"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2017. május 3., szerda

Műemlékeink - Pipo várkastély Ozora

A reneszánsz kor emlékhelye az ozorai Pipo-várkastély.



Ozora várkastélya igazi kuriózum a hazai műemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükröző épületek csak jelentős átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületből helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat.


Képtalálat a következőre: „pipo kastély”

A várkastély építése a firenzei születésű Filippó Scolari nevéhez fűződik, aki 1416 körül kezdte el építeni az otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épületet. Az építkezéshez szülővárosából hívott mestereket, így többek között Amannatínit, a híres építészt is, aki az eldugott tolnai dombok közé varázsolt egy kora reneszánsz firenzei városi palotát.

 


Ozorai Pipo

/1369-1426/


főúr, hadvezér, pénzügyi szakember
Zsigmond király legsikeresebb hadvezére, nélkülözhetetlen gazdasági-, diplomáciai tanácsadója és kitűnő szervező. Pályafutása során volt temesi ispán, kincstartó és szörényi bán is, valamint a Sárkány-rend alapító tagja.

Ozorai Pipo, eredeti nevén Filippo Scolari, elszegényedett firenzei családból származott. 1382-ben, még gyerekként került Magyarországra, egy Budán működő firenzei kereskedőház képviselőjeként. 1387-ben állt Zsigmond király szolgálatába. Az egykori kereskedősegéd Pipo állítólag azzal hívta fel tehetségére először a király figyelmét, hogy egy tanácskozáson, a jelenlevő főurak legnagyobb ámulatára, pillanatok alatt ki tudta számolni, hogy mekkora összeg szükséges a szóban forgó had kiállításához. Kezdetben gazdasági, nemsokára pedig katonai és diplomáciai tevékenysége révén, rövidesen a király legbizalmasabb, nélkülözhetetlen tanácsadója lett.


Ozorára állítólag a szerelem vezette a Pipo lovagot. Siklósi várkapitány korában ismerkedett meg a közeli Ozora birtokosának, Ozorai Andrásnak egyetlen Borbála lányával, akit hamarosan feleségül is vett. Borbálát, tekintettel arra, hogy az Ozoraiaknak nem volt fiúörököse, Zsigmond király fiúsíttatta, így férjét új birtoka és felesége családneve után Ozorai Pipoként emlegetik azóta is.

 Zsigmond király lovagjának hősiessége és hűsége is legendás volt. Választott hazájához, királyához és feleségéhez is rendíthetetlenül ragaszkodott. A legenda szerint amikor a köszvénytől szenvedő Piponak medikusai azt ajánlották, hogy fájdalma csillapítása illetve gyógyulása érdekében minden éjszaka más nővel háljon, ő ezt gondolkodás nélkül visszautasította, feleségéhez való hűsége okán. 

Zsigmond legsikeresebb hadvezéreként lényegében a király minden hadjáratában részt vett és számos önálló hadjáratot is vezetett; többek közt Boszniába, Szerbiába, Friaulba, Havasalföldre és a husziták ellen is, több alkalommal. Legmaradandóbb katonai érdemének mégsem ezen hadjáratok tekinthetők; hanem a törökök elleni, al-dunai végvárrendszer kiépítése, aminek jelentős részét Ozorai Pipo kezdeményezésére és felügyelete alatt emelték. Sőt, Temesvár és Nándorfehérvár kiépítésének megkezdése is az ő nevéhez fűződik.


Egy másik, felelősségteljes megbízatás teljesítése is kötődik Ozorai Pipo nevéhez; mégpedig a következő fél évszázad egyik legnagyobb hadvezérének nevelése, tanítása. Az ő szolgálatában kezdte ugyanis katonai pályafutását a későbbi törökverő, az ekkor még gyermek Hunyadi János...

1426 végén, a déli határon, Ozorai Pipo még egy utolsó, fényes győzelmet aratott a törökök felett. Az utolsót, sikerekben gazdag földi léte során; ugyanis nem sokkal a csata után, 1426.december 27-én, Lippán, feltehetően agyi infarktus következtében, Pipo végleg lehunyta szemeit. Érdemeiért és állhatatos hűségéért királya és régi barátja gondoskodott róla, hogy Ozorai Pipót a magyar királyok temetkezési helyén, a székesfehérvári bazilikában helyezzék örök nyugalomra; temetésén a király pedig személyesen vett részt. Pipo gyermekei nem élték meg a felnőttkort. 

forrás: Történelmi Hősők.
Műemlékek Honlapja,





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése