1956. október 23.

Mindössze 20 nap, de a magyar történelem talán legkiemelkedőbb 20 napja zajlott 1956-ban Magyarországon. Egy aprócska, de elszánt nemzet felemelte fejét és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára és szembeszállt a világ akkori legnagyobb birodalmával.

1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.

1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték.

A magyar nép számára a forradalom dicsőséges bukás volt, amely egyrészt az idők során hozzájárult az elnyomás enyhítéséhez, másrészt erőt adott az alávetettség elviseléséhez, és olyan nemzetközi elismerést szerzett a magyarság számára, amilyenben az 1848-as forradalom óta nem volt része.

 

Az év fája

Az év fájának választott mandulafa a pécsi Havashegyen található, a Pécsi Havas Boldogasszony templom előtt. A mandulafa 135 éves és 6 méter magas, törzskerülete 180 cm.



Forrás: MTI/Sóki Tamás

A város a török hódoltság alatt vált először híressé mandulatermesztéséről. Az 1880-as években, a filoxéra járvány során kipusztult szőlők helyére is telepítettek sok helyen mandulásokat a város környékén, leginkább ekkorra tehető a Havihegy legöregebb fáinak ültetése is.

Forrás: Origo

Nincsen olyan ember, akinek ne lenne kedves fája.

A természet egyik csodája, a növények királya a fa.

A fa összekötő kapocs föld és ég között. Szeretjük, tiszteljük, hisz a vele való kapcsolat átszövi életünk mindennapjait.


 
Anyanyelvünkben is gyökeret vert a fa. Az az ember, aki csak jön-megy a nagyvilágban, gyökértelen. Aki keresi a kapcsolatot az ősökkel, a múlttal, az visszamegy a gyökerekhez. Az öreg fát nehéz átültetni, mondja az idős ember, ha otthonából ki akarják mozdítani.

A hagyományok is sok fával kapcsolatos szokást örökítettek át nemzedékről nemzedékre.
Évezredek tapasztalata, hogy az egyik fa árt, a másik használ. A fában áramló folyadék a fa vérkeringése, de energiája, sugárzása is hatással van a vele közeli kontaktusba kerülő emberrel. Az ókori bölcsesség ezt sugallja: ,,A jó fához simulj, a rossztól menekülj!” Tény, hogy át tudjuk venni a fák energiáját, ha hozzájuk simulunk, vagy közelükben tartózkodunk.

Nézzünk meg néhány ismert fafajtát, hogyan hatnak egészségünkre:
Tölgyfa: A magyar ember által különösen szeretett, tisztelt fa. Őshonos hazánkban. A koronázások, ítéletek, tanácskozások, áldozathozatalok, a történelem során gyakran tölgyfák árnyékában zajlottak le. Képes új életerőt adni. Erősíti a lelket, a nyirokrendszert, aktivizálja a vérkeringést, ha törzséhez simulunk.

Gesztenyefa: Békét, harmóniát nyer az alatta ülő. A sérült lélek orvossága.

Kőrisfa: A hallójáratok megbetegedései gyógyíthatók a néphit szerint a kőrisvirág főzetének csepegtetésével. Nyugtat, jó hatással van az izmokra és az ízületekre, ha átöleljük, nekitámaszkodunk.

Hársfa: Erősíti pozitív érzelmeinket, légúti problémák esetén segít.
Bükkfa: Vérkeringést javító, stresszt elmulasztó hatása van. Hatalmas erejű fa, 10-15 méterről is képesek vagyunk megérezni hatását. Segíti a fantáziát, a gondolkodást, az összpontosítást.

Jegenyefenyő: Gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, de segít reumatikus bajoknál is. Optimizmust, magabiztosságot kap, aki gyakran kerül vele kontaktusba.
Égerfa: Nincs túl jó híre. A mézgás változatát tanácsos azoknak elkerülni, akiknek gyenge az idegrendszerük.

Fűzfa: Megítélése a történelmi idők során más és más. A zsidó nép az öröm jelképének tartotta, tisztelte újjászületési képességét. A görögök szerint a szomorúság, a gyász fája. A keresztény gondolatvilágban a kitartás és a feltámadás jelképe.

A fák szeretete, tisztelete pozitív érzelmeket vált ki belőlünk, ily módon is erősítve testünket, lelkünket. Mindent meg kell tennünk azért, hogy mindig velünk, s köztünk éljenek.
forrás: zöldujság

A fák   csodás energiákat közvetítenek fáradt testünknek. A nyugati civilizált ember számára furcsa módszernek tűnhet a faterápia lelki békénk megőrzésére, a rossz hangulat elűzésére. Pedig ezt a technikát már az ősi kelta, ógörög és római emberek is alkalmazták. Később a módszer eljutott Németországba is, ahol évtizedek óta kutatja Manfred Himmel szakember. Rájött, hogy a fák varázslatos, gyógyító energiával rendelkeznek, ráadásul a jótékony hatású földsugárzást is felerősítik. Azokon a területeken, ahol a Föld különleges energiákat közvetít, a fák gyógyító hatása többszörösen kisugárzik. Hazánk ráadásul különösen alkalmas hely a faterápia alkalmazására, hiszen a Föld szívcsakrája a Pilisben található. Szakemberek szerint az, aki odalátogat, különleges harmóniát érzékel, miközben gyorsan feltöltődik energiával. Nem kell azonban elutaznunk az éltető fák energiáinak átvételéhez: egyszerűen keressük meg az otthonunkhoz legközelebb eső parkot, és már kezdhetjük is testünk energetizálását!


Így meditáljunk a fával
1. Válasszunk magunknak egy fát. Lehetőleg idős – és persze egészséges lombkoronájú, törzsű – fát keressünk.
2. Próbáljunk meg úgy elhelyezkedni, hogy testünk minél nagyobb felülete érintkezzen a fa törzsével, vagyis a homlokot, a mellkast, a hasat és a térdet is próbáljuk „odatapasztani” a fához. Ne legyünk görcsösek, álljunk lazán.
3. Bal kezünket a korona, jobb kezünket a gyökerek irányába fordítsuk, és érintsük a kart is a fa törzséhez.
4. Lélegezzünk nyugodtan, ritmusosan, egyenletesen. Csukjuk be a szemünket, és érezzük, amint a fa energiája átáramlik testünkbe.
5. 10-15 perc elteltével háttal is érintkezhetünk a fával, tehát a gerincet is nekitámaszthatjuk.
6. Hetente érdemes legalább kétszer-háromszor megismételni a fákkal történő meditációt.

Hegedű -Guiseppe Antonio Guarneri itáliai hegedűkészítő

 1698. VIII. 21- 1774. X.17született Guiseppe Antonio Guarneri itáliai hegedűkészítő, akinek jele: IHS. Antonio Stradivari mellett az egyik legjelentősebb hegedűkészítő volt.


A hegedű, illetve a vonós hangszerek kialakulásának folyamata az őskorig nyúlik vissza. Feltehetőleg a felhúzott íj képezte az első húros hangszerek egyikét, amelyet a megfeszítés változtatásával különböző magasságú hangok képzésére bírtak rá. A fejlődés második állomása az íj eltűnése volt; helyére egy megmunkált nyak és láb került. A rezonáló testet azonban már az emberek maguk állították elő. A húrokat egymás mellé rakták, és a nyakhoz kulcsokkal rögzítették, ami által lehetővé vált a húrok hangolása is. Ez feltehetőleg akkoriban következhetett be, amikor a nomád halászó és pásztorkodó népek letelepedtek és áttértek a földművelésre, majd a kézműiparra.

A hegedű először Észak-Itáliában bukkant fel, a 16. század közepén. Annak ellenére, hogy a hangszerek nagy része azóta elpusztult, festményekről ismerjük az akkori „hegedűket”. Ezek nagy része csak három húrt tartalmazott. A hegedű megalkotói valószínűleg három forrásból kölcsönöztek ötleteket: a rebektől, amit a 10. század óta használtak (és az arab rebáb hangszer nyomán került be Európába), a fidulától, ill. a lira da bracciótól. Az első pontos leírás Jambe de Fer Zene összegzése című könyvében található, amit 1556-ban adtak ki Lyonban. A hegedű ekkora már Európa-szerte igen elterjedt volt.

Egyes állítások szerint az első igazi hegedűt Andrea Amati készítette a 16. század első felében a Medici-család részére, akik egy olyan, utcazenélésre is alkalmas hangszert szerettek volna, ami minőségében eléri az akkori legelterjedtebb hangszer, a lant színvonalát. Amati eredetileg csak pengetős hangszerekkel (liuto, azaz lant – innen származik az olasz hegedűkészítők mai neve – liutaio – is) foglalkozott, és csak abban az időben kísérletezett gambák építésével. Mivel a gambák hangja igen szép, de túlságosan gyenge volt, Amati a jövőt egy újfajta, vonóshangszerben látta. A hegedű megjelenése után igen gyorsan elterjedt Európa-szerte. Például az akkori francia uralkodó, IX. Károly egész zenekarnyi hangszert rendelt tőle.
A legrégebbi, még egyben lévő hegedű, ami a „IX. Károly” becenevet viseli, Cremonában készült 1564-ben.
A leghíresebb hegedűkészítő családok: Amati, Guarn(i)eri, Stradivari. Ezenkívül híresek még Jean Baptiste Vuillaume és Steiner munkái.

A hegedűkészítés Magyarországon közel százötven évvel az itáliai hegedűkészítés kialakulása után jelent meg, nagyjából a 17-18. században.

/Forrás: mindent a hegedűről/

Kutatók és zenészek számára eddig megfejthetetlen rejtélynek tűnt, hogy minek köszönhető a cremonai hangszerkészítő-mesterek, elsősorban Antonio Stradivari és Giuseppe Guarneri del Gesú által alkotott hegedűk kivételes hangzása.

Eddig már több hipotézis is napvilágot látott, de egyiket sem tudták egyértelműen bizonyítani. Az egyik elmélet szerint a lakkréteg alatt található leheletvékony alapozás okozza a különös hangzást. Mások a fa kezelésére használt anyagot sejtik a rejtély hátterében.

Berend Stoel, a hollandiai Leideni Egyetem kutatója és Terry Borman, amerikai hegedűkészítő komputeres tomográffal vizsgálták meg öt cremonai hegedű anyagát, majd összehasonlították ezeket hét modern hegedű anyagának szerkezetével.

Teliholdkor választotta ki a mester a fákat

A klasszikus és a modern hegedűk anyagának átlagsűrűsége nem tért el jelentősen egymástól, ám azt találták, hogy az öreg hangszerek fájának tömörsége sokkal egyenletesebb. Mivel a fa sűrűségének akár kismértékű változása is hatással van a hangszerben keltett rezgésre, ezáltal a hangzás minőségére, a felfedezés megmagyarázhatja a cremonai hegedűk különlegességét.

A legenda szerint Stradivari mindig teliholdkor ment ki az erdőbe, hogy kiválassza a megfelelő fát (lucfenyőt) a hegedű elkészítéséhez. Egy kis felületen eltávolította a fa kérgét, majd a fát ütögetve hallgatózott, hogy megfelelő-e a hangzása.

Hogy a legendából mennyi igaz nem tudni, de a kutatópáros szerint mivel a kérdéses időszakban (a 17. század közepétől a 18. század elejéig) hűvösebb volt az éghajlat, a fákban vékonyabb évgyűrűk alakultak ki, így valószínű, hogy ez okozta a fák egyenletes tömörségét, és végső soron a különleges hangszerek egyedi hangzását.


Reményik Sándor: Hegedű sír

A roppant csillag-kupola alatt.

Oly kristálytiszta üveghangokon

Jajdul a végtelenbe valaki;

Úgy ostromol Istent és éjszakát,

Könyörög, lázad, adja meg magát,

Hogy lehetetlen meg nem hallani.

És mennyi ilyen kristály-hegedű –

És mennyi ilyen harmat-tiszta hang –

És megváltásra méltó mennyi bánat

Az örök csillag-kupola alatt.

Ha ezeket nem hallja senki sem,

Ha ezeket nem bánja senki sem:

Mért hallaná meg az én hangomat?

 

Fehér Bot Világnapja

A Fehér Bot Nemzetközi Világnapja október 15. A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.



A fehérbot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d’ Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetését. A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, a vakok veszélyeztetettsége egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a “fehérbot” használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.

Szemünk egészsége

Az emberi test felfoghatatlan csodái közé tartozik a látás, a szem működése, összetettsége. Az ember évszázadokig nem is tudott mit kezdeni a látásproblémákkal, majd rájött, hogy különböző segédeszközökkel korrigálhatja a fénytörést, s így javíthatja legfontosabb érzékszervünket. A 20. század végéig kellett várnunk, hogy megtaláljuk a megfelelő technikai eszközöket a tökéletes látáskorrekcióhoz.

A szem a legfinomabb és legérzékenyebb szervünk, melyet a legtöbbet használunk a nap folyamán, így könnyen elfárad. A szemfáradtság gyakori.

A szem naponta átlagosan 300 ezerszer végez mozgást. Ezek lehetnek lassúak, például, amikor olvasáskor a sorokat követed, de lehetnek villámgyorsak is, amikor az autóablakban elsuhanó tájat figyeled. Az összes napi mozgást mindössze hat izom végzi, melyek magát a szemgolyót is mozgatják, valamint a látás élességéért felelnek.

És akkor még nem is beszéltünk azokról a káros behatásokról, melyek a test legfőbb és egyben legérzékenyebb érzékszervét, a szemet érik. Az erős napfény, a mesterséges fények, a számítógépek sugárzása, a tévében látható villogó fények, a szél, vagy éppen a szennyezett városi levegő és a por, mind-mind igénybe veszik, fárasztják és rontják az ember látását. 

A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?
A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.
A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.
A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.



A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan - részben módosítható - életmódbeli tényezők, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelelő világítás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegő, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat.

Őrizd meg a látásod!

A szem egészségének, tehát az éleslátásnak a megőrzése alapvető feltétele a kiegyensúlyozott mindennapi életnek, hiszen ha nem látsz jól, szinte minden tevékenységedben akadályoztatva vagy.

Az éleslátás megőrzésekor két fázisról beszélünk:
az egyik, amikor még látásod jó, és mindent megteszel annak érdekében, hogy ez így is maradjon – például megfelelően gondoskodsz szemeid védelméről, vagy kifejezetten látásvédő vitaminokkal erősíted szemeid egészségét,
a másik pedig, amikor megfelelően korrigálod szemed gyengeségeit.

Megelőzés

A szem, illetve a látás romlásának megelőzése a legtöbb embernek elkerüli a figyelmét, hiszen teljesen természetesnek vesszük, hogy jó látunk. Legalábbis fiatal korban feltétlenül. A szemek elhanyagolása azonban nem csak a húszas években jellemző.

Vitaminok

A szemlencsében 50-szer nagyobb koncentrátumban található például C-vitamin, mint a vérben, mely pótlásának elhanyagolása erős látásromláshoz vezethet. A szemet érő erős ultraibolya sugárzás ugyanis számos szabad gyök keletkezéséhez vezet, melyek ártalmatlanítása a C-vitamin feladata. Így, ha nem fogyasztasz elegendő C-vitamint, a káros szabad gyökök megtámadják a szem membránjait, és károsítva azokat, látásromlást okoznak. Valamint az időskorban gyakran előforduló szürkehályog kialakulásáért is felelhetnek.

• C-vitamin források: narancs, citrom, mandarin, paprika, fekete áfonya, grépfruit, sárgadinnye.

Ugyanez igaz az E-vitaminra is, melynek szintén erős szabad gyök megkötő hatása van.

• E-vitamin források: mogyoró, dió, napraforgó mag, mangó, müzliféleségek, fekete áfonya.

Az A-vitamin megelőzi a farkasvakságot és a szemszárazságot. Ha dohányzol, vagy rendszeresen fogyasztasz alkoholt, akkor különösen nagy mennyiségű A-vitaminra van szükséged, mivel a dohány megakadályozz a vitamin beépülését, az alkohol pedig gyorsan üríti a szervezetedben található mennyiség nagy részét.

• A-vitamin források: csukamájolaj, csirkemáj, marhamáj, répa, krumpli, mangó, sárgadinnye.

Ásványi anyagok

A vitaminokon kívül szükség van különböző ásványi anyagokra is, melyek a vitaminok megfelelő beépülését segítik elő. A szelén például az E-vitamin megfelelő hasznosításáért felel, valamint saját antioxidánsokat termel, melyek a szabad gyökök hatástalanításában játszanak fontos szerepet. A tengeri élelmiszerek, a brazil kókusz és az élesztőgomba nagy mennyiségű szelént tartalmaznak. A cink az A-vitamin elnyeléséért felelős, valamint segít a szabadgyökök semlegesítésében is. Nagy mennyiségű cinket találsz az osztrigában, a búzában, valamint az összes csonthéjasban.

Nagyon fontos, hogy milyen napszemüveget választasz. Soha ne spórolj rajta, és ne vásárolj olyan napszemüveget, melyet optikussal nem ellenőriztetsz. Ha napszemüvegeden nincs UV szűrő, nagyon gyorsan ronthatod látásodat. A sötét lencsék miatt ugyanis pupilláid kitágulnak, de mivel nincs olyan szűrő a szemüvegen, mely a káros sugaraktól megkímélne, fokozott mennyiségben és erősségben jutnak szemedbe.

Torna

A szem tornáztatása nem vesz igénybe túl sok időt, viszont mindennapos alkalmazásával a szemet mozgató izmok jó kondiban tarthatóak, és megelőzhető a szem elfáradásának következtében kialakuló fejfájás is.

1. Lazítsd el a szemed és bámulj a messzeségbe. Igyekezz gondolataidat is a távolba juttatni, hogy agyad is elszakadhasson a szokásos tevékenységeidtől. Maradj így legalább fél percig.
2. Ha tévét nézel, vagy számítógép előtt ülsz 5-10 percenként hunyd be a szemed tíz másodpercre, hogy szemgolyód felületét megfelelő mennyiségű folyadék fedje be. A kiszáradt szem viszket és fáj, valamint hajlamosabb a gyulladásokra is.
3. Ha szemüveget viselsz, óránként masszírozd át orrgyöködet, és közben tarts becsukva a szemed. Ha leveszed a szemüveget, hunyd be a szemed és hagyd, hogy megszokja, hogy nem kell a dioptriához alkalmazkodnia, mielőtt újra kinyitod. Felvevésnél is ugyanígy járj el.
4. Nézz ki az ablakon és válassz ki négy tárgyat. Szép lassan járj végig rajtuk szemeddel úgy, hogy fejed közben ne mozgasd.
5. Minden este hunyd be a szemed öt percre, és mozgasd szemgolyód egyik irányból a másikba, majd vissza. Ugyanezt tedd meg fentről lefelé, majd lentről felfelé.

Ha már nem látsz jól

Ha látásod már nem a régi, nagyon fontos, hogy rendszeresen ellátogass a szemészedhez. A túl gyenge, vagy éppen túl erős szemüveg viselése sokkal többet ront a látáson, mint amennyit javít. Tartsd be minden esetben a szemüveg viselési előírást.

Forrás:   - /Ötvenentúl/

A Vácrátóti Botanikuskert.....

A nagyrészt eredeti formájában fennmaradt, szentimentális angolpark stílusban kialakított főúri kastélyparkban őrzött mintegy 13 000 növényfajt és fajtát magában foglaló tudományos közgyűjtemény egyedülálló, felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs.

Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Az eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az érdeklődőket.

Ezen a napon történt

„A hazának nincsen háza” írta Vörösmarty Mihály, híres magyar költőnk 1846-ban.

A magyar országgyűlésnek ezer éven át nem volt állandó épülete, mindig más és más városban ülésezett. 1880-ban törvényt alkottak egy új, az országgyűlés mindkét házát befogadó, állandó épület építéséről. Nemzetközi tervpályázatot hirdettek, vagyis külföldi országok építészei is elküldhették terveiket.
A zsűri az első díjat híres, magyar építészünknek, Steindl Imrének (1839-1902) adta.

Az Országház építése 1885. október 12-én kezdődött el. Az építkezésen átlagosan ezer ember dolgozott. Félmilliónál is több követ faragtak meg, 40 millió téglából építették fel az épületet. Magyar alapanyagokat használtak fel, magyar mesterek dolgoztak és új iparágak születtek az építkezés során.
Az 1896. évi millenniumi ünnepségekre elkészült a főlépcső és a kupolacsarnok, így 1896. június 8-án Ferenc József császár és király részvételével itt tartotta meg együttes ülését a képviselőház és a főrendiház. Az elkészült Országházban az első ülést a képviselőház 1902. október 8-án, a felsőház 1902. december 22-én tartotta meg.

Az Országház ünnepélyes átadását Steindl Imre már nem élte meg, az átadás előtt 38 nappal súlyos betegségben elhunyt.

Magyarok Nagyasszonyának Ünnepe

A hagyomány szerint Szent István király halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát.



 Őseink ezt a felajánlást szent örökségként adták át nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária - tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, és XII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett, Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ára tette át. 1980-ban II. János Pál pápa ezen a napon szentelte fel a Szent Péter bazilika altemplomában az új magyar kápolnát, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Őszi séta

Ilyenkor ősszel érdemes nyitott szemmel járni erdőt-mezőt, hiszen a természet tárháza ekkor gazdag csak igazán. Az őszi bőség sokféle dekorációs alapanyagot tartogat számunkra: aranybarna, bordó, élénksárga, narancs, zöld vagy éppen vörös színekben pompázó faleveleket, különféle formájú, fajtájú és színű terméseket, terményeket és pompázatos virágokat, melyek mind-mind otthonunk méltó díszítőivé válhatnak. Csak egy kis fantáziára van szükség, és máris pazar színkavalkádot varázsolhatunk lakásunk falai közé  

 

A magyar szabadság gyásznapja 1849.október 6.

Az Európa tavaszának nevezett 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc bukását követő megtorlás első felvonása 1849. október 6-án zajlott le Aradon, a 13 hős tábornok kivégzésével. A véres megtorlás és bosszú kigondolója és végrehajtója Haynau osztrák hadvezér, akit 1847-ben temesvári hadtestparancsnokként nyugdíjaztak.

1848 tavaszán a forradalmak elleni fegyveres harcra önként jelentkezett. Itáliában harcolt, és kegyetlenségei miatt bresciai hiénának nevezték. Budavár visszafoglalása után nevezték ki a magyarországi osztrák haderők főparancsnokává. Amíg nem kezdődött el a cári intervenció nemigen ért el sikereket. Miután a szabadságharc erőit lekötötte az orosz hadsereggel folytatott harc, neki is sikerült győznie Perednél, Győrnél, Komáromnál és Temesvárnál.

Haynau levele
A világosi fegyverletétel után, 1849. augusztus 24-én Haynau így írt barátjának: „... A 15 lázadó vezér, 2500 tiszt, valamint számos képviselő, aki az oroszoknál keresett menedéket, holnap itt lesz. Eleinte senkit sem akartak kiadni nekem. Paskievics mindannyiuknak amnesztiát követelt. Kereken megtagadtam. Csak a legénységnek adtam meg, őrmestertől lefele. A vezérekre, képviselőkre és tisztekre vonatkozólag magamnak tartottam fenn a további rendelkezés jogát. Ez annyit jelent, hogy a vezéreket felköttettem, az ellenségnél szolgálatot vállalt osztrák tiszteket agyonlövettem.
Az újságírók mind nekem fognak esni, kivált a derék angolok. Nem bánom, a meggyőződésem tiszta, csak igazságot szolgáltatok (...) meggyőződésem és kötelességem szerint járok el.
Egy évszázadig nem lesz több forradalom Magyarországon – ha kell, a fejemmel szavatolok érte – mert gyökerestől irtom ki a gazt.”

Igaza volt, ezután még 107 esztendőnek kellett eltelnie...

Miért október 6-án?

Ferenc József anyja, Zsófia főhercegnő a magyar szabadságharc legádázabb gyűlölője volt. Az ő köréhez tartozott Latour gróf hadügyminiszter, akivel a feldühödött bécsi nép 1848. október 6-án végzett. Egy évvel később, Haynau gondos számítással időzítette erre a napra a szabadságharc tábornokainak és magának Batthyány miniszterelnöknek a kivégzését.

Előző nap, október 5-én az aradi várparancsnok utasítására küldött járta végig a várost. Papokat, lelkészeket kerestek, akik a halálra ítélteket utolsó útjukra elkísérik. Az aradi várban egyetlen káplán volt csak, a várostól pedig Baló Béni aradi református lelkész és négy minorita-rendi szerzetes válaszolt a felhívásra. Még aznap délután felkeresték a tábornokokat, hogy aztán másnap hajnalban utolsó útjukra kísérhessék őket.

Baló Béni Leiningenhez ment be először, és úgy érezte, összeroppan, nem lesz elég ereje a feladatát ellátni. Leiningen ekkor hozzálépett, és férfias erővel kezet szorított vele. Ahogy a lelkész később leírja „szemeinek sugárzása, szellemi fennsége erősítőleg hatott rám”. Baló Béni járt Dessewffy Arisztidnél is, akit álmából ébresztett fel. „Tiszta lelkiismeretem van, s az hagyott aludni” – mondta a papnak.

Aulich Lajos két gyertya fényénél Horatiust olvasgatott, Török Ignác pedig egy könyvet a várerődítésről. Láhner fuvolán játszott, a többiek levelet írtak, gondolatban családjuknál időztek.

A kivégzés napja
Azon a reggelen a városban volt ébresztő. Howinger tábornok, a várparancsnok riadókészültséget rendelt el. A bástyákon égő kanóccal álltak ágyúik mellett a tüzérek

Az öt pap hajnali két órakor újra visszatért az elítéltekhez. Sujánszki György minorita szerzetes pap leírásából ismert, hogy „a tábornokok mind virrasztottak, szeretteiktől vettek búcsút gondolatban. Majd a legszükségesebb rendelkezéseket megtéve példás buzgósággal meggyóntak és megáldoztak ... Majd tompa moraj között megérkezett a kísérő sereg. Amikor az elítélteket összeterelték, hogy megindulhasson a gyászmenet, Poeltenberg végignézett társain, és ezt mondta: „Szép kis deputáció megy ma az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje”.

„Látni akarom gyilkosaimat!”
Először a golyó általi kivégzéseket hajtották végre. A „kegyelemből” golyó általi halálra ítélt 4 főtiszt – miután a kivégzés helyére kísérték őket – kezet fogott egymással. Néhány lépésnyi távolságra sorba állították őket a fal mellett, kezeiket megkötözték. Lázár, Dessewffy és Schweidel szemét bekötötték, de Kis Ernő megrázta a fejét, mondván: „Vigye innen azt a piszkos rongyot! Látni akarom gyilkosaimat!” Az elítéltek féltérdre ereszkedtek, majd mindegyikük elé három-három katona sorakozott fel, alig kétlépésnyi távolságra. Ilyen közelről lehetetlen hibázni. A fegyverek eldördültek, hárman azonnal holtan előrebuktak, de Kiss Ernő mozdulatlanul térdelve maradt, mert csak a vállát fúrta keresztül egy golyó. Az őrnagy intésére egy katona Kiss Ernőhöz ugrott, és közvetlen közelről agyonlőtte. A kísérő papok annyira meg voltak rémülve, hogy nem bánták volna, ha őket is agyonlövik.

Végrehajtva a négy tábornok véres ítéletét, a bitófára ítélt kilenc tábornokot fogta közre ugyanaz a kíséret. Ők bátor lélekkel és látható nyugodtsággal indultak utolsó útjukra. Mikor elérkeztek a térségre, ahol a kilenc bitófa állt, az ítéletet még egyszer felolvasták, és megkezdődött a borzalmas gyilkolás.

„Éljen a haza”
Poeltenberg Ernő egypercnyi halasztást kért. Odament Damjanichhoz, megölelte, megcsókolta, majd a többiekhez is, akiktől hasonlóan búcsúzott. Elsőnek akasztották fel. Azután sorba következett Török Ignác, Lahner György, Knézits Károly, aki hangosan imádkozott, míg nemes lelke el nem hagyta. Nagysándor József azt mondta a bakónak: Hodie mihi, cras tibi! (Ma nekem, holnap neked!) majd fönnhangon kiáltotta: Éljen a haza!

Leiningen-Westerburg Károly utolsó szavával cáfolta a vádat, hogy fogoly tiszteket gyilkolt volna meg, Aulich Lajos szó nélkül fogadta a halált. Damjanich, miután hét bajtársa halálát végignézte, nyolcadikként került sorra, s keserűen megjegyezte: „Azt gondoltam, hogy utolsó leszek, ki mindig első voltam a csatában.” Ő is Éljen a haza szavakkal adta ki nagy lelkét.

Utoljára Vécsey Károly gróf következett. Nem volt már kitől elbúcsúznia, hát odament egykori ellenfeléhez, Damjanich teteméhez, térdre hullott előtte, s megcsókolta annak lecsüngő hideg kezét. Ekkor már hangos zokogás hallatszott a katonák soraiból is.

Egy magyar gróf fejezte itt ki hódolatát egy szerb parasztgyerek emberi nagysága felett...

A felakasztott áldozatok feje – érthető módon – lehajolt, vagy oldalra billent. Damjaniché egyenesen maradt. Ő a szó teljes értelmében büszkén, nyakát egyenesen tartva nézett fölfelé...

1848. október 6-án este a kivégzetteket a parancs szerint jeltelen sírban hantolták el. Nem fordították őket arccal lefelé! A hatalomnak ehhez a félelemből fakadó embertelen gesztusához még el kellett telnie 110 esztendőnek...

/Kupán Árpád
Erdély Online/






 Leiningen-Westerburg Károly, Damjanich Lajos, Török Ignác, Aulich Lajos, Vécsey Károly Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Nagy-Sándor József, Knézich Károly, Schweidel József , Kiss Ernő, Lahner György, Poeltenberg Jenő

A kivégzés előtt elhangzott utolsó mondatok:

Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.

Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok.Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot.

Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.

Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.

Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.

Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.

Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

Poeltenberg Ernő: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

Október 4.- Állatok Világnapja

Minden évben október 4-én ünnepeljük az Állatok Világnapját. Ez a nap Assisi Szent Ferenc halálának napja. A rendalapító Szent Ferenc az állatok védőszentje, a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük (főleg a madarakkal).

Az Állatok Világnapját 1931-ben Olaszországban hívták életre, s 1991 óta ünnepeljük hazánkban is.

A kezdeményezés célja a vadon élő állatok pusztulásának megfékezése volt, mára minden állat védelmének fontosságáról szól ez a nap. Az Állatok Világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.

Krizantém titkok - Az ősz színpompája

Titkok, amit ezek a különleges, misztikus növények tanítanak nekünk  Aranyvirág - ezt jelenti a krizantém szó.

Japánban és Kínában is krizantém a részvét virága
Egy háromezer éves kínai legenda szerint a ma Japánhoz tartozó Szitakötő szigeten egy olyan gyógynövény termett, amely fiatalító hatású volt, ha ifjú lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indultak bár sok kalandot átéltek, a fiatalító gyógynövényt nem lelték meg. Helyette megtalálták a krizantémot, amivel kereskedni kezdtek. Kínában az ősz jelképe, de az idős kor erényét is neki ajánlják. Külön ünnepe van, a kilencedik holdhónap kilencedik napján.

A krizantém gyógyító hatása
Gyógynövényként is számon tartják. Megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. A krizantém virága gyulladáscsökkentő, vérnyomáscsökkentő hatású. Emésztési problémák ellen is hatásos. A sárga krizantém virág a leghatékonyabb lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használható. A szirmok enyhén fanyar ízük miatt kiváló salátaízesítők.

A tradicionális távol-keleti gyógyítás szerint a krizantém virág a máj és a tüdő meridiánjaira hat. A belőle főzött tea belsőleg fogyasztva ragyogóvá teszi a szemet, javítja a látást, méregtelenít, csökkenti a vérnyomást, hűtő, altató hatással rendelkezik. Használható hőhullám esetén, májgyengeség okozta szédülésre, számítógép okozta szemfájdalom és látászavar jelentkezésekor. Külső alkalmazásban szemöblítőként kötőhártya-gyulladás, szemduzzanat esetén hatásos./ csak szakképzett fitoterapeuta javallatára készíthető  bármi  is a krizantémból./

Krizantém a világban
Angliában – egyáltalán nem a halottak napjához kötődik. A vasárnapi ebédhez megterített asztalon éppúgy előfordulhat, mint egy születésnapi virágcsokorban. A hinduk és buddhisták számos szertartáshoz használják ma is, például fehér és sárga virágfejekből készített füzérrel díszítik a templomokat, szobrokat és oltárokat.

Sok nő megsértődik, ha egy őszi randevún „temetővirágot” kap, így hazánkban nem szerencsés krizantémmal szerelmet vallani. Annál is inkább, mivel a régi „virágnyelv szerint is az ajándékba adott krizantém üzenete: „csodálatos barát vagy”. A fehér virágú az igazságot, a sárga a mellőzött szerelmet, a vörös a szeretetet jelképezi. A kertbe kiültetett növény nem csak dekoratív, de sokáig virágzik, hosszan örülhetünk neki.

A csokoládé...

A kakaó növény története az i. sz. 600 körüli időkig, Yucatan dzsungelébe és a Maya birodalomba vezethető vissza, bár a történet valószínűleg ennél is régebbi lehet. Az bizonyos, hogy Mexikó őslakói ebben az időben már foglalkoztak kakaócserje ültetvények megművelésével. A kakaóbab már ebben az időben is értékes cikknek számított, fizetőeszközként és szertartások kellékeként használták. Sőt, a szemeket megpörkölve és ledarálva a port folyadékkal vegyítették, és az így kapott habos, ám elég keserű szubsztanciát ünnepélyesen meg is itták. Az italt chocolatl-nak nevezték.
A 13. század elejére azonban a mayák és toltékok hatalmát a teljes Közép-Amerikát leigázó aztékok uralma váltotta fel. A legyőzött törzseket arra kötelezték, hogy hódolatuk jeléül kakaóbabot adjanak legyőzőiknek. A 16. századra a chocolatl immár Montezuma azték uralkodó kedvenc italává vált. A csokoládé erre az időre vonatkozó története az azték legendakincs része.
Quetzalcoatl az őslakó mexikóiak tollas kígyóistene volt. A levegő uraként tisztelt istentől az emberek olyan tudást kaptak, mely magasabb szintű létezést tett számukra lehetővé. Ő tanította meg az embereket a csillagok útjának követésére, tőle kapta az ember a naptárt. Megmutatta, hogy lehet egy bizonyos vadon termő növény pelyhes csomóiból fonalat sodorni és vásznat szőni. Megtanította őket a jade kő és a tollból készült köpeny viselésére. És ami a legfontosabb: tőle kapta az ember az istenek eledelét és italát: a kukoricát és a csokoládét.
A legenda szerint a világos bőrű, szakállas király, Quetzalcoatl, az istenek leszármazottja, egy ellenséges király, Tezcatlipoca csábítására ivott a varázsitalból, amely ahelyett, hogy a király ígérete szerint egy távoli királyságba repítette volna, megfosztotta őt isteni bátorságától és hatalmától. Quetzalcoatl kénytelen volt elhagyni népét, kincseit eltemette, csodálatos kakaófáit pedig tüskés mesquitocserjékké változtatta. Ezután a tengerpartra, birodalma keleti határához utazott, oda, ahol ma Veracruz áll, majd egy kígyókból készült tutajon tengerre szállt. Mielőtt elhagyta országát, Quetzalcoatl ígéretet tett népének, hogy ugyanonnan, amerre eltűnt előlük, Ce Acatl évében visszatér hozzájuk. Ez az ígéret később nagy szerencsétlenséget hozott az aztékokra.
A konkvisztádorok Ce Acatl éve az 1519-es évnek felelt meg. Ez volt az az év, amikor spanyol hódítók egy csoportja, Hernando Cortés vezetésével kötött ki Mexikóban. A kor divatja szerint szakállt viselő, világos bőrű Cortés-ban az aztékok a népéhez visszatért Quetzalcoatl istent látták.
A spanyolokat az azték uralkodó, Montezuma palotájába vezették, és chocolatl itallal kínálták. A híres chocolatl ital volt az egyetlen ital, amit az uralkodó fogyasztott. Elkészítése meglehetősen bonyolult és hosszú folyamat volt, kínálása tehát nagy megtiszteltetésnek számított. Egy történész leírása szerint a chocolatl italról a következőket tudhatjuk:
“A chocolatl vaníliával és más fűszerekkel ízesített főzet, mézsűrűségű habos anyaggá elkészítve, mely fokozatosan olvad el a szájban. Hidegen fogyasztották. Az italt, ha ezt az anyagot egyáltalán italnak nevezhetjük, arany kelyhekben szolgálták fel, aranyból vagy finoman megmunkált teknőcpáncélból készült kanalakkal. Az uralkodó rendkívüli módon kedvelte, már csak az elfogyasztott mennyiségekből ítélve is: naponta nem kevesebb, mint ötven korsó chocolatl készült kizárólag saját maga részére, míg a királyi udvar számára további kétezer korsó volt engedélyezve.”
A spanyolok sohasem láttak még ilyet, ráadásul az ital maga túlságosan sűrű, keserű és csípős főzetnek tűnt. Mivel azonban a chocolatl szemmel láthatólag igen előkelő dolog volt, Cortés elrendelte egy spanyol kakaóültetvény kialakítását, hogy ezen a cserekereskedelemben jól használható kakaóbabot termesszenek. Ezután az azték birodalom másfajta kincsei olyan hatalmas vonzerőt gyakoroltak Cortésre, hogy immár a királyság meghódítása lett a célja. Az első kakaóbabot 1528-ban hozta Cortés Spanyolországba, annak a kincsnek a részeként, amelyet Quetzalcoatl népétől hódított el. Amikor a spanyol konkvisztádorok 1519-ben földet értek Mexikóban, igen nagy hatással volt rájuk a chocolatl előkelősége. A dátum nemcsak a dél-amerikai spanyol hódításnak, hanem a kakaó világhódító útjának a kezdetét is jelzi.
Hogy ízletesebb legyen, a spanyolok a chocolatl-t cukorral készítették, de általában még így sem voltak elragadtatva tőle. A papok egy része pedig azért tekintett gyanakodva a kakaóra, mert úgy gondolták, hogy az felkorbácsolja a szenvedélyeket.
A spanyolok fél évszázadon át megőrizték a kakaó és a chocolatl titkát, noha a kakaó nagyritkán, utazó barátok tarisznyájában a Pireneusok vidékén túlra is eljutott. A spanyol világuralom hanyatlásával más országok is kezdtek tudomást szerezni a kakaóról, melynek fogadtatása azonban nem volt mindig kedvező.
1569-ben V. Pius pápa a chocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy szerinte “az ital fogyasztása nem jelenti a böjt megszegését”, és szerinte egyáltalán nem valószínű, hogy bárkinek is szokásává válhat az ital “élvezete”. Még rosszabb, amit a holland és angol kalózok tettek az elfogott spanyol hajókon talált kakaóval: az értéktelen rakománynak tekintett kakaót egyszerűen a tengere öntötték.
A kakaó titka Európában csak a 17. században terjedt el. 1615-ben Ausztriai Anna, III. Fülöp spanyol király lánya feleségül ment XIII. Lajos francia királyhoz. Franciaország új királynőjével együtt új italt is kapott, a chocolatl-t, amely rövid időn belül divatossá vált az udvarban, majd népszerűsége Mária Terézia spanyol hercegnő és XIV. Lajos 1660-ban történt házasságkötése után tovább nőtt.
Az 1650-es évekre a csokoládéivás szokása elérte Angliát is. A 17. század közepén Angliában már több kávéház működött, melyekhez 1657-ben csatlakozott az első olyan hely is, ahol a chocolatl ital szenvedélyének hódolhattak. A kávéházak már ekkor komoly népszerűségnek örvendtek a nagyközönség körében, míg a chocolatl-t nemesebb italnak, arisztokratikusabb finomságnak tekintették, noha eközben sok kávéház is árulta az új italt. A híres angol naplóíró, Samuel Pepys 1664 novemberében beszámol arról, hogy egy kávéházban járva jocolatte-t ivott, ami igen jó volt.
A csokoládéházak a kávéházakhoz hasonló szerepet kezdtek betölteni: politikusok, művészek, írók és más divatos személyiségek által látogatott klubok formálódtak köréjük. Két ilyen klub volt a White és a Cocoa Tree. Mindkét hely egészen a 18. századig népszerű találkozóhelynek számított, melyről gyakran tettek említést a kor költőinek és íróinak műveiben is. Addison, Steel és Gibbon gyakran jelentek meg ezekben a klubokban. Anna királynő uralkodásának idején (1665-1714) a Cocoa Tree nevű klub az akkori politikai pártok egyikének, a konzervatív Toryk találkozóhelyeként vált ismertté. Ugyanez a klub 1745-re a Stuart-pártiak főhadiszállásává vált a sikertelenül végződött Jakobita felkelés idején, mely a Stuart dinasztia (II. Jakab) számára próbálta visszaszerezni az angol trónt.
A 17. század vége felé a chocolatl már Belgiumban, Németországban és Svájcban is népszerű, sőt további főpapi támogatást kapott, amikor is Brancaccio bíboros 1662-ben egy hosszú évekig tartó vita lezárásaként ismételten kijelentette, hogy a folyadék fogyasztás (azaz a csokoládé ivás) nem számít a böjt megszegésének.
A 18. század elején I. Frigyes orosz cár kemény importvámokat vezetett be a kakaóra. Nagy Frigyes még ennél is szigorúbb lépést tett: egyszerűen betiltotta a kakaó nyilvános kereskedelmét. Ugyanabban az időben, amikor az oroszországi kakaókereskedelem szigorú korlátozás alá esett, Angliában a hatóságok úgy találták, hogy a befolyó adók révén a kakaó kereskedelme komoly állami bevételeket jelenthet. 1724-ben I. György törvénybe iktatta azt a rendeletet, amely egy font kakaóra 20 shilling büntetést rótt ki, amennyiben az áruról hiányzott az adó megfizetését jelző bélyeg.
1755 körül a kakaó másodszor is átkelt az Atlanti-óceánon, útja ezúttal Észak-Amerikába vezetett. Bár a kakaó valószínűleg már ezelőtt is megtalálható volt Amerikában, a 18. század közepe mindenképpen kiemelkedő időszak, hiszen az Újvilág gyarmatosítóinak erőteljes kakaókereskedelme éppen ebben az időben kezdődött. Hajók indultak a Karib-tengerre, hogy az itt felvett kakaóbab rakományokat a gyarmatokra szállítsák.
A 18. században fogyasztott ital és a ma ismert csokoládé íze között még mindig nagy a különbség: az akkori chocolatl ital zsíros és habos, ráadásul igen nehezen emészthető volt. Az ital ízletességével kapcsolatos problémát a holland C. J. van Houten 1828-ban feltalált kakaó sajtológépe javította meg: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a zsíranyag egy részét.
/Forrás: Csoki története/

Több tanulmány is arra figyelmezteti a világ csokikedvelőit, hogy már csak 30 év van hátra, amíg élvezhetik kedvenc édességüket. .A klímaváltozás, a kártevők  és a különböző betegségek miatt veszélybe kerültek a kakaóültetvények !

A dió a magyarok szent fája, számos magyar legendában szerepel.

A bölcsesség, az erő szimbóluma, termésének alakja miatt a kozmosz és az emberi agy jelképe.

A diófáról nem lehet lelkesedés nélkül írni. Ő a kert nesztora, szeniora, bölcs, öreg uralkodója. Magas és szélesen elterülő koronája sok helyet követel.


Egyes fákat a korai természetvallások óta szent faként tisztelnek az emberek. A diófa mindig is szent fának számított.

A régi görögök a diót Zeusznak szentelték, minden istenek apjának. Szent ételeikben a dió is szerepet kapott, és „szerelmi bájétel”-ként is szerepelt.

A magyar nép szereti a diófát. Megkülönböztetett fa. Nincs még egy ilyen fa.
Hatalmas   mégis közel áll hozzánk. A legközelebb a nagy fák közül. Egyéni tulajdonságai vannak, és hat ránk. Érzelmileg, gondolatilag, jelképileg.
A diófa jelkép is. Hatalmas gömbkoronája a világ jelképe.

A németek tartották úgy, hogy aki a diófa árnyékában elalszik, megálmodja, mi az igazság. Ha ébren marad, emlékei erősödnek fel, gondolkodása kitisztul. Akaratereje megnő, a hangulati kilengések lecsendesednek. És érzéke lesz a mértékletességhez. Mindez azért történik így, mert a magas diófa összeköti a földet az éggel, és a földhözragadt emberhez kever egy kicsit az égiekből.

A régi germánoknál a dió - jóízű belével, kemény héjával - a Lényeg mint fogalom jelképe volt, annak a lényegnek, amit a külsőségek magukba rejtenek.

Szerelmi és termékenységi jelkép 

A diófa sok, áldott diótermésével régi termékenységi jelkép is. A magyar nép körében is és még sok más népnél is. A dió és a diófa ősi szerelmi praktikák eszköze.
A diótermés a római kor óta az európai népek körében termékenységszimbólum. A diófát a rómaiak Jupiternek szentelték, és Diana ünnepét a rómaiak diófa árnyékában tartották meg.
Ugyancsak a római kor óta szokás a lakodalmakon a dió szétszórása, az ifjú párra diót szórtak, hogy Jupiter a fiatalasszonyt termékenységgel ajándékozza meg.
Ezzel nem csak a főistennek üzentek, hanem az ifjú párnak is jelezték, hogy vége a gyermekkornak, és a házassággal eljött a termékenység ideje.
A házasulandó fiatalok dióval való meghintését az európai zsidó népszokás is átvette. Erre hagyományosan akkor került sor, amikor a házasulandókat kihirdették.
Persze, termékenység házasságon kívül is előfordulhat. Az így született gyereket német földön a középkorban "diófáról pottyant" gyereknek mondták.
Az 1600-as években német vidékeken szokásban volt, hogy egy házasuló parasztlegény diófát ültessen. Ez a szokás francia földön is élt, szinte minden házasságkötéskor diófát ültettek.
A diótörés a cél elérésének példájaként szerepel a német példabeszédekben. Lakodalmakkor szokás volt diót szétszórni a vendégek között, mert az az ifjú párnak szerencsét, termékenységet, szaporaságot hoz. Még inkább, ha a dióval megdobálják az ifjú párt. Gazdag és szegény, szép és csúnya, fiatal és öreg lehetett az ifjú pár, a dió-áldás mindenkire hatott.

Régi német mesék szerint a diót szerelmi jóslatokra használták. Karácsonykor a fiatal szerelmesek két diót dobtak a házi tűzhelybe. Ha a két dió a nagy hőségben egymás mellett marad, házasságuk szilárd lesz.

Osztrák népi jóslás férjhez menendő leányok számára, hogy ha a dióverő pálcát feldobják a diófára, és az fennakad az ágakon, jövőre esküvő lesz.

Ugyancsak német néphiedelem, hogy ha terhes asszony szedi a diót, termékenysége a diófára is jó hatással lesz, többet fog teremni.
A spanyoloknál régen a dió a termékenység, az egészség és a vágy jelképe volt. Ha egy új házas fiatalasszony azt remélte, hogy lesz még néhány éve az első gyerek érkezése előtt, a lakodalma napján annyi diót kellett, hogy a mellényébe rejtsen, ahány évet remélt. Érdekes módon ez a hiedelem a román népszokásban is élt, talán közös latin gyökereik okán
Azt tartották a spanyolok, hogy aki egy kosár diót kap ajándékba, az szerencsés lesz. Aki pedig a kalapja alá diólevelet tesz, azt elkerüli a fejfájás.
Viszont a franciáknál nem biztos, hogy szerencsés, aki diót kap. Landes-ban (ez egy francia vidék) ha leánykéréskor az ebéd után egy tál diót szolgáltak fel, az a visszautasítás jele volt.
Egy francia városban, Poitou-ban a házasulandók szokása volt a város főterének diófáját körültáncolni. A termékenységért, a leendő fiatalasszony sok tejéért.

A kínai nyelv jelképrendszerében a dió a kacérkodás, a flört jelképe.

A diófa a boszorkányok fája   Egy ógörög legenda szerint egyszer fiatal lányok egy csoportja körtáncot lejtett a szent fa, a diófa körül. Megijedtek valamitől, valakitől, és a diófa alatt kerestek menedéket. A diófa pedig megvédte őket. Diókká változtatta, és elrejtette az ágai között. Persze, a leányok között - mint mindig - boszorkányok is voltak, a diófa azóta is az ő fájuk.

Itt van az ősz, itt van újra...

Az ősz az elmúlás évszaka. A "legszomorúbb" évszak, mert utána a tél jön.  Mégis meg vannak a maga szépségei: a természet utolsó fellobbanása a nagy pihenő előtt. A fák lombjai ezer színben pompáznak mielőtt lehullanak. Az ősz az aratás és a szüret ideje is.

Mi a jelentősége az ősznek?

 Mindennek megvan a maga ciklusa. Semmi sem maradhat kiteljesedett állapotban. Ami megszületik, létrejön az el is múlik, meghal. A természet is gyönyörűen visszatükrözi ezt a körforgást. Elmúlt a nyár, elkezdődik az iskola, a munka visszazökken a megszokott tempójába és a növények és álltok is levetik színpompás ruhájukat.

Ez az időszak fontos energiatároló időszak. Minden nyári, felfokozott élményünket érdemes elraktározni és kihasználni az időt még arra, hogy kirándulások vagy más szabadtéri tevékenységek is adjanak ehhez a energia többlethez. A testünknek is kezdi feldolgozni a nyári gyümölcsök életerejét és annyit raktároz belőle amennyit csak tud. Ebben az időszakban érik a legtöbb alma és körte fajta, valamint a csonthéjas magvak. Aki teheti gyűjtsön csipkebogyót a kirándulások alatt. Sokáig el lehet  egy hegyoldalon üldögélve figyelni a rozsdásodó erdőt ,  és elmélkedni életünk kisebb. nagyobb dolgain.





A Föld északi féltekéjén szeptember, október és november, míg a Föld déli féltekéjén március, április és május az ősz hónapjai.