Ha a talpunk szóhoz juthatna, mesélhetne arról, milyen érzés a szabadság!
Nemcsak a lábfejnek és a lábnak öröm, megváltás az egész szervezet számára. A mezítláb járás megóvja a lábat a deformálódástól, a talpnak alkalmazkodnia kell az egyenetlen talajhoz, ezért a láb kénytelen optimális állapotra berendezkedni, ami az egész testtartásra jótékonyan hat. Ha jól állunk, megfelelő pozicíót vesz fel a gerincoszlop is, ami jobb közérzethez vezet.
A cipő nélküli talpon végiggördül a testsúly, a sarok nem ütődik a talajhoz, nincs igénybe véve fölöslegesen a gerinccsigolyákat összekötő porckorong. Az örök alkalmazkodás a talajhoz, a test valamennyi izmát megdolgoztatja, javul a mozgáskoordináció.
Ha egyenetlen talajon, például homokon vagy földes területeken megyünk mezítláb, azzal olyan masszázsban részesítjük talpunkat, amilyenre talán egyetlen masszőr sem képes, vagy legalábbis nem ennyi időn belül.
Az egyenetlen talaj jótékonyan masszírozza a talpunkon megtalálható reflexzónákat, ezáltal testünkre és lelkünkre egyaránt jótékony hatást gyakorolnak.
Mezítlábazás hatására javul az egyensúlyérzékünk, és nem csak a lábfejünk mozgásfejlődésének köszönhetően, de a járáskor az agynak küldött jelek hatására is.
A talpon található 72 ezer idegvégződés ingerlése lelkileg ellazít, fölfrissít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése