Varázslatos sziget - Kefalónia

A Jón-szigetek legnagyobb és egyben legvadregényesebb szigete Kefalónia.

Görögország talán legszebb szigete, különleges természeti adottságaival,  kristálytiszta, türkizkék vizével, homokos vagy kavicsos strandjaival.


Myrtos beach      A félhold alakú strandon a türkizkék víz tiszta és átlátszó, a közelben magasodó fehér sziklák pedig szinte visszaverik a fényt.

A félhold alakú strandon a Földközi-tenger kékje és a sziget zöldellő dombjai tökéletes harmóniát alkotnak. A türkizkék víz hihetetlenül tiszta és átlátszó, a közelben magasodó fehér sziklák pedig szinte visszaverik a fényt. - forrás: http://utazomajom.hu

Myrtos beach - forrás: http://utazomajom.hu

A félhold alakú strandon a Földközi-tenger kékje és a sziget zöldellő dombjai tökéletes harmóniát alkotnak. A türkizkék víz hihetetlenül tiszta és átlátszó, a közelben magasodó fehér sziklák pedig szinte visszaverik a fényt. - forrás: http://utazomajom.hu

A félhold alakú strandon a Földközi-tenger kékje és a sziget zöldellő dombjai tökéletes harmóniát alkotnak. A türkizkék víz hihetetlenül tiszta és átlátszó, a közelben magasodó fehér sziklák pedig szinte visszaverik a fényt. - forrás: http://utazomajom.hu

A félhold alakú strandon a Földközi-tenger kékje és a sziget zöldellő dombjai tökéletes harmóniát alkotnak. A türkizkék víz hihetetlenül tiszta és átlátszó, a közelben magasodó fehér sziklák pedig szinte visszaverik a fényt. - forrás: http://utazomajom.hu

 Melissani barlang: a mintegy 100 m hosszú barlangot 1951-ben fedezték fel, 1963-ban nyitották meg  az érdeklődők előtt. a barlangot csónakkal körbehajózva lehet megcsodálni. Az itteni tó vize érdekes keveréke a sós- és édesvíznek, mivel egyrészt természetes víztározóként is működik, de a mintegy 30 méter mély barlangrendszerbe tenger vize is beszivárog.

Myrtos beach - forrás: http://utazomajom.hu

 

Szép tájakon

Az Ohridi-tó a Balkán-félsziget legöregebb, mintegy 5 millió évvel ezelőtt keletkezett tava. Az átlagosan 155 méter mély tó vizét elsősorban föld alatti források táplálják, s az egyetlen Fekete-Drin vezeti el, ennek következményeként a tó vízkicserélődési ciklusa hetven évre tehető.

Források táplálta, szűrt vize kevés mikrobiológiai szennyező- vagy tápanyagot tartalmaz, oxigénben gazdag, s ennek köszönhetően rendkívül tiszta. Az Ohridi-tó hidrológiai adottságainál fogva rendkívül sajátos ökoszisztémával rendelkezik, a benne élő fajok mintegy fele endemikus, azaz csak itt honos. Az eddig leírt több mint kétszáz endemikus faj között számon tartanak nyolc ponty- és két lazacfélét is. Hasonlóan jelentős a part menti nádasokban áttelelő vízi- és ragadozómadár-állomány.
//Forrás. Wikipedia.hu/

Csillagok augusztusban

Nagyon jó időtöltés, kellemes érzés szép nyárestéken a tiszta égboltot nézegetni, a csillagképeket (Fiastyúk, Göncölszekér, Bika…) felismerni, és egyáltalán elábrándozni az élet dolgai felől az esti mennybolt alatt. Ilyenkor talán azon is elmerenghetünk, hogy mennyire kicsi kis semmik, porszemnyi lények vagyunk a teljességhez, az egész Univerzumhoz képest. Ez a kis ön-megmérettetés valamennyire visszahelyezheti, helyére teheti a magát oly nagyra tartó, a hatalmát óriásira értékelő embert, és valamelyest taníthatja alázatra, tiszteletre.

A csillagok minden időben nagy szerepet játszottak az ember életében. Az időszámítás, a naptár megalkotásában is hatalmas része volt a bolygók állásának, de, mondhatni a csillagászati megfigyelések nélkül egyéb tudományágak sem alakulhattak volna ki. Betlehem csillaga mindenféle nemzet és bármely korosztály számára ismert. A magyar népéletben is fontos rendeltetése volt a csillagoknak, a csillagok megfigyelésének. Az égboltozatra nagyobb figyelem összpontosult a korábbi évszázadok emberének hétköznapjaiban, mint ma, hiszen kevesebb volt az olyan tényező, ami elvonta volna a figyelmet a környezet, az éjszakai ég megfigyelésétől. A tiszta „csillagszeplős” éjszakai égnek óriási hatása volt az ember érzelmi világára is. Az égitestek látványában gyönyörködő, bámészkodó ember vigasztalást kapott keserűségére, reményt nyert a reménytelenségére. A ragyogó éjszakai ég a tisztaság, a szépség jelképe volt, de egyben a vágyódás és emlékezés eszköze is, a hétköznapi életet széppé tevő, csodálatos, ugyanakkor sejtelmes és félelmetes világ. Olyan világ, ami valamiféle állandóságot nyújtott a folyton változó életben. Hiszen évszázadok jöttek, mentek, emberek születtek és meghaltak, tavak, folyók születtek és száradtak ki, de a csillagok mindig ugyanúgy tekintettek a lent bolyongó, biztonságot kereső vándorlóra, tévelygőre, mint sok ezer éve mindig, a zavaros és forrongó világban. A magyar népköltészet, népdalkincs ezernyi szép példáját adja annak, hogy valaha mennyire egybeforrt az ember és környezete, az ember és a csillagok: Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, a szegény legénynek utat mutassatok, vagy Mikor Isten csillagokat teremtett, Véletlenül egy a földre leesett. Leesett a legszebb csillag a földre, Ott ragyog a babám két szemében.

Augusztus a hullócsillagok hónapja – bár több-kevesebb meteort, illetve látványos meteorrajok jelentkezését más időpontokban is megfigyelhetjük. 

  A Perseidák néven ismert meteorraj,   légkörünkben elégve meteorjelenséget okoznak,  Érdekes, hogy a meteorrajok közül a Perseidák rendelkezik az egyik legnagyobb sebességgel, a törmelékfelhő kicsiny porszemeinek átlagsebessége 59 km/s. A raj akár 60-100 meteort is adhat óránként.

A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak, melyet szintén láttak az ókori Kínából Kr.e. 68-ban. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla.