Szállóigék - mondások

" Áll, mint Bálám szamara."- akkor mondjuk, ha valaki ismeretlen okból megmakacsolja magát.
 

Egyféle érthetetlen tétlenséget fejeznek ki ezzel .  Hasonló jelenség lehet ez, mint az olyan ember, aki néz, mint borjú az újkapura. Talán ezért is keverik néha a kettőt: „bámul, mint Bálám szamara”, „néz, mint Bálám szamara”, és végül is a szamár nézett is, meg bámult is, de Bálámot leginkább az zavarta, hogy nem arra ment, amerre ő szerette volna. A szamarak már csak ilyen csökönyös félék. Pláne ha kivont karddal áll előttük Isten egyik angyala.

Bálám (Bileam) mezopotámiai próféta. A Bálám szamaráról szóló elbeszélés szerint,
mikor Bálám az izraeliták elátkozása céljából Bálak királyhoz ment, útjában egy
angyal feltartóztatta. A szamár látta az angyalt, de Bálám nem .
A szamár nem tudván kitérni, megállt és emberi hangon szólalt meg.
Bálám végül nem tudta megátkozni Izraelt, mert szája átok helyett áldásmondásra
kényszerült.

Szállóigék, melyek      különböző híres emberektől származnak.

Kung Fu-Ce:
A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke.
Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem.
A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban.
Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le, már az út elején.

Lao-Ce:
Aki úgy szereti és becsüli az országot, mint önmagát, az méltó a kormányzásra.
Az eredethez visszatérni annyi, mint megnyugodni.
Aki kapni akar, tanuljon meg adni.
Aki sokat gyűjt, sokat veszthet.

Lia-Csin:
Sokat kell olvasnod ahhoz, hogy megtudd, milyen keveset tudsz.

Thuküdidész:
A hatalom valamennyi megnyilvánulása közül az önmérséklet a legnagyobb hatású.

Buddha:
Az élet szenvedés.
Amíg elménk telítve van vágyainkkal, az élvezetek iránti sóvárgással, addig csak szenvedés lehet a sorsunk, mert minden élvezet mögött ott leselkedik a büntetés.
A gyűlöletnek csak a szeretet vethet véget.

Arisztotelész:
A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék.
Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek.

Démokritosz:
Némelyek városok felett uralkodnak, de asszonyoknak szolgálnak.
Élet ünnepnapok nélkül, hosszú út vendégfogadók nélkül.
Kallimakhosz:
A szerelem üldözi azt, ami elillan, és elfordul attól, ami kínálja magát.
Hésziodosz:
Az ínség örök vendég annál, aki tétlen.
Pál apostol zseniális megfogalmazása szerint:
A hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése.
Agathon:
A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni.
Antiszthenész:
Figyeljünk oda ellenségeinkre, mert ők az elsők, akik felfedezik hibáinkat.
Mint a vasat a rozsda, úgy emészti az irigy embert saját lelke.
Pinarius Rufus:
Ki mint vet, úgy arat.
Alkman:
Tapasztalat a bölcsesség kezdete.
Szophoklész:
Az önhittség nyomán csak balsiker terem.
A némaságnak hatalmas súlya van.
Cicero:
Az elme betegségei sokkal pusztítóbbak, mint a test betegségei.
Ebül szerzett jószág, ebül vész el.
Sallustius:
A félénket is bátorrá teszi a szükség.
A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná.
Horatius:
Okos tanács nélkül az erő letör.
Ragadd meg a pillanatot!
Livius:
A késedelem veszedelem.
Jaj a legyőzötteknek.
Jobb később, mint soha.
Propertius:
Álhatatosság és hűség a szerelemben igaz kincs.
Platon:
A szerelem vak.
Hasonló a hasonlónak örül.
A következő mondás Máté evangélista nyomán vált közismertté:
Senki sem lehet próféta a saját hazájában.
Íme egy ismert közmondás Theognisz-tól:
Tévedni emberi dolog.
Anakreon:
Az istenek a nőknek fegyverül adták a szépséget.
Szókratész:
A férfinak előnyös a házasság; Ha jó feleséget talál, boldog lesz, ha rosszat, bölcs lesz.
Phaedrusz:
Király se lennék ott, ahol nem vagyok szabad.
Publilius Syrus:
Gyorsan jön a veszedelem, ha lebecsüljük.
A fontolgatással gyakran elmúlik az alkalom.
Egyetlen hajszálnak is van árnyéka.
A szerencsét könnyebb megtalálni, mint megőrizni.
A szerencse üvegből van, amikor a legjobban ragyog, akkor törik el.
Megkettőzi bűnét az, aki nem szégyelli.
A nélkülözőnek sok minden hiányzik, a kapzsinak minden.
Önmagát ítéli el a bíró, ha felmenti a bűnöst.
Ki gyorsan ad, duplán ad.
A botlás másodszorra már hiba.
Soktól kell félnie annak, akitől sokan félnek.
Latolgatni tízszer kell, dönteni csak egyszer.
Semmit sem szeret jobban a vágy, mint amit nem szabad.
Amikor szerelmes vagy nem vagy eszednél, mert ha eszednél vagy nem vagy szerelmes.
Az asszony vagy szeret, vagy gyűlöl, harmadik eset nincs.
Nehezen adódik az alkalom, de könnyen elvész.
Kedves a tövis is, ha mellette a rózsa.
Cato:
Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete.
Seneca:
Késő a takarékosság, amikor már fogytán a vagyon.
Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván.
A szalmafedél ugyanúgy megvédi az embert, mint az aranyos tető.
A lovat nem teszi jobbá az aranyos kantár.
Az igazság beszéde egyszerű.
A derűre ború jön, a borúra meg derű.
A gyógyulni akarás a gyógyulás része.
Az erényt tanulni kell.
Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit a kezedben bírsz tartani.
Ma már ezt a mondást egyszerűbben használjuk:
Ki sokat markol, keveset fog.
Úgy látszik, már Theophrasztosz idejében is aktuális volt ez a mondás:
Az idő pénz.
Vergilius:
A szerelem mindent legyőz.
Petronius:
Bármit tanulsz, magadnak tanulod.
Szükségben mutatkozik meg az igaz barát.
Kéz kezet mos.
Ami ma nincsen meg, meglesz holnap.
Amilyen az úr, olyan a szolga.
A hal úszni akar.
Vespasianius:
A pénznek nincs szaga.
Plinius:
Nincs olyan rossz, amelyben ne lenne valami jó is.
Az irigység a kisebbrendűségi érzés megnyilvánulása.
Quintilianus:
Semmi sem gyötör jobban, mint a meghiúsult remény.
A lelkiismeret jobban vádol ezer tanúnál.
Martialis:
Szeretetre vágysz? Szeress!
Tacitus:
Mindenki magának tulajdonítja a sikert, a balszerencsét viszont másnak róják fel.
Messziről nagyobb a tisztelet.
Inkább tisztes halált, mint gyalázatos életet.
Caesar:
A kocka el van vetve.
Suetonius:
Lassan járj, tovább érsz.
A róka megváltoztathatja a szőrét, de nem a természetét.
Marcus Aurelius:
Nem az a fontos, hogy velünk mit tesznek, hanem az, hogy mi mit teszünk.
Életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik.
Balbus:
Háborúban az embert a kard, békében a fényűzés sebzi meg.
Azért egyél, hogy élj, és ne azért élj, hogy egyél!
Gyakran a nagy tolvajok büntetik meg a kisebbeket.
Óvakodj attól, hogy mások bajából örömöd támadjon.
Erkölcseiddel tündökölj, s ne a vagyonoddal.
Amit te magad nem tudsz elviselni, arra ne adj parancsot másoknak.
A hallgatást ritkán, a beszédet gyakran megbánjuk.
Khilon:
Ne legyen gyorsabb a nyelved, mint az eszed.
Nazianzénosz:
Addig üsd a vasat, amíg meleg.
Hieronymus:
Amilyen a kezdet, olyan a befejezés.
Ajándék lónak ne nézd a fogát.
I. Leó pápa:
Hatalmasabb a példa a szónál.
Valluvar:
Magának él, aki nem szeret.
Ki a jót feledi, balga, de még balgább az, aki a rosszat feledni képtelen.
A szerencse istenasszonya odatalál a szívósan igyekvő emberhez.
Ahol a szemek beszélnek, ott szavakra már nincs szükség.
Más kárán tanul az okos, a saját kárán a bölcs.
Ennek a mondásnak az eredeti változata még így hangzott:
Magam kárán lehetek okos.
Rollenhagen további bölcs mondásai:
Vak tyúk is talál szemet.
Aki a veszélyt szereti, általa vész el.
Aki könnyen hisz, könnyen megcsalatik.
Plautus:
Gyakorlat teszi a mestert.
Ember embernek farkasa.
Alcuin:
A nép szava, Isten szava.
I. Lothar:
Az idő változik, és vele együtt mi is.
Firdauszi:
A lét csak csaló kép, nem oszt, nem szoroz, hisz egyként elillan, mi jó, s mi rossz.
Rusztaveli:
Ki bánatot sosem ismert, az boldogságot meg nem ért.
Albertus Magnus:
Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb.
Freidank:
Az éhség a legjobb szakács.
Bonaventura:
Ahová az értelem nem hatol be, oda eljut az érzés.
VIII. Bonifác:
A hallgatás beleegyezés.
Dante:
Ne kérdezz többet, mint amennyi a hasznodra válik.
Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem.
Boccaccio:
Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.
Nem dicsősége a sasnak, ha legyőzi a galambot.
Kemény élete van annak, aki hozzá nem illő asszonyba botlik.
IV. Károly:
Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.
Kempis:
Tűz próbálja meg a vasat, az igaz embert pedig a kísértés.
Ember tervez, Isten végez.
Az elveszett idő nem tér vissza.
A láng nem csap fel füst nélkül.
Leonardo Da Vinci:
A természet nem szegi meg törvényét.
Minden mindenből ered, és minden mindenné válik.
Ha a szeretett lény alacsonyrendű, a szerető is lealacsonyul.
Pathelin:
Ha az ember nem lát utána, hamar felkopik az álla.
Tob:
Szép rózsát sem szakíthatsz szúró tövise nélkül, méz, édes illat sincs fanyar társa nélkül.
Ma már ennek a szállóigének ezt a kevésbé költői változatát használjuk:
Nincsen öröm üröm nélkül.
Machiavelli:
Legbiztosabb erődítmény a nép szeretete.
Rabelais:
Evés közben jön meg az étvágy.
Montaigne:
A szokás elhomályosítja a dolgok igazi arcát.
Céltalan hajósnak nem kedvez a szél.
Minden mozdulatunk árulkodik mivoltunkról.

Forrás: 
(KUN ÁKOS: Ezoterikus körkép, 56. fejezet)