Valentin nap

Február 14-én és az azt megelőző napokban csak az Egyesült Államokban mintegy 400 millió szál rózsát és 25 millió tonna csokoládét vásárolnak kedvesüknek az emberek.

 Ennek az egyetlen ünnepnapnak az ökológiai lábnyoma felmérhetetlen – különösen, ha beleszámítjuk azt a hulladékmennyiséget, amely az ajándékozás kapcsán keletkezik. A Valentin-nap angolszász eredetű ünnep, de az egész világon, így Magyarországon is egyre nő a népszerűsége.

Ezeknek az ajándékoknak szinte egyből a kukában landol a csomagolása, sőt, sokszor maguk a termékek is a szemetesbe kerülnek pár nap vagy hét után – gondoljunk csak a képeslapokra vagy a vágott virágokra.

Az Egyesült Államokban az édességek között főleg a bonbonok közkedveltek, amelyeket gyakran többrétegnyi csomagolóanyagba burkolva árulnak – van olyan, amelynek össztömegéből több mint 40 százalék a csomagolás –, így miután kiürülnek, felesleges műanyag, papír, celofán és alufólia kerül a szemetesekbe, majd a természetbe.

A legnépszerűbb Valentin-napi ajándék a virág, csak Valentin-napra több száz millió szál rózsát termesztenek világszerte. A csokrokat azonban az árusok előszeretettel csomagolják celofánba, ami szintén lassan lebomló műanyag. Kérjük meg őket, hogy

a virágot csak egy szalaggal kössék össze, vagy csomagolják papírba.

Rohamtempóban éljük fel a földet!

 

Az elmúlt alig másfél évtizedben rohamosan éljük fel bolygónkat, amit az ökológiai túlfogyasztás világnapjának egyre korábbi bekövetkezte jelez. Ez a nap jelöli az évnek azt a napját, amikorra az emberiség feléli bolygónk egész évre elegendő erőforrásait.

Az időpontot a Globális Ökolábnyom Hálózat határozza meg, figyelve, mikor válik deficitessé az emberiség gazdálkodása a természeti erőforrásokkal (a fő tényezők ennek megállapításában, hogy: (1) mennyit fogyasztunk; (2) mennyire hatékonyan termelünk; (3) mennyien vagyunk; (4) mennyi természet áll rendelkezésre). Amit ezután fogyasztunk, azt a természet már nem képes saját, megújuló forrásaiból előállítani, így a következő évi erőforrásokat kezdjük felhasználni.

A 1990-es évek elején a túlfogyasztás napja még december-novemberre, a 2000-es évek elején pedig november-októberre esett. 2010 óta rohamtempóban jön egyre előrébb az időpont, idén már augusztus 8-ára esett – azaz 145 napon keresztül már a jövő évből „gazdálkodunk”! Jelenleg 1,7 Föld kellene szükségleteink kielégítésére! Már az 1970-es évektől több mint egy Földet használunk fel évről évre, és 2030-ra két bolygónyira nőhet a világ ökológiai lábnyoma, amennyiben nem történik változás (pl. nem csökken jelentősen a globális szén-dioxid-emisszió). Ez azt jelentené, hogy alig 6 hónap alatt, június végére felélnénk az éves készleteket.

Forrás: Metoline