Az Ezer Székely Leány Napja a székely népviselet, néptánc és népzene évente megszervezett hagyományőrző találkozója.
A székely leányok, asszonyok lelküket szövik a
viseletbe, s azt évente egyszer a Boldogságos Szűz Mária elé borulva,
áldozatként felmutatják.
Az Ezer Székely Leány napját először 1931-ben, Domokos Pál Péter
zenetanár szervezte meg. Az önazonosság őrzésére, a székely értékrendre,
az ősi hagyományokra, a népviseletre hívták fel akkor is a fiatalok
figyelmét. A rendezvény célja ma is ugyanaz maradt.
Az esemény seregszemlével kezdődik, Csíkszereda főterén felvonulnak a
székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok
bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget.
Csíkszeredából együtt vonulnak ki a csíksomlyói nyeregbe Csík különböző
vidékeiről és a Székelyföld távolabbi tájairól sajátos népviseletükben
érkező, néptáncukat, népzenéjüket és népdalaikat magukkal hozó
hagyományőrző csoportok. A szentmisét követi a népviselet a népdal és a
néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok
bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése