Ez után szerzetesek kóstolták meg a termést, de csalódást okozott nekik a keserű íz, úgyhogy a maradékot tűzbe dobták. Hamarosan finom illatokat éreztek a levegőben. Az illat annyira felcsigázta kíváncsiságukat, hogy a pörkölt termést lefőzték. Az ilyenformán készített italt Isten ajándékának tekintették, mert elfogyasztása után szinte egész éjszaka ébren tudtak maradni.
2. A kávé felfedezése
A kávéivás kultúrája a XI. század táján alakult ki. Ekkoriban importálták először a kávét Arábiába a növény őshazájából, Etiópiából. A perzsákat elbűvölte az ital erőteljes stimuláló hatása, a kávét "iszlám borként" emlegették, hiszen a valódi bor fogyasztását a muzulmánoknak vallásuk szigorúan tiltotta. Innen ered a "kávé" szó is, amely a régi arab "kahua" névből származik.
A XV. század második felében a kávé elterjedt az Arábiai Királyság egész területén, majd Mekkán és Medinán keresztül 1510-ben már Kairóig is eljutott.
A XVI. század első felében az Oszmán Birodalom hatalma csúcspontjára érkezett. A kávé eközben az élet mind fontosabb részévé vált Arábiában, Kis-Ázsiában, Szíriában, Egyiptomban, valamint Dél-Kelet-Európában is. Az első kávéházak 1530-ban és 1532-ben nyíltak meg Damaszkuszban, illetve Aleppóban.
3. A kávé meghódítja Európát
1615-ben velencei kereskedők hozták el Nyugat-Európába az első kávét tartalmazó zsákokat. A kávét csodás aromája és élénkítő hatása hamar népszerűvé tette. Hamarosan Európa-szerte felbukkantak a kávéházak. A polgárság, amelynek gondolatai mindig az üzlet körül forogtak, valósággal magasztalta a kávéfogyasztás józanító hatását, hiszen a kávé még az iszákosokból is szorgos munkásokat csinált. A holland és angol telepesek a földkerekség legkülönfélébb tájain megszerzett gyarmatokra vitték el a növényt, hogy ültetvényeiken tovább termesszék.
Amikor a törökök 1683-ban Bécs ostromának befejezésére kényszerültek, távozásukkor 500 zsák kávét hagytak hátra. Egy vállalkozó szellemű lengyel üzletember ezt a készletet használta fel a város első kávéházának megnyitására.
A kávéfogyasztás terjedésével párhuzamosan növekedtek a kávéültetvények világszerte. Európában pedig már a XVII. század elején sikeres próbálkozásokat tettek az üvegházi kávétermeszre is. 1714-ben XIV. Lajos király ajándékba kapott egy kávécserjét Párizsban. Ez az egyetlen növény a közhiedelem szerint sok millió mai kávécserje őse.
4. A kávé a XX. században
A XX. század eleje óta Brazília a világ legnagyobb kávétermesztője. A teljes mennyiség körülbelül egynegyedét állítja elő ez biztosítja számára az első helyet. A világ kávétermelése körülbelül évi 100 millió zsák. Ennek legnagyobb része Közép-Amerikából, Brazíliából és Dél-Amerika trópusi övezeteiből származik.
A házi kávépörkölést idővel teljesen kiszorította az ipari késztermék-gyártás. 1901-ben a japán Dr. Sartori Kato bemutatta a nyilvánosságnak az első oldódó kávéport. 1938-ban a Nestlé társaság megteremtette az oldódó kávé (az ún. instant-kávé) kereskedelmi értékesítésének alapjait is.
A kávé felhasználásának alakulásáról érzékletes képet ad a statisztika azzal kapcsolatban, miként fejlődött a nyerskávé fogyasztása a legutóbbi 250 évben:
1750: 600.000 zsák, 1850: 4 millió zsák, 1950: 36 millió zsák, 1995: 94 millió zsák, 2000: 103 millió zsák.
A forró és élénkítő ital iránti kereslet hamarosan az olaj utáni második legfontosabb kereskedelmi termékké tette a kávét. A sikertörténetet persze tarkították túltermelési időszakok – melyek során hatalmas fölös készleteket égettek el – árzuhanások, a világgazdasági válság, fogyasztáscsökkenési periódusok a két világháború idején, és végül nemzetközi kávékereskedelmi megállapodások, amelyek célja a kávé árának stabilizálása volt.
