nyomódúccal - egy viaszos védőréteget nyomtak, amit nem fogott meg a kék festék, és ezért ott fehéren, vagyis festetlen maradt a minta. (A védőréteg összetétele a mesterek féltve őrzött kincse volt. Receptjét titkosírással jegyezték fel, az unokák pedig csak hosszas fejtörés során találták meg a megoldást.) Mikor a védőréteg megszáradt, már jöhetett is az összetéveszthetetlen színű kék festék a festőfürdőben. Az indigót vasgálic és mész segítségével redukálják, és a megfelelő sűrűségben töltik bele a festőkádakba (küpákba), ahol belemerítik az anyagot. Áztatják, majd szellőztetik. Az eddig zöld színű indigó a levegő hatására oxidálódik és megkékül. A kelme végleges színét az határozza meg, mennyiszer mártották-levegőztették az anyagot. Nálunk az Alföldön a világosabb, a Dunántúlon pedig a sötétebb kék szín terjedt el.
Európában a kelmefestők eleinte a festőcsüllengő nevű növényből nyerték a kék színt, de India felfedezése után hajószámra érkezett a tartósabb hatást biztosító indigó. A XVIII. században Európában egyre több manufaktúra létesült, rohamosan fejlődött a textilfestő ipar, a mintakincs is egyre csak gyarapodott. Az új eljárások között kialakult a reservnyomású kékfestés is. A XVIII. század közepére már egész Európában ezt a technológiát alkalmazták, így gyakori volt a kékfestős kendők, terítők, ingek, szoknyák, kötények, de még ágyneműk használata is. Aztán az ipari fejlődés következtében a XIX. században ez a manufakturális ipar hanyatlásnak indult. Megváltozott a falusi életforma, és a városi ipari munkások "korszerű" viselete nem tartott igényt a kékfestett kelmékre.
 
 A kékfestés kihalóban lévő textilfestő eljárás lett.  
forrás: sulinet

Kertészeti Kiállítás

 2012. szeptember 21-23. Szigetszentmiklós
   Hortus Hungaricus, az ősz legnagyobb kertészeti szakkiállítása és vására.  
 3500 nm-en rendezik meg, immáron 19. alkalommal.

2012. szeptember 22., szombat

Édes élet -Csók István életmű-kiállítás

  Szeptember 30-ig tekinthető  meg Balatonfüreden
A Szent István Király Múzeum és a Vaszary Villa közös kiállítása

Csók István a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb magyar képzőművésze, a francia impresszionizmus legderűsebb hazai követője, az életöröm festője. A művész halálának ötvenedik évfordulója alkalmából 2011 tavaszán nagyszabású életmű-kiállítása nyílt Székesfehérváron Bálványok és démonok címmel. A festő gazdag életművéből válogatva ezúttal Balatonfüreden, az impozáns Vaszary Villában folytatódik kiállítása. Csók István hatalmas életműve átível a modern művészet legizgalmasabb időszakán. Képein életre kelnek a békeidők nagyvilági asszonyai, párizsi szalonok és vidéki főúri kastélyok mindennapjai. Felidézi Züzünek becézett kislánya gyermekéveit, az első sétát, a gyerekszoba varázslatos miliőjét. Bepillanthatunk a műteremben folyó munkába, a pózoló vagy pihenő aktok rejtelmes világába. A festővel együtt kalandozunk a Sárköz vidékén, ámulhatunk a sokác viseletek merész színvilágán. Csók magával visz minket megálmodott Árkádiájába, amelyet hol Mohácson, hol a Balaton partján vázolt fel. Ízelítőt kapunk a háború előtti strandéletből, megcsodálhatjuk a tó habjaiból Vénuszként kikelő fürdőzők alakját. A nyaranta Balatonaligán dolgozó festővel merenghetünk a Balaton „rózsaújjú hajnalán”, haragos zöld vizén, opálos csendjén

. A Vaszary Villa tárlata számos magyarországi köz- és magángyűjtemény kincseit mutatja be, kiegészítve a festőnek a Szent István Király Múzeumban őrzött személyes bútoraival, tárgyaival.

Egy lenyűgöző, mormotákkal „suttogó” 8 éves kisfiú

Szinte hihetetlen, ugyanakkor szívmelengető kötelék alakult ki egy osztrák kisfiú és
az Alpok mormotái között.

Alapvetően visszahúzódó, az embertől nagyon tartó állatok a mormoták.
 Olyannyira, hogy amikor megérzik az ember közelségét azonnal riasztják társaikat a veszélyre, és szempillantás alatt kereket oldanak.
 . De amikor ezek a mormoták meglátják a nyolc éves Matteo Walch-t a helyzet épp azellenkezője: mellészegődnek és gyakorlatilag lerohanják szeretetükkel.

Matteo figyelemre méltó kapcsolatot alakított ki ezekkel a teremtményekkel, ami négy éve kezdődött,
amikor először túrázott természetszerető családjával az Alpokban
.
. Azóta minden évben visszatérnekGroslockerbe, ahol a különleges kötelék létrejött az ottani mormota klánnal.
Az innsbrucki iskolás kisfiú édesanyja, Michaela elmondta, hogy Matteo rendkívül szereti ezeket a
szőrmók állatokat, amik - - egyáltalán nem félnek tőle, valószínűleg azért, mert érzik az őszinte rajongást a fiú részéről.


 
"Órákat tudok tölteni azzal, hogy állatokat nézegetek - ez számomra a természet és köztem a legjobb
kapcsolat." - meséli Matteo. "A legjobb az, amikor játszhatok is velük, és ebben a mormoták is benne
vannak általában, főleg egy kis jutalomért cserébe."

A képeket Matteo édesanyja készítette, aki azt is elárulta, hogy a kisfiú jelenléte annyira
megnyugtatja és leköti a mormoták figyelmét, hogy ő közben zavartalanul kattogtathatja a
fényképezőgépet, észre sem veszik őt az állatok.

Kép: C.News Agency



Új blogom

Kedves blog-olvasók!

   Új receptes blogom:

http://konyhatunder1.blogspot.hu/

szeretettel várom mindazokat, akik szeretik a jó ételeket, recepteket.

Farkas Hedi

2012. szeptember 21., péntek

Máté apostol és evangélista névünnepe

Máté apostol és evangélista névünnepét már a legkorábbi martirológiumok (vértanú-akták) szeptember 21-ére tették. Rómában a XI. századtól ez a nap a hivatalos emléknapja

. Szeptember 21. még a Szűz jegyébe esik, de már közel a Mérleg hava és véle új határnap: az őszi napéjegyenlőség napja. Az a kevés, amit Mátéról tudunk, magyarázza, miért épp ő kapott helyet itt, szeptember utolsó dekádjában.

Máté, akit Lévinek is hívtak, a hagyomány szerint az első evangélium szerzője. Adószedő és vámos volt Kafarnaumban. Épp a vámházban ült, és tette a dolgát, amikor Jézus felszólította, hogy kövesse (Mt 9,9). Az adószedő és a vámos elengedhetetlen kelléke volt a mérleg. Nemcsak azért, mert abban a korban a készpénzfizetés még nem volt általános, és a terményből, portékából a köteles részt ki kellett mérnie. Az ószövetségi idők fizetőeszköze a súlyra mért nemesfém volt – a később használatos pénzegységek nevében fennmaradt a régi súlymértékeké (sékel, mina, tálentum) –, de a pénzérmék súlyát is ellenőrizték, hiszen a csalást leggyakrabban az érmék körülnyírásával (nemesfémtartalmuk csökkentésével) követték el. Kafarnaum, ahol Máté működött, határváros volt Heródes Antipász és Fülöp részesfejedelmek római oltalom alatt álló országocskája között. Mérleg és határváros: ez lehetett az a két evangéliumi mozzanat, amely Mátét illetően a jelképekre fogékony (s a hagyományokra is ügyelő) korai naptárszerkesztőket befolyásolta.

Máté apostol (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásának 728. oldaláról) 


A szent búza ünnepe
  Ezen a szeptember végi napon a búza elvetésének ünnepét ülték meg őseink, melynek szokásait Bálint Sándor gyűjtötte össze „Ünnepi kalendárium” című könyvében. A dél-alföldiek úgy tudták, hogy a búzát legjobb Máté hetében elvetni. Ezen a napon tilos volt kenyeret sütni, sőt még a kemencében lévő hamut sem volt szabad piszkálni. Algyőn régen már hajnalban, napfelkelte előtt kimentek a földekre és a vetnivaló búzát zsákostul a földhöz ütögették, valószínűleg attól reméltek bőséges termést. Mohácson Máté napján szakajtóban vittek a búzát a helyi templomba megszenteltetni, majd azokat a többi vetőmag közé vegyítették, hogy a szent magvak bőséges termést hozzanak és az átjárjon más magvakat is. Más helyen vetés előtt a búzával teli zsákot feldobták a háztetőre, hogy három napig érje a harmat. Mindegyik szokásnak ősi, a táltoshitig visszavezethető hagyománya volt, a jó termést mágikus praktikákkal akarták biztosítani.
Vetés előtt
Nemcsak a búzaszemeket készítették gondosan elő, hanem a szent munkának megadták a módját. Aznap megmosakodtak és tiszta ruhát vettek, ezzel jelezték, hogy nem mindennapi munkára indulnak. A vetés régebben szinte országszerte karácsonyi abroszból vagy háziszövésű sütőabroszból történt, ugyanabból, amelynek vásznából az aratógatya is készült. A vetők a munka megkezdése előtt keresztet vetettek és imádkoztak és csak utána fogtak neki a munkához. Így adtak tiszteletet az életnek is hívott búzaszemeknek. A palócföldi Hollókőn a gazda a vetés végén a földnek mind a négy sarkára térdelt és úgy imádkozott. A székelyek is imádkoztak, majd a vetéshez levették kalapjukat, ezzel tisztelegtek a gabona előtt. Göcsejben az első szántás első fordulóján a gazda az ekeszarvára akasztotta az olvasóját és imádkozott.

Máté napi tilalmak
Volt olyan hely, ahol Máté napján nem szántottak, mert úgy vélték, hogy a bevetett földet később felveri a gaz. Göcsejben az egész héten tartózkodtak a vetéstől, nehogy a szemek helyett gaz teremjen a földön. Volt, ahol a gazosodást úgy próbálták kivédeni, hogy a virágvasárnapi szentelt barka hamuját üszög ellen szórták a vetőmag közé. Székelyföldön a hétnek annak a napján fogtak a vetéshez, amelyiknek éjszakáján először látta meg az égen a Fiastyúkot.

Forrás: Máté napi szokások  /OB/
 

Ezen a napon született gróf Széchenyi István


1925. november 5-én a magyar országgyűlés elfogadta az 1925. évi XLV. törvénycikket Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybe iktatásáról. Széchenyi e naptól fogva lesz hivatalosan „a legnagyobb magyar”.

Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kor a „legnagyobb magyar”-nak nevezett.

 Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója.

2012. szeptember 20., csütörtök

Meghívó


 Szeretek sütni,  főzni,  gyűjtöm , olvasom,  kipróbálom a jó recepteket.

 Új blogot kezdtem, http://konyhatunder1.blogspot.hu/, ahová  szeretettel meghívom kedves olvasóimat, kalandozzanak velem az ízek világában.

Jó olvasást, és jó étvágyat kívánok!

Hedi   

Étel -élet receptek



 

Tamási Áron

Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza 

1897. szeptember 20-án született Tamási Áron.
 Jellegzetesen székely író.
Írásművészetének, szépségeszményének, emberségének ihletforrása Farkaslaka, az "angyali falu". Már kora gyermekségétől magába szívta a hagyományok tiszteletét, a népszokások gyakorlását, a babonás hiedelmek iránti érdeklődést, a népköltészet szeretetét. Játékos képzelete a mindennapok valóságából - a "nehéz szegénység", a mostoha természeti viszonyok, a társadalmi elszigeteltség, a komor történelmi események - egy mesebeli világba menekíti.

Fogékonyságát a költői szépségek iránt édesanyja alakította: "Anyám virágos ágakat mutogatott nekem, melyeken harmatosak voltak a levelek, virágai játékosan villództak a változó fényben, s azoknak szirmai céltalanul szálldostak néha, mint a pelyhek".
A 11 gyermek (Tamási volt a negyedik a sorban), erejéhez mérten, kivette részét a mindennapi munkából, "... a faluban jobb kaszás nem volt, mint én nagyobbacska diákkoromban".
Mivel nyughatatlan, kíváncsi természete miatt, negyedikes elemista korában, baleset érte (elsült a kezében egy pisztoly, és egyik ujját leszakította), apja úgy határozott, hogy fiát taníttatni fogja. Székelyudvarhelyre, a katolikus gimnáziumba került, amelynek szerzetesi szigora ellen állandóan lázadozott.
Az iskolapadból 1917-ben az olasz frontra került. A háború után Kolozsváron elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát, majd 1923-ban kivándorolt Amerikába. Kintlétét tíz évre tervezte, de három év múlva hazatért.
Kolozsváron telepedett le, és fontos szerepet játszott az erdélyi irodalmi életben. Az Erdélyi Helikon írói köréhez csatlakozott.
A második világháború idején támogatta a haladó erők háborúellenes összefogását. 1944-ben Budapestre költözött, itt élt haláláig, de lélekben soha nem hagyta el szülőföldjét.
Élményei hatására Tamási felfedezte a székely népi életet és lelkiséget az irodalom számára. "Az én írótermészetemre különösen jellemző, hogy székelynek születtem."
Művei példázatok, melyek lényege az élet értelmének keresése, a javító, segítő szándék. A székely észjárás, furfang, humor, a nyelvi fordulatok közel hozzák hőseit s a szülőföld világát.
Pályája csúcsát jelzik az 1930-as évek alkotásai. Legismertebb műve az Ábel-trilógia (Ábel a rengetegben - 1932, Ábel az országban - 1933, Ábel Amerikában - 1934).
A trilógia főszereplője Ábel, a talpraesett, furfangos, feleselő kedvű, derűs népi hős.
Ábel erdőpásztor a Hargitán - Ábel a rengetegben. A serdülő fiúnak is munkát kell vállalnia, mint ahogy Tamási családjában is minden gyermeknek megvolt a maga feladata (a legnagyobb fiúnak nyolc éves korától segítenie kellett a mezei munkában, a lányok a kisebb testvéreket dajkálták).
Ábelnek népmesei hősként próbákat kell kiállnia, de felülkerekedik ellenfelein. "Miként az állatnak a körmeivel s fogával kell harcolni, azonképpen az embernek az eszivel."
 
Amihez Tamási Áron hozzáért, az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála a sötétség is tündérfényekkel világít. De Tamási Áronnál a mese is a valóság súlyosságára és bánataira vall; az ő szemén keresztül az állatok és a fák is a világ nagy összefüggéseit példázzák; nála ugyan minden agyafúrt székelységgé válik, de az ő székelysége maga az ezerarcú emberiség. A lélek nagy gyönyörűségei közé tartozik Tamási Áron novelláit olvasni, és ez a nagyon nagy, nagyon művészi novellaíró úgy mellékesen kitűnő regényeket és igen egyéni hangú, szívhez szóló, jó drámákat is írt.

Sírfelirata szerint:
Törzsében székely volt, fia Hunniának
Hűséges szolgája bomlott századának.