/ Miközben csodáljuk, ne felejtsünk el valami szépet kívánni./
Mik valójában a hullócsillagok?
Egy földet érő meteoritról Apollóniai Diogenész i. e. 467-ban megállapította, hogy az egy égből érkező kődarab, és feltehetőleg ilyen kődarabok felelősek a csillaghullásként ismert fényjelenségekért. Ám mintegy 150 később Arisztotelész cáfolta ezt az elképzelést, szerinte a fényes légköri jelenségeknek nincs közük a furcsa kövekhez. Így a meteorjelenségek vizsgálata egészen az 1700-as évek végéig kiszorult a csillagászati vizsgálódások köréből. Az azonban Arisztotelész érdeme, hogy ő nevezte el a fényjelenséget meteornak, azaz szó szerint ’magasban lebegő’-nek.
Az 1800-as évek közepén ismerték fel azt, hogy a fényjelenségeket a Nap körül keringő anyagfelhők, azaz meteorrajok okozzák, és hogy ezeknek az üstökösökkel van kapcsolata. Azt azonban ekkor még nem tudták eldönteni, hogy ezek az anyagfelhők az üstökösökről leszakadnak-e, vagy ezek állnak össze később üstökössé. Később az előbbi nézet helyessége bizonyosodott be. A magyar Konkoly Thege Miklós (1842–1916) élenjárt a meteorjelenségek vizsgálatában: színképvizsgálataival igazolta a meteorrajok és az üstökösök közötti kapcsolatot.
Égből hulló furcsaságok.
Volt olyan a történelemben, hogy tehén hullott alá az égből, vagy épp vér, pénz, béka.
1915-ben több nyugat-európai országban ,véreső’ hullott az égből. Ezt
azzal magyarázták, hogy magas volt a víz vastartalma a hadiüzemek füstje
miatt. Ám ez nem magyarázza azt, hogy a krónikák szerint 1270-ben
Párizsra szintén piros eső esett, mely a ruhákon a vérhez hasonló foltot
hagyott. A véreső a ,megfigyelések’ szerint háborút jelent.
A sárga eső
viszont a pokolból származik. A sárga eső oka az, hogy a vulkáni
tevékenységek során rengeteg kén kerül a légkörbe, mely máshol a
csapadékkal együtt esik le. 1954-ben Brazíliában ezüsteső esett, mely
valójában kilencven százalékban cinket tartalmazott.
1918-ban, Angliában halak potyogtak az égből, melyről fotók is
készültek. A békaesőt pedig azzal magyarázzák, hogy a vízfelszínen
kialakul egy tornádószerű jelenség, ami szétszórja a békákat a közelben.
Az 1800-as évek elején Palermóban lárvaeső esett. A problémát az
okozta, hogy az a lárvafajta Dél-Németországban lelhető fel legközelebb.
1741-ben Bradley-ben tizenkét órán keresztül fényes szálak hullottak az
égből. Ez a jelenség húsz éve megismétlődött Sudbury városában – ez az
anyag azonos volt a pókhálóval.
1969-ben Punta Gordá-ban golflabdák potyogtak az égből. A
meteorológusok szerint egy tornádó kapta fel a közeli golfklubban a
labdákat, majd azokat máshol leszórta. A pénzeső az álmok álma. 1957-ben
Bourges városában ezerfrankosok hullottak az égből, 1975-ben Chicagóban
588 db egydolláros hullott alá. Ezek magyarázata, hogy egy kiszakadt
zsákból a szél vitte egyik helyről a másikra a pénzt, illetve, hogy egy
repülőgépről szabadult el néhány bankjegy.
Városi legenda szerint, 1997-ben egy japán halászhajó legénységét
mentették ki a partok közelében. A balesetet – állítólag – az okozta,
hogy egy tehén hullt alá az égből. Később kiderült, hogy egy
teherszállító gépbe egy lopott tehenet szuszakoltak az orosz légierő
katonái, ám repülés közben a tehén olyan mértékben lett nyugtalan, hogy
testi épségüket féltve, kidobták az állatot a repülőgépből
Nem szokatlan jelenség, bár ez lehet az egyik legrémisztőbb. Létezik
egy pókféle, mely az Anelosimus eximius fajba tartozik, és
előszeretettel szövi hálóját a fák tetejére, több száz méter magas
helyeken. A pók maga viszonylag kicsi, könnyű. Egy erősebb széllökés
könnyen elviheti őket csoportostul, hogy aztán máshol pókesőként
lepotyogjanak.
Az egyik legfurcsább eset: 1997 júniusában a Falkland-szigetek partjainál halászott egy férfi, amikor egy fagyott tintahal zuhant a fejére. A halász két napig eszméletlen volt. A mai napig nem tudni, honnan érkezett a polip.
1957 óta 7000 műholdat lőtt ki az emberiség földkörüli pályára,
melyekből most 800 működik. A Föld körül 20 ezer(!) objektum kering:
műholdak, rakétahajtóművek, alkatrészek, és egyéb 10 cm-nél nagyobb
tárgyak. Christoph Bonnal mérnők, irodájában egy ötven kilós titángömb
van, mely visszaesett a földre; ilyenből még 200 kering a Föld körül.
Egy rakéta alkatrész például két tonnás is lehet.
/bien.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése