"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2015. február 19., csütörtök

Február 19. - Zsuzsanna napja


Zsuzsanna elviszi a havat, zöldellni kezd a fű és megszólalnak a pacsirták.


 Adjon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,
Eső ellen egy nagy bükkfa-kalapot,
Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot.

E napon veszi kezdetét a tavasz – legalábbis az emberek így érezték: az első kinti munkákat ekkor kezdték, a szántás-vetés előkészületeit ekkor tették. Zsuzsanna ószövetségi történetét dramatikus népi játék elevenítette föl: a szép és ártatlan nő a gonosz vádaskodókkal szemben megvédi igazát, amazok pedig elnyerik méltó büntetésüket.

A kertjében fürdő Zsuzsannát, az ószövetség jámbor asszonyát az európai katolikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával is.

Zsuzsanna a középkor végén számos német bányavidéken a bányászok egyik védőszentje volt, és főleg tárnákat helyeztek az ő oltalma alá. Az annyiszor magukra maradt bányászasszonyok őt tekintették rágalmak ellen oltalmazójuknak.
 /Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium/

 A héber Sosanna nevet a Biblia görög és latin fordításai Susanna alakban vették át, ebből a magyar kiejtés Zsuzsanna, .
 A héber név jelentése: liliom.
 Ezt a virágot mindig is nagyra becsülték. A perzsák a tisztaság szimbólumaként tisztelték, a görög és a
római mûvészek ráfestették mindennapi használati tárgyaikra, a termékenység és tisztaság jelképeként.
A kinai költők dicsõítették ezt a fenséges virágot, és hittek abban, hogy megtisztítja a testet, és képes enyhíteni számos betegséget.
/Némely fajta virágai és bimbói ízletesek és táplálóak, gyökerüket pedig gyógyszerekben használják fel/

A mezőségi liliom elsõ magyar tudományos leírása az Iris verna, mely nem más, mint a törpe ibolya-nõszirom virág.


 


 Zsuzsannák..
 
  Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600. - Sárospatak, 1660. április 18.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító, ,,nagyasszony", Lorántffy Zsuzsanna, Lorántffy Mihály lánya 1608-ban költözött Sárospatakra: ekkor lett a családé a pataki uradalom. A kislány korán árvaságra jutott, 9 éves volt, amikor meghalt édesanyja, 14 évesen pedig elvesztette édesapját is. 16 évesen, 1616. április 18-án lett a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György felesége, akivel 32 évig boldog házasságban éltek., Az ifjú házasok rövid szerencsi tartózkodás után költöztek Sárospatakra. Ettől kezdve a nagyasszony haláláig tartó időszak volt Sárospatak és a Sárospataki Kollégium fénykora., Házasságukból öt gyermek született, de csak kettő, György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort, bár 30 éves korában már Zsigmond is meghalt., 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, és a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, és a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Sárospatakon. Miután pedig 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Sárospatakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésének, a pataki kollégium felvirágoztatásának szentelte.
  Károlyi Zsuzsanna (1585–1622), nagyságos Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem felesége, a "házias nagyasszony, takarékos gazdasszony", akit "a magyar nők erényeivel áldott meg az Isten".. 
/Józsa Judit kisplasztikája
Fotó: Gedai Csaba
Józsa Judit alkotásán Károlyi Zsu­zsanna erdélyi nagyasszonyi, magas fodros gallérú viseletben pompázik. Ruháján magyar indadíszes úri hímzés, hajában gyöngyös párta. Keszkenőjén a Károlyi- és a Bethlen-címer látható./

Károlyi Zsuzsanna korán árvaságra jutott. Nagykárolyban ismerte meg majdani férjét, Bocskay István fejedelem akkori főtanácsosát, akinek 1605-ben lett a felesége, s férjétől Déva várát kapta nászajándékba. Amikor a rendek Kolozsváron Bethlen Gábort fejedelemmé választották (1613), Zsuzsanna a gyulafehérvári fejedelmi palota lakója lett, ahol felügyelte a konyhát, a fejedelemnek ő küldte a hadi táborba a maga sütötte friss kenyeret. Boldog családi életet éltek, amit csak férjének igen gyakori távolléte nehezített. Sokszor követte férjeurát, és a közeli városokban várt rá, leveleiben "édes szerelmes szívemnek" szólította. Amikor Bethlen Gábort 1620-ban magyar királlyá választották, Erdélyország fejedelem asszonya mellett a királyné címet is viselte.

A nagy protestáns fejedelem, református kollégiumok alapítója gyermekei elvesztése miatt boldogtalan volt, ezt tetézte felesége 1622-ben Kolozs­váron bekövetkezett korai halála. Min­denki gyászolta, aki ismerte. Temetésén Ke­serűi Dajka János (1580–1633) református püspök mondott halotti beszédet, mely Halotti pompa címmel nyomtatásban is megjelent. 

A nagyasszony gyulafehérvári székesegyházban lévő sírját kirabolták, sírkövét megsemmisítették, de emlékét nem törölhették.
Károlyi Zsuzsannát a fejedelem második felesége, Brandenburgi Katalin aligha tudta pótolni, csupán három évig, a fejedelem haláláig volt Bethlen Gábor felesége.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése