"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2018. február 10., szombat

Télűzés - Busójárás,.

A Busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télűző, tavaszköszöntő, termékenységet varázsló népszokások csoportjába tartozik. A népszokást a délszláv nemzetiség hozta magával hazájukból a betelepítés során. A Busójárás Mohácson formálódott tovább, és itt nyerte el véső, mai alakját. A népszokás 2009 ősze óta "Az emberiség Szellemi Világörökségei" lista tagja. Minden évben megtartják, időpontja farsang utolsó hetére esik.  





A busójárás a legkülönlegesebb magyarországi népszokás. Ilyenkor a mohácsiak szőrös lényeket formázó ijesztő álarcokban, hangos kereplőket forgatva vonulnak fel, sőt, a hagyomány szerint még koporsót is égetnek, persze a zajos ünneplés kihagyhatatlan része a sok finomság és tánc is.

Legrémisztőbb népszokásunk eredete nem teljesen egyértelmű, alapvetően a mohácsi sokacok (dél-szláv vagy más eredetmagyarázatok szerint illír nép) hagyománya. Egyes feltételezések szerint az ilyenkor szokásos farsangolások célja a télűzés: vagyis ha a "tél" meglátja az irtózatosabbnál irtózatosabb jelmezekbe bújt, csörömpölő embereket, annyira megijed, hogy elszalad, és nyomban kitavaszodik. A másik magyarázat alapja egy vicces történet a török hódoltság idejéről: a mohácsiak megelégelték, hogy a törökök rendszeresen elrabolták gyerekeiket, ezért fegyvereket és rémisztő álarcokat faragtak maguknak. Majd egy viharos éjszakán a szigetről kihajóztak a partra és éktelen zajjal a törökökre rontottak, akik hanyatt-homlok menekültek az ördögi pofájú szörnyek elől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése