Július 26- Anna-bál

A balatonfüredi Anna bál történelmi hagyományra visszatekintő rendezvény, az ország egyik legrégebbi bálja. Hangulatában és tradícióiban feleleveníti a polgári Magyarország egyik leggazdagabb időszakát a Reformkort. A bál csúcspontja a bálkirálynő és udvarhölgyeinek megválasztása, melyre éjfél után kerül sor. 

  A rendezvény eredete egészen 1825. július 26-ig nyúlik vissza, amikor a balatonfüredi Horváth-kúriában tartották az első Anna-bált a házigazda, Szentgyörgyi Horváth Fülöp János Anna nevű leányának tiszteletére. A fiatal hölgy azon a bálon ismerkedett későbbi férjével, Kiss Ernő huszárkapitánnyal, aki az 1848/49-es szabadságharc tábornoka volt és Aradon, vértanúként halt meg. A füredi Anna-bál a reformkorban már az ország legelőkelőbb báljai közé tartozott, s a Horváth-házban olyan illusztris személyeket láttak többször is vendégül, mint Széchenyi István, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Jókai Mór, Vörösmarty Mihály, Blaha Lujza...

Huszka Jenőt, a neves zeneszerzőt is megihlette az Anna-bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna-báli keringő, melyet 1962-ben játszottak először a nyitótáncként hagyományos díszpalotás mellett.

A hagyomány szerint Eris aranyalmájával jutalmazzák a bál királynőjét, a két udvarhölgy pedig Rotschild illetve Aponyi mintával díszített herendi vázát kap ajándékba. A bálon és kísérőrendezvényein, mint például a Krúdy Gyula novellájára alapuló balatoni szívhalászaton, amikor is egy hajó fedélzetéről a vízbe dobott fa-szíveket kell kihalászni a hullámok közül, most már évek óta több ezren vesznek részt.
Az Anna-bál napjainkban a város egyik legfontosabb eseménye, jelentős idegenforgalmi vonzerővel bír és meghatározó része a Balatonfüredről kialakított képnek.

 

Magyarországon hagyományos megnyító tánc lett a Palotás.
Manapság, ahol magyarok élnek és tartják az elmúlt idõk hagyományait, elõadják a Palotást érzéssel és méltóságteljes mozgással.

A magyar táncok kiforrásának ideje a 16. századra tehetõ. A Palotást királyi és fejedelmi udvarokban is táncolták. A Palotás a 18. és 19. században élte fénykorát. Ünnepélyes tartású társastánc hangulata derũs, lovagias. Elnevezését a várak, kastélyok dísztermeirõl (palota) nyerte.

Az új hangszerek, új zene és új szellem ösztönözte a magyar nemességet, hogy kialakítsák saját elõkelõ táncukat. Rózsavölgyi Márk (1789-1848) magyar zeneszerzõ komponálta a legrégibb csárdást 1835-ben. Bár a csárdás eredetileg paraszt tánc, a nemesség körében népszerũvé vált. Az elsõ magyar páros tánc is Rózsavölgyi nevéhez fũuzõdik: a “körmagyar” az 1840-es években jött divatba. A Palotás részben a verbunkoson és a friss pároson alapszik, és így a férfias magyar virtus is érvényesül, de végül elõkelõ kifínomult tánccá fejlõdõtt az Andalgóval. A színpadi zene is befogadta a Palotást Erkel Ferenc “Hunyadi László” c. operájában és Kodály Zoltán “Háry János” c. daljátékában.A magyar táncok kiforrásának ideje a 16. századra tehetõ. A Palotást királyi és fejedelmi udvarokban is táncolták. A Palotás a 18. és 19. században élte fénykorát. Ünnepélyes tartású társastánc hangulata derũs, lovagias. Elnevezését a várak, kastélyok dísztermeirõl (palota) nyerte.





Az új hangszerek, új zene és új szellem ösztönözte a magyar nemességet, hogy kialakítsák saját elõkelõ táncukat. Rózsavölgyi Márk (1789-1848) magyar zeneszerzõ komponálta a legrégibb csárdást 1835-ben. Bár a csárdás eredetileg paraszt tánc, a nemesség körében népszerũvé vált. Az elsõ magyar páros tánc is Rózsavölgyi nevéhez fũuzõdik: a “körmagyar” az 1840-es években jött divatba. A Palotás részben a verbunkoson és a friss pároson alapszik, és így a férfias magyar virtus is érvényesül, de végül elõkelõ kifínomult tánccá fejlõdõtt az Andalgóval. A színpadi zene is befogadta a Palotást Erkel Ferenc “Hunyadi László” c. operájában és Kodály Zoltán “Háry János” c. daljátékában.