Március a barlangok hónapja

Földünk minden természeti kincse – legyen az barlang, hegyvidék, erdő, vízesés vagy bármi más – ránk bízott érték, melyet úgy kell megőriznünk eredeti szépségében, hogy emellett minél több látogató számára nyújtsanak kikapcsolódást, örömteli élményt. A Magyar Nemzeti Parkok márciust a barlangok hónapjának választották.



A „Barlangolás” kampány célja hazánk különleges barlangjainak és egyedülálló barlangturisztikai lehetőségeinek bemutatása, népszerűsítése.

A barlangok végigkísérték az emberiség történetét. Az őskorban menedékként használták őket vagy temetéshez, vallásos szertartásokhoz. Napjainkban a kutatók tanulmányozzák a barlangokat, mert azok felfedhetik a korábbi klimatikus viszonyokat

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A felszín alatti természeti értékei, – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai – 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.

Budapest a világ egyetlen fővárosa, ahol barlangok találhatók. A város alatt körülbelül 200 barlang van, közülük több is látogatható (Pál-völgyi, Szemlő-hegyi, Sziklakápolna és a Várbarlang).

A Csodabogyós-barlangot a Bakony-Balaton Geoparkban találjuk. A Keszthelyi-hegység keleti peremén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett, gyönyörű erdejében nyílik, Balatonederics határában.

Nevét a környékén élő szúrós csodabogyóról, egy korallpiros bogyókkal ékes örökzöld cserjéről kapta. A barlang 5800 méter hosszú, mellyel Magyarország nyolcadik leghosszabb barlangja. Járatai főként tektonikus mozgások során jött létre. Mélysége 135 méter, és nagyrészt hasadékfolyosók, termek és aknák hálózatából áll.

Cseppkő? Borsókő? Heliktit? A Rákóczi-barlang az egyik legjobb hely arra, hogy megismerkedjünk ezekkel a titokzatos képződményekkel. Kristálytiszta tavai, csodálatos cseppkőképződményei különös, új világot nyitnak meg előttünk.

Barlangászok világnapja - augusztus 14.

Ezen a napon hunyt el balesetben Marcell Loubens barlangász. Emlékére e napon tartják világnapjukat a barlangok kedvelői.

A barlangok végigkísérték az emberiség történetét. Az őskorban menedékként használták őket vagy temetéshez, vallásos szertartásokhoz. Napjainkban a kutatók tanulmányozzák a barlangokat, mert azok felfedhetik a korábbi klimatikus viszonyokat.

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A felszín alatti természeti értékei, – az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai – 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.



A barlangok végigkísérték az emberiség történetét. Az őskorban menedékként használták őket vagy temetéshez, vallásos szertartásokhoz. Napjainkban a kutatók tanulmányozzák a barlangokat, mert azok felfedhetik a korábbi klimatikus viszonyokat

 

A barlangok végigkísérték az emberiség történetét. Az őskorban menedékként használták őket vagy temetéshez, vallásos szertartásokhoz. Napjainkban a kutatók tanulmányozzák a barlangokat, mert azok felfedhetik a korábbi klimatikus viszonyokat.

Az Ochtinská-i -aragonitbarlang a közép-szlovákiai Rőcei-dombvidéken ) helyezkedik el és szószerint világkülönlegesség és a földalatti karszt egyedülálló természeti jelensége. Főleg az aragonit kitöltések gazdagságával és egyediségével, valamint a különleges földalatti térségek fejlődésével kelti fel a figyelmet.

Jelentőségének és egyedi díszítésének köszönhetően az UNESCO Világ és Kuturális és Természeti Örökségének a listájára is felkerült.

A barlang 145 m hosszú tárnán át közelíthető meg, amely a 642 m tengerszint feletti magasságban található barlangtérségekbe torkollik. A 300 m teljes hosszából 1972 óta 230 m a nyilvánosság számára is elérhetővé vált. Nem nagy barlangról van szó, azonban rendkívül értékes. Az értékét az aragonit díszítése alkotja (főleg a Várkastély szíve képződmény ismert), amely a saját nemben egyedülálló Közép-Európában, miközben az egész világon csak néhány hasonló barlang létezik.

Az Ochtinská-i -aragonitbarlangot 1954-ben fedezték fel. A fehér és kékesszürke kristályosodott mészkő lencséjében képződött, amely más kémiai folyamatok által keletkezett légköri vizek kőzetei között található.

A gazdag és tarka tű, spirál és vese képződmények formáját felöltő aragonit kitöltés a hasonló korallcsomókkal csodálatos képek nem mindennapi, különféle keverékét hozza létre. A legszebb helynek a Tejút termet tartják. A mennyezet hasadékaiban levő fehér aragonit fürtök a lámpák fényénél úgy világítanak, akár a Tejút csillagai.

Jászói-cseppkőbarlang

A Szlovák Karszt Nemzeti Park látogatható barlangjai közé tartozik a Jászói-cseppkőbarlang (Jasovská jaskyňa). Jászó (Jasov) község határában, Szepsi- től (Moldava nad Bodvou) északra fekszik, a Kassai-katlanban (Kosickd kotlina) húzódó Mecenzéfi dombvidéken (Medzevská pahorkatina).

A Bodva-folyó földalatti részének tevékenysége hozta létre járatai öt szintbe rendeződnek.Hosszuk eléri a 2704 métert. Rendkívűl gazdag változatos alakú és színű cseppkődíszekben, 17-fajta denevér él benne.

A barlangot már csaknem két évszázada, 1846 óta látogatják az érdeklődők. A közeli premontrei kolostor szerzetesei ugyanis az említett esztendőben tették hozzáférhetővé a nyilvánosság számára. A barlangot már 13. századi írásos emlékek is jegyzik. Falai a régmúlt történelmi eseményeiről tudósító értékes üzeneteket is őriznek. A legrégibb felirat 1452-ből származik, és Brandeisi Giskra János győzelméről számol be, amelyet Hunyadi János felett aratott a Losonc (Lucenec) melletti csatában.




A Jászói barlangot a Szlovák Karszt barlangjaival 1995-bern a világörökség részévé nyilvánították, így az egyiptomi piramisokkal és a kínai nagy fallal együtt felkerült az UNESCO világörökség jegyzékére.

Ásványok - aragonit barlang

Az Ochtinská-i -aragonitbarlang a közép-szlovákiai Rőcei-dombvidéken ) helyezkedik el és szószerint világkülönlegesség és a földalatti karszt egyedülálló természeti jelensége. Főleg az aragonit kitöltések gazdagságával és egyediségével, valamint a különleges földalatti térségek fejlődésével kelti fel a figyelmet.

Jelentőségének és egyedi díszítésének köszönhetően az UNESCO Világ és Kuturális és Természeti Örökségének a listájára is felkerült.

A barlang 145 m hosszú tárnán át közelíthető meg, amely a 642 m tengerszint feletti magasságban található barlangtérségekbe torkollik. A 300 m teljes hosszából 1972 óta 230 m a nyilvánosság számára is elérhetővé vált. Nem nagy barlangról van szó, azonban rendkívül értékes. Az értékét az aragonit díszítése alkotja (főleg a Várkastély szíve képződmény ismert), amely a saját nemben egyedülálló Közép-Európában, miközben az egész világon csak néhány hasonló barlang létezik.

Az Ochtinská-i -aragonitbarlangot 1954-ben fedezték fel. A fehér és kékesszürke kristályosodott mészkő lencséjében képződött, amely más kémiai folyamatok által keletkezett légköri vizek kőzetei között található.

A gazdag és tarka tű, spirál és vese képződmények formáját felöltő aragonit kitöltés a hasonló korallcsomókkal csodálatos képek nem mindennapi, különféle keverékét hozza létre. A legszebb helynek a Tejút termet tartják. A mennyezet hasadékaiban levő fehér aragonit fürtök a lámpák fényénél úgy világítanak, akár a Tejút csillagai.



Az ásványokat több ezer éve alkalmazzák a gyógyításban, szervezetre gyakorolt kedvező hatásuk azonban sok esetben vitatott, hisz számos áltudományos vélekedés, tévhit övezi e terápiákat.

A kristályterápia az ásványokban felhalmozódott energiát használja gyógyító célra. A terápia szakértői úgy vélik, a kristályok sugároznak, rezgéseket bocsátanak ki, energiát adnak át, szabályozzák a belső energiaáramlást. Fizikai, lelki és szellemi síkon is hatnak. A drága és féldrágakövek elektromágneses kölcsönhatásba lépnek a beteg testrésszel vitalizálnak, erővel töltenek fel. Ékszerbe foglalva pedig felerősítik viselőjük elektromágneses terét növelve a kő kedvező hatását.

„Léteznek gyógyító ásványok, amelyek bizonyos tulajdonságaik révén hozzájárulhatnak az egészségmegőrzéshez: a zeolitok például nyomelemekben gazdagok, a gyomorban felszívódva ásványi anyag utánpótlást jelentenek a szervezet számára”–  / Orsovai Imre geológus/    Évszázadokon át számos tévhit fogalmazódott meg a drágakövek gyógyító erejével kapcsolatban. A litoterápia például azt feltételezte, hogy a porrá őrölt ásványok gyógyszerként funkcionálnak: a gyémánt porrá zúzva sokáig a gyomor- és bélbántalmak orvossága volt. A szerpentin (kígyókő) pedig mivel a kígyóbőrhöz hasonlított, a babona szerint kígyómarás és a mérgezés ellen is védelmet nyújtott


.

A drágaköveknek nem csupán élettani szerepet tulajdonítanak, egyes hiedelmek szerint viselésük megvédhet a balsorstól, átoktól, szemmel veréstől, kísértetjárástól. Ám vannak balszerencsét hozó kövek is, mint például a Hope-gyémánt.

/ Régebbi bejegyzéseknél megtalálható/

A drágakövet a legenda szerint Sita hindu istennő szobrának szeméből lopták ki, ezért átok ül rajta, szerencsétlenséget hoz tulajdonosára. A drágakő jelenleg a washingtoni Smithsonian Intézet állandó kiállításán látható.

Szerencsekövek kultusza

Indiában igen kedveltek voltak a mérgezésektől, a betegségektől, öregségtől óvó amulettek. A szakember úgy véli, a legélőbb mai hiedelem a szerencsekövek kultusza. Manapság a hegyi kristálynak tulajdonítják a legtöbb pozitív energiát, holott a kvarckristályok semmilyen mérhető sugárzást nem bocsátanak ki.

Barlangok - Buzgó barlang

A Buzgó barlang (Krásnohorská jaskyňa) jellegzetes forrásbarlang. Ez azt jelenti, hogy a Buzgó patak barlang- rendszerének a végpontja, melynek a járatai főleg a patak oldó és koptató munkája által alakultak ki dolomitokban és mészkőben. Eddig e barlangrendszerből a kutatóknak 1355 m–t sikerült feltárniuk, ebből a nyilvánosság számára 450 m van kiépítve.  Páratlan szépsége miatt 1995-től a barlang a Világörökség részét képezi. A túraútvonal a Rozsnyói Barlangászok Cseppkövéhez vezet, ami tulajdonképpen egy gigantikus, 32,6 m magas cseppkőoszlop. Jelenleg a Guiness Rekordok Könyvébe is be van írva, mint a világ legnagyobb cseppköve. Annak ellenére, hogy ez ma már nem igaz, ez egy monumentális természeti képződmény, melynek a mérsékelt éghajlati övezet barlangjaiban nincs párja.

 Cseppkő, heliktit, montmilch, borsókő, aragonit, ... mind-mind a barlangokban képződött ásványok, amelyeknek különleges csillogása, szín- és formagazdagsága egyaránt megragadja a hétköznapi barlanglátogatót csakúgy, mint a fanatikus barlangkutatót. A barlangok ékkövei hol szűkmarkúan, hol buja gazdagsággal jutalmazzák a rájuk kíváncsi érdeklődőket.


A cseppkövek sokféle formában keletkezhetnek, amelyek nagy részét külön nevekkel jellemzik. A barlang mennyezetéről leszivárgó, lecsöppenni készülő vízből függőcseppkő vagy sztalaktit, a földre lejutó, s ott lerakódó oldatból pedig az oszlopszerű állócseppkő vagy sztalagmit képződik. Előbbi belsejében csatornákat találunk, amelyeken át a víz a jégcsapszerű képződmény csúcsára jut, míg az állócseppkövön ilyen természetesen nem alakul ki. Az összenövő kétféle alaptípusból oszlop, vagy újkeletű, angol eredetű műszóval sztalagnát jön létre. A fiatal, kezdetleges, rendszerint fehér színű, törékeny függő képződmények a szalmacseppkövek. Amennyiben az állócseppkövek nem széles talpon nyugvó, tömzsi oszlopok, hanem karcsú, néhány centiméter széles, de magas rudakká alakulnak, akkor a bambuszcseppkő nevet kapják. A falakon lecsurgó, leszivárgó vízből kivált cseppkőkérgek a lefolyások. Gyakran több rétegűek, szakaszosan képződnek. Egy-egy csapadékos, tehát a cseppkőképződésre kedvező időjárást megszakító szárazabb időben növekedésük megszakadhat, agyag vagy törmelék boríthatja be. A kedvező éghajlati változás hatására ezeken újból cseppkőkéreg, lefolyás alakulhat ki. Gyakran nagyobb, azóta eltömődött barlangszakaszok bejáratát zárhatják le. Ekkor áttörésükkel, szerencsés esetben jelentős barlangfeltárást lehet elérni.
A barlangfalakon, aláhajló felületeken, a nagyobb vízmennyiséget szállító repedések mentén nemcsak függőcseppkő vagy bevonat alakulhat ki, hanem drapériaként leomló formájú, keskeny, sokszínű zászlócseppkövek is. Ezek széle gyakran rojtos is vagy fűrészfogas mintájú. A zászlócseppkő legkülső, legfiatalabb rétege lüktetésszerűen áramló vízből rakódik le.
A cseppkőképződmények szabályos alakzatai mellett számos, ún. szabálytalan formájú, csepegő, szivárgó vízből kivált kalcitmódosulatot ismerünk. Ilyenek közé tartozik a Baradla-barlang domicai szakaszában igen gyakori "dob". Ez nem egyéb, mint a mennyezetről lelógó sztalaktit lapos, vékony, kerek, dobszerű kiszélesedése. Számos barlangban a kalcitkristályok szabálytalan gomolyagot formáló csomókban szilárdultak meg. Az ilyen alakzatokat változatos formáik alapján gombafonatszerűeknek, gomolyagoknak nevezzük. Hazánkban különösen gyakoriak a virágra emlékeztető, ágas-bogas cseppkövek, amelyeket számos fantázianévvel láttak el, mint kelvirág, szőlőfürt, rózsa. Ez utóbbi ásványformák gyakran kombinálódnak a barlangjainkban igen elterjedt gömb alakú képződményekkel, amelyeket általánosságban borsókőnek hívnak.
A cseppkőképződmények szélesebb értelemben vett csoportjába tartoznak azok a mészképletek, amelyek víz alatt képződnek. Az utóbb említett borsókövek jelentős része is ide tartozik, ugyanis legtöbb barlangunkban előfordulásuk csak az üreget egykor kitöltő víz szintjéig tart, tehát a medence falán és alján váltak ki. Néhány vízzel telt, főleg melegvizes barlangban képződésüket napjainkban is meg lehet figyelni. Az egykori vízszintet a borsóköves szint felső peremén képződött, a falhoz vagy a medencékből kiálló cseppkövekre, kőtömbökre cementálódott kalcitlemezek mutatják. Sokszor ugyanis a kis tavak felületén is kiválik a mészhártya, amely a vízszint csökkenésével vagy megszűnésével összetörik, de a partfalon odatapadt lemezek alakjában megmarad.
A cseppkőmedencék ritka, de jellegzetes képződménye a barlangi gyöngy vagy pizolit. Kialakulhat álló- vagy mozgó vízben. Közepében valamilyen szemcse van, amely körül koncentrikusan mészréteg rakódik le, rendszerint ennek következtében gömb alakú.
Tulajdonképpen már nem nevezhető cseppkőnek a szintén víz alatt képződő, patakos barlangjainkban igen gyakori mésztufagát. Ahol az áramló vagy szivárgó víz sebessége helyileg megnövekszik, a turbulensen mozgó vízből kalcitkristályok válnak ki a talpon, s előbb hullámfodorra, majd szabályos karéjos gátakra emlékeztető alakzatokat hoznak létre. A cseppkövek egyik legfeltűnőbb jellegzetessége színük sokfélesége. Az üvegszerűen tiszta, tejszerűen fehértől a narancssárga, vörös, barna, sötét vörösesbarnán át a feketéig minden színárnyalat előfordul közöttük.

Barlangászok világnapja augusztus 14.

 Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangja az aggteleki Baradla-barlang, a tudósok véleménye szerint egyike a Föld legnagyszerűbb földrajzi jelenségeinek.


Magyarországi szakasza 17 kilométeres, földalatti patakkal, sziklacsarnokokkal, ámulatba ejtő nagyságú cseppkövekkel teli, sejtelmes mesevilág.

Az aggteleki bejárat melletti barlangmúzeum a feltárás történetét, régészeti leleteit és a húszezer hektár kiterjedésű Aggteleki-karszt (1979 óta nemzetközi bioszféra rezervátum) gazdag, máshol nem található ritkaságokban bővelkedő növény- és állatvilágát tárja a látogató elé.

A Baradla-Domica nevű barlangrendszer — amely a szlovák—magyar határt a föld alatt átszeli — Európa leghosszabb cseppkődíszes patakos barlangja. A Baradláról készült a világ első barlangtérképe, s itt található a Föld egyik legszebb barlangja, az esztrámosi Rákóczi-barlang, és itt van Európa legnagyobb állócseppköve. A barlangrendszer évezredek során kialakult változatos formájú cseppköveit a föld alatti világ szerelmesei név szerint ismerik. A barlang főága 24 kilométer járathosszúságú, átlagosan hat-nyolc méter széles és hét méter magas, de van olyan különleges kitüremkedése, mint az „Óriások terme”, amely 120 méter hosszú és 27 méter magas, vagy az ezer ember befogadására alkalmas „Hangversenyterem”. Az ide látogató a különleges barlangi növény- és állatvilág néhány tagjával (denevérek, pókok) is találkozhat a rejtelmes túrán.

Barlangászok világnapja
  augusztus 14...Ezen a napon hunyt el balesetben Marcell Loubens barlangász.
Emlékére e napon tartják világnapjukat a barlangok kedvelői.