"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2016. október 21., péntek

Természet ajándéka - gesztenye



A monda szerint Magyarországon a szelídgesztenye Mátyás király idejében, a XV. században vált ismertté. Beatrix királyné hozta magával Itáliából. Ekkor vált Mátyás király kedvenc ételévé a gesztenyével töltött kappan, azaz a gesztenyével töltött kakas. A palotában a gesztenye kedvelt csemegének számított, sütve és mézzel ízesítve fogyasztották.
A néphagyomány szerint Károly Róbert király öt szelídgesztenye-erdőt telepített Nagymarosra.
Nagybányán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs, amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek és magasabb beosztású főuraknak igyekezett kedveskedni. A feljegyzések szerint a város ebből a ritka gyümölcsből ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek is.
A szelídgesztenye Közép- és Dél-Európában ősidők óta él, és az itt élő embereknek már a történelem előtti időkben is fontos táplálékát képezte. 
A rómaik úgy vélekedtek, hogy az ember számára ott vannak meg az optimális életfeltételek, ahol a szelídgesztenye megél.
Nincs szebb őszi dekoráció a lakásban, mint néhány maréknyi vadgesztenye..

A vadgesztenyéhez köthető népi hagyomány  az a hiedelem is, hogy aki gesztenyét hord a zsebében, azt elkerüli mindenféle betegség...

- ha a házunkba/lakásunkba/ beviszünk friss gesztenyét az ártó erőket kirekeszti!




A vadgesztenyében rengeteg fontos vegyület található meg, ilyenek például az ecetsav, kámforolaj, karotin, C- és K-vitamin, katechol, keserűanyag, kolin és még folytathatnánk...

A vadgesztenye több más jótékony tulajdonsága mellett    sikerrel alkalmazható még visszér és ízületi gyulladásra, sérülés utáni ödéma felszívódására, vénás trombózisra és visszeres lábszárfekélyre, valamint a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére is.



A mosódió és a vadgesztenye
A mosódiófa vagy szappanfa (Sapindus mukorossi) a szappanfélék családjába tartozó DK-Ázsiában őshonos szubtrópusi növény, melynek termését, a mosódiót Nepál, Pakisztán, India és Indonézia területén már évszázadok óta használják mosásra
 A vadgesztenye a szappanfafélék családjának egyik legismertebb, Észak-Amerikában és Európában is őshonos nemzetsége, melyek közül a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) díszfaként nálunk is általánosan ültetett növényfaj. Gyógynövényekkel foglalkozó könyvekből és idős emberek elbeszéléseiből tudjuk, hogy a fa termését régen mosási, sőt fürdési célokra is használták.
Hogyan mossunk mosódióval illetve vadgesztenyével?
A két növény termése magas szaponin tartalmának köszönhetően alkalmas ruhák tisztítására.
Míg a mosódiónak a külső héját kell használni (szaponin tartalma 13-15%), addig a gesztenye esetében épp ellenkezőleg, a mag barna héját eltávolítva, annak sárgásfehér belsejével lehet csak mosni. (Utóbbi szaponin tartalma egyébként vetekszik a mosódióéval.)

Mindkét növény termését lényegében ugyanúgy kell használni, illetve hasonló mosási tulajdonságokkal is rendelkeznek:
•    Megbízhatóan működnek 30-95 ˚C-os mosási hőmérsékleten is. (A szaponin gyorsabban oldódik forró vízben, és lassabban hidegben.)
•    Jó tisztítóerővel bírnak, jól oldják az általános (nem erősen zsíros) szennyeződéseket.
•    Antibakteriális hatásúak, kiveszik a kellemetlen szagokat.
•    Nem roncsolják a textíliák anyagát, sőt lágyítják a vizet, így a ruhák puhábbak lesznek.
•    Színes ruhák mosására kiválóan alkalmasak, mivel nem fakítanak. Kímélik, sőt egyenesen élénkítik a színeket.
•    Fehér ruhák esetében érdemes hozzájuk mosószódát, szódabikarbónát vagy nátrium-perkarbonátot (természetbarát fehérítőszereket) adagolni, makacs szennyeződések esetében pedig előkezelés (például szappanozás) ajánlott.
•    Bár a mosódió és a vadgesztenye a ruhák illatára nincs hatással, finom illatot érhetünk el, ha kevés természetes illóolajat cseppentünk a mosószerhez.

A termések megfelelő részét vászonzacskóba téve egészben vagy finomabbra feldolgozott formában, illetve főzéssel kinyert oldatát folyékony állapotban lehet adagolni.
A kereskedelmi forgalomban kapható mosódió (héj, por illetve folyékony mosószerek) használatáról és az adagolásról a címkén található használati utasításból is tájékozódhatunk. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy adag ruha mosásához 2-4 egész héjat kell egy vászonzacskóba tenni és a mosandó ruhák közé helyezni. Ugyanazokat a mosódiókat 3-4 alkalommal is használhatjuk. Figyelem! Az első mosás előtt ajánlott a héjak fél órás áztatása. (A héjakból készíthetünk főzetet is, ha nem akarjuk megvásárolni a jóval drágább folyékony változatot.)

Mit is kezdhetünk a begyűjtött vadgesztenyével. Íme két recept:
1. Az áztatott, megpucolt és apróra (nyolcadokba) vágott vagy összedarált terméseket (kb. 4 szemet illetve 1-2 maroknyi aprítékot) a mosódióhoz hasonlóan kis vászonzacskóba téve a helyezzük a ruhák közé és már moshatunk velük.
2. Folyékony mosószer készítéséhez darabokra kell vágni 3-4 megpucolt gesztenyemagot, majd 1 liternyi vízben felfőzni. Néhány perc forralás után a tűzről levéve fedő alatt hagyjuk kihűlni, végül szűrjük le.  Az így nyert főzetet – mivel nem tárolható sokáig – ajánlatos körülbelül 1 hét alatt felhasználni.
Amire érdemes még odafigyelni: A vászonzacskó (vagy helyette fél pár zokni) száját alaposan be kell kötni, máskülönben a növénydarabkák a ruhák közé keveredhetnek és eldugíthatják a mosógépünket is. Használat után a vászonzsákban maradt héjakat a zsákkal együtt szárítsuk meg, és ne hagyjuk a gépben, mert berothadhatnak! Arra is érdemes odafigyelni, hogy hamar szedjük ki a ruhákat, mert könnyen dohos szagúvá válhatnak./Forrás:ÖKO-Völgy   ALAPÍTVÁNY/



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése