XXI. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál

Szeptember első hétvégéjén huszonegyedik alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál Szegeden. 

A Múzeum előtti Vízi bástyán felállított Óriás Bográcsban a legjobb féle szegedi halászlé fő, amihez a paprikát az égből hozza a szegedi boszorkány annak rendje és szegedi módja szerint, ahogy a hagymát csakis Makóról hozzák a Maroson át a tutajjal.

A szegedi halászléről szól itt minden, s ezzel együtt a szögediségről, hagyományos gasztronómiai és kulturális értékeinkről, közösségépítésről és kulturált szórakozásról, betöltve azt a szerepet, amit vállal a fesztivál, nevezetesen hogy az ízletességéről híres Szegedi Halászlé főzési hagyományait tovább örökítse és a halat, mint egészséges ételt népszerűsítse.

Nemcsak a hagyományos ízek, de a magyar kézműves termékek színe-java is felvonul a Tisza-parton: az ország minden szegletéből idesereglett kézművesek portékái kerülnek terítékre, színesítve a rendezvény kínálatát és hangulatát.

Siófoki Pálinkafesztivál

A szürke novemberi napokba visz melegséget, színes élményeket és jókedvet a Siófoki Pálinkafesztivál.

Márton napi sokadalom, pálinkafesztivál Siófokon. Márton napja az adventi böjtöt megelőző utolsó ünnepnap, amikor a jóízű lakmározás, vigasság megengedett. Lakomák, bálok, vásárok napja. Nagy evés-ivások javallottak, hogy a következő év bőséges legyen, Márton poharával sűrűn koccintani erőre egészségre. Siófokon nyolcadik alkalommal rendezik meg  a Márton Napi Pálinkafesztivált.

Védett hungarikumunk, egyik legősibb italunk a pálinka. Az alföldi gyümölcsökből előállított pálinka a világon a legzamatosabb. Kizárólag magyar földön termett alapanyagokból készül, cukor és adalékanyagok hozzáadása nélkül, még a gyümölcsvelőt is tartalmazza.

A híres magyar pálinkák neve magában foglalja a kiváló minőségű alapanyag és a származási hely nevét (pl. gönci kajszibarack pálinka, szatmári szilvapálinka, újfehértói meggypálinka). A pálinkatörvény értelmében színtiszta gyümölcsből van, vagyis nem tartalmazhat sűrítményt, aszalmányt és szárítmányt.

Szintén alapvető követelmény, hogy Magyarországon gyártják és palackozzák. Ha az ital a magas minőségi követelményektől akár csak egy tényező tekintetében eltér, már nem tekinthető pálinkának, az üveg címkéjére már nem írhatják rá ezt a megnevezést.

 

1. A jó magyar pálinka színtiszta. Illata, színe és ízvilága harmonikus. 

2. A hozzá való alapanyagok kiváló minőségűek, egészségesek és épek. A pálinkakészítés menete: cefrefőzés, érlelés, modern és kíméletes lepárlás, pihentetés. 

3. A pálinkakészítés alappillére a türelem.

4. A pálinkafogyasztást ünnepélyesség övezze. 

5. A különböző ételekhez más-más pálinkaféle illik. Például a szárnyasokhoz muskotályos törköly, a vadételekhez feketeribizli pálinka való.

6. A pálinka a fogyasztáskor ne legyen se hideg, se meleg. 16-18 Celsius-fokon ideális. Egyszerre 4 centiliternél ne kortyolj  belőle többet. Élvezd gyümölcsös ízét, és az érzést, ahogy tested és lelked felmelegszik tőle. Zamata a nyelv alatti ízlelőbimbókban teljesedik ki.

7. Tulipán formájú, hűtött pohárból inni a legkellemesebb.  

8. Úgy ellenőrizhetjük, hogy valódi pálinkát kaptál-e, ha zamatos gyümölcsillat csapja meg az orrodat, amikor beleszagolsz. 

9. A pálinka kismértékben orvosság, nagymértékben méreg. Ezt jegyezd meg jól!

Ma is előszeretettel isszák az emberek például esküvőkön, lagziban a „mennyegző pálinkát” Gyerekszületésnél a család régen fogott egy üveg pálinkát és eltette. Ezt az üveget 18 évvel később bontották fel, vagy a gyerek esküvőjén. Örömpálinkának hívták.

A keresztelő alkalmával sem maradhatott el az a tény, hogy megbontanak egy üveg pálinkát. Ilyenkor az anya egészségére koccintottak. A „Boldogasszony pálinka, vagy Boldogasszony pohara” is egyfajta áldomáspálinka volt. Legényavatáskor az avatópálinkát itták, halotti torok alkalmával pedig a siratópálinkát.

Csabai kolbászfesztivál

20. alkalommal kerül megrendezésre 2016. október 28-31. között a Békéscsabán a Csabai Kolbászfesztivál. 




A Csabai kolbász születésének története homályba vész, mivel nem egy gyártóhoz kötődik, hanem – tradicionális házi termék lévén – generációk alatt fejlődött ki. A családon belüli kolbászkészítés évszázadokra visszanyúló gyakorlat, amely napjainkig fennmaradt.

Keletkezésének pontos történetét források hiányában nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy a régi iratokban fellelhető nyelvtörténeti utalások szerint a magyar kolbásznak mintegy 600-700 éves múltja ismert, neve „Kolbaz”, „colbaz”, „kóbász”, „kalbász” változatokban fordul elő.
Egy anekdota szerint Bonaparte Napóleonnak köszönhetjük a kolbászt, amit ma csabaiként ismerünk. Ugyanis a napóleoni háborúk során az angolok blokád alá vették Európa kikötőit és hiánycikk lett a bors, amellyel akkoriban a kolbászt fűszerezték. Ekkor találhatták ki a csabai mesterek, hogy a helyben megtermelt paprikával helyettesítik a borsot.

Székely Fesztivál 2015.

Kulturális programok, köztük táncház, bál és bábszínház, valamint gasztronómiai bemutatók és vásár is várja az érdeklődőket május 1. és 3. között a Székely fesztiválon a budapesti Millenáris Parkban.

Az erdélyi sóvidék a hétvégi Székely Fesztivál kiemelt vendége.




A parajdi sóbánya felajánlásaként összesen 10 tonna só - 2 ezer sótégla - kerül Budapestre, ebből ezer téglát a Cseppkő utcai gyermekotthon, ezer téglát pedig a Völgy utcai Ökumenikus Óvoda kap. A  rendezvény első napján Hargita megye, második nap Kovászna, harmadik nap Maros megye és olyan magyarországi szervezetek mutatkoznak be, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat.

A rendezvényre 25 ezer darab töltelékes káposztát készítenek, pénteken bemutatkozik az Erdélyi Pálinka Lovagrend gyümölcspárlataival, fellép mások mellett Sorbán Enikő népdalénekes, a Codex Régizene Együttes és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a táncházban felcsíki és gyimesi muzsika hallható. Másnap egyebek mellett a parajdi sóbányát és natúr termékeit ismerhetik meg a látogatók, műsort ad a Cimborák Bábszínház, a programok között borvízkóstolás, fafaragás és pásztorfurulya készítés is szerepel.

Szombat este rendezik meg a Millenáris Teátrum épületében a Székely bált, amelyen a Gyergyószéki Dandár Zenekar muzsikál, Tamás Gábor pedig koncertet ad. A vasárnapi vásárnapon egyebek mellett székelyföldi lekvárokat, szörpöket, sajtokat, sonkákat, kolbászokat, fűszereket, teákat és gyógynövényeket vásárolhatnak a látogatók.

Az ország legnagyobb Téli fesztiválja a Miskolci Kocsonya Farsang /február 5-8./

A legenda...

„Pislog, mint miskolczi kotsonyában a béka!”

"A vasúti forgalom megnyitása előtti időkben a Gömörvidék és Budapest közötti felső magyarországi kereskedelmet többnyire gömöri fuvarosok, úgynevezett "furmányosok" közvetítették. Miskolc városa ezeknek közbenső állomása volt. Itt rendesen a Szentpéteri kapuban lévő "szarvas", "Törökfő" és a " Magyar huszár" című kisebb vendégfogadókban szálltak meg éjszakára.
Egy felső-gömöri tót furmányos is a "Magyar huszárba"-ba tért be napszálltakor. Vacsorát kért a kocsmárosnétól, még pedig kocsonyát. Az asszonyka, kit a nép fantáziája bizonyos, szemmel látható tekinteteknél fogva "Potyka Kati" becéző névvel ruházott fel, mindjárt sarkon fordult és a ház alatti pincéből felhozott egy tányérral. Elibe tette a vendégnek. A tót atyafi takarékos étvággyal neki lát a vacsorának és először is a tányér közepétől kikandikáló húst akarja konzulmálni.
De egyszerre csak ijedten ejti el a villát és így kiállt fel:
- Jáj, jáj, kocsmárosné annak a kocsonyának szeme is van, s csak úgy hunyorgat felim!
Potyka Kati asszony odabokázott és elhűlve konstatálta, hogy igazat szólt a vendég. Egy izmos termetű béka, mely majdnem derékig a kocsonyába volt fagyva, esdeklő pillantásokat vetett feléjük a szabadításért.
- No ennek pechje volt! - mondá Kati és a tűzhelynél kiengesztelte a fagyos jószágot, mely ezután ismét jól érezte magát a "a körülményekhez képest".

Az elmondások szerint Miskolcon nagyon sok fogadóban és pincében megtörtént az eset, az "áldozatok" között volt fuvaros, hétköznapi polgár, s országgyűlési képviselő, s az eset előfordult a 18.-19.században éppúgy, mint Böczögő 20.századi Korona Szállójában.

Ezt a sokszinűséget mégis egységessé teszi, összefogja valami, s ez pedig az, hogy az eset megtörténtében senki sem kételkedik. A miskolciak magukénak érzik a pislogó békát.

Kocsonya szavunk első írásos emléke 1544-ből való („Tok kosonnaban uötten harom pint eczetet” – a Nádasdy-gyűjteményből). 1793-ban Gvadányinál már disznólábakból főznek kotsonyákat, egy 1829-es vadászattudományi munkában pedig ezt olvassuk: a „medvetalpból készített kocsonyátsok igen különös nyalánkságnak tartja”. (Receptjét 52 év múlva a Magyar-franczia szakácskönyv közli.) És a legrégibb fennmaradt magyar nyelvű étlapon, Márkus Mihály nyíregyházi Nagy Vendégfogadójának 1834-es „tariffáján” is szerepel a „Sódar” és a „Szalami” között a „Kotsonya”.

Hungarikum. Gondoljuk mi. Hogy mégsem az, arról már Bornemisza Anna szakácskönyvéből megbizonyosodhatunk. Hiszen ezt a könyvet eredetileg Marc Rumpolt, a mainzi választófejedelem főszakácsa írta (a XVI. század második felében), az ő receptjeit és menüit olvashatjuk Apafi titkárának, Keszei Jánosnak 1680-as fordításában. Íme a mainzi kocsonya-recipe: „Fejér hideg étket malacbúl: Fonnyaszd meg a malachúst. Főzd vízben s ecetben, tégy szerecsendióvirágot s borsot belé, főzd meg benne. Hadd hűljön meg. Tölts hideg ecetet rá, fejér lesz attúl. Töltsd az húsra. Ha fokhagymával szereted, törd belé.”
Eötvös József A falu jegyzőjében (1845) francia hatást szimatol kocsonya-ügyben. „Magyar törvénykezési rendszerünk, tudósaink véleménye szerint, az Anjou-ház uralkodása alatt hozatott be hazánkba Franciaországból; igen valószínű, hogy a kocsonya is ugyanezen fejedelmek alatt terjedt el honunkban, legalább a francia név cochonade erre látszik mutatni; s talán e két nemzeti jótéteménynek köszönheti ez idegen ház, hogy közüle egy a nagynak nevével tiszteltetett meg, melyre Hunyadi Mátyásunkat nem tartottuk méltónak.”
A kocsonya világpolgár. Hogy csak néhány példát említsünk: van kocsonya Amerikában (pickled pig’s feet), van görög kocsonya (pihti), mely disznólábból készül szegfűszeggel, lisztpéppel. A francia irodalom sem ment a kocsonyától: Jules Verne A rejtelmes szigetében fajdkocsonyát készítenek, Dumas Monte Cristo grófjacímű regényében pedig egy ízben vaddisznó-sonkából készült kocsonya kerül az asztalra. Émile Zola pedig a kocsonya baljóslatú arcát villantja fel: „Egyik reggel Gradelle bácsit kocsonyakészítés közben megütötte a guta. Arccal bukott a húsvágó asztalra.”


A múlt magyar századforduló sokszínű és gazdag, polgári kocsonyakultúrájáról győz meg minket Emma asszony A Hét szakácskönyvében. A „Kocsonya-fajták” osztályában találjuk a Malacz-kocsonyát, a Borjúczomb halmódra című fogást, a Mayonnaises csirkét, a Franczia aszpikos galambot, valamint a Franczia pacsirta-kocsonyát – mely nem lehetett éppen olcsó étel: kezdetnek 18 pacsirtát töltünk meg nyers lúdmájjal és egy darab szarvasgombával, igaz ugyan, hogy készíthető pacsirta helyett galambból vagy verébből is... Most már legalább tudjuk, hogy miért jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, vagy éppen 18 pacsirta.
Tusor András pedig régi alföldi ételnek mondja a „marhaállás”-t, amely a marha fejéből és lábából főzött kocsonya.

És aki azt hiszi, hogy a kocsonya csakis zimankóban készül, az üsse fel Kövi Pál erdélyi szakácskönyvét a tárkonyos disznófőlevesnél, melynek recipéje alatt ez áll: „Nyáridőben, ha levesünk igazán erős volt, jégbe hűtve kocsonyássá válik és citromlével vagy pár csepp ecettel savanyítva hidegen fogyasztható.”
De hát azért a kocsonya mégiscsak elsősorban a tél remekműve – a farsang királya, a disznótor koronája.

  Krúdy szerint  aki kocsonyát eszik álmában, annak nehéz esztendeje lesz, nehéz sorsa, ráadásul küszködni fog a városbíróval vagy egy vámszedővel – borzalom, mai átiratban ez még adóellenőr is lehet! Ám a kocsonya hozhat szerencsét is a magyarra: egykor szokás volt, hogy az újévi első kocsonyából a lányok kiválasztottak egy-egy csontot, azt kitették este az udvarra. Amelyik leány csontját reggelre elvitte a kutya, biztosra vehette, hogy még abban az esztendőben férjhez megy.
  Krúdy mester is hozzászól a magyar irodalmi kocsonyavitához. A Petőfi Zoltán utazásaiból című novellájában (1929) Tar Mariska jászsági szakácskönyvírónő kocsonyája piros-barna a ráhintett paprikától, erősen fokhagymás, borral és borecettel készül hat hónapos süldőből, van benne füle, orra, körme. „A titka az egésznek – magyarázza Mariska a nagy költő fiának –, hogy egy darab marhahúst is főztem, megfelelő marhacsonttal együtt a kocsonya levébe, de a főtt marhahúst már tegnap megettük. Szegény apja a tojást és a sárgarépaszeleteket szerette, amellyel a kocsonyát garníroztam.”  Szintén Gyula úr tesz említést a pozsonyi Ventur utcai bormérésről, ahol minden időben kapható vadkanfő-kocsonya, „amelynek készítési módját néhány év előtt éppen a tudós és gazdag Wolsey főtisztelendő úr találta ki Angliában, amiért bíbornoki kalapot küldött neki a pápa őszentsége” (Festett király, 1929)
Bár Gundel Károly arra figyelmeztet, hogy „a jó kocsonya ne legyen nyúlós, inkább üvegszerűen törékeny és átlátszó”, azért a magam részéről megengedem a nyájas olvasónak, hogy csak óvatosan zsírozza le kocsonyáját, hiszen a disznó esszenciájából nem hiányozhat a zsír sem. Ne ragaszkodjunk mindenféleképpen a tökéletesen áttetsző díszkocsonyához. A Hamupipőke-kocsonya mellett ismerjük el a mocskos-kocsonya érdemeit is.


A  kocsonyához ne bort, hanem pálinkát igyunk, hiszen ahogy a kocsonya a disznó esszenciája, úgy a pálinka a gyümölcs lelke, lényege. Lényeget lényeggel fogyasszunk, ez fontos alapszabály./



 .. három mélytányér kocsonya és három deci házi szilvapálinka után úgy pislogunk, mint miskolci kocsonyában a béka.
Nagyjából ezt hívjuk boldogságnak.

Cserna-Szabó András
/Székelyföld/ 
A disznóság lényege..
– a kocsonyárúl, a literatúrárúl meg a boldogságrúl –

23. Budavári Borfesztivál

Budai Vár, 2014. szeptember 10-14.

 

A magyar bort gazdag kulturális környezetbe ágyazva mutatja be a látogatóknak, ezzel szolgálva a hazai borkultúra fejlődését, társadalmi elismertségét, továbbá a bor és kultúra, nemzeti identitást és közösséget erősítő szerepét.


 

 

 

 

Libamáj fesztivál

Hatodik alkalommal rendezik meg a Libamájfesztivált, amely számos helyszínt járt meg. A Fesztivál egykoron Orosházáról, a libamáj fővárosából kezdte meg népszerű hódító útját. 2008 óta járt már a Budai Várban is, az elmúlt évtől azonban az Erzsébet tér ad otthont a rendezvénynek.

A „libaünnep” célja, hogy egy évben egy alkalommal a lehető legjobb áron, a lehető legváltozatosabban elkészítve találkozhassunk a libamájjal.



A magyar kacsa- és libamáj nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon is nagy népszerűségnek örvend.
Hazánkban több mint 400 éves hagyománya van a hízott libatenyésztésnek. A libamáj a magyar gasztronómia egyik kiemelkedő része.

A libamájat az ínyencek az egész világon nagy becsben tartják, már a rómaiak is kedvelték, lúdjaikat fügével etették, hogy szép nagy és finom májuk legyen. 

Szomolyai Cseresznyefesztivál

A Bükk lábánál elhelyezkedő település, a rövid szárú fekete cseresznyéjéről lett híres, mert sehol a világon nem érik ebből a gyümölcsből olyan fekete, ízletes, zamatos és ropogós gyümölcs, mint Szomolyán.

 Számos bizonyíték áll rendelkezésre,- így például a svájci cölöpé pítményekben, vagy az amerikai  őslakosok kőkorszakbeli barlangjaiban talált cseresznye magok - amelyek azt igazolják, hogy a cseresznye és a meggy fogyasztásának története egészen az ő skorig vezethet ő vissza  A termesztett cseresznyére vonatkozó legrégebbi adatok a botanikai történészek szerint a görög műveltség idejéből valók, bár bizonyos elterjedt nézetek szerint Anatólia északkeleti részéről hozták be a Római Birodalom Pontus régiójába, i.e. 72-ben.

Mecsek - Orfűi Medvehagyma fesztivál

A Mecsek hazánk dél-nyugati részén található. Jellegzetes szigethegység, a Dunántúli-dombságból kelet-nyugati hossztengellyel emelkedik ki. A hegység északon és keleten a Tolnai-dombsággal, délen a Baranyai-dombsággal, nyugaton pedig a Zseliccel határos.

A Mecsek hegység kiemelkedik a turista- látványosságok sorából a mediterrán éghajlatával, különleges virágaival, cseppkőbarlangjával, forrásaival, patakjaival, tavaival.
 A Mecsek egyik legvonzóbb, legtöbb látnivalót kínáló kirándulóhelye az Orfű - Abaliget régió, hiszen találunk itt cseppkőbarlangot, fürdésre, csónakázásra, horgászásra alkalmas tavat, s mindezt festői hegyek ölelésében.

/Képek:
Kirándulások a Mecsekben
Monstone.hu/

Medvehagyma Fesztivál 2014 Orfűn. Az egészséges életmód fesztiválja. Az esemény célja: a medvehagymának, mint feledésbe merült gyógynövény kultúrájának felkutatása, megújítása és a népi gasztronómiába való vissza állítása.

A tavasz első hírnökei közé tartozik a medvehagyma. Régi magyar neve sásihagyma, poszhagyma. Levelei élénkzöldek, fénye­sek, hosszúnyelűek, lándzsa alakúak, hasonlítanak a gyöngyvirágéra. Hatalmas gyógyerő szunnyad benne.

Orfű község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben, Pécstől mintegy 14 km-re észak-északnyugati irányban, a Mecsek hegyhát közepén.
Már a történelem előtti időkben laktak a területen emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illyrek, őket a kelták követték.

VI. Debreceni Mézeskalács Fesztivál

Debrecenben nagy múltra tekint vissza a mézeskalácsosság mestersége. A hagyományőrző rendezvény célja a Debrecen nevéhez szorosan kapcsolódó mézeskalácsosság bemutatása, illetve a méz tradicionális felhasználási lehetőségeinek megismertetése.

A mézeskalács készítésének több évezredes hagyománya van Európában. Ünnepi alkalmakra már a görögök, később a római birodalom népei is gyakran készítettek különböző mézeslepényeket, mézeskalácsokat, sőt mézes italokat is. A rómaiaktól Nyugat-, majd Közép-Európa népei tanulták meg a mesterséget. A középkorban a kolostorokban készítették a mézeskalácsot, majd a szakma kezd polgáriasodni és a XIII. századtól már megalakulnak az első céhek is.

A magyarországi mézeskalácsosság története a középkorba nyúlik vissza. Valószínű, hogy ekkor nálunk is a szerzetesek terjesztették.

A magyarországi mézeskalácsos céhek a XVII. században, nyugat-európai mintára alakultak: Pozsonyban, Besztercebányán, Kassán, Eperjesen, Nagyszombaton voltak az elsők. Az alföldi városok mézeskalácsosai csak a törökök kiűzése után, a XVIII. század elejétől alakítottak érdekeik védelmére céheket. Az Alföld legnagyobb mézeskalács központjában, Debrecenben 1713-ban alakult meg az első mézeskalács céh.

A magyarországi mézeskalácsosságnak Debrecen az egyik legjelentősebb központja, ahol évszázadokon keresztül kiváló minőségű, messze földön híres mézeskalácsot készítettek és készítenek még napjainkban is. A múlt században, de még e század elején is, a búcsúk és vásárok nyüzsgő forgatagának velejárói voltak a mézeskalácsosok. Termékeik, a mézesbábok, babák, huszárok, kardok, tányérok, színes tükrösszívek, nem csak finom, ízletes csemegék voltak, de a leggyakoribb ajándéktárgyak, a kedvestől kapott, sokáig őrzött emléktárgyak is.

A virágzó mézeskalácsos mesterség már a XIX. század végén, de főleg a XX. század elején hanyatlásnak indult. Ennek fő oka a cukorkagyártás, majd a cukrászsütemények megjelenése volt. A vásárokban, búcsúkban az édességet már nem csak a mézeskalács termékek, hanem a cukrász termékek is jelentették. A versenyben a mézeskalácsosok háttérbe szorultak. Egy részük áttért a cukrászmesterségre, másik részük mindkét ipart folytatta, sokszor a két mesterség elemeit ötvözte.

/forrás: mesterségek,mézeskalács/

A méz, mint táplálék és édesítőszer hosszú évszázadok alatt folyamatosan jelen volt az emberiség életében.  A mézet a népi gyógyászatban sok betegség ellen használták, a népi hiedelem szerint pedig az egészség és boldogság jelképe volt.

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy már a Római Birodalomban is készítettek mézeskalácsot: agyagformákba nyomkodták a tésztát, és ebben sütötték ki. A középkor nagy ünnepségein szokás volt a mézeskalácsok osztogatása az ünneplő vendégek körében.. A mézeskalácsok és mézespogácsák főleg a főurak és az egyházi személyek részére készültek. A mesterek által történt mézeskalács-készítés a 19. századig erőteljesen jelen volt a céhekben, kézműves műhelyekben – a céhek mestereinek tevékenysége nyomán a parasztság körében a 17. századtól megindult otthoni készítése is.



A méz a lakodalmakban nemcsak mézeskalács formájában volt a szokások része, hanem az ifjú pár mézet evett, hogy sokáig legyenek édesek és boldogok. Itt jelent meg a mézesfa vagy örömkalács, amely a lakodalmi étkezés leglátványosabb tárgyi emléke volt. Egy nagyméretű fonott kalácsba ágakat szúrtak, és ezekre rögzítették a díszített mézeskalácsformákat. Ezek között szív, pólyás baba, virág és madár szerepelt. Az ünnepi asztalon, az ifjú pár előtt elhelyezett mézesfát az étkezés végén elfogyasztották, de az is előfordult, hogy a násznép az ajándékba kapott mézeskalácsokat hazavitte emlékbe.

A 19. században a vásárokban is gyakran árusítottak mézeskalácsokat, amit emléktárgyként, ajándékként vittek haza a férfiak és asszonyok. Az ajándékba kapott mézeskalács szív, pólyás baba, huszár vagy kard a boldog tulajdonos szobájának jól látható részére került, aki, ameddig csak lehetett, megőrizte azt. Ezek a mézeskalácsok már a polgárosult társadalom ízlését tükrözték.

A mézeskalács készítésének több módja alakult ki. Egyik legrégebbi módja az volt, hogy a nyers tésztát még a sütés előtt ütőfákba vagy verőfákba – a mézeskalács figurák formázására használt keményfaformákba – nyomták. Ezek az ütőfák a minta homorú negatív lenyomatai voltak, amelyekből kiemelték a tésztát, és sütővason megsütötték. A formák készítői a mézeskalácsos mesterek voltak, ügyességüket tükrözte a figurák stílusa, aprólékos ábrázolása. A mézeskalács készítésének újabb lehetősége volt a fémlemezből készült tésztaszaggatók használata. Ennél a technikánál a nyers tésztából a figurák körvonalait vágták ki. A sima tésztát megsütötték, pirosra festették, színes cukormasszával díszítették, esetleg tükörrel vagy papírfigurákkal cifrázták.

Budavári Borfesztivál

Vörös, fehér, száraz vagy édes a bor, szinte mindegy ...  ! Mosolyogva koccintsuk egymás és a magunk egészségére, és büszkék legyünk nemzeti kincseinkre! 

A  Budavári Borfesztivál, Közép-Európa egyik legrangosabb, legnépszerűbb szakmai rendezvénye, művészeti fesztiválja, ahol a számtalan eseményt az emberiség leginkább kultikus terméke, a bor fogja össze 
A szeptember 8-án kezdődő budavári ünnepi forgatagon 15 ország több mint 200 borászata és két színpadon közel hatvan kulturális produkció várja a látogatókat. A hazai nedűk mellett neves borkereskedők és a vendégrégió jóvoltából számos külföldi bor is bemutatásra kerül. A borkínálatban ott lesznek a hazai és a rangos nemzetközi versenyeken érmeket, díjakat nyert borok, valamint készítőik, akik szívesen válaszolnak az érdeklődők kérdéseikre. Díszvendég a Kárpát-medence határon túli magyar borászata.  

Lecsó, hal fesztivál

Szentesi Lecsófesztivál 2012. Különleges ízvilágokat felvonultató rendezvény.

2012. augusztus 31. (péntek) - 2012. szeptember 1. (szombat)

A lecsó az univerzum tükörképe. Hívhatják ratatouille-nak Provence-ban, gyuvecsnak Szerbiában - a magyar lecsónak, s leginkább a szentesi változatnak azonban nincs párja. Összecsapnak itt a különböző iskolák, ki dinszteli, ki pirítja a hagymát az elején, a paprika darabolási módjáról is megoszlanak a vélemények, kerülhet bele füstölt kolbász, lecsókolbász, virsli, hús, gomba, lehet csípős, van, aki elfőzi a levét vagy éppen bő lére ereszti, a végén kerülhet bele tojás vagy rizs..

2012. augusztus 31. (péntek) - 2012. szeptember 2. (vasárnap)

Halfesztivál Szeged 2012. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál Szegeden. Immáron 16. alkalommal kerül megrendezésre a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, mely hazánk egyik legnagyobb és legrangosabb gasztronómiai és kulturális rendezvényévé nőtte ki magát.

Szegedi Toros és Pálinkafesztivál

A pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok egy hagyományos, magyar fajtája.

A pálinka eredetvédett hungarikum:

Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes- és vadgyümölcs, szőlő és aszúszőlő- törköly használható fel pálinka készítéséhez.

Az év eleje klasszikusan a toros ételek ideje a magyar vidéken. Ennek ízeit és hangulatát szeretné a városközpontba csempészni a Tisza Expo, aki 2012. március 1-4. között ismét Toros és Pálinkafesztiválat rendez a szegedi Széchenyi téren.

2012. 02. 24. - 02. 26. Kocsonya Fesztivál .. Miskolc

2012-ben is várja vendégeit a Miskolci Kocsonyafesztivál.

Az a történet, amely megteremtette a legenda alapját a XIX. századra datálódik. Lényege pedig az, hogy egy borospincébe megdermedni lerakott kocsonyába beleugrott, majd benne is maradt egy béka. A figyelmetlen pincér így tálalta fel az étket - mint borkorcsolyát - a vendégnek, aki döbbenten, de mégis kellő humorral vette tudomásul, hogy a sertésköröm mellől egy pislogó béka néz vele farkasszemet. A történet híre így terjedt el képeslapok és ajándéktárgyak formájában.

A kocsonya legendája több mint fél évtizeddel ezelőtt újraéledt. Kocsonyabál, kocsonyafesztivál, kocsonyafőző verseny és kocsonyaüzlet is vonzza már a helyben lakókat, s azokat, akik az ország más tájairól érkeznek a rendezvénysorozatra.

Koncertekkel, filmvetítésekkel, könyvbemutatókkal, képzőművészeti kiállításokkal és persze ételkóstolóval színesíti az idei miskolci Kocsonyafesztivál programkínálatát Románia, a gasztronómiai és kulturális kavalkád díszvendége.

A kocsonya igazi hungaricum.

A régi magyar konyhában igen elterjedt étel volt. Művelői kínosan ügyeltek az esztétikumra is: az alaplét például tiszta fehér ruhán többször átszűrték, derítették, hogy kristálytiszta legyen.

Hurka, kolbász fesztivál

Ha valaki igazi magyaros ételre vágyik, a házi receptúrák alapján készülő kolbászt és hurkát nem szabad kihagynia.

Baján: lelkes csapatok töltik az egyedi fűszerezésű hurkát és kolbászt a város főterén. Majd természetesen ki is sütik a finomságokat.
A tradicionális bácskai hurka is megkóstolható. Étvágygerjesztő illatok és lélekmelegítő italok várják a fesztiválra kilátogatókat.


2012. február 11-én 8.00 órától kerül megrendezésre a VII.Tardi Hurkafesztivál!

Tökfesztivál

A Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesület nyolcadik alkalommal rendezte meg a RÁCALMÁSI TÖKFESZTIVÁLT a tök, a kultúra és gasztronómia jegyében.

Sziget fesztivál 2011

A Sziget Fesztivál a legnagyobb kulturális és könnyűzenei rendezvények közé tartozik Európában, immár 1992 óta, minden augusztusban. Ebben az évben a sziget augusztus 10 és 15 között kerül megrendezésre.





2011. augusztus 10-15.

Megérkeztek a Sziget első hírei! Egy szabadtéri nagyszínpadot kapnak a kemény zenék szerelmesei, az öreg kontinens országainak legismertebb zenekarai egy új szabadtéri helyszínen, az Európa Színpadon mutatkoznak be, és az első nevekből kiderül, hogy a szervezők – néhány nagy öreg metálcsapat mellett – az aktuális zenei trendek bemutatására is, minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetnek. Augusztus 10-15-ig tehát – a megszokott helyen – idén is Sziget. 

Európa vezető world music magazinja, a Songlines a világ fesztiváljait vette sorba és szemezte ki a legjobbakat. Az illusztris társaságba került be a mi Szigetünk is és szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy ez nem is csoda, hiszen világzenei felhozatalunk már több mint tíz éve sorakoztatja a legnagyobb sztárokat és legfrissebb trendeket valamint a jövő nagy ígéreteit. Most három új név csatlakozik a korábban bejelentettekhez. A kolumbiaiChoc Quib Town napjaink egyik legnépszerűbb latin tánczenekara, melynek tavalyi Oro című albumára rákattant a fél világ. Nem ritka manapság az afrikai dobok, a rumba, a salsa, a funky, a hip-hop és az elektronika ötvözetének a fúziója, ám az nem mindennapi, ahogy ez a társaság lekörözte a mezőnyt, meghódítva a rádiós és lemezlisták után a legrangosabb fesztiválokat is. A XXI. századi klezmer-színtér egyik zászlóvívője a kanadaiSocalled, a maga teljesen külön bejáratú klezmerével. Mindent megtanult a kelet-európai zsidó zenéről és a jiddis nyelvről, tud zongorázni és harmonikázni, a tenyerében van a hip-hop, a rap és a számítógép, és öttagú zenekara élén olyan hangkollázsra képes, ami egyszerre nosztalgikus és futurisztikus, szívhez szóló és agyas, és ami éppolyan vájtfülű, mint amilyen beindulós klubzene. A nyugat-afrikai tánczenék rajongóinak nagy-nagy örömére végre bemutatkozik hazánkban is Cheikh Lo. A szenegáli gitáros-énekes annak köszönheti népszerűségét, hogy a mbalax muzsikát latin dallamokba és reggae-be ágyazva azok számára is élvezetessé tette, akiktől távol állnak az afrikai ritmusok.

A budapesti Óbudai-szigetet évek során teljesen elfoglaló Sziget története már szinte legenda: 1993-ban Gerendai Károly és Müller Péter elképzelése vált valóra mikor megrendezték az első, akkor még Diáksziget néven futó fesztivált és ezzel óriásit siekrült nyitni a hazai és akülföldi fiatalok felé. És hogy sikere volt-e? Ez nem kérdés! Az első év 43 000-es látogatószáma már a következő évre – a Woodstock fesztivál 25. évfordulójának alkalmából Eurowoodstock néven kereshettük ekkor – több mint háromszorosára duzzadt és ezzel együtt megindult a fesztivál valódi európai kultúreseménnyé válása.