"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2016. november 17., csütörtök

November 17. - BUDAPEST ÜNNEPNAPJA





A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna keleti partján fekvő Pest, valamint a nyugati partján elterülő Buda és Óbuda városának egyesítésével. 1950. január 1-jén a Budapest környezetében lévő települések hozzácsatolásával létrejött az ún. Nagy-Budapest, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt.


  A mai Budapest területén már az ókorban is laktak – a Gellért-hegy, a Tabán és a Víziváros területén kelta települések nyomait tárták fel. A III. kerületben az első század második felében jött létre, és egészen az ötödik századig fennmaradt a római katonaváros, Aquincum. A terület azonnal látható fontosságát jelzi, hogy a magyar honfoglalás során is (valószínűleg) Óbuda környékén volt Árpád fejedelem szálláshelye.

Annak ellenére, hogy a keltáktól a rómaiakig mindenki belátta, hogy Budapest környéke jó hely, a város első nagyszabású „beruházójának” IV. Bélát lehet tekinteni, aki a Duna jobb partján felépítette az első királyi várat, amit Buda városa követett. A XV. században Mátyás király követte Béla példáját és az ország fővárosává léptette elő az európai hírű palotájának helyt adó települést – mindeközben a kereskedőváros Pest fejlesztését sem hanyagolta el. Mária Teréziának pedig azért kell köszönetet mondani, hogy a királyi intézményeket Pozsonyból, az egyetemet pedig Nagyszombatról ideköltöztette.

A város a XIX. század első felében kulturális és gazdasági fejlődésnek indult, majd otthont adott az 1848-as forradalom kirobbanásának is – a forradalmárok pedig Pest-Budát tették meg az ország fővárosának. A legnagyobb korabeli fejlesztés egyértelműen a Széchenyi Lánchíd volt, amit azonban már csak a forradalom leverése után, 1849. november 20-án adtak át.

Az osztrák elnyomás időszakában a város fejlődése visszaesett és egészen az 1867-es kiegyezésig nem is indult újra. A politikai elit ebben az időszakban kezdte el először komolyan fontolgatni azt, amit Széchenyi már az 1831-ben megjelent Világban is javasolt: Budapest néven egy egységes fővárost létrehozni.

Az ezzel kapcsolatos, XXXVI. számú törvénycikket az országgyűlés 1872. december 22-én fogadta el, és első szakasza kimondta: „Buda és Pest sz. kir. fővárosok, valamint Ó-Buda mezőváros és a Margitsziget, ez utóbbiak Pest vármegyéből kikebeleztetvén, Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesíttetnek.”

A konkrét egyesítés majdnem egy teljes éven át zajlott. Egy 20 pesti, 10 budai és 4 óbudai polgárból álló bizottság 1873. január 9-től szeptember 11-ig, összesen 16 ülésen keresztül dolgozta ki a megvalósítás menetét, amit a három – akkor még teljesen különálló város – 11 közös közgyűlése tárgyalt meg és hagyott jóvá.

Budapest születésnapja azért esik épp november 17-re, mert Buda-Pest Városi Tanácsa 1873-ban ezen a napon alakult meg és ült össze először. Budapest élére – más városokkal szemben – nem főispánt, hanem főpolgármestert választottak – Ráth Károly volt az első. A városegyesítéssel megkezdődhetett Budapest nagyvárossá és világvárossá fejlődése.




1870.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése