Vas megye - Magyarország tájai

Vas megye Magyarország legnyugatibb csücske - igazi gyöngyszem, méltán szeretik az ott élők, és csodálják az odalátogatók Szombathely és környéke látnivalóit, Kőszeg, Sárvár, Körmend, Őriszentpéter és más települések szépségeit.

Évezredek üzenete és évszázadok históriája sugárzik a múlt felbecsülhetetlen értékeiből, az írott és íratlan történeti forrásokból. A régészeti kutatások egyértelműen igazolták, hogy Vas megyében a neolitikum idején a mai Sé területén, a bronzkorban Górban és a Sághegyen, a bronz- és a vaskorban pedig a velemi Szent Vid hegyen olyan jelentős politikai, gazdasági és kulturális funkciókat ellátó települése léteztek, amelyek tágabb környezetükre is hatást gyakoroltak. A római birodalom keleti határait Augustus császár az i.e. I. évtized fordulója táján a Dunáig terjesztette ki.
Az új, Pannóniának nevezett provincián vezetett át a Borostyánkő út. Az egymástól alapvetően eltérő vallási és kulturális áramlatokat is közvetítő Borostyánkő út melletti települések közül a mai Szombathely antik ősének tekinthető Savaria kiemelkedő szerepet töltött be, hiszen egyben Felső-Pannónia igazgatási, kereskedelmi és vallási központja is volt. A város Fórumán átvezető út és épületeinek impozáns maradványai ugyan úgy csodát ébresztenek, mint a néhány száz méterrel távolabbi, Európa legészakibb Isis szentélye.
Az európai kereszténységet is gazdagította ez a város, a középkor egyik legnépszerűbb szentje, a mintegy 1600 évvel ezelőtt elhunyt Szent Márton, a Tours-i püspök Saváriában született. A Dunántúl nyugati fele az i. sz. V. század első harmadától kezdődően előbb hun, később gót, majd pedig longobárd, a VI. század második felében avar, végül a IX. században frank uralom alá került. A magyar kalandozások befejeződése után az ország nyugati része ún. gyepűvidék lett, ahol különféle határőr népek éltek. Ettől kezdődően mind a mai napig Vas megye nyugati határa egyben Magyarország nyugati határa.

Sárvár városa gyönyörű természeti környezetben, a Rába völgyében, a Kemeneshát dombjai között fekszik.

A város kiemelkedő műemlék-épülete a középkorban épült Nádasdy vár. Jellegzetes kaputornyával és a várárkon átívelő boltíves hídjával Nemzeti Örökségünk része.

A honfoglalás kori földvárból valószínűleg a XIII-XIV. században kiépített várat többször átalakították, így a reneszánsz hazai építészet jellegzetes példájában gyönyörű és értékes barokk falképek láthatók.
Az első nagy átalakítás az itt 1390-től birtokos Kanizsaiakhoz köthető: bővítették a palotát, és megkezdték a ma is látható kaputorony építését. A terület 1534-ben házasság révén jutott a Nádasdy család birtokába, a legjelentősebb munkák ehhez a családhoz köthetők. A Wesselényi-féle összeesküvés után (amelyhez először csatlakozott Nádasdy Ferenc, majd azt felfedte a császár előtt) a hatalmas vagyont a kincstár elkobozta. Azután számos tulajdonosa volt.

A várat 1720-ban, és száz év múlva, 1822-ben is erőteljesen megújították - mai állapota az akkor kialakult formáját tükrözi. A vár ma több intézménynek, egyebek mellett múzeumnak, könyvtárnak és művelődési háznak ad otthont.



Hazánk fürdői között igazi gyöngyszem a 2002-ben megnyitott sárvári fürdő.

A Föld méhe egy aranynál is értékesebb kincset rejt, a gyógyvizet. Az 1961-ben felfedezett gyógyhatású víz kétféle: 1200 méterről hidrogén-karbonátos, 2000 méterről pedig sós víz tör fel. A gyógyvíz az alkáli hidrogén-karbonátos, nátriumkloridos gyógyvizek csoportjába tartozik .

Sárvár 16 hektáros Arborétumában számos növényritkaság, 350-nél több fa- és cserjefaj található, tiszafái és kocsányos tölgyei több száz évesek.

Sárváron született meg hazánk első magyar nyelven nyomtatott könyve, amely Sylvester János: Új Testamentumának fordítása (1541).
Tinódi Lantos Sebestyén, a vándorhistóriás is Sárváron lelt otthonra.

Szép tájakon - Börzsöny-Csarna-völgy

Miért különleges a völgy?

A Börzsöny-hegység északi részén terül el, Perőcsény és Kemence községek határában a mintegy ezerhektárnyi egységes völgyrendszer. A Csarna-völgy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik, nagy része fokozottan védett. Része a Natura 2000 hálózatnak; élőhely- és madárvédelmi területnek egyaránt kijelölték.

Számos ritka faj fordul elő a völgyben, a hiúz és vadmacska mellett a fekete gólya, a fehérhátú fakopáncs, a kis légykapó, az uráli bagoly, és az utolsó hegyvidéki parlagi sas költőpár is gazdagítja a völgy élővilágát. Itt él a Börzsöny szalamandra állományának egyharmada, a kristálytiszta vizű Fekete- vagy más néven Csarna-patakban pedig megtalálható a ritka Petényi-márna, vagy a kövi rák.


A Csarna-völgy és az ember

A Csarna völgyben 1913-ban épült egy erdészeti kisvasút, melynek pályája a Csarna-patak árterében haladt, a patakot tucatnyi híd segítségével keresztezve. A vasutat faanyag szállítására használtak az 1950-es évek végéig. Azóta azonban a használaton kívüli vasúti pálya tönkrement, a patak széthordta az egykori síndarabokat, és ismét birtokba vette a területet. Mára az elhagyatott síndarabok csak emlékeztetnek az emberi jelenlétre, a völgyben újra a természet az úr. A Csarna völgy jelenleg gyalogosan látogatható, jelzett turistautakon.

Szép tájakon - Galambóc vára

Az Al-Duna szerbiai szakaszának legjelentősebb várroma található Golubac (Galambóc) kisváros mellett. 

Galambóc előtt a Duna szinte tengerként szélesedik ki, több mint 5 km a távolság a két part között, míg a vár után már egyre keskenyebb. A Kazán-szorosoknál a folyam már 170-180 m szélességűre szűkül össze.

A vár helyén már a római korban is állt egy erősség, amit Columbaria-nak neveztek. Galambóc várát a szerbek építették, de hadjárata során Károly Róbert 1334-ben meghódította. A törökök először 1391-ben foglalták el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A várat 1427-ben szerződéssel Zsigmond király szerezte meg, de annak szerb kapitánya 12 000 aranyért átadta a töröknek. 1428-ban Zsigmond vette ostrom alá, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege is ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint a törökök kézére került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta, de a XVIII. század elején újra a törököké lett, és maradt is egészen az önálló Szerb királyság megteremtéséig.

A festői szépségű vár szabálytalan alaprajzú, a Duna fölé magasodó kősziklán épült.

Szép tájakon

Az Ohridi-tó a Balkán-félsziget legöregebb, mintegy 5 millió évvel ezelőtt keletkezett tava. Az átlagosan 155 méter mély tó vizét elsősorban föld alatti források táplálják, s az egyetlen Fekete-Drin vezeti el, ennek következményeként a tó vízkicserélődési ciklusa hetven évre tehető.

Források táplálta, szűrt vize kevés mikrobiológiai szennyező- vagy tápanyagot tartalmaz, oxigénben gazdag, s ennek köszönhetően rendkívül tiszta. Az Ohridi-tó hidrológiai adottságainál fogva rendkívül sajátos ökoszisztémával rendelkezik, a benne élő fajok mintegy fele endemikus, azaz csak itt honos. Az eddig leírt több mint kétszáz endemikus faj között számon tartanak nyolc ponty- és két lazacfélét is. Hasonlóan jelentős a part menti nádasokban áttelelő vízi- és ragadozómadár-állomány.
//Forrás. Wikipedia.hu/

Szádelői völgy

A Szlovák Karszt sok látnivalója közt talán a legszebb gyöngyszem a Szádelői-szurdok-völgy.

Meredek sziklafalak,mély szakadékok,kristálytiszta vizű patak, sok növény, gazdag állat és rovarvilág teszi különlegessé ezt a látványosságot.

   

Szádelő nevének szád előtagja az ősi magyar száj szóból keletkezett, jelentése "nyílás, hasadék". A település az 1317. évi oklevélben szerepel. Neve azt jelzi, hogy a falu a hasadék nyílása előtt, a szurdokvölgy bejáratánál fekszik.

A Szádelői-völgy egyedi szépségű, patakos, vízvájta, észak-déli irányú sziklakanyonja a Felső-hegyet és a Szádelői-fennsíkot választja el egymástól. A több km hosszú, 300 m mély, nagy esésű szoros alja - melyben egykor a Kassa - Rozsnyó kocsiút vezetett - helyenként csupán 10 m széles. A völgy mélye hűvösebb a magasabban fekvő, de meleg, napos fennsíkoknál, ezért általában alpesi növényfajok is megtelepedtek. Gazdag kagylókövületekről is ismert. A szurdok közepén tornyosuló 105 m magas különálló sziklacsúcs, a Cukorsüveg a Szádelői-völgy legjellegzetesebb sziklaalakulata.

Mesebeli kisváros - Selmecbánya

Festői környezet tárul elénk, ha Selmecbányára érkezünk.   A város egy valaha 4000 méteres – mára a földtörténeti korok kopásai miatt csak 600 méter magas – tűzhányó közepén fekszik.

A mai Szlovákia területén helyezkedik el,  ez a mesebeli kisváros, mely Trianon előtt Magyarországhoz tartozott. Mai néven Banska Stiavnica. Hírnevét a színes- és nemesfém érceiről kapta, melyet több mint ezer évig bányásztak itt.

 

Selmecbánya 1726.-ból

Selmecbánya egy ősi bányaváros, ahol főként ezüstöt bányásztak. A középkorban mesés gazdagság rejtőzött itt a vulkanikus hegyek mélyén. A legenda szerint egy pásztor erre sétálgatott, amikor észrevett két gyíkot, amelyek egy kő alól bújtak elő. Egyiknek a hátán ezüst-, másiknak a hátán aranypor volt. A pásztor felfordította a követ és alatta rátalált az első ezüst- ill. aranyércre. Ezen a helyen, a Glanzenberg hegy tetején alapították meg az új várost, Sebenitzet, amely nevét a pásztor után kapta, akit így hívtak.

 Selmecbánya története a kezdetektől fogva összefonódott a bányászattal. Környékét már egy 1156-os dokumentum is, mint a bányászok földjét említi. Szászországból és Tirolból már a 12. század első felében is érkeztek bányászati szakemberek, akik munkájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a település európai szinten is meghatározóvá tudott válni. Selmecbánya elsősorban az ezüstnek, valamint az aranynak volt kitűnő lelőhelye. 1328-ban a Magyar Királyságban elsőként lett hivatalosan is bányaváros, fantasztikus fejlődése a reneszánsz idején teljesedett ki. Ekkoriban évente több mint 20 tonna ezüstöt és fél tonna aranyat termeltek ki a környékbeli hegyekből. A bányászat Selmecbánya történetében korántsem csak iparágként volt meghatározó, de még az oktatást is befolyásolta. Itt alapították meg a világ első olyan egyetemét, ahol a bányászatot, mint tudományágat oktatták.  A város meggazdagodott polgárai gyönyörű épületekkel hirdették jómódjukat, önzetlenül támogatták az oktatást és a kultúrát. Az “Ezüstváros” a Habsburg Monarchia bányászati központja lett a 18. századra és az egyik legvirágzóbb települése Európa ezen részének. Selmecbánya híre messzire szállt, lakóinak száma egyre növekedett, a 18. században már több mint 20.000 ember élt itt. Számos technológiai újítást itt használtak és vezettek be először, nem csak a Magyar Királyságban, de közülük sok Európában, mi több, világviszonylatban is újdonságnak és egyedülállónak számított.  A város meseszerű fejlődése azonban nem tudta túlélni a 19. századot. A bányák lassan kimerültek, Selmecbánya gazdasága hanyatlani kezdett. Nagyjából 100 évvel ezelőtt a bányászat abbamaradt, de a város ma is sokat profitál ipari múltjából, hiszen a turisták szívesen töltik az időt Selmecbánya gyönyörű épületei között sétálva és keresik fel a ma már történelmi látványosságnak számító bányáit.

A Kálvária Közép-Európa talán legszebb templomát és stációit sorakoztatja fel a meredek hegyoldalban, a város fölött, a vulkán kráterének szélén. A 1744-től hét évig építtette a jezsuita szerzetesrend a város adományaiból.

   A Klopacska  egy bányászjelvénnyel díszített tornyos reneszánsz-barokk épület. Egykor a tornyában felfüggesztett keményfa deszkán való kalapácsütésekkel jelezték a bányászok számára a műszak kezdetét. Bányász temetések alkalmával pedig lassú gyászütemben szólaltatták meg. Hangja a város katlanában szétterjedve mindenhová elhallatszott, ezért a "bányászharang" évszázadokig hozzátartozott a város életének megszokott ritmusához.

A városháza épületének különlegessége az óratorony, amely Selmecbánya hét csodájának egyike: itt a kismutató jelzi a perceket, a nagymutató az órákat.

                                                   

/"Selmecbányán vagy fölfelé mászik az ember, vagy lefelé ereszkedik, tertium non datur /harmadik lehetőség nincs"  írtaMikszáth Kálmán.../

 

 



 

Tájak - Fraknó vára

A XIV. századi eredetű vár az egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb arisztokrata családnak, az Esterházy famíliának a kincstára.

A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után „Fraknó urainak” is nevezték magukat. A fraknói grófok, pazarló életmódjuk miatt, később teljesen eladósodtak és birtokaikat, köztük Fraknó várát is, elzálogosították a Habsburgoknak.

1622-ben Esterházy Miklós az osztrák császártól zálogba kapta a fraknói birtokot, majd 1626-ban örök adományt nyert a birtokra, és megkapta a fraknói gróf címet is. Azóta a vár az Esterházy család tulajdonában van, jelenleg az Esterházy magánalapítvány kezeli és működteti a fraknói vármúzeumot, és szervezi a különböző programokat, kiállításokat.

Esterházy Miklós azonnal megkezdte a tulajdonába került vár átépítését, leromboltatta az öreg falakat, csupán a régi lakótorony áll még most is az eredeti erődítményből. Teljesen új, modern várat építtetett, tornyokkal, bástyákkal, kastélyrésszel, kápolnával. A nagyszabású építkezést fia, Pál fejezte be 1660 körül.
A hatalmas vár annyira ijesztővé és biztonságossá sikeredett, hogy a végvári harcok során a törökök meg sem próbálták elfoglalni, de Bocskai és Bethlen seregei sem bírtak vele, és ellentétben a legtöbb magyar várral, az osztrákok is megkímélték. Így jelenleg egyike a legépebben megmaradt magyar váraknak, a sors különös fintoraként, ma már Ausztriához tartozik.

Pécs és környéke tájjellegű ételei

Baranya megye sok nemzetiséggel rendelkezik: a magyaron kivül németek, horvátok, sokácok, bunyevácok, sőt székelyek is laknak itt. Igy az ételek területén is sokféleséggel kell számolni.

Ezen a területen különösen sokféle gyümölcs terem: ilyenek a körtefajták, az almafajták (pl. metszett, porcogó és tökalma), a szilva. Nagy részén még ma is találhatók szőlőskertek.

A zöldségtermesztés pedig sokféle friss gyümölcsről gondoskodott.
Az itt található folyók, s azok árterületei gazdag halzsákmányt biztosítottak a lakosság számára. Harcsa, csuka, ponty, keszeg, csík és a rákfélék is bőven kerültek az asztalra.
Emellett az erdők területén mód nyílt a különböző növényfélék gyűjtésére is.
Jelentős alapanyag a dara, amely készülhetett búzából, árpából és zabból is. A hajdina is a fő terményekhez tartozott főleg az ínséges időkben. Régen hurka töltésére is használták.
Zsírt és olajat is használtak az ételkészítéshez. A régi olajütők kendermagból, napraforgóból, tökmagból és repcéből nyerték az olajat. Legfinomabb volt a tökmagolaj, amelyet elsősorban a böjti időszakokban alkalmaztak.

Az itt lakók mindig egyszerűen étkeztek. A táplálkozásban azokat az alapanyagokat használták fel, melyeket a táj adott.
Otthon a legidősebb asszony feladata volt az étrend összeállítása és az ételek elkészítésének módja is.
A vasfazekakban elsősorban levest főztek. Régi sütő-főző edény a „szarvasláb”, amely szarvval ellátott peremes, kerek vaslemez négy lábbak. Ugyancsak ritkaság száma ment a „tűzfévaj” használata. Ez kétágú lábakkal rendelkező lyuggatott állvány volt.
Sokféle tejterméket fogyasztottak leves formájában is. Szerették a főtt tésztákat, valamint a tejfölös – paprikás kenyeret. Régi lakomák étele volt a tört lencse.
A dödölle, gánica ezen a vidéken is elterjedt. Hajdinát csak az ormánsági területen használtak. A töltött káposzta elődjének tekinthető a gombócos káposzta, mikor a káposzta közé csak húsgombócokat helyeztek. A mákos guba itteni neve gubó, bobályka, bubóta, régen kelt tésztából sodrással készítették.
Kenyérsütéskor készült a komlós búzakenyér, a szegényebbeknél a kukoricás kenyér. A kedveltebb volt a kenyér mellett a lángos. Készítettek a kenyértésztából pompost is. A pompost egyben sütötték ki vastagra lapítva. Tejjel vagy tejföllel meglocsolva melegen ették. Az új kenyér sütésénél ezt a süteményt az első jelentkező koldusnak adták.
A kútban kőtt, kútban kelt onnan kapta a nevét, hogy ruhába téve a kútban keltették meg.

Mákos gugó, bobályka, bubóta

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 2 evőkanál méz, 3 dkg cukor, 5 dkg zsír, 2 egész tojás, só, 8 dkg darált mák.
Elkészítése: Az ismert módon kelt tésztát készítünk. Kelesztés után kis hengereket formázunk belőle, tepsibe rakjuk és megsütjük. Ha kihűlt, karikára vágjuk, olvasztott mézzel és darált mákkal ízesítjük.

Forrás: Szigeti Andor, Pethő Mária

Pest megyei táj - Zsámbék

A település területén talált és a Nemzeti Múzeumban látható leletek tanúsága szerint a hely már a pattintott kőkorban is lakott volt, jelentős kelta, római és avar leletek is előkerültek itt. A legutóbbi ásatások tanúsága szerint már az 1050-es években kőtemplom áll itt, amelyet a következő században tovább bővítenek. III. Béla király felesége, a francia király húga, a kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot és környékét. E család leszármazottai építik 1220 körül a korábbi templom helyén a későromán-koragótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke.

Mellette emelkedett a mára már szintén romjaiban látható kolostor, amely a premontrei rend otthona volt. Zsámbék történetének legjelentősebb korszaka a középkori magyar állam első századaira esik, amikor az egyházi és világi szákhely, Esztergom és Fehérvár közötti út felezési pontján lévő település fejlődésnek indul. 1467-ben Mátyás király mezővárosi rangra emeli Zsámbékot. A vár a király birtokába kerül, aki később fiának, Corvin Jánosnak adományozza. 1541-ben Zsámbékot is elfoglalják a törökök, és 145 évig birtokolják. E kor emlékét őrzi a kevés magyarországi török építészet egyik érdekes emléke, a Török-kút. 1689-ben a Zichy család vásárolja meg a zsámbéki birotokot, és építi fel az 1710-es években a végvári harcokban lerombokódott vár helyén azt a szép, emeletes saroktornyokkal díszített korabarokk várkastélyt. A Zichyek a török idők alatt elpusztult és elmenekült lakosság helyén letelepített végvári hajdúkatonákkal és német telepesekkel népesítik be Zsámbékot. a XVIII. század elején megújított kastély, az 1737-39-es pestisjárvány emlékét őrző barokk kápolna és a kastéllyal szemben látható pestisszobor, az 1749-52 között emelt arányos szépségű barokk plébániatemplom, az 1791-ben épült emeletes, napórás iskola a kor építészetének különleges emlékei, a Szent Vendel- domborműves népi lakóház, amelyben a festett, sváb parasztbútorok gyűjteménye látható.

Az egykori Szent Vendel-ház szobáiban a festett vagy éppen különleges technikával készült bútorok a sváb népművészetet és a régi zsámbéki életet, jelképvilágot idézik. A konyhában látható a legrégebbi zsámbéki bútordarab, egy igen régi technikával - túró és mész keverékéből készült úgynevezett kazeinnel - festett konyhaszekrény, melynek elejét négy, a tulipán, a rózsa és szegfű motívumaiból álló életfa díszíti. A konyhában látható tatai kerámiák a zsámbéki régi háztartásokban igen elterjedtek voltak.
A szobába vezető ajtó kovácsoltvas sarokpántján gránátalma díszítés található, mely a termékenység egyik jelképe. A berendezés legjelentősebb darabja az 1874-es évszámot viselő szekrény, melynek festése sok jellemzőjében a Fekete-erdő vidékéről Zsámbékra települt németek hagyományait őrzi.

A különleges kézzel festett jellegzetesen sárga alapszínű parasztbútorokon ornamentikus motívumok láthatók. A szimbólumok között gyakran feltűnik az életfa mint termékenység motívum.

/kép:Wikipedia/

Lámpamúzeum

"Jelenleg 1000-1100 db világítási tárgy található az ország egyetlen Lámpamúzeumában. A mécsesek, gyertyatartók, ipari, háztartási, olaj- és petróleumlámpák között található régi kínai vázából készült lámpa, valamint Zsolnay-majolika, meisseni porcelán talpú petróleumlámpa, 1800 körül készült olajpumpás világítóeszköz stb.  Az intézmény 1995-ben bekerült a GUINNES Rekordok Könyvébe, 1980-ban felvételt nyert a Nemzetközi Lámpaklubba Amerikában, 1983-ban pedig az Ausztrál Múzeumi Tagságok tagja közé került."

forrás: mizsambekunk.hu

 

Szép tájakon

Abaligeti barlang

A Mecsekben található Abaligeti-barlangot egykor a világ száz csodája közé is beválogatták.

 Az Abaligeti-barlang a Mecsek egyik legszebb látnivalója, ugyanakkor leghosszabb patakos barlangja is, melyet 1982-ben fokozottan védett természeti értékké nyilvánítottak.

 A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található barlang 466 méter kiépített szakaszon látogatható is. Abaligeti-barlangot 2000-ben gyógybarlanggá nyilvánították.

A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.12,6 °C az átlag hőmérséklet a barlangban.



A barlangok páratlan szépségű díszei a sok-sok millió vízcsepp munkája nyomán létrejött, különféle színű és formájú cseppkőképződmények, melyek nevüket a “tsepegő kő”, “csepegő kő” kifejezés után kapták. Az 18-19. században még minden olyan ásványra ezeket a szavakat alkalmazták, melyek a víz csepegése, szivárgása nyomán jöttek létre, függetlenül annak összetételétől.

  Abaliget nemcsak barlangjáról, hanem a Denevérmúzeumról is híres.

Főként a korábban elterjedt rémtörténeteknek és éjszakai életmódjuknak köszönhetően a denevérek sokak számára félelmet keltő, titokzatos, vérszívó állatok. Természetes élőhelyeik szűkülése és vadászterületeik csökkenése miatt a denevérek száma mára jelentősen megcsappant.
Szerencsére ma már egyre többen vannak azok, akik tudják, hogy a denevérek rovarokkal táplálkoznak és akkor sem fogják a vérünket szívni, ha esetleg tévedésből egy nyári estén berepülnek a nyitott ablakon, a sötétben ultrahangokkal tájékozódnak és téli álmot alszanak és nem kapaszkodnak az emberek hajába, de fontosnak tartjuk, hogy egyre többen megismerjék ezeket a hasznos állatokat.

Miért lógnak a denevérek fejjel lefelé?

 

"Éjszakánként, a levegőben suhanva, a denevérek rovarok és más apró állatok százait ejtik zsákmányul, nap közben pedig félreeső helyeke, barlangokban, fák odvaiban, padlásokon vagy panelházak üregeiben fejjel lefelé lógva töltik az időt.Jó néhány különböző oka van annak, hogy a denevérek így alszanak. Először is, ez a helyzet ideális számukra a felszálláshoz. Az emlősök közül egyedül a denevérek képesek a repülésre, a madarakkal ellentétben azonban a szárnyuk nem termel akkora felhajtó erőt, hogy a levegőbe tudjanak emelkedni, lábaik pedig nem elég erősek ahhoz, hogy elrugaszkodjanak, vagy nekifussanak és létrejöhessen a felszálláshoz szükséges sebesség. Az egyetlen lehetőség, hogy egy magas helyről leesve kezdik meg a repülést. Fejjel lefelé lógva veszély esetén azonnal el tudnak indulni és nem kell azzal bajlódniuk, hogy felmásszanak a repüléshez szükséges magaslatra. A fejjel lefelé lógó helyzet arra is tökéletesen alkalmas, hogy elrejtse őket a ragadozóktól és egyéb veszélyek elől. Nappal, amikor a legtöbb ragadozó aktív, különösen a madarak, a denevérek olyan helyeket választanak, ahol kevés állat kutat zsákmány után és még kevesebb amelyik képes őket el is érni. Eldugott, sötét helyeken, különösen barlangokban lógva szinte eltűnhetnek a világ elől, amíg újra eljön az este és tökéletes biztonságban pihenhetnek.
A harmadik fontos ok, hogy így szinte egyáltalán nem kell versenyezniük más fajokkal a pihenő helyekért. Mivel a madarak nem tudnak fejjel lefelé lógni, így nem kell attól tartaniuk, hogy azok fészkelő helynek szemelnék ki kedvenc barlangjaikat vagy odúikat.
forrás: Abaligeti barlang, föld alatti csoda a Mecsekben "

Tájak Magyarországon - Gönci Barack Vigasság

Boldogkőváralja

Festői környezetben, a Zemplén hegység lábánál, a Hernád folyó völgyének peremén fekszik Boldogkőváralja, a falu felett magasodik
a Tatárjás után épült vár.

Hatalmas erdőségekben, kristálytiszta levegőben, bővizű patakokban, hangulatos kis hegyi falvakban, történelmi emlékekben bővelkedő vidék ez, a hajdani Rákóczi-birtok. A középkori Magyarországnak ez volt a legfontosabb kereskedelmi útvonala.

 A falut félkaréjban övező hegyeknél kezdődik híres történelmi borvidékünk,Tokaj-Hegyalja.

Boldogkő vára

Ovális domb sziklatarajára épült, maga a sziklatömb ritka földtörténeti érték, természetvédelmi terület, mintegy tízmillió évvel ezelőtti vulkáni tevékenység maradványa.

A hányatott sorsú vár első okleveles említése 1282-ből való. Eleinte  a királyé volt, később gyakran cserélt gazdát.1663-ban itt gyülekezett a török ellen verbuvált sereg. A Rákóczi-féle szabadságharc alatt a kuruc csapatok foglalták el a várat. A vesztes harcok után az osztrák csapatok ezt a várat is használhatatlanná tették, hadászati jelentőségét elveszítette. Állnak még vastag lőréses ablakos falai, három tornya és felső várának palotája.

A várhoz sok, szájhagyomány útján terjedő történet fűződik. Egy abaúji monda  a vár nevének eredetét meséli el:

1241- muhi csata. A vesztes csata után IV. Béla király Aszaló községbe menekül a tatárok elől. Bodó, az öreg aszalómester rejtette el a királyt jobbágyruhába öltöztetve, s magát süketnek tettetve vezette félre az üldözőket.
Egy évvel később az öreg Bodó mester  megrakott hét társszekeret finom aszalt gyümölccsel, a szekerek bakjára hét leányt ültetett, saját gyerekeit. A hét szép leány nagy feltűnést keltett az udvarban, s nemsokára a királyné is meghívta őket egy bálba. A király pedig  hálából az öreg Bodónak adományozta Aszaló és Bodolló községeket, azzal a kikötéssel, hogy öt éven belül a legalkalmasabb helyen erős várat kell építenie. Gondolkodóba esett szegény mester a leányaival, ám a legkisebb megtalálta  a megoldást. Elmentek a királyné báljára, ahol hármuknak kérője is akadt. A leányok csak azzal a feltétellel mondtak igent, ha a kérő nemes ifjak egy-egy évig építik a várat a kijelölt helyen. Hamarosan a másik négy leány is elkelt, s a király is adott még két év haladékot, így hét év alatt oly szépséges vár épült, hogy csodájára járt az egész ország. Először Bodókő várának nevezték. Az esküvőn azonban, melyet a várban, s a király  kérésére egyszerre tartott a hét leány, a király azt javasolta, nevezzék a váraz Boldogkőnek, mert a hét szép leány itt volt a legboldogabb.Azóta is így hívják ..

Abaúji monda Balogh Béni gyűjtése

Balogh Béni 1922-ben Nekézsenyben született. A sárospataki református tanítóképző után magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Először Ózdon, majd Pest megyében és Budán tanított. 1941 óta ír elbeszéléseket, regényeket, mondákat, meséket, mesejátékokat. Legtöbb írásában Észak-Magyarország változatos tájain játszódó történelmi eseményeket elevenít meg, mondáin, regéin, meseregényein keresztül nemzedékek sora ismerkedett meg a magyar történelemmel.

Boldogkőváralja július 12-13. -  GÖNCI BARACK VIGASSÁG

 

Harmadik alkalommal rendezik meg Magyarország legbarátságosabb és legkülönlegesebb gyümölcsünnepét.

 

A történelmi Abaúj számos egyedi terméke között talán a kajszibarack a leghíresebb, a térségben elsősorban a magyar kajszi, a gönci magyar kajszi, a ceglédi bíborkajszi és a Pannónia fajtákat termesztik.
Ezekből készül a földrajzi eredetvédett gönci barackpálinka is, amely annak köszönheti védett státusát, hogy nemcsak az alapanyaga helyi, hanem lepárlását és palackozását is helyben végzik.