Ki ne imádná a magyar konyha hagyományőrző receptjét a Szilvás gombócot? Vagy a barackos gombócot?
Hozzávalók:
- kb. 20 darabhoz:
- 1 kg burgonya
- fél kg szilva /sárgabarack/
- 35 dkg liszt + a nyújtáshoz
- 13 dkg Rama margarin,vagy 1-2 evőkanál olaj,
- 2-3 evőkanál búzadara,
- 1 tojás, csipetnyi só
- 1 mokkáskanál őrölt fahéj
- 10 dkg zsemlemorzsa
- fahéjas porcukor a szóráshoz
Elkészítés:
1. A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, kockákra vágjuk, és megfőzzük. Közben a szilvát megmossuk, kimagozzuk. A burgonyát áttörjük, hagyjuk kihűlni.2. Nagy lábosban kb. 5 liter vizet forralunk. A burgonyához keverjük a lisztet, vajat, /olajat/ egy csipet sót, és alaposan összegyúrjuk. Lisztezett deszkán kb. 5 mm vastagra kinyújtjuk, és 6x6 cm oldalú négyzetekre vágjuk.
3. Minden négyzet közepére 1 szem szilvát /barackot/ teszünk, és megszórjuk egy csipet fahéjjal. A tésztacsúcsokat felhajtjuk, és két tenyerünk közt gombóccá sodorjuk. Ügyeljünk arra, hogy a tészta a gyümölcsöt teljesen beborítsa.
4. Óvatosan a forrásban levő vízbe tesszük a gombócok felét, megvárjuk, amíg a víz felszínére felemelkednek, és további 3-5 percig főzzük.
5. Közben a maradék vajon megpirítjuk a zsemlemorzsát. A gombócokat szitakanállal kiemeljük, lecsepegtetjük, és megforgatjuk a zsemlemorzsában. Tálra rakjuk, megszórjuk fahéjas porcukorral, és a maradék gombócokat is hasonlóan kifőzzük.
A termesztett szilva (Prunus domestica L.) "keleti eredetű"; ennél pontosabbat botanikusaink nem tudnak mondani. Hazai legkorábbi leletünk a bronz-vaskorból származik. Hazai nemesítése világhírű lett. Ősi magyar szilvák: Besztercei szilva, Boldogasszony szilvája, Duránci szilva, Nyári aszaló, Penyigei szilva, Sár(ga) szilva és Vörös szilva.
A szilva őshazája a Földközi tenger környéke lehet, talán épp Görögországból indult el világkörüli útjára, innen terjedt el egész Európába, de ma már Amerikában is termesztik, de még ma is Európa adja a szilvatermelés zömét, köztük Magyarország is az élen áll. Ma már hazánk egyik leghíresebb gyümölcse, hiszen a Magyar kék szilvát, külföldön is ismerik, a szilvapálinkánk pedig világhírű.
Ha egy kicsit körül nézünk a Magyar település nevekben sok helyen felfedezhetjük a szilva nevét, mint pl.: Szilvásvárad, Szilvás, vagy Szilvásszentmárton, ezek a nevek a szilva jelenlétére utaltak. A szilvák családja igen változatos, hiszen van zöld szilva, ilyen a zöld ringló, van lila színű: Ageni, és van kék szilva ilyen a Besztercei, de van piros színű is ez a vörös szilva, a sárga pedig a mirabella fajta.
A szilva főként a nyár végén érik be, jelképezi a nyár
elmúlását, és az ősz kezdetét is. A befőzési időszaknak is az utolsó
gyümölcse, amiből igen különleges receptek és ételek készülhetnek.
A
szilvából remek pite és lekvár készíthető, de salátának és hideg
gyümölcslevesnek sem utolsó. Finom íze mellett egészségre gyakorolt
hatásai miatt is érdemes fogyasztani belőle. Ha télire is rakunk el
belőle, kiváló vitamin- és ásványianyag-forrás szervezetünk számára.
A sárgabarack
jótékony hatása vitathatatlan. Tartalmaz A-vitamint, béta-karotint,
B17-vitamint, káliumot, kalciumot, foszfort, C-vitamint és ként. A
csontok és a szövetek újjáépítésében fontos szerepe van, így
fogyasztása egyaránt javasolt fiataloknak és időseknek. Növeli a sejtek
energiáját, élettartalmát, fokozza a vérképzést, mérsékli az asztmás
panaszokat. Vízhajtó, méregtelenítő hatású. Segít leküzdeni a baktériumok, vírusok által okozott fertőzéseket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése