"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2017. szeptember 18., hétfő

Az első magyar régésznő

 

Torma Zsófia (az első magyar régésznő) 1894-ben ismertette kutatási eredményeit "Sumér nyomok Erdélyben" című művében, mely Jénában jelent meg német nyelven.

1840-ben született Csicsókeresztúron, nemesi, nagybirtokos Torma József és Dániel Jozefa házasságából. Apja szenvedélyes régészkedő volt és bátyja, Károly - akivel sok mindenben nem értettek egyet a régészetet illetően - nevéhez fűződik Aquincum feltárása és szabad múzeumi berendezése, a Csörsz-árok és a sok római erődítmény, a "limesek" feltárása. Magas tisztséget töltött be, egyetemi tanár és a képviselőház alelnöke is lett. Elfogultságát Fekete Zsigmond többször idézi azzal, hogy a Csörsz-árkát és minden vízrendszer-nyomot a rómaiaknak tulajdonított és szenvedélyesen tagadta az avarság és a hunok műveltségét.

A magyarul megjelent kötetben Jáki Gábor mutatja be TZS életét és munkásságát. A bevezetőben Fehér Anna - az amerikai magyar nyelvű kiadás kiadója a következőket írja: "Szándékunk a kis munka kiadásával mindössze annyi, hogy hódolni akarunk a sokat gúnyolt, lenézett, elmellőzött magyar régésznőnek, szászvárosi jeltelen sírjára hálánk babérkoszorúját elhelyezzük, és nevét a modern sumerológia nevesei, rangosai közé iktassuk."

Jáki: "Első nyilvános szereplése a budapesti IX. Nemzetközi Őstörténelmi és Embertani Kongresszus alkalmával történt. Hunyad megye őt bízta meg képviseletével. ...Ismeretségek, nemzetközi kapcsolatok, holtig tartó barátságok és ellenségeskedések születtek ekkor az első magyar régésznő körül. Ellenségeinek zöme az akkori Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemi professzorok sorából került ki, míg legnagyobb barátai, Sayce, Langenschmit, Virkow és főként Schliemann ekkor ismerték el a zseniális magyar leány eszmetársításait és őskultúrák kényes problémáinak egyszerűsítésén és kapcsolatán. Ekkor merült fel Tordas-Trója-Mezopotámia kultúráinak szerves összefüggésének a gondolata, amelyhez egyre több külföldi tudós csatlakozott, hódolva a magyar régésznő intuitív és mégis tárgytörténelmi meglátásainak."

  Torma Zsófia a leletein szereplő jegyek és írások sokaságát, és Tordost Trója műveltségéhez kapcsolta és rádöbben, hogy Tróján túl is vezetnek szálak, és eljutott a sumérokig.

"A tordosi kultúra felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye, az 1876-ban lezajlott nemzetközi Régészeti Kongresszus legnagyobb látványossága volt.


Ha azt halljuk, hogy a világ legelső nő régésze,  régésznője,  a tudós iránti tiszteleten túl, kíváncsiak vagyunk, hogy milyen volt ő? Torma Zsófia, okos, szép, nemesi származású, gazdag hölgy volt, akinek 25 férfi kérte meg a kezét, ő azonban nem egyetlen személynek, hanem a magyar tudománynak adta. Nem mintha magát embertársai fölé emelte volna, hiszen végtelenül  szerény volt, mint ahogy azt az „Ethnographische Analogien” zárszava bizonyítja:         . ….minden dicsvágyat és feltűnéskeltést kerülve gyűjteményem  jelentőségének fontos voltát egyedül abban látom, hogy leleteimet a Maros hullámai elől biztonságba helyeztem, miután más megfelelő gyűjtőre nem akadtak. Tettem ezt annak ellenére is, hogy  az elfogultság és sokoldalú kellemetlenkedés sokak részéről ellenem megnyilvánult és még ma is folytatódik.”
            Említett tulajdonságai ellenére nem nőtársainak féltékenysége keserítette meg életét. Írásaiban említi  a Szebeni Honismertető Egylet hölgytagjainak magasztaló dicséretét. Heinrich Schliemann második feleségével, a szintén régészkedő Sophie-val, Johannes Ranke  német  antropológus feleségével, Annával igen jó volt a kapcsolata. Gazdaságát, háztartását bizonyára gondosan vezette és irányította, hiszen fennmaradtak Anna Rankénak, a német antropológusfeleségnek levelei, amelyekben  lelkendezve köszöni meg a Szászvárosból Münchenbe ládaszámra küldött, gondosan csomagolt, gyönyörű gyümölcsöket.
            A 9. Nemzetközi Ősrégészeti Tanácskozáson, 1876-ban egyetlen nő volt az előadók között. A vicclapok kezdetben gúnyolták a „bogarászó kisasszonyt”, „mígnem apránként hozzászokott a közönség ahhoz, hogy benne a regények nevetséges <kék harisnyás>  figurája helyett a valódi tanultságnak nálunk ugyan kivételes, de hála Istennek azért már itt is örvendetesen sokasodó mintaképét tisztelje és respektálja”. (Téglás Gábor tanítvány, régész)  
            Kifejezetten asszonytársai számára írt cikket 1896-ban, A Szolnok-dobokamegyei nők ezredévi emléklapjába   „Hazánk népe ősmythosának maradványai” címmel.
            Híres volt jótékonyságáról, ismét Téglás Gábort idézem: „… a közjóra irányuló szívnemesség és könyörületesség, a régi magyar nemzeti udvarházak hölgyeinek napjainkban fájdalom már  gyérülni kezdő erénye Torma Zsófiában a szó legnemesebb értelmében megszemélyesítőjét  bírta. Az árvák, az üldözöttek, a segélyre szorultak készséges pártfogójaként mindenkinek szolgálatára állott, s Szászvároson, hol annyi család áldhatja ritka szívjóságát, már ebbeli                       
ténykedései is biztosíthatnák neve fennmaradását.„
Az ásató,  terepen dolgozó régésznek egy kubikus erejével és egy sebészorvos finom kezével kell rendelkeznie. Torma Zsófia kezdetben állta  versenyt a férfiakkal. Az itthoni mellőzések, írásainak sorozatos visszautasítása, leleteinek lekicsinylése éppen azok részéről, akiket kezdetben legjobban tisztelt, (Hampel József, Pulszky Ferenc, Hunfalvy Pál) a lelkén keresztül törték meg erejét. 1881-ben odáig jut, hogy arra kéri Haynald Lajos bíboros érseket (1816-1891), hogy szerezze meg számára Rudolf trónörökös felesége, Stefánia belga királylány mellett a magyar társalkodónő tisztét.  Bár bizonyosan ott is hazája érdemeire hívta volna fel a figyelmet, jó hogy e kiugrási kísérlete nem sikerült, hiszen ezen időszak után következtek legfontosabb felfedezései, többek között az, hogy nem a dákok, hanem egy 3000 évvel korábbi turáni népesség Trójához és Mezopotámiához (ahogy akkor nevezték,  Babylonhoz) kapcsolható hagyatékát mentette meg a pusztulástól. 
            Több helyen olvastam, hogy Torma Zsófia az eredményeit „zseniális női intuíciójának” köszönheti, mintha ezzel el lehetne leplezni azt a tényt, hogy egyszerűen  okosabb és szorgalmasabb volt szaktársainál, akiket pontosan harminc évvel előzött meg.  Hiszen az ő 1875-ben kezdett tordosi ásatásait csak 1905-ben követte a hasonlóan újkőkori, de írásbeli anyagában szegényesebb Vincsa telep felfedezése Nándorfehérvár mellett. 
                 A régésznő szorgalmának gyümölcsét, 10 387          darabból álló gyűjteményét az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtára vásárolta meg. Mivel nagy vagyonát kutatásaira és jótékonyságra áldozta, így idősebb korában gyűjteményének  már nem tudott új helyet biztosítani, ezért 1891-ben ötezer forintért és 800 forint életjáradékért megvált tőle. Darabszámra több lenne régészeti hagyatéka, de sokan kértek tőle anyagot és ő szívesen küldött, bármilyen  fáradságosan jutott is hozzá.
            Egy részlet Francis Haverfield oxfordi régész, történész leveléből: „ Alig merem kérdezni, de mint Ön is tudja, a régészek nagyon szemérmetlenek, hogy kölcsön adhatna-e nekem néhányat ezekből a kincsekből? Szeretném, ha gyűjteményem mellé még volna három bálványom, három csigolyám és az a különös négy oldalas tárgy...”
            Zsófia  küldött anyagot, gondosan csomagolva mindenkinek boldogan. Az oxfordi régész úr pedig soha nem hívta meg Oxfordba előadást tartani, mások kihagyták a szakirodalomból, az általa mélyen tisztelt és népszerűsített Heinrich Schliemann pedig sűrű teendőire hivatkozva elutasította, hogy előszót írjon könyvéhez (1882).  Hogy azért történt-e ez, mert nő volt és az irányadó férfi tudósoknak kényelmetlen lett volna a hivatkozás, vagy azért, mert adakozó, segítőkész jellem volt, erről több mint 130 év távolából nehéz bizonyosat mondani…


network.hu

A ROVÁSÍRÁS TÖRTÉNETE

A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna. Szintén emiatt használták az ún. csoportjeleket és a rövidítéseket. (Lásd. az "Írás szabályai" részben.) Az írás irányultsága (jobbról-balra) pedig abból fakad, hogy könnyebb volt a botot bal kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva írni.
A kereszténység felvételével a pogány szertartásokat, és szokásokat törvényben tiltották meg, és ez a sors várt az addig használt rovásírásra is. Az írott emlékeket központilag összegyűjtötték, és megsemmisítették. Ezzel egyidőben a központi hatalom kérte a pápai egyházat, hogy készítse el a magyar nyelvet leírni képes latin ábécét is, ez viszont évtizedekig elhúzódott, az elterjedése pedig mintegy kétszáz évig. Ezalatt az idő alatt a királyi udvarban latinul írtak, a vidéki közemberek viszont továbbra is a rovásírást alkalmazták.
Alapvetően két változata ismert: az ún. székely-magyar rovásírás és a pálos-rovásírás. A két rovás típus alapvetően különbözik egymástól; míg a pálos íveltebb betűket használ, addig a székely-magyar valódi rúna írás, szögletes betűkkel. Úgy tűnik a pálos-rovásírást nemzetünk türk eredetű népei hozták magukkal, ugyanis az írás igen hasonlít a türk rovásírásra. A nevét onnan kapta, hogy legtovább a Pálos szerzetesek használták, mely rend az egyetlen magyar eredetű keresztény rend.
A pálos-rovásírás különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez. Ezek a pálos szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), és a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű felirat maradt meg. Levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Később helyüket jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták titkosírásként a pálos-rovásírást. Az írás iránya a ma használatos latin írásmóddal azonos, tehát balról-jobbra haladt.
Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás. Az írás ezen módja talán elterjedtebb volt az ősi időkben, ezt bizonyítja, hogy jó néhány betűt jelölő tag sok más ősi írásban is megtalálható. Úgy tűnik a XIII. század folyamán enyhültek az írás ezen fajtáját tiltó törvények, és ekkor a rovásírás, ezen belül is a székely-magyar írásmód újra terjedni kezdett. Azonban erre az időre már kevesen voltak birtokában az írásmód szabályainak, és a kialakult latin írásmódot sem válthatta már fel. A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is Székelyföld területén újra jelentősen elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII. századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak mostanában hívják székely rovásírásnak.
A Habsburg birodalom mérte a végső csapást az írásmód használatára. Ekkor a magyar mellett a német is hivatalos nyelv volt, és egy harmadik írásmód már túl sok volt az egyszerű közemberek számára, akik ráadásul hivatalos ügyeikben nem is használhatták az ősi írást. Újra, ezúttal végérvényesen elveszett az írás általános jellege.
Manapság a rovásírás újra terjedőben van, elsősorban a székely-magyar módja

2017. szeptember 10., vasárnap

Szeptember - vers vasárnapra


Kányádi Sándor: Jön az ősz

Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat.

2017. szeptember 8., péntek

Az őszkezdő, 8-án van Kisasszony napja

Az Egyház Szűz Mária születésnapját ünnepli ilyenkor.

Fecskehajtó kisasszony vagy fecske űző Boldogasszony napjának is hívják, mivel ilyenkor kezdenek gyülekezni - a fecskék vezetésével - a költöző madarak, mielőtt melegebb éghajlat felé indulnának.
Dologtiltó nap - főleg a fonás a tilos - ezért sokfelé ilyenkor búcsút tartanak. Mostanáig kellett összeszedni a tavaszig is elálló tyúktojásokat. Most kell a Mihály napig elvetendő gabonát megszentelni. A vetésre szánt diót is ilyenkor szentelik.  A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a taligavirág, - más néven a hunyor - és gyökerének gyógyereje van.

Képtalálat a következőre: „hunyor virág”

2017. szeptember 7., csütörtök

A kávé

Annyi mindent elmondtak már a kávéról:

hogy árt, hogy az egekbe emeli a vérnyomást, kilyukasztja a gyomrot. Mások szerint épp ellenkezőleg, nagyon is használ. Tágítja az ereket, javítja a vérkeringést, a szívműködést, megszünteti a migrént, fényesíti az agyat.

Mindig az arany középút!

Ahogy a szélsőséges nézetek általában, a végletek most sem igazak. A koffein számos növényben előforduló alkaloid. Maga a koffein arab eredetű szó, s persze nem véletlenül, hiszen közel-keleti népszerűsége máig sem vetekedhet egyik országéval sem… De hát a világon sok helyütt használják ősidők óta élvezeti szerként a koffeint, illetve az azt tartalmazó növényekből készült italokat. Nem mindenki tudja, hogy a feketekávén kívül a tea és bizonyos üdítőitalok, többek között a kólafélék is tekintélyes mennyiségű koffeint tartalmaznak. A jó minőségű teákban körülbelül kétszer annyi a koffein, mint a pörkölt kávéban, csak a teát – szerencsére – nem fogyasztjuk olyan töményen, mint a presszókávét. A pörkölt és a darált kávébab (nálunk) szokásos tömény, vizes oldata egy csészényi mennyiségben mintegy 0,05–0,15 gramm koffeint tartalmaz.

Tévedés!

A kávé jellegzetes, kellemes aromája nincs összefüggésben koffeintartalmával – az ugyanis a pörkölési folyamat során keletkező aromás anyagok mennyiségétől és összetételétől függ.

Miért jó?

A koffeint és sóit a gyógyászatban is sikerrel alkalmazzák. Agykérget izgató hatása miatt elsősorban általános gyengeség, kimerültség, neuraszténiás panaszok gyógykezelésére használják. A koffein valóban élénkíti a szellemi tevékenységet, az ítéletalkotást, a megfigyelőképességet, a gondolattársítást. Az izomműködést is serkenti, fokozza a mozgékonyságot, miközben jótékonyan csökkenti a fáradtságérzést és az álmosságot (néha túlságosan is, hisz hatására sokszor észre sem veszed, mennyire túlpörögtél, kimerültél). Számos más szervre is jótékonyan hat. Javítja az agy, a szív, a bőr, az izomzat és a vese vérátáramlását, persze csak „terápiás” dózisban. A bőséges étkezést követő álmosságot is azért védi ki, mert az agy több vért kap. Serkenti a szívműködést, a bőrben kellemes melegségérzést okoz, a veseerek tágítása révén pedig enyhe vizelethajtó hatású.

Miért nem jó?

Ne tagadjuk azonban, hogy valóban tud ártani. Fokozza a gyomor sósavelválasztó működését, izgatja a gyomornyálkahártyát, főleg éhgyomorra. Fekélybetegségben szenvedők ezért lehetőleg kerüljék. Nagyobb adag koffein egyeseknél szívdobogást, szapora pulzust okoz, ezért magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság esetén szintén tanácsos lemondani a kávé élvezetéről.
Mi következik mindebből? Az, hogy mint minden élvezeti szer fogyasztásakor, itt is mindenkinek célszerű betartani a mértékletesség elvét. Azaz igyál – de ne habzsold a kávét, a teát, a kólát, az egyéb koffeintartalmú italokat, és akkor nem lesz semmi probléma. Mert ne feledd, a kávé fő hatása nem is egészségügyi: azért iszod – mert finom!

/egészség,ötvenentúl/

Ilyen is van:
Kávé horoszkóp

Kos: Kedveli a kalandokat, és állandóan úton van. Emiatt a tripla adag eszpresszót kedveli, hogy legyen energiája.

Bika: Makacsnak születtek, emiatt kiválasztanak egy bizonyos kávéfajtát és jó ideig hűségesek lesznek hozzá. Például egy egyszerű, mégis elegáns Cappucinót.

Ikrek: Mindig a legújabbat választják a piacról (illetve üzletből), nem számit annyira, hogy eszpresszó vagy cappucinó. Valószinű, hogy a legjobban egy dupla Caffe Latte teszi őket boldoggá, félig koffeinmentesen, félig normálisan.

Rák: Koffeinmentes kávét szereti, a koffein idegessé és lobbanékonnyá teszi őket.

Oroszlán: Kávérajongó, és nem kizárt dolog, hogy nincs kávéautomatája. Egy csicsás csészébe töltött eszpresszó jellemezheti, ami segítségével a figyelem központjában maradhat egész nap.

Szűz: Zárkózottsága lévén egy egyszerű kolumbiai kávét kedvelne. Mindenki tudja, hogy ez jó, és biztos benne, hogy függővé teszi. Sosem fogadna el egy rossz kávét.

Mérleg: Még az innivalók között is az egyensúlyra törekszik. Szerinte egy kávé tejjel az ideális. Persze egyenlő részre elosztva.

Skorpió: Elbújik egy nagy bögre kávé mögött... jó sok tejjel. De senkinek sem kell tudnia erről. Mintha titok lenne a Skorpió jellemzője, igy sosem tudhatod, mit iszik.

Nyilas: Ma egy karamelles kávé, holnap egy frappé. Ő sem tudja biztosra. Mindegyiket szereti, ugyanakkor egyiket sem. Minden tipust kipróbál szezontól, hangulattól és ajánlatoktól függően.

Bak: Mindig a leghatásosabb módot keresi, tehát talált egy megoldást kávézás terén is. Egy eszpressó megoldja az energia kérdését, ugyanakkor időtakarékos is. Nem szeretné, ha meg kellene álljon a tennivalóival egy kávé miatt.

Vizöntő: Szeret kisérletezni az ízekkel, és mindemellett új izvilágokat teremt. Nagy valószinűséggel sosem iszik meg két egyforma ízű kávét. Keveri, méricskéli, és addig próbálgatja, amig meg nem találja a számára legfinomabbat.

Halak: Általában kávé helyettesitőket keres. Nem igazán kedveli a kávét, de ha mindenképp meg kell igya, hozzáad egy csepp különlegességet: tejszinhabot, alkoholt vagy akár gyümölcskrémet.



2017. szeptember 5., kedd

Kalkuttai Teréz anya Nobel-békedíjas apáca, misszionárius ünnepe.


Teréz anya minden embert tisztelt bármilyen valláshoz tartozzék is, és az iránta való tisztelete túlhalad minden vallási identitáson!

Boldog Kalkuttai Teréz anya, eredeti nevén Agnes Gonxha Bojaxhiu (Szkopje, 1910. augusztus 27. – Kalkutta, 1997. szeptember 5.) albán származású római katolikus apáca. Ő a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója. Élete során megkapta a Nobel-békedíjjat  és emellett számos magas kitüntetéssel köszönték meg áldozatos munkáját, melyet Kalkutta szegényei között végzett és ami az egész emberiség elismerését váltotta ki.





1979-ben Teréz anyának ítélték oda a Béke Nobel-díjat. Amikor átvette a díjat, megkérdezték:
-,,Hogyan segíthetjük elő a világbékét?"


Nagyon egyszerűen - válaszolta:
- ,,Menjünk haza és szeressük a családunkat."

Az ünnepi banketten való részvételt lemondta, és a kapott 6000 dollárt
Kalkutta szegényeinek juttatta el.

  1999. július 26-án Kalkuttában elkezdődött boldoggá avatásának folyamata, 2003.10.18-án avatta boldoggá II. János Pál pápa, 2016 szeptember 4-én Ferenc pápa avatta szentté. 

2017. szeptember 4., hétfő

Paradicsommártás télire

A paradicsom nemcsak a piros színével kelleti magát, de nagyon értékes „belső élete” is van. Az aztékok gyógynövényként használták. Elterjedése a spanyol hódítóknak köszönhető, akik a burgonyával együtt hozták be Európába. Nemcsak fajtája számos, hanem a neve is: felfedezői, az indiánok „tumatle”-nak nevezték. Szerelem-, paradicsomalmának is nevezik, és évszázadokon át tartó nemesítése következtében jelenleg mintegy 2500 paradicsomfajta létezik, a világ szinte minden konyhájában használják.

Képtalálat a következőre: „paradicsom”

A paradicsom véd a koszorúér-betegségek ellen. Ennek oka a benne található likopin, amely speciális karotinoid antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. /Forrás: natursziget.com/

Mártás télire:
Hozzávalók:

3 kg paradicsom
60 dkg vöröshagyma
15 dkg cukor
6 cikk fokhagyma
1 dl olaj
2 evőkanál só
1 mokkáskanál bors

A paradicsomot forró vízbe tesszük, héját lehúzzuk, feldaraboljuk. A hagymát meg a fokhagymát megtisztítjuk, apróra vágjuk, az olajon megfuttatjuk. Belekavarjuk a paradicsomot, 30 percig főzzük, majd botmixerrel pürésítjük. Hozzáadjuk a cukrot, a sót, a borsot és még főzzük, amíg kezd besűrűsödni /kb 30 perc/. Tiszta üvegekbe töltjük, fedeleket rácsavarjuk, szárazdunsztban hagyjuk hűlni.
/Recept Erdélyi Konyha Főzőiskola/, Juhász Hajnalka/

/Nagyon jó mártás, én még tettem bele kevés csilipaprikát /

 

2017. szeptember 3., vasárnap

Az ezotéria női tudósa: Szepes Mária


Szepes Mária korunk igen művelt asszonya volt, tisztességes tudósként egész életében azon fáradozott, hogy ráébressze az embereket a bennük rejlő kiaknázatlan lehetőségekre, mérhetetlen lelki, szellemi gazdagságukra.

Irodalmi munkássága sokszínű: az alkímia történetét misztikus regénybe foglaló művel indul, majd gyermekregényekkel, mesékkel folytatódik. A 70-es évektől tudományos-fantasztikus regényekkel jelentkezik. A 80-as évek végétől a mágikus-misztikus tanok és a keleti vallások, filozófiák iránti érdeklődése nyilvánul meg tanulmányaiban és könyveiben (mágia-sorozata több mint féltucat kötetet számlál). Az összefüggések tudományát kutatja. Az emberi lélek romboló és építő erőinek kérdésköre tudományos-fantasztikus regényeit is meghatározza.
1939-ben, Tihanyban kezdte írni leghíresebb misztikus regényét, a Vörös Oroszlánt. Novellának indult, de a téma egyre terebélyesedett, végül nagy regénnyé nőtte ki magát
.A Vörös Oroszlán izgalmas cselekménye négy évszázadot fog át. Valójában az alkímia történetét és a keleti filozófia legmélyebb kulcsait rejti a keresők számára, de a tudományos-fantasztikus irodalom kedvelői is olvassák
 1955-ben jelentette meg a Móra Ferenc Kiadó első Pöttyös Panni mesekönyvét.
A magyarországi sci-fi irodalom első női képviselőjeként több díjat is kapott

Műfajai: mese, nagyregény, tudományos-fantasztikus regény, pszichológiai - karakterológiai tanulmánykötetek (mágia sorozat), önéletrajzi regény, ezoterikus tananyagok, versek, novellák, cikkek, filmforgatókönyv, színmű, valamint misztériumjátékok alkotója, dramaturgja. Még balett librettót is írt.

Műveinek alapgondolata: ismerd meg önmagadat, s megismered a jövőd is! Figyelmeztetése korunk emberének szól: vigyázz a környezetedre, mert a Föld az otthonod, itt kell az új Édent megteremtened!
2007. szeptember 3-a halálának napja.

Idézetek
"Minden emberi kapcsolatba azzal a meggyőződéssel lépjünk, hogy senki se kevesebb, vagy több nálunk.A jóságról nem tudni, honnan jön. Egyszerűen itt van, és lelkünk küszöbén mosolyog. Nem védekezhetünk ellene. Akármennyire észrevétlen, vagy éppen azért, be kell engednünk őt, eleinte hitetlenül, csodálkozva, végül a világ harsányan tetszelgő dolgainál jobban megszeretjük őt.

Az örömöt éppúgy állandóan, aktívan kell termelni, mint a fényt! Különben kialszik, s a sötétségbe beosonnak hozzád az éjszaka lényei: a csüggedés, a félelem és a meddő aggodalmaskodás.

Bölcs az, aki megbocsát: Ilyen a világ! Ennyi az ember, s ennyi vagyok magam is. Nem több és nem kevesebb. Néha megostromlom a lehetetlent, Sziszifuszként hegyre hordom terheimet, azután visszahullok talajt vesztve megint. De magamnak is megbocsátok, ami nehezebb, mint átugrani saját, földre vetült árnyékunkat.

A csodák mindig halkan zörgetnek ajtódon. Ha azt mondod, csak a szél zúg odakint, kavics koccant az üveghez, vagy néhány száraz falevél rezzent a földön, ha ülve maradsz, a csoda kívül reked. Te nem nyitottál ajtót neki.'

forrás: Szepes Mária élete

Vers vasárnapra

"Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó.
Van napsugara, vize, pillangója, madara.
Van virágja, rengeteg sok.
Tanulj meg örvendeni nekik.
Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is"


(Wass Albert)

2017. szeptember 1., péntek

A hal fontos táplálék



Miért jó, ha sok halat fogyasztunk? A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető.

A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhető fel a halban nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős. Mindemellett a halkonzervek - a puha, ehető halcsontoknak köszönhetően - még kalciumban is gazdagok

A hal okosabbá is teszi  az embert, a skóciai Aberdeen egyetemének  tudósai 300 ember intelligenciáját tesztelték, és kiderült, hogy minden olyan résztvevő IQ-ja átlagosan 13 százalékkal magasabb volt a társaiénál, aki hetente kétszer halat evett. A hal létfontosságú fehérjealkotót, úgynevezett triptofánt tartalmaz, amelynek köszönhetően az agyban termelődni kezd a jókedvért felelős szerotonin hormon. Ha szénhidrátban gazdag köretet fogyasztunk hozzá, még könnyebben képes felvenni az agyunk a triptofánt.

Képtalálat a következőre: „hal ételek”

XXI. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál

Szeptember első hétvégéjén huszonegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál Szegeden. 

A Múzeum előtti Vízi bástyán felállított Óriás Bográcsban a legjobb féle szegedi halászlé fő, amihez a paprikát az égből hozza a szegedi boszorkány annak rendje és szegedi módja szerint, ahogy a hagymát csakis Makóról hozzák a Maroson át a tutajjal.

A szegedi halászléről szól itt minden, s ezzel együtt a szögediségről, hagyományos gasztronómiai és kulturális értékeinkről, közösségépítésről és kulturált szórakozásról, betöltve azt a szerepet, amit vállal a fesztivál, nevezetesen hogy az ízletességéről híres Szegedi Halászlé főzési hagyományait tovább örökítse és a halat, mint egészséges ételt népszerűsítse.

Nemcsak a hagyományos ízek, de a magyar kézműves termékek színe-java is felvonul a Tisza-parton: az ország minden szegletéből idesereglett kézművesek portékái kerülnek terítékre, színesítve a rendezvény kínálatát és hangulatát.


Képtalálat a következőre: „szegedi halfesztivál”

Pécs napja

V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jei dátummal megküldte a városba az ottani egyetem alapítását engedélyező oklevelet. Ennek emlékére 1994- ben ezt a napot Pécs napjává nyilvánították. Az első magyarországi egyetem felállítását Nagy Lajos király kezdeményezte. A jelenlegi tudományegyetem az egykori pozsonyi Erzsébet Egyetem jogutódja, amelyet a város Trianont követő elcsatolása után telepítettek át Pécsre és 1923-ban nyitottak meg.

Képtalálat a következőre: „pécsi egyetem”

Megérkezett szeptember - Őszelő-Szent Mihály hava

 Szeptember az első "emberes" hónap.  

A szeptember még nyár és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával, szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka, amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik,    a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s egyúttal az őszi napéjegypontba lép.

 
Egyed napján kezdik meg a búza és rozs vetését. Népi hiedelem: ha ezen a napon vetik el a búzát,akkor bő termésre számíthatnak a  gazdák. E naptól figyelték meg az emberek a szőlő érését. Csőszök vigyáztak a szőlőre, védték a madarak és a tolvajok ellen. 
Szeptember 5.
 Ha Lőrincz napján szép az idő, a népi megfigyelés szerint hosszú lesz az ősz. E nap után már ízetlen a dinnye - a hűvös, egyre hosszabb éjszakák miatt.
Szeptember 8.
Kisasszony napját tartotta a nép az ősz kezdetének.E napon született Mária, Jézus anyja. Az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap.
Szeptember 12.
Mária napja, Szűz Mária nevenapja, máig kedvelt névünnep.
 Szeptember 21.
Máté napja, Máté apostol és evangélista nevenapja. Egyes vidékeken Máté napján vetik a búzát.
Szeptember 29.
Miháy napja. Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány ezt a napot "pásztor-ünnep"-nek nevezte, mert ekkor számoltak le a pásztorok a gazdáknak a rájuk bízott állatokkal, s adtak számot egész évi munkájukról.
Szeptember 29-én emlékezünk az 1848/49 szabadságharc híres ütközetére, a pákozdi csatára.

1552. szeptember első felében kezdődött meg Eger várának ostroma. 
Szeptember 8-án, Kisasszony napján megérik a dió.
Szeptember 23-a az ősz kezdőnapja, mert ettől kezdve rövidebbek a nappalok.
Szeptember 23-án a nappal ugyanolyan hosszú, mint az éjszaka.


9