Drasztikusan csökkent a fecskék száma Magyarországon.

"Ha nem történik jelentős változás, akkor hazánkból 2020-ra eltűnhetnek a fecskék, pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is.


  
Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg - mondta el  Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője, hozzátéve, ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar marad a "nyakunkon". A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek - fűzte hozzá, figyelmeztetve arra, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.

A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, illetve az agrárkemizálás. "A második helyen áll a klímaváltozás, és Magyarországon teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése" - mondta Orbán Zoltán.

A figyelmeztetéseink és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka és gyakran a kotló madár is" - mondta a természetvédő, hozzátéve, hogy a tömeges elkövetések hátterében szinte mindig az önkormányzatok állnak.

A fecskefészkeket általában azért verik le, mert azt mondják, hogy a fecskeürülék veszélyt jelent, ugyanakkor az semmivel nem jelent nagyobb veszélyt mint bármilyen más ürülék. "A településen össze nem szedett sok tonnányi macska- és kutyaürülék sokkal nagyobb kockázatot jelent" - hangsúlyozta Orbán Zoltán, hozzátéve, hogy a fecskeürülék potyogása egy nagyon egyszerű eszközzel, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém, fa vagy műanyag lappal, úgynevezett fecskepelenkával megakadályozható.

lmondta, hogy sokszor csupán azért verik le a fészkeket, mert a madarak csicseregnek, ami zavarja az embereket.
Azzal nem számolnak, hogy ha eltűnnek a fecskék, akkor a rovarok ellen be kell vetni a kémiai idegmérgeket, amelyek minden rovart elpusztítanak, többek között a beporzó rovarokat is, és a vízbázison, a táplálékon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak és minket is megmérgeznek - figyelmeztetett a természetvédő, aki szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni."

forrás: Origo

Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország déli részében.

 Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül a mélyebben fekvő területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban.
A fákkal borított területek cserjeszintje is rendkívül egyedgazdag – a jellegadó fajok itt a galagonya és a hamvas szeder –, így ezek a ligeterdők az ember számára gyakorlatilag járhatatlanok, így remek búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. A ritkábban víz alá kerülő részeken élő, említést érdemlő cserjefaj még a ritka fekete galagonya, az aljnövényzetnek pedig jellemző faja a tavaszi csillagvirág.
A Gemenci-erdő állatvilága faj- és egyedgazdag, a legértékesebb, itt előforduló, védett állatfajok között mindenképp említésre méltó a rétisas, a kerecsensólyom, békászó sas és a fekete gólya, melyekből rendszerint jó néhány pár fészkel a területen; sok gémtelep is található itt, melynek fészkelő állományát leginkább szürke gémek adják. Gemencet világhírűvé vadászati szempontból a nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is.

Hazafelé jön Zoltán, a fekete gólya

Zoltán volt az első jeladós magyar fekete gólya, amelynek a teljes, 12 200 km-es útját nyomon követhették az őszi vonulás kezdetétől a tavaszi visszatérésig 2016-2017-ben.

A fekete gólya jeladója február 20-án küldte az első adatcsomagot, eszerint Szudánban jár, útban hazafelé a Gemencbe. A madár a várakozások szerint március közepén érkezik Gemencre.

Magyarországon mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük kb. 40 pár a Gemencben. Az itteni populáció mai tudásunk szerint a világ legnagyobb népsűrűségű fekete gólya állománya. 

 

A gólyafióka a fészekben

 Forrás: Gemenc Zrt.

 

Jeget olvaszt Mátyás, hogyha talál S ha nem talál, akkor bizony csinál.

A február végi jeles napok közül talán a legismertebb 24-e, Mátyás, a jégtörő, aki vagy meghozza, vagy megtöri a jeget.

Az emberek képzelete Mátyás apostol ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett, így lett a szent Jégtörő Mátyás, mert az ő szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát

"Ha nincs, jeget csinál, Elrontja, bontja, ha talál, A jeget olvasztja Mátyás, Töri, és rajta likat ás..." - többek között így emlékeztettek a réges-régi magyar kalendáriumok télutó havának ma is nagyon népszerű időjóslatára.

Van egy szólásunk is, miszerint: Mátyás, Gergely két rossz ember - ami arra utal, hogy legtöbbször hideg, szeles idő szokott lenni ezen a két napon.

A népi megfigyelés szerint a Mátyás-napi hideg jó termést, a szél kevés tojást jósol. A halászok, ha ezen a napon bárminemű halat fogtak, azt Mátyás csukájának nevezték, és ez egész évre szerencsét jelentett, bő zsákmányban reménykedhettek. Egyes vidékeken a Mátyás-napi libatojást megjelölték, vagy nem is költették ki, mert úgy tartották, hogy az e tojásból kikelt liba szerencsétlenséget hoz, de lehet, hogy hibás vagy nyomorék lesz.

Jégtörő Mátyás napjához - az ismert és említett hiedelmek mellett - több babonaság is kapcsolódott. Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár, vagy ahogy a Dunántúlon sokfelé mondták, a zséter.
Forrás: szoboszlokepeskonyve

Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A Mátyás-napi időjárásból lehet jósolni az éves termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést jelent, a szeles pedig kevés tojást. Ha Mátyáskor esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő savanyú lesz. Mátyás apostol az ácsok, a mészárosok és a halászok védőszentje. Ezért a Mátyás napján fogott hal az egész évi szerencsés halászat előjele.

Az időjárási regulákon kívül Szent Mátyás néhány kalendáriumhoz kötött történetnek is hőse. A hagyomány szerint az Úr Mohácsra küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban megállították, és pálinkával leitatták. Ezután a szent visszafordult, és elmaradt a jégtörés. Aztán Isten Gergelyt küldte el, akit viszont a báriak borral itattak meg. Végül Józsefet küldte el az Úr, és ő baltájával meg is törte a Duna jegét.

Égi kísérőnk a Hold

2019 leglátványosabb szuperholdját figyelhetjük meg az égen kedden este, írja a CNN.

A National Geographic cikke szerint Magyarországon a Hold még a napnyugta előtt pár perccel felkel, a holdkelte időpontja a keleti országrészben 16:47, Budapesten 17:00, nyugati határainknál 17:11 lesz, ez azt is jelenti, hogy magát a holdkeltét csak teljesen tiszta égen láthatjuk. Cserében a napnyugtát követő körülbelül 20 perc során a keleti ég alján húzódó rózsás sávban sárgállik majd égi kísérőnk, különösen szép látványt nyújtva a megfigyelőknek.




 Az egyiptomi legendák szerint a Hold a gonosz Szeth-kígyó fejéből született, mégis halálos ellenségek. A Hold Hórusz szeme, Szeth és Hórusz folyamatos háborúban, csatározásban állnak egymással, amikor a földön holdfogyatkozás van, éppen akkor Szeth kitépi Hórusz szemét. Ámon-Ré Napisten nem harcol a Holddal, inkább örvend, hogy éjszaka helyettesíti őt az égen. Íbiszfejű holdisten, az írástudók és a varázslók patrónusa. Ő találta fel az írást és vezeti a világegyetem naptárát. Az istenek udvari írnokaként ábrázolják.

Germán mitológiában

Freyja a germán mitológiában az élet és a halál, a szerelem és a harc, a termékenység és a varázslat istennője. Otthona, Folkvang, ahol azok az elesett vitézek kaptak örök szállást, akik nem fértek be a Valhallába. Freyja gyakran változtatott alakot, leginkább sólyom szeretett lenni. Férje, Od hamar elhagyta. Freyja, aki bánatában arany-, más legendákban borostyánkönnyeket hullatott, macskák vonta hintóján bejárta érte az egész világot. Holdistennő, később a termékenység, a szerelem, valamint a szépség istennője is, a Valkűrök vezetője.
Freyja legféltettebb kincse a Brising nyakéke volt, amelyért szerelemmel fizetett az ékszert készítő négy törpének. A történteket azonban Loki elárulta Odinnak. Loki, légy képében elrepült Freyjához, ott átváltozott bolhává, megcsípte és ellopta az ékszert..

Telihold: a holdfázisok egyike, amikor a Föld a Hold és a Nap között helyezkedik el. A Hold és a Nap egymással szemben állnak, ilyenkor a Hold teljes félgömbje, egész fényes korongja látható.

"Régi almanachokban még fellelhető a hónaphoz kapcsolódó jelzővel illetett telihold.

január:           Öreg telihold, Karácsony utáni holdtölte
február:          Havas, ínséges vagy farkasok holdtöltéje
március:        Varjú teleholdja, böjti vagy kérges hold
április:           Fű vagy tojás teliholdja
május:           Vetési vagy tej holdja
június:           Rózsa-, virág- vagy eper holdja
július:            Viharok teliholdja, szénahold
augusztus:    Fejes kukorica vagy gabona holdja
szeptember:  Gyümölcsök teliholdja, aratás holdtöltéje
október:        Aratás vagy vadászok holdja
november:     Vadászok holdtöltéje, fagyos vagy hódok hold
december:    Karácsony előtti holdtölte vagy hosszú éjek teliholdja" 

forrás: meteoline


Az emberek évezredek óta kutatják az égi kísérőink és a mindennapi életünk közötti összefüggéseket. Az asztrológia művelői felfedezték, hogy az időnek nem csupán mennyisége, hanem minősége is van.

 Hippokratész így oktatta tanítványait: “Aki az orvostudományt anélkül műveli, hogy figyelembe venné a csillagok mozgásának hasznát, az bolond”.A 16. század neves orvosa, Paracelsus az ókori hagyományokhoz hasonlóan a Naprendszer bolygói és az emberi test szervei, szervrendszerei között összefüggést talált (például a Napot a szívhez, a Holdat az agyhoz, a Merkúrt a tüdőhöz kapcsolta). Ezért tartotta fontosnak, hogy az orvos legyen jártas a csillagjóslás tudományában

.A híres természettudós, Charles Darwin így ír erről: “Az ember az emlősökhöz, a madarakhoz, sőt még a rovarokhoz is hasonlóan alá van vetve azoknak a titokzatos törvényeknek, amelyek szerint bizonyos normális folyamatok, mint a terhesség, a növények növekedése és beérése, bizonyos betegségek időtartama, a hold periódusaitól függ.”

Február 19. - Zsuzsanna napja

Zsuzsanna elviszi a havat, zöldellni kezd a fű és megszólalnak a pacsirták.

 Adjon Isten nektek sok Zsuzsanna napot,
Eső ellen egy nagy bükkfa-kalapot,
Hogy rajtatok ne maradjon a szegény állapot.

E napon veszi kezdetét a tavasz – legalábbis az emberek így érezték: az első kinti munkákat ekkor kezdték, a szántás-vetés előkészületeit ekkor tették. Zsuzsanna ószövetségi történetét dramatikus népi játék elevenítette föl: a szép és ártatlan nő a gonosz vádaskodókkal szemben megvédi igazát, amazok pedig elnyerik méltó büntetésüket.

A kertjében fürdő Zsuzsannát, az ószövetség jámbor asszonyát az európai katolikus néphit régebben főleg a gyümölcsfák védőszentjeként tisztelte. Ezért ábrázolták almával is.

Zsuzsanna a középkor végén számos német bányavidéken a bányászok egyik védőszentje volt, és főleg tárnákat helyeztek az ő oltalma alá. Az annyiszor magukra maradt bányászasszonyok őt tekintették rágalmak ellen oltalmazójuknak.
 /Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium/

 A héber Sosanna nevet a Biblia görög és latin fordításai Susanna alakban vették át, ebből a magyar kiejtés Zsuzsanna, .
 A héber név jelentése: liliom.
 Ezt a virágot mindig is nagyra becsülték. A perzsák a tisztaság szimbólumaként tisztelték, a görög és a római mûvészek ráfestették mindennapi használati tárgyaikra, a termékenység és tisztaság jelképeként.

A kinai költők dicsõítették ezt a fenséges virágot, és hittek abban, hogy megtisztítja a testet, és képes enyhíteni számos betegséget.
/Némely fajta virágai és bimbói ízletesek és táplálóak, gyökerüket pedig gyógyszerekben használják fel/

A mezőségi liliom elsõ magyar tudományos leírása az Iris verna, mely nem más, mint a törpe ibolya-nõszirom virág.

 


 Zsuzsannák..
 
  Lorántffy Zsuzsanna (Ónod, 1600. - Sárospatak, 1660. április 18.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, mecénás, iskolaalapító, ,,nagyasszony", Lorántffy Zsuzsanna, Lorántffy Mihály lánya 1608-ban költözött Sárospatakra: ekkor lett a családé a pataki uradalom. A kislány korán árvaságra jutott, 9 éves volt, amikor meghalt édesanyja, 14 évesen pedig elvesztette édesapját is. 16 évesen, 1616. április 18-án lett a 23 éves borsodi főispán, ónodi kapitány, Rákóczi György felesége, akivel 32 évig boldog házasságban éltek., Az ifjú házasok rövid szerencsi tartózkodás után költöztek Sárospatakra. Ettől kezdve a nagyasszony haláláig tartó időszak volt Sárospatak és a Sárospataki Kollégium fénykora., Házasságukból öt gyermek született, de csak kettő, György és Zsigmond érte meg a felnőtt kort, bár 30 éves korában már Zsigmond is meghalt., 1630-ban I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé választották, és a következő évben a család Erdélybe költözött, de vagyonuk központja továbbra is Sárospatak maradt, és a fejedelemasszony ezután is sokat időzött Sárospatakon. Miután pedig 1648-ban a férje meghalt, a temetés után Zsigmond fiával visszaköltözött Sárospatakra, és élete hátralévő részét a város fejlesztésének, a pataki kollégium felvirágoztatásának szentelte.

  Károlyi Zsuzsanna (1585–1622), nagyságos Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem felesége, a "házias nagyasszony, takarékos gazdasszony", akit "a magyar nők erényeivel áldott meg az Isten".. 

/Józsa Judit kisplasztikája
Fotó: Gedai Csaba

Józsa Judit alkotásán Károlyi Zsu­zsanna erdélyi nagyasszonyi, magas fodros gallérú viseletben pompázik. Ruháján magyar indadíszes úri hímzés, hajában gyöngyös párta. Keszkenőjén a Károlyi- és a Bethlen-címer látható./

Károlyi Zsuzsanna korán árvaságra jutott. Nagykárolyban ismerte meg majdani férjét, Bocskay István fejedelem akkori főtanácsosát, akinek 1605-ben lett a felesége, s férjétől Déva várát kapta nászajándékba. Amikor a rendek Kolozsváron Bethlen Gábort fejedelemmé választották (1613), Zsuzsanna a gyulafehérvári fejedelmi palota lakója lett, ahol felügyelte a konyhát, a fejedelemnek ő küldte a hadi táborba a maga sütötte friss kenyeret. Boldog családi életet éltek, amit csak férjének igen gyakori távolléte nehezített. Sokszor követte férjeurát, és a közeli városokban várt rá, leveleiben "édes szerelmes szívemnek" szólította. Amikor Bethlen Gábort 1620-ban magyar királlyá választották, Erdélyország fejedelem asszonya mellett a királyné címet is viselte.

A nagy protestáns fejedelem, református kollégiumok alapítója gyermekei elvesztése miatt boldogtalan volt, ezt tetézte felesége 1622-ben Kolozs­váron bekövetkezett korai halála. Min­denki gyászolta, aki ismerte. Temetésén Ke­serűi Dajka János (1580–1633) református püspök mondott halotti beszédet, mely Halotti pompa címmel nyomtatásban is megjelent. 

A nagyasszony gyulafehérvári székesegyházban lévő sírját kirabolták, sírkövét megsemmisítették, de emlékét nem törölhették.
Károlyi Zsuzsannát a fejedelem második felesége, Brandenburgi Katalin aligha tudta pótolni, csupán három évig, a fejedelem haláláig volt Bethlen Gábor felesége.

Jókai Mór a "Nagy Magyar Mesemondó"

Jókai Mór Komáromban született 1825. február 18.-n,  és Budapesten halt meg 1904. május 5.-én. Regényíró, a "Nagy Magyar Mesemondó".

Kisbirtokos nemesi családban született, apja ügyvéd volt. Iskoláit Komáromban és Pozsonyban végezte, ahová a német nyelv elsajátítása céljából küldték szülei. Ezt követően a pápai református kollégiumba került, ahol barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései. Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett 1846-ban, első regényének sikere után hátat fordított a jogászi pályának, és az írásnak szentelte életét. Ebben az évben kezdte szerkeszteni a Tizek Társaságának folyóiratát az Életképeket, amelyet komoly szépirodalmi lappá fejlesztett.

Az 1848-as forradalomban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél, és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt. 1848-ban ismerte meg Laborfalvi Rózát, akit augusztus 29.-én feleségül vett. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében, mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál, és volt egy házasságon kívüli gyermeke is.

A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért Tardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az "Egy bujdosó naplója" című műve. 1850-ben, részben felesége közbenjárására, kegyelmet kapott és visszatérhetett otthonába.

Nagyon sok regényt írt, és már az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Ő lett az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. Sokat utazott, 1853-ban járt először Erdélyben. Feleségét is többször elkísérte fellépéseire, 1857. szeptember 3.-án Jókai nyitóbeszédével és Laborfalvi Róza vendégjátékával nyílt meg a Miskolci Nemzeti Színház.

1858. decemberében a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagjai közé választották. Közben különböző újságokat indított: 1856-ban a "Nagy Tükör", 1858-ban az "Üstökös" című élclapot, 1863-ban "A Hon" című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. Az 1880-as években sorra lemondott lapjai szerkesztéséről, csak az "A Hon" és az "Ellenőr" egyesüléséből keletkezett "Nemzet"-nek, majd annak megszűnése után utódjának, a "Magyar Nemzet"-nek maradt haláláig névleges főszerkesztője.

1894-ben Jókai Mór ötvenéves írói jubileuma alkalmából hatalmas lelkesedés kíséretében megjelentették műveinek százkötetes díszkiadását és a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem díszdoktorává is avatta.

Az Aranyember

 Írója legkedvesebb regénye volt. Azért-e, mert szülővárosához, Komáromhoz kötődik vagy mert a maga zaklatottságát, titkos szerelmét rejtette bele? De valami általánosabbat is: a modern ember csömörét, elvágyódását egy zavartalan szerelembe, egy romlatlan édenbe. Hányan írták meg ezt a vágyakozást később, Jókai után? De ugyan hányan ilyen gyönyörűen? "Oly szép, mint egy hajnali álom", mondta rá Mikszáth.

1886. november 20.-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős író szeptember 16.-án feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. A pár nem törődött a támadásokkal. Számos külföldi utazáson vettek részt, és Jókai töretlen lendülettel írta regényeit, mint "Az én életem" regénye, "A mi lengyelünk", "Ahol a pénz nem isten" vagy "A börtön virága", bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.

Jókai Mór 1904-ben, életének 79. évében, tüdőgyulladásban hunyt el.

Forrás: Wikipédia

Kevesen tudják, hogy a nagy Jókai életműben komoly gasztronómia történeti írások, összeállítások, forrás-közlések is találhatók.

Közismert és sokszor megírt, leírt kedvence volt a malacköröm babbal főzve. Kapott is ez az étel Jókaitól meseszép elnevezést: görög olvasó angyalbakanccsal. Tűzkő homokkal - így kedveskedett a szaftos pörkölt mellé, körítésnek kapott darás kockatésztáról.
A hazai ízek, fűszerezések, a mindennapi ételek jelentették számára a különlegességet. Jókai Jolán írja: Móricz bátya kisevő volt, de nagyon szerette a csibének a zúzáját, meg a combját, libának a mellét hidegen. Tavasszal a tárkonyos bárányt. Tőle tudjuk azt is, hogy minden hüvelyes veteményt nagyra becsült. A lencsét például disznó fülével és sonkával, a borsót csíkos káposztával.

Írásaiban egész kötetnyi gasztronómia történeti érdekesség található. Figyeljük, hogy az 1854-ben megjelent a "Kárpáthy Zoltán"-ban mit olvashatunk.

"Nem az ős, patrialkális lakomák egyike ez, hol minden ember tisztességesen asztalhoz ül, kinek-kinek el levén rendelve a maga helye, s elkezdik a levesen és végigfolytatják az egész fogáson, háziúr és asszony agyonfáradnak a kínálkozásban.

A haladó korszellem más módot hozott be, asztal csak az ételek számára áll, ott van felhalmozva, mi szemnek és szájnak tetszik, mellettök kanálak, villák, kések és tányérak mind egy halomban. Ki-ki vesz magának, amire szüksége van, ott kezdi, ahol akarja, eszik, iszik kínálás nélkül, s letelepszik, ahol helyet talál, a legszemesebbé a legízletesebb falat, a legkényelmesebb hely, senki sem fűszerezi kínálkozásával a vendégséget. Az emberek úgy esnek át rajta, mintha raboltak volna, s félnének, hogy egy másik társaság rajtok üt és elhordja az orruk elől."

Ugye Önök is kitalálták, ez a korabeli svédasztal leírása, ami a mai napig lépésről lépésre ugyanígy működik. / Barta László/

Macskák világnapja

A macskákat Elő-Ázsiában és az ókori Egyiptomban istenként tisztelték. Egyiptomban Básztet istennőt macskafejű nő alakjában ábrázolták, ő volt az örömök istennője és szent állata a macska volt. Az egyiptomiak halott macskáikat bebalzsamozták és eltemették, akárcsak az embert.

A görögöknek és a rómaiaknak is kedvenc háziállatuk volt, egészen a középkorig, amikor az emberek már úgy gondolták, a macskák a démonokkal állnak kapcsolatban. Ekkor terjedt el az a babona is, hogy boszorkányok bújnak macskabőrbe. Ez vezetett a macskák pusztításához, aminek hatására elszaporodtak az egerek és a patkányok – így mégis kegyelmet kaptak. De még ma is sokan félnek a fekete macskától

A fekete macskával kapcsolatos babona minden kultúrában jelen van, azonban mindenhol más, pozitív vagy negatív jelentést tulajdonítanak neki. Egyes macskákkal kapcsolatos babonák a 21. században is fennmaradtak, például vannak akik úgy tartják, hogy balszerencsét hoz, ha egy fekete macska keresztezi az útjukat. Az angolszász országokban az október végi halloweent megelőzően az állatvédők rendszerint nem adnak örökbe fekete egyedeket, mivel tartanak attól hogy egyes befogadók csupán a tréfák vagy hiedelmek miatt kívánnak hozzájutni ezen állatokhoz, esetleg sátánista rituálék keretén belül kívánják feláldozni őket.

Mi magyarok többnyire rosszat sejtünk, ha fekete macska keresztezi utunkat, de talán megváltozik véleményünk és nem fogunk egyből rosszra gondolni, amikor átszalad előttünk az úton egy fekete macska, ha elolvassuk, milyen érdekes felfedezést tett az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet genetikai diverzitást vizsgáló laborjának kutatója, Stephen O`Brien. A kutató szerint ugyanis a fekete macskák (házimacska, fekete párduc, jaguár) színét meghatározó gén, az MC1R védettséget nyújt bizonyos fertőző betegségek (pl. HIV-fertőzés) ellen

A fekete macskák bundájának színét meghatározó génnek, az MC1R-nek az emberekben is előfordul egy változata. Ez a génváltozat, ha mutáción esik át, nálunk embereknél, nem fekete, hanem vörös hajszínt eredményez. Az MC1R gén elsődleges feladata - a színmeghatározáson kívül - az, hogy kiválassza, mely anyagok juthatnak át a sejtfalon. A tudósok feltételezése szerint a gén célirányos átalakításával megakadályozható lenne, hogy bizonyos vírusok és baktériumok átjuthassanak a sejtfalon.

Stephen O`Brien szerint, ha sikerülne pontosan meghatározni a fekete szőrű macskák betegségek elleni (természetes) genetikai ellenálló képességének okát, akkor az nagy segítséget nyújthatna az embereket megtámadó, jelenleg még gyógyíthatatlan vírusokkal szembeni küzdelemben.
/Forrás:Erdély online/

Macska jóslatok

A macska megjósolja a földrengést

A kedvenc négylábúinkról azt tartják, hogy sokkal hamarabb képesek megérezni egy földrengést, mint bármilyen más modern technikai eszköz. Többször megfigyelték már, hogy a földrengések előtt a macskák nagyon izgatottá válnak és kényszeresen, illetve igazán látványosan keresik a kijáratokat. Olyannyira bennük van a menekülési vágy, hogy akár még a zárt ablakokat is képesek betörni, noha a földrengésnek még látható/érezhető nyoma nincs is.

A macska megjósolja az eső eljövetelét

A macskák nem csak rezgéseket képesek előre megérezni, hanem nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásokra is kimondottképpen a viharok és felhőszakadások eljövetelére. Ők talán az egyik legbiztosabb természetes időjósok, akik bár minden fajta időjárást nem képesek megjósolni, de az eső közeledtét, azt igen. A megfigyelések alapján az eső közeledtével a macskák a fülüket kezdik, vakargatni illetve bizonyos esetekben mellső mancsukat sokáig a fülük mellé emelik és ott tartják.

A macskák megmutatják hol van vízér a lakásunkban

Érdemes megfigyelnünk, hogy kedvenc házi állatunk hol szeret a legjobban pihenni vagy tartózkodni, hiszen azok a helyek lakásunk legkiegyensúlyozottabb pontjai.

GPS nélkül

Hogyan talál haza a macska?

A macskának kiváló a vizuális memóriája, ezért a szabadba kijáró macska jól tud tájékozódni, és nem is szokott elveszni. Közismert dolog azonban, hogy akkor is helyes irányban indul hazafelé, ha több tíz kilométerre elhurcolják otthonától. Ennek bebizonyítására egy német zoológus néhány cirmost dobozba zárva, kacskaringós útvonalat választva, otthonuktól több kilométernyi távolságra lévő mezőre vitt, ahol korábban egy labirintust épített fel. Az útvesztő közepéből huszonnégy folyosó indult ki a szélrózsa minden irányába. A labirintust lefedték, hogy a Nap vagy a csillagok fénye ne segítse a tájékozódást. A macskákat betették a labirintusba, majd hagyták, hogy irányt válasszanak. Az esetek többségében azon a folyosón indultak el az állatok, amerre az otthonuk volt.

 Bebizonyosodott, hogy nem legenda az, hogy a macska hazatalál, de hogy hogyan, arra a zoológus nem tudott elfogadható magyarázattal szolgálni. A legkézenfekvőbbnek tűnt, hogy a macskák memóriatérkép alapján tájékozódtak. A tudósok azt feltételezték, hogy az állatok emlékezetükben tárolták a sok kanyart és fordulatot, s folyamatosan korrigálták magukban a hazafelé vezető útvonalakat. Ezt a feltevést is eloszlatta azonban néhány további kísérlet. Utazás előtt ugyanis elaltatták a macskákat, és úgy szállították azokat a kihelyezett labirintusba. A magukhoz tért állatok így is tudták, hogy melyik folyosón kell hazaindulniuk. Viszont nem találtak haza a cicusok, ha mágnest rögzítettek a fejükre. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a hatodik érzék rejtélyének kulcsa vasból van. A macskák testében feltételezhetően vasoxidot tartalmazó idegi struktúrák, ún. magnetoreceptorok vannak. Ezek térbeli elhelyezkedése a Föld mágneses mezejének a hatását idegi impulzusokra fordítják le, és segítik az állatot a helyes irány kiválasztásában. Természetesen nem elhanyagolható a macskák kiváló hallása sem a hazafelé vezető útirány meghatározásába.

Jön a tavasz - hazaérkezett az első gólya

 

Február 13-án megérkezett Magyarországra az első gólya, Suri. A vassurányi madár már tavaly is felkeltette az ország érdeklődését, hiszen napra pontosan ugyanekkor érkezett vissza 2018-ban is. Akkor szintén az ország első gólyájaként.

 


   Régen úgy hitték, hogy akinek a házára gólya telepszik, és fészket rak a kéményre, annak a házát megvédi a villámlástól és a tűztől, gazdagságot és hosszú életet hoz a ház népére. A gólyafészket nem szabadott lerombolni, mert akkor átok sújtotta a leromboló házát.

Az ókori rómaiak Vénusz istennő állatának tekintették a gólyát, aki szerelmet és áldást hoz a gólyafészekkel rendelkező házra és népére; a gyereknek hírül adva, hogy gondoskodniuk kell majd szüleikről.

További népi hiedelmek a gólyáról:

• Akinek a háza udvarán, vagy a ház előtti árokban békát fog a gólya, ott gyermekáldás várható.
• Aki először álldogáló gólyát pillant meg tavasszal, az egész évben lusta lesz, de ez a "csapás" megelőzhető az alábbi mondóka fél lábon történő elmondásával:
• 
  "Gólyát látok, fél lábon állok,
  Aki nem áll fél lábon, Lusta lesz a nyáron."
•  
• Aki repülő gólyával találkozik először, az egész évben szorgalmas lesz.
• Aki földön álló gólyát lát az egész évben otthon marad, aki repülő gólyát lát az egész évben utazni fog.

"Gyémánt király ".. Charles Lewis Tiffany

A gyémánt misztikus erejét már az egyiptomiak felismerték, ahol a gyémánt viselése négy bal ujjunkon azt biztosította, hogy a vena amoris („szerelem ere“) az ujjakból egyenesen a szívbe vezessen. A gyémánt és gyémántpor elhelyezése az ujjakon az örök szerelmet biztosította.

A gyémántokat Európába legelőször talán Nagy Sándor hozta. Eleinte rejtélyes különlegességnek tartották, mágikus és gyógyító tulajdonságokat adtak neki. Úgy mesélik, hogy amikor Nagy Sándor megérkezett a Gyémántvölgybe, a völgy tele volt drágakövekkel és kígyókkal, amelyek gyilkos tekintettel védték őket. Nagy Sándor viszont a kígyókat becsapta és megszerezte a gyémántokat. A régi Görögországban a gyémántok az „istenek könnycseppei“ voltak, melyek a földre estek. Hogy hangsúlyozzák a gyémánt keménységét, „adamas“-nak hívták, ami legyőzhetetlent jelent. 60 évvel Krisztus előtt Plinius A természet történelmében ír a gyémántokról. Az első nem csiszolt gyémánt Rómában az 1. és 3. század között jelent meg. A 13. században említi Marco Polo Ormuzt mint az egyik fő perzsa gyémántpiacot.

Nyugaton a 13. században a fő gyémántpiac Velencében volt. Európa legtöbb fővárosa üzleti kapcsolatban állt ezzel a várossal. És innen jöttek a selyem- és gyémántkereskedők Brugge-ba. Brugge nem csak a gyémántüzlet központja lett, a gyémántok feldolgozása is itt folyt. A gyémántüzlet gyorsan elterjedt és ekkor lépett színre Brugg Lodewijck van Berken, a gyémántcsiszolás feltalálója.

A gyémánt csiszolása sokáig titkolva volt. A 14. században csak oktaédereket csiszoltak, fa- vagy rézalátéten gyémántporral megszórva. Ezt a módszert már régebben is használták más drágakövek és elefántcsont csiszolására. A gyémántoknál viszont ez a folyamat hosszú volt. A 15. században kezdtek modernebb módszereket alkalmazni a szabálytalan kristályok hasítására. A csiszolásnál viszont továbbra is az originális alak volt tiszteletben tartva. A gyűrűkbe piramis alakú kövek kerültek. A csiszolás lényege a szabálytalan részek és más hibák eltávolítása volt.


1812. 02. 15..én született Charles Lewis Tiffany, a gyémántok királya, a Tiffany ékszerészet megalapítója.

1837 szeptember 18-án a 25 éves Charles Lewis Tiffany John B. Young barátjával együtt az apjától kapott 1ooo dolláros kölcsönből egy luxuscikk kereskedést nyitott a new york-i Broadway-n. Minden egyes árucikk olyan vitathatatlan árkategóriába került, hogy az újságok az első oldalon írtak a boltról. Ennél jobb reklámfogást el sem lehetett volna képzelni. Az első nap bevétele 4,98 dollár volt.
Az új üzlet kifejezetten amerikai stílust képviselt, ami megváltoztatta a fényűzésről és az eleganciáról alkotott viktoriánus elképzeléseket. A természet világától inspirálva a fiatal cégtulajdonosok egyszerű és harmonikus stílust teremtettek. Kezdetben ezüst tálcákat és evőeszközöket, valamivel később ékszereket is terveztek. Egyedi, tiszta, mértéktartó stílusuk összefonódott a Tiffany & Co. márkanévvel, ami az ízlés, az elegancia mértékévé vált. Ugyanakkor szinte elsőként ismerték fel, a cég-arculat kereskedelmi jelentőségét. Így választották ki azt a szinte világító, világoskék árnyalatot, amely a mai napig összetéveszthetetlenül a céget szimbolizálja. Ebben a színben készültek és készülnek ma is csomagolások, a dobozok, a vásárlószatyrok, a kiadványok és minden reklámanyag. Idővel ez a szín annyira eggyé vált a Tiffany márkával, hogy ma már általánosan Tiffany-kékként ismerik, az exkluzivitás és az elegancia képzetét keltve.

Tiffany voltaképpen talán a világ első komplex design cége. Ami azt jelenti, hogy a cég a mindennapi életet díszítő, esztétikai szférába emelő tárgyakat tervezett. Manapság a Tiffany márka elsősorban ékszert jelent, hiszen az ékszerek által vált a cég különösen ismertté a világon. De a Tiffany név az iparművészet és a design más területeiről sem tűnt el nyomtalanul, s ezt a sokarcúságát a mai napig megtartotta.

1878-ban Charles Tiffany megvásárolta a világ egyik legnagyobb és legfinomabb sárga gyémántját 18ooo dollárért. A cég Dr. George Frederick Kunzt, drágakőszakértőt alkalmazta, hogy felügyelje a gyémánt metszését, amelyet végül 9o metszéssel 128.54 karátot ért. A gyémántot a dél-afrikai Kimberley gyémántbányában fedezték fel 1877-ben. Ma a vevők milliói látják a Tiffany áruház első emeletén New Yorkban. Az eredeti gyémántkristály 287.42 karát súlyú volt mielött a példa nélküli 9o metszést ejtették volna rajta. Ez 32 metszéssel több volt a hagyományos gyémántmetszésnél.
Ez az év különösen sikeresnek bizonyult a cég számára. A párizsi világkiállításon arany érmet nyertek, a cég feje C.L. Tiffany pedig megkapta a Francia Becsületrend Lovagja címet.
E megtisztelő kitüntetést követően Tiffany a császári és királyi koronás fők ékszerészévé vált. Az európai arisztokrácián kívül dolgozott az ottomán császár, az orosz cár és az iráni sah számára is.

1886-ban a cég bemutatta a mai napig ismert úgynevezett "Tiffany" foglalatot. Ennek jellegzetessége, hogy a gyémántot hat platina karom emeli ki, ami lehetővé teszi a fény még hatásosabb játékát és a kő fokozott ragyogását. Ez a forma a világ legismertebb eljegyzési gyűrűjévé vált. A következő években Tiffany felvásárolta a francia koronaékszerek jelentős részét, beleértve Eugénia császárnő négy gyémántláncból komponált nyakékét. Ezek után Charles Lewis Tiffany a "gyémánt király" nevet kapta.

Bálint napi hiedelmek

- A madarak ezen a napon tartják lakodalmukat, párt választanak.

- Sok helyütt magokat is szórnak nekik, hogy segítsék örömüket.
- Azokra a területekre, ahonnan a vadgalambok elköltöztek, erre a napra várják visszatértüket.
- A gyümölcsöskertekben kezdetét veszi a fák metszése, ha ezen a napon, gyümölcsfát is ültetnek, akkor gyorsabban megkapaszkodik, hamarabb hajt rügyet, gazdag termést hoz.
- Napkelte előtt a szőlőtermesztők megkerülik a szőlőt, megmetszik négy sarkán a tőkéket, hogy a tolvajoktól és a madaraktól megvédjék.
Máshol a gazda ugyanezzel a céllal körüljárja háza táját.
- A kőművesek ezen a napon misére mennek, imádkoznak, hogy Bálint őrizze meg őket a magas állványokon dolgozva a leeséstől.
- Mohácson Bálint napja böjti nap. Csak egyszer esznek, zsír nélkül főznek, templomban imádkoznak, gyónnak-áldoznak.
- Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószágban egészen a következő esztendő Bálint-napjáig.
- A fákra perecet, aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal.
- Bálint a verebek védőszentje, mert már nekik is kezd kedvezni az időjárás.
- Ez a nap a tavasz közeledtét is jelenti, ideje beszerezni a vetőmagot.

Népi időjóslás:

- Ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó idő lesz.
- Ha ezen a napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz az évi termés.
- A hideg időnek a jele, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, ha azt mondja:
"csücsülj beö", akkor még hidegre kell számítani.
- Sok helyen a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz tojás egész évben.
- A férfiak meg az esőtől félnek, mert a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés.


Régi magyar szerelmi praktikák erre a napra

Alma kilenc maggal
Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magja van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, és akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba.

Víz kilenc kútból
Ha valaki kilenc kútról vizet hoz és azzal a kiszemelt legényt vagy lányt megitatja, akkor az illető mindig szeretni fogja. (Ma már talán kilenc különböző csappal is működik a dolog, bár mi még nem próbáltuk.)

Macskafogó
Érdemes cicát "uszítani" a lányos házhoz érkező legényre, mert ha ott egy macska a fiú lábához dörgölődzik, akkor ő abból a házból fog nősülni.

Bálint napon

A magyar szerelmi líra megteremtőjére, az első világirodalmi rangú magyarul verselő költőre, Balassi Bálintra is emlékezünk február 14-én, aki számos asszonyhoz írt verseket.

Szerelmi költészete három nő alakja köré csoportosul.

Verseinek címzettjei Losonczy Anna (Júlia), Szárkáni Anna (Célia), és Fulvia, kinek kiléte a mai napig ismeretlen. Feleségének egyetlen verset sem írt, holott egyedül hozzá tartozott igazán.

Balassi a szerelmet az élet legfontosabb dolgának tartotta. Versei középpontjában az imádott nő alakja állt. Valóságos nők hatottak rá, de verseiben nem rendelkeznek a hölgyek egyedi vonásokkal, csakis a szerző érzelmeiből utalhatunk arra, kihez is szólnak vesei. Júlia is eszményképpé válik, a szépsége, a beteljesülő boldogság az idő folyamán egyre elérhetetlenebbé válik.

Júlia:
Júlia verseit, Petrarca mintájára ciklusba gyűjtötte, témájuk az elérhetetlen boldogság utáni vágyakozás. A versek stílusa, tökéletes ritmikája, az újszerű strófaszerkezete (Balassi-strófa), reneszánsz kompozíciója ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja. A Júlia-versek születését kezdetben még egy-egy életrajzi vonatkozású elem motiválta, de a későbbiekben már kizárólag érzelmeinek kifejezése volt a cél. A legtöbb udvarló vers nem életrajzi vonatkozású, hanem tudós poézis. Egyetlen célja velük Balassinak Júlia meghódítása volt.
A Júlia-ciklus legismertebb darabja „Hogy Júliára talála, így köszöne neki” c. mű. A verset egy váratlan találkozás ihlette egy kapualjban, az egész vers elragadott, ujjongó bókok sora. Az első versszak egy boldog felkiáltás, Júliát meglátva első gondolata az, hogy nélküle nem tud élni, s csak ezután köszönti a kornak megfelelően: „egészséggel”.

Célia:
Szerelmes verseinek másik ihletője Wesselényiné Szárkándi Anna.   A műveiben csak Céliaként emlegetett nő iránti szerelme már nem annyira indulatos, érzelmei sokkal higgadtabbak, mint Júlia iránt. Ezek a versek sokkal kimunkáltabbak, játékos könnyedség jellemzi őket.

Fulvia:
A Fulviához írt versek száma a legkevesebb, egy rövid epigramma mégis őrzi nevét: „Lettovább Júliát, s letinkább Céliát ez ideig szerettem,
Attól keservessen, s ettől szerelmessen vígan már búcsút vettem,
Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtem.”

  Kora egyik legműveltebb embere volt. Nyolc idegen nyelven beszélt, fordította a klasszikusok és az újlatin költők műveit. Irodalmi munkásságával a legnagyobbat alkotta a magyar humanizmusban. 

Virágok üzenete

Az emberek régóta ajándékoznak egymásnak virágokat, a vágy, a hűség, a szeretet jelképeként.

Kifejezhetnek gondolatokat, érzéseket.





A vörös Rózsa a szerelem virága.

• Ha fehér rózsát adunk, sok mindent mondhatunk vele. Jelentheti a nagyrabecsülést, az alázatosságot, az ártatlanságot, a titoktartást és a csendet is.

• A rózsaszín rózsa a kecsesség jele.

• Bár sokan az irigység színének tartják a sárgát, a sárga rózsa örömöt és vidámságot jelent.

• A Szegfű a szeszélyesség és a komoly szerelem virága.

• A Tulipán a lángoló érzelmek és a nőiesség jelképének virága. Vörös tulipán: Szerelmi vallomás.

• Az Orchidea a műveltség és kifinomultság virága

• A Liliom a kacér nő virága.

• A Magnólia a természetesség virága.

• A Kála a szépség virága.

• Az Írisz a remény virága.

Valentin nap

Február 14-én és az azt megelőző napokban csak az Egyesült Államokban mintegy 400 millió szál rózsát és 25 millió tonna csokoládét vásárolnak kedvesüknek az emberek.

 Ennek az egyetlen ünnepnapnak az ökológiai lábnyoma felmérhetetlen – különösen, ha beleszámítjuk azt a hulladékmennyiséget, amely az ajándékozás kapcsán keletkezik. A Valentin-nap angolszász eredetű ünnep, de az egész világon, így Magyarországon is egyre nő a népszerűsége.

Ezeknek az ajándékoknak szinte egyből a kukában landol a csomagolása, sőt, sokszor maguk a termékek is a szemetesbe kerülnek pár nap vagy hét után – gondoljunk csak a képeslapokra vagy a vágott virágokra.

Az Egyesült Államokban az édességek között főleg a bonbonok közkedveltek, amelyeket gyakran többrétegnyi csomagolóanyagba burkolva árulnak – van olyan, amelynek össztömegéből több mint 40 százalék a csomagolás –, így miután kiürülnek, felesleges műanyag, papír, celofán és alufólia kerül a szemetesekbe, majd a természetbe.

A legnépszerűbb Valentin-napi ajándék a virág, csak Valentin-napra több száz millió szál rózsát termesztenek világszerte. A csokrokat azonban az árusok előszeretettel csomagolják celofánba, ami szintén lassan lebomló műanyag. Kérjük meg őket, hogy

a virágot csak egy szalaggal kössék össze, vagy csomagolják papírba.

Illemtan

    Bár illemtani alaptétel, hogy a férfinek előre kell engednie a hölgyet, az éttermek, vendéglátóhelyek esetében ez éppenséggel nincs így, és ennek érdekes kultúrtörténeti okai vannak

. A középkori vendégfogadókban, ivókban a napi repertoár része volt egy kis csetepaté – ököllel, bicskával és egyéb jeles aszeszoárokat bevetve. Mivel nem volt ritkaság, hogy egy repülő szék vagy söröskancsó fogadta a belépőket, előbb mindig a férfi lépett be ezekre a helyekre, hogy ellenőrizze, mennyire biztonságos.

 Manapság ugyan jóval civilizáltabbá vált társas életünk, ez a szokás mégis megmaradt. A helyes eljárás, ha a férfi belép, megtartja az ajtót a hölgynek és maga elé engedi őt. 

Vers vasárnapra -

Wass Albert: A hóvirág

Nézz meg egy hóvirágot!
... Honnan tudja meg bent a föld alatt,
hogy odakint már elment a hó
s az ágak könnyező rügyein
cinkék hintáznak a napsütésben?
Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról,
hogy mennyire haladt a világ a tavasszal.
Hideg föld öleli még a gyökeret,
de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra.
Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól.
Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek.
A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket.

Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág.
Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép!
Milyen szép és milyen tökéletes.
Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt.

Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted

Kristályok - gyógyító kövek

Az emberiség mindig hatalmas szerepet tulajdonít a köveknek, kristályoknak.

A kristályok a Föld évmilliókon át tartó fejlődésének tanúi, magukon viselik azoknak a hatalmas erőknek a kitörölhetetlen emlékeit, amelyek alakították. Mélyen a Föld belsejében alakulnak ki, azokból az elemekből és ásványi anyagokból, amelyek körülvesznek minket, vagy az emberi szervezet nélkülözhetetlen forrását képezik. Az ősi civilizációk szinte mindegyike alkalmazta az ásványok gyógyerejét az orvoslásban, és a középkor híres orvosai után is maradtak fenn írásos emlékek a drágakövek alkalmazásáról.

A kristályokat alkotó különböző ásványi elemek megtalálhatók bennünk is, rezgésük szinkronban áll a miénkkel, ezért kiválóan alkalmasak arra, hogy visszaállítsuk szervezetünk és pszichés állapotunk diszharmóniáit. A nem megfelelően működő szerveink, mentális és érzelmi zavaraink, az energetikai rendszerünk (meridiánok, csakrák) szintjén érkező energiadózis és bioinformációs töltés révén korrigálódnak. Minden kristálytípusnak egy rá jellemző energiatöltése van, amely adott testi és pszichés részünkkel kapcsolódik össze.

Gránát – vitalitás 
A gránátot leginkább vörös színében ismerjük, pedig valójában különböző színekben köztük  piros, narancs, sárga, zöld, kék, lila, barna, fekete, rózsaszín és színtelen ásványként fordul elő. Különböző típusú gránátok léteznek: pirop, almandin, spessartin, grosszulár (hesszonit és tsavorit  változatok), uvarovit és andradit.    Keménységük 6,5-7,5 közt változik. A gránát szó a latin granatum szóból ered, ami gránátalmát jelent, utalva a kő színének hasonlatosságára a gránátalma színére és magjainak formájára.  A görög mitológiában a gránátalma az örökkévalóság szimbóluma volt és Hádész  Perszefoné elrablásnak legendájában említik meg.

A gránátkristály használatával természetes módon növelhető a teljesítőképesség, az életerő. Nagyobb energiát, összeszedettséget ad a sikeres megvalósításokat igénylő élethelyzetekhez, tevékenységekhez. Kimerültség ellen és az immunrendszer erősítésére is alkalmazható.

A gránát a buddhizmus szent köve, Indiában a kundalini-tűzzel, az ősi átalakulás tüzével hasonlítják össze. A középkorban talizmánként az utasoknak meg a keresztes hadjáratra induló lovagoknak adták, mert úgy hitték, sebezhetetlenné válnak tőle.
Használata: viseld a csuklód körül karkötőként, hogy érje az ütőeret.

Ametiszt – ellazulás, nyugalom

Az ametisztkristály természetes nyugtató. Hatékony segítség stresszes, feszültséggel teli időszakokban, amikor nehezen megy a lazítás és a megfelelő kikapcsolódás. Energiája hatékonyan nyilvánul meg a huzamosabb ideje fennálló lelki, érzelmi nyomásnál, illetve az alvászavarok esetében is.

Az ametisztet már az ókori görögök is nagy becsben tartották, amulettként hordták, mert azt hitték róla, hogy hordozóját megvédi a részegségtől (az amethüsztosz görög szó, jelentése: nem részegítő). A régészek több ezer éves azték sírokban is találtak ametisztköveket.

Használata: marokkőként hasznos nyugtató. Fogd a kezedben pár percig, és vedd át a rezgését. Alvásproblémák esetén tegyél egy-két ametisztkristályt az ágyad köré.

Borostyán – életöröm

A borostyán az őskori fák fosszilis maradványa, gyantakövülete. Segít az érzések kifejezésében és megélésében. Akkor szükséges, amikor adott emberek vagy élethelyzetek

elfogadása, illetve kezelése túl nagy lelki nyomást jelent. Oldja a stresszt, az érzelmi blokkokat, a depresszív hangulatot nyugtatja, és kiegyensúlyozza a kedélyállapotot.

Sok monda és rege kapcsolódik az ásványhoz, Homérosz az Odüsszeiában is megemlíti. Az ókorban a borostyánnak magas ára volt, mert hittek viseletének gyógyító erejében.

Használata: viseld huzamosabb ideig karkötőként vagy medálként.

Akvamarin – önbizalom
Az akvamarin erősíti a magabiztosságot, csökkenti a depresszív hangulatokat, és segít abban, hogy felelősséget vállalj önmagadért. Energetikája szétzúzza a káros, önromboló programokat, melyek aláássák az önbizalmat.

A görög hagyományok szerint ez a csodaszép, kékes kő a sellők kincsesládikájából származik. Az akvamarin „figyelmeztető” kristály a veszélyek ellen. Az utazások és a mindennapok védőköve, a hajósok az ókorban talizmánként viselték.

Használata: viseld ékszerként, vagy tarts egyet magadnál a zsebedben.

Holdkő – nőiség
Holdkő, a sejtelmes holdfény kőbe zárva. Segít a különböző női szerepeket (párkapcsolat,

anyaság, nagyszülőség) a legteljesebben megélni. Oldja a lelki feszültséget, a gátlásokat, erőt ad az érzések, a vágyak felvállalásához és természetes kifejezéséhez. A holdkő több életörömöt hoz, és erősíti a női kisugárzást.

A görögöknél és a rómaiaknál a termékenység szimbólumaként tisztelték, amely a Hold tulajdonságait itt a Földön felerősíti.
Használata: viseld gyűrűként vagy nyakékként.

Jáde – bölcsesség
A zöld színű jádekő segít zaklatott, felkavart lelkiállapot esetén is nyugalmi állapotba kerülni, és a figyelmet kellőképpen összpontosítani. Hatékony eszköze az emberekkel való intuitív és lelki beállítottságú kommunikációnak, segíti a ráhangolódást és az együttműködést. Hatékonyan oldja a stresszt, csökkenti a feszültséget, összehangolja a jobb és a bal agyfélteke működését.
A jádekő az ókori Kínában a lelki béke és a hosszú élet szimbóluma volt. A maják a szerelem köveként tisztelték, az indiánok körében pedig az aranynál is többre becsülték.

Használata: meditáláshoz válassz gömb alakú jádekövet.

Citrin – optimizmus

Ez a napsárga kő fokozza az életörömöt, melegséggel árasztja el a lelket. A citrin bátorrá, nyitottá, elszánttá, temperamentumossá tesz, mégsem meggondolatlanná, hanem meggondolttá. A citrinen keresztül megtanuljuk a kívánságainkat és az elképzeléseinket keresztülvinni.

A római legionáriusok a mellkasukon viselték ezt a követ, hogy védve legyenek a haragos pillantásoktól és irigy intrikáktól. A citrint a középkorig a Nap köveként tisztelték.

Használata: viselj egy medált a szívcsakra felett.

Rózsakvarc – intimitás
- Kapcsolaterősítő, szerelemhozó kő.

A görögök és a rómaiak azt hitték, hogy Ámor és Erósz, a szerelem istenei küldték a rózsakvarcot a Földre, hogy a szerelem és a kibékülés őserejét az embereknek ajándékozzák.
A rózsakvarc nyugtató és csillapító hatással van a szívre.

A rózsakvarc kellemes rózsaszíne beleélő – képességet, szelídséget, gyengédséget és szerelmet ébreszt.

Finom rezgéseivel beburkolja a lelket.

Használata: tedd ki a hálószobádba.

Hegyikristály – mentális erő

A hegyikristály elsősorban olyan élethelyzetekben nyújt segítséget, amikor szükséges a hatékony figyelem és a szellemi összeszedettség. Élénkíti a mentális teljesítőképességet, a koncentrációt és a memóriát.

A görög krüsztallosz (jég) szóból, mert az ókoriak örökre megfagyott jégnek tartották. Amulettként, Afrika és Ausztrália egyes népeinél esőhozó szerepe miatt közkedvelt. A monda szerint energiákat koncentráló kristálykő csillogott Artúr király legendás kardján is.

Használata: tanuláshoz, munkához tegyél ki az asztalra egy hegyikristálycsúcsot.

Zafír – elfogadás

A zafír segít az érzések kifejezésében és megélésében. Akkor szükséges, amikor adott emberek vagy élethelyzetek elfogadása, illetve kezelése túl nagy lelki nyomást jelent.

Oldja a stresszt, az érzelmi blokkokat, a depresszív hangulatot nyugtatja, és kiegyensúlyozza a kedélyállapotot.

A zafír elnevezése igen ősi, egyesek héber eredetűnek tartják, mások egy szanszkrit kifejezésből származtatják, mely a Szaturnusz bolygónak szentelt drágakövet jelölt. Az új Jeruzsálem egyik alapköveként már a Bibliában is megemlítették a zafírt. A középkorban papi gyűrűkbe foglalták.

Használata: azok az emberek, akik hajlamosak a haragra, a nyakuk körül viseljenek egy zafíramulettet, amely megóvja őket a gyakori érzelmi kitörésektől.

A lávakövek

A bazaltlávakövek használata több ezer éves múltra tekint vissza, az indiánok, kínaiak, de egyes források szerint még az ősmagyarok sámánjai is használták gyógyításhoz a felmelegített és testre helyezett köveket. A forró magmából származó kövek összegyűjtötték az anyaföld összes energiáját, az általuk kibocsátott hő jó hatással van az izmokra, ellazítja őket, és csillapítja a fájdalmat. A kőterápiát az ókori Kínában kapcsolták össze a meridiánokkal.

Ásványok

Az ásványok "határozott kémiai összetétellel és térrácsszerkezettel rendelkező, túlnyomó többségében kristályos állapotú, földtani folyamatok során képződött, szilárd halmazállapotú vegyület (ritkábban elem)”.

Jelenleg mintegy 4300 ásványfajt ismerünk a Földön. Számuk évről-évre nő, átlagosan mintegy 40-50 fajjal.

 Nagybányai Ásványtani Múzeum:

A több mint 16000 ásvány Kapnikbámya, Herzsabánya, Felsőbánya, Iloba, Zazár, Miszbánya, Borsabánya és Macskamező környékéről került a felszínre.

Veszélyeztetett állatok - a zsiráf

 A zsiráf (Giraffa camelopardalis) Afrikában élő párosujjú patás emlősállat, a legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény.

 A szavannák lakója az ókortól kezdve kedvelt attrakció volt; Rómában először Julius Caesar mutatott be zsiráfokat az amfiteátrumi játékokon. A tudományos nevében szereplő camelopardalis a faj addig használt nevére, a görög kamélopardaliszra („tevepárduc”) utal. A zsiráf Büzantioszt, aki az első ókori híradást adta a különös állatról, a magassága miatt a tevére emlékeztette, a bőre mintázata pedig a párducéra hasonlított

. A zsiráf, születésekor kb. 2 méter, a hímek pedig 5 és fél méterre is megnőhetnek, melyhez még hozzáadódik a 2 méter hosszú nyakuk is. A zsiráfborjú, születésekor 2 méter magasból fejjel a földre zuhan. Az újszülött zsiráfok körülbelül 1 óra elteltével kezdenek el járkálni. Ezek az állatok igen éberen és kisebb megszakításokkal alszanak: a zsiráfok alvás közben is élénken fülelnek és egyik szemükkel a környéket kémlelik. Az emlősállatok közül a legkevesebbet a zsiráfok alszanak, alvásigényük 2 óra de ezt a rövid időt sem egyhuzamban aludják át, hanem csak 5-10 percre szunyókálnak el. Életük 8%-át sem töltik alvással. Éjszaka többnyire állva, de olykor fekve, fejét mindig az egyik hátsó lábán nyugtatva alszik, amikor nyaka szép ívet alkot.
/Érdekes világ/









"Az emberi tevékenységnek köszönhetően nem egy, hanem rögtön kettő zsiráf alfaj került fel a veszélyeztetett állatok listájára. Ez pedig azt jelenti, hogy az afrikai szavannák impozáns emlőse néhány év alatt a kihalás szélére sodródott.

A vörös lista harmadik helyére kerültek

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) legújabb jelentése szerint a zsiráfok száma az elmúlt három évtizedben nem kevesebb, mint 40 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként az állatokat feljebb sorolták az unió vörös listáján: a nem fenyegetett kategóriából azonnal kettővel feljebb ugrott a sebezhető fajok közé. És ez még nem minden.

A zsiráfok két különleges alfaja, a núbiai és a kordofan zsiráfok még ennél is rosszabb helyzetben vannak: a vörös lista harmadik helyén, a súlyosan veszélyeztetett kategóriába kerültek – mutatott rá Dr. Julian Fennessy, az IUCN Különleges Túlélési Bizottságának (Special Survival Commission) társelnöke. – Ezek a zsiráfpopulációk elsősorban Eritrea, Guinea, Burkina Faso, Nigéria, Malawi, Mauritánia és Szenegál vadon élő területein fogyatkoztak meg.

A zsiráfok körülményei egyre drámaibbra fordultak

A zsiráfoknak jelenleg hét alfaja ismert, és valamennyi napi küzdelmet folytat, hogy növelje az egyedszámát és szembeszálljon a veszélyeztető körülményekkel. A világ legmagasabb és legkecsesebb állata szenved az orvvadászattól, a mezőgazdasági terjeszkedéstől, a bányászat miatt és az élőhelyek elvesztése miatt Afrikában.

Az emberek természetesnek veszik a zsiráfok jelenlétét az állatkertekben, az afrikai szafarik során vagy az ismeretterjesztő csatornákon – mutatott rá Dr. Julian Fennessy. – Talán még a természetvédők is meglepődtek a megdöbbentő adatokon, amelyek azt jelzik, hogy ezek a fenséges állatok lassan a kihalás ellen folytatnak döbbenetes küzdelmet.
A zsiráf-populációk már a tavalyi IUCN jelentésben is kiemelt szerepet kaptak, ám azóta a körülmények még drámaibbra fordultak.

Sürgető a minél gyorsabb megoldás

Míg a zsiráfok egyedszáma Afrika déli részein csak finoman csökkent, úgy ez az impozáns emlősállat szép lassan szinte teljesen eltűnik a kelet-, a közép- és a nyugat-afrikai régiókban – hangsúlyozta a Nemzetközi Természetvédelmi Unió szakembere. – Megdöbbentő, de a jelenleg ismert, kilenc zsiráf alfaj közül három a súlyosan veszélyeztetett kategóriába került.

A vörös listán ezután már csak a „vadon kihalt" és a „kihalt" kategória következik. A fenyegetés tehát egyre riasztóbb és súlyosabb. Afrikában az orvvadászok kedvenc célpontjai közé tartozik az elefánt, az orrszarvú és a zsiráf is. Utóbbi fejéért és csontjaiért akár 140 amerikai dollárt, tehát közel 40 ezer forintot is fizetnek a fekete piacon. Ám ha a politikai szereplők, a gazdasági társaságok, a civil szféra és a természetvédők nem találnak gyors megoldást a problémára, akkor meglehet, hogy a jövő generációi már csak az állatkertben láthatnak zsiráfokat."

forrás( Origo Jeki Gabriella