Postakocsijárat Bécs és Buda között

1752. október 15-én indult a delizsánsz, amelynek sebessége még csak 6-8 km/óra volt.  

 

 

Kocsi-szekérből postakocsi

• „A kiépülő utakon a postaállomásokra épülő rendszeres postajáratok a XV. század közepén Franciaországban indultak meg először.
• Idővel a futár- és ló-váltást lehetővé tevő postaállomások behálózták a kontinens nagy részét, s a XVIII. században már kialakultak - a menetrend szerint, zárt kocsikkal közlekedő, személyek és postaküldemények továbbítását egyaránt végző -  postajáratok  s forgalmuk gyorsan növekedett.
• Ez a tevékenység több országban (Anglia, Franciaország, Habsburg Birodalom) állami monopóliummá vált. A Habsburg Birodalomban az első személyszállító postakocsi Bécs és Pozsony között 1752-ben indult.
• Megjelent a delizsánsz (deligeance - gyorskocsi), amelynek sebessége elérte a 6-8 km-t óránként. De ezzel is elégedett pl. Joachim C. von Hoffmannsegg német természettudós, aki 1793-ban utazik Magyarországon. „Teljességgel lehetetlen, hogy a posta gyorsabban szolgálja ki az embert, mint ebben az országban. Gyakran a friss lovak hamarabb be voltak fogva, mint ahogy a kocsit megkenni sikerült, és egyetlenegyszer sem fordult elő — mint nálunk -, hogy azért kellett volna megállnunk, mert nem voltak lovak az állomáson, vagy egyebek. Csak így lehetséges két nap alatt, és pedig reggel 5-től este 9-ig 360 mérföldet megtenni, ennyire van ugyanis is Buda Bécstől, és én másnap este már ott is voltam. A magyar posta lovas kocsin 1825-től folytatott személyszállítást.” (Dr. Kovács Ferenc Közlekedéstan SzIF – 2002)

Indul a posta ...

• Buda és Bécs között Mátyás király uralkodása idején rögzült az első rendszeresen használt útvonal, amely Kocs községet is érintette és a kocsi/gyorsszekér naponta 70 km-t is megtett ugyanazokkal a lovakkal.        Ennek a kocsi szekérnek, mint szállító járműnek, valamint az erre épülő közlekedési rendszernek több változata lett a későbbiekben és az adott kor fejlődése, fejlesztése nyomán.
• 1752. október 15-én indult a delizsánsz, amelynek sebessége még csak 6-8 km/óra volt.
• Majd 1825. május 23-án gyorsposta kocsi járat indult Buda és Bécs között – és később a járatok behálózták az egész Kárpát medencét, beilleszkedve az európai postakocsi közlekedési rendszerbe. Ez a járat a század utolsó harmadáig üzemelt és 27 (28) óra alatt tette meg az utat Budától Bécsig.
• A pihenő és ló-váltó állomások kb. 16-18 km-re voltak egymástól. A XIX. századi négylovas postakocsira 16 utas ülhetett és az 5 fős személyzetből hárman a kocsin, a lovas legény az egyik első lovon, a fullajtár pedig a kocsi előtt párszáz méterrel lovagolt.
• „A kocsinak alkotása és csinossága oly helyesen vagyon elkészítve, hogy semmi egészséges utazó nem panaszkodhatik. Egyszerre a cs. Kir. Késérő konduktorral együtt 12 személy utazhatik vele, úgyhogy 8 személy a kocsiban megfér, egy elöl födözött ülésben a konduktorral ülhet, és kettő hátul, födél nélkül való ülésben.” (Hazai Tudósítások, 1825).
• Budától Bécsig egy személy 15 forint, 14 krajcár pengő pénzt fizetett 1849-ben. Egy üveg tokaji bor 1 forint 12 krajcárba került, egy budapesti színházi előadás egész páholyának díja 5 forint volt Görgey tábornok kiadási pénztárnaplója szerint.

  A KOCSI EGY HUNGARIKUM

  Ez a könnyű és rendkívül gyors, mégis kényelmes utazást lehetővé tevő kocsi szekér igen gyorsan elterjedt egész Európában, és  magyar származására utaló neve  szinte minden európai nyelvben megtalálható.
  Mátyás király feleségének, Beatrixnak unokaöccse, Estei Hippolit esztergomi érsek terjesztette el a „Caro de Coki”-t, carette de Cozy-t Olaszországban, s ebből lett a mai olasz „cocci”.
  
  Forrás: KOCSI&POSTA  a világ első kocsiútja