Abaligeti barlang
A Mecsekben található Abaligeti-barlangot egykor a világ száz csodája közé is beválogatták.Az Abaligeti-barlang a Mecsek egyik legszebb látnivalója, ugyanakkor leghosszabb patakos barlangja is, melyet 1982-ben fokozottan védett természeti értékké nyilvánítottak.
A Duna-Dráva Nemzeti Park területén található barlang 466 méter kiépített szakaszon látogatható is. Abaligeti-barlangot 2000-ben gyógybarlanggá nyilvánították.
A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.12,6 °C az átlag hőmérséklet a barlangban.
A barlangok páratlan szépségű díszei a sok-sok millió vízcsepp munkája nyomán létrejött, különféle színű és formájú cseppkőképződmények, melyek nevüket a “tsepegő kő”, “csepegő kő” kifejezés után kapták. Az 18-19. században még minden olyan ásványra ezeket a szavakat alkalmazták, melyek a víz csepegése, szivárgása nyomán jöttek létre, függetlenül annak összetételétől.
Abaliget nemcsak barlangjáról, hanem a Denevérmúzeumról is híres.
Szerencsére ma már egyre többen vannak azok, akik tudják, hogy a
denevérek rovarokkal táplálkoznak és akkor sem fogják a vérünket szívni,
ha esetleg tévedésből egy nyári estén berepülnek a nyitott ablakon, a
sötétben ultrahangokkal tájékozódnak és téli álmot alszanak és nem
kapaszkodnak az emberek hajába, de fontosnak tartjuk, hogy egyre többen
megismerjék ezeket a hasznos állatokat.Miért lógnak a denevérek fejjel lefelé?
"Éjszakánként, a levegőben suhanva, a denevérek rovarok és más apró állatok százait ejtik zsákmányul, nap közben pedig félreeső helyeke, barlangokban, fák odvaiban, padlásokon vagy panelházak üregeiben fejjel lefelé lógva töltik az időt.Jó néhány különböző oka van annak, hogy a denevérek így alszanak. Először is, ez a helyzet ideális számukra a felszálláshoz. Az emlősök közül egyedül a denevérek képesek a repülésre, a madarakkal ellentétben azonban a szárnyuk nem termel akkora felhajtó erőt, hogy a levegőbe tudjanak emelkedni, lábaik pedig nem elég erősek ahhoz, hogy elrugaszkodjanak, vagy nekifussanak és létrejöhessen a felszálláshoz szükséges sebesség. Az egyetlen lehetőség, hogy egy magas helyről leesve kezdik meg a repülést. Fejjel lefelé lógva veszély esetén azonnal el tudnak indulni és nem kell azzal bajlódniuk, hogy felmásszanak a repüléshez szükséges magaslatra. A fejjel lefelé lógó helyzet arra is tökéletesen alkalmas, hogy elrejtse őket a ragadozóktól és egyéb veszélyek elől. Nappal, amikor a legtöbb ragadozó aktív, különösen a madarak, a denevérek olyan helyeket választanak, ahol kevés állat kutat zsákmány után és még kevesebb amelyik képes őket el is érni. Eldugott, sötét helyeken, különösen barlangokban lógva szinte eltűnhetnek a világ elől, amíg újra eljön az este és tökéletes biztonságban pihenhetnek.
A harmadik fontos ok, hogy így szinte egyáltalán nem kell versenyezniük más fajokkal a pihenő helyekért. Mivel a madarak nem tudnak fejjel lefelé lógni, így nem kell attól tartaniuk, hogy azok fészkelő helynek szemelnék ki kedvenc barlangjaikat vagy odúikat.
forrás: Abaligeti barlang, föld alatti csoda a Mecsekben "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése