Lisszabonban halt meg, július 29-én.
A nürnbergi kereskedőcsaládból származó Behaim tanulmányai elvégzése
után Lisszabonba ment, ahol portugál hajósokhoz csatlakozva, részt vett
az Indiába vezető tengeri út felkutatásában. 1492-ben, elsőként
ábrázolta a Földet gömb formában.
A legelső földgömb meséje
Legendák..
Egy nürnbergi posztókereskedő fia Martin Behaim, szülei kapacitálása ellenére nem az apja mesterségét választotta, hanem inkább a változatos tengerész életet. Ezt a választását matematikai ismeretek elsajátításával tetézte, majd mikorra tapasztalt tengerész lett sok-sok hajózás után, II. János portugál király szolgálatába állt. Rövidesen ő lett a portugál birodalom legfőbb tengerész tisztje, s mivel a király nagyon meg volt vele elégedve, lovaggá ütötte és nemesi rangra emelte. Egy idő múltával honvágya támadt tehetséges tengerészünknek, és hazatért szülővárosába meglátogatni rokonait.
Mint ahogy a messziről jött emberek általában, ő is sokat mesélt, és a derék nürnbergi polgárok szájtátva hallgatták történeteit, hiszen végre egy olyan embertől hallottak valóságos élményeket, aki saját maga is beutazta földgolyó egyharmadát. Természetesen abban az időben a nürnbergiek nagy része álmában sem gondolta hogy a Föld kerek, mondhatni gömbölyű. Ennek bizonyításául megkérték a derék Martint, hogy számukra mintegy emlékül rajzolja le mindazt amit világjárása során látott és tapasztalt.
Behaim beleegyezett, és elkészíttetett egy kb. fél méter átmérőjű fagolyót, amit beborított pergamennel. Innen már csak egy lépés volt, hogy arra felrajzoljon mindent amit látott, hallott, és ezeket a rajzokat feliratokkal látta el. Egy idő után a sok fekete és vörös tintával megrajzolt és felírt, aránytalanul elhelyezett ismert és ismeretlen hely hihetetlenné vált az ismerősei számára, és kezdtek kiábrándulni a történeteiből. Néhol egy-egy szigetvilágra óriásokat rajzolt, máshol pedig a földgömbön nagy szemű emberek jelentek meg. Igyekezett földgömbjén - amit ő földalmának nevezett - megjeleníteni az államformát is, így a földgömbre államformák, címerek, zászlók és trónuson ülő királyok is kerültek.
Egy nürnbergi posztókereskedő fia Martin Behaim, szülei kapacitálása ellenére nem az apja mesterségét választotta, hanem inkább a változatos tengerész életet. Ezt a választását matematikai ismeretek elsajátításával tetézte, majd mikorra tapasztalt tengerész lett sok-sok hajózás után, II. János portugál király szolgálatába állt. Rövidesen ő lett a portugál birodalom legfőbb tengerész tisztje, s mivel a király nagyon meg volt vele elégedve, lovaggá ütötte és nemesi rangra emelte. Egy idő múltával honvágya támadt tehetséges tengerészünknek, és hazatért szülővárosába meglátogatni rokonait.
Mint ahogy a messziről jött emberek általában, ő is sokat mesélt, és a derék nürnbergi polgárok szájtátva hallgatták történeteit, hiszen végre egy olyan embertől hallottak valóságos élményeket, aki saját maga is beutazta földgolyó egyharmadát. Természetesen abban az időben a nürnbergiek nagy része álmában sem gondolta hogy a Föld kerek, mondhatni gömbölyű. Ennek bizonyításául megkérték a derék Martint, hogy számukra mintegy emlékül rajzolja le mindazt amit világjárása során látott és tapasztalt.
Behaim beleegyezett, és elkészíttetett egy kb. fél méter átmérőjű fagolyót, amit beborított pergamennel. Innen már csak egy lépés volt, hogy arra felrajzoljon mindent amit látott, hallott, és ezeket a rajzokat feliratokkal látta el. Egy idő után a sok fekete és vörös tintával megrajzolt és felírt, aránytalanul elhelyezett ismert és ismeretlen hely hihetetlenné vált az ismerősei számára, és kezdtek kiábrándulni a történeteiből. Néhol egy-egy szigetvilágra óriásokat rajzolt, máshol pedig a földgömbön nagy szemű emberek jelentek meg. Igyekezett földgömbjén - amit ő földalmának nevezett - megjeleníteni az államformát is, így a földgömbre államformák, címerek, zászlók és trónuson ülő királyok is kerültek.
Valóságtartalmát persze az utókor ugyanúgy vitatja, mint ahogy ismerősei tették, de azt elvenni már nem lehet a derék tengerésztől, hogy ő készítette az első földgömböt melyről írásos emlékeink maradtak.
forrás:Látványtérkép.lap.
Glóbuszokat, azaz háromdimenziós térképeket már az ókorban is
készítettek, ám nem maradtak fenn. A legrégebbi éggömb 11. századi, a
legrégebbi földgömb 1492-es, ezek ma is megtekinthetők múzeumokban.
A gömbkészítés a 17-18-dik században élte virágkorát: a földrajzi felfedezések nemcsak újabb kontinenseket, hanem újabb csillagképeket is adtak az emberiségnek. A gyártók leginkább párban készítették a glóbuszokat: egy földgömböt és egy éggömböt, azonos kivitelben. Sok közöttük a gyönyörű kivitelű, és ma óriási (kultúrtörténeti) értéket képviselnek.
A gömbkészítés a 17-18-dik században élte virágkorát: a földrajzi felfedezések nemcsak újabb kontinenseket, hanem újabb csillagképeket is adtak az emberiségnek. A gyártók leginkább párban készítették a glóbuszokat: egy földgömböt és egy éggömböt, azonos kivitelben. Sok közöttük a gyönyörű kivitelű, és ma óriási (kultúrtörténeti) értéket képviselnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése