Áje-Áje maki - Madagaszkár

Madagaszkár azért mentőcsónak egy másik időből, mert számos faj csak itt maradt fenn, ilyen például az áje-áje maki. 

 A véznaujjú maki annyira rejtőzködő életet élt, hogy amikor egy Sonnerat nevű utazó a XVIII. században elfogott egyet közülük, és bemutatta azt a bennszülötteknek, azok  áje-áje kiáltásokkal fejezték ki csodálkozásukat. „Egy kicsit olyan, mintha több állatból lenne összerakva: egy kissé megnyúlt orrú macskára rábiggyesztve két denevérfül, szájában hódfogakkal, hatalmas szemmel, nagy, strucctollszerű farokkal, olyan középső ujjal, mint egy hosszú, elszáradt gally és két hatalmas szemmel, amely látszólag egészen más világba néz, valahová az ember bal válla mögé."

Gerald Durell- Madagaszkári mentőexpedíció - A vénzaujjú maki meg én  /részlet/

"Az ágakon közeledett felém a homályban, átható tekintetű kerek szeme izzott, kanálforma füle, akár a radarernyő, ide-oda járt, mindegyik külön-külön, a maga akaratából, fehér bajsza rezgett-mozgott, akár a szenzor, fekete mancsa, vézna, hegyes ujjaival – a harmadik fantasztikusan hosszú volt kényesen kocogtatta előrehaladtában az ágakat, mintha csak zongorista játszana egy különlegesen bonyolult Chopin-etűdöt.
Walt Disney-féle boszorkányos fekete macskára emlékeztetett, a tetejébe egy árnyalatnyi hasonlatossággal E. T.-hez, a Földönkívülihez. Ha a Marsról megérkezik a repülő csészealj, vélhetőleg ilyesmi bukkan ki belőle. Mintha a Lewis Carroll Szajkóhukkja elevenedett volna meg, nagy káka-törzsek erdején.
Vállamra ereszkedett, hatalmas, delejes tekintetű szemével arcomba bámult, s karcsú ujjait oly értőn jártatta végig szakállamon-hajamon, mint holmi borbély. Lecsüggő állkapcsában óriási, vésőforma fogakat láttam, fogakat, amelyek szüntelenül növekedtek, s én mozdulatlanul ültem. Szajkóhukk apró, horkanó zajt hallatott – „höhh” –, és az ölembe ereszkedett. Ezután szemügyre vette a sétabotomat. Fekete ujjai úgy játszottak rajta, mintha fuvola volna. Majd előrehajolt, és irdatlan fogainak két harapásával akkurátusan kettészelte a botot. Szemmel látható bosszúságára nem lelt benne lárvákat, hát visszatért a vállamra. És megint fésülgetni kezdte szakállamat-hajamat, mint holmi szelíd kis gyerekszellő.
Ekkor azonban, rémületemre, felfedezte a fülemet. Itt aztán alighanem fenséges méretű és királyian zamatos lárvák rejtőznek – mondta magában. Gyengéden morzsolgatta, mint ínyenc az étlapot, majd roppant óvatosan belehatolt vékony ujjával. – Hát akkor most megsüketülünk – sóhajtottam megadóan. – Menj arrébb, Beethoven, adj egy kis helyet. – De legnagyobb meglepetésemre alig éreztem az ujjat, amint radarszonda módjára letapogatta a fülemet, hátha talál valami elrejtett csemegét. Mivel azonban kukacoknak se íze, se bűze nem jutalmazta kutatását, Szajkóhukk még egy halk – és bosszús – „höhh”-öt hallatott, és visszamászott az ágak közé.
Így esett megismerkedésem véznaujjú makival – szülőföldjén „áje-áje” a neve –, és menten láttam, hogy jósorsom merőben hihetetlen teremtménnyel hozott össze. Segítségre szorul, hát segítenünk kell neki. Hogy kihalni engedjünk egy ilyen elképesztő és bonyolult teremtményt, az éppolyan elképzelhetetlen, mint tűzre vetni egy Rembrandtot, diszkót telepíteni a Sixtusi Kápolnába, vagy lerombolni az Akropoliszt, hogy a helyén felépüljön a Hilton. Márpedig igenis fennáll a veszély, hogy az áje-áje, ez a különös teremtmény, amely már-már mitikus tekintélynek örvend Madagaszkár szigetén, eltűnik a föld színéről. Varázslatos állat – nem csupán biológiai értelemben, de a malgas nép gondolatvilágában is, akik között él, és, fájdalom, pusztul.
Ezt a különös állatot 1782-ben írták le először, a legkülönbözőbb tulajdonságok valóságos anatómiai kotyvalékaként, úgyhogy a tudósok évek hosszú során át nem tudták, hová tegyék. Nyilvánvalóan nem közönséges maki, és masszív fogazata miatt egy darabig nem is tartották rágcsálónak. Végül is eldöntötték, hogy az áje-áje – az áje-áje; egy makifaj, de egyedibb lakója a bolygónak, mint bármely más teremtmény. Saját külön családot ruháztak rá, és dallamos névre, Daubentonia madagascariensis -nek keresztelték.

Gerald Durrell és alapítványa tett sikeres lépéseket az állatok megmentése érdekében.

1884 és 1932 között különféle európai intézetek már tartottak véznaujjú makikat, de csak csekély eredményeket értek el. Az állatok nem szaporodtak, ami nem is meglepő, mivel a legtöbb egyedül volt elszállásolva. Ezt követően több mint 50 éven át nem voltak Madagaszkáron kívül élő áje-ájé-k (Durrell Wildlife Conservaton Trust).

1990-ben a Jersey Zoo elkötelezte magát az éjszakai aktivitású főemlősök védelme mellett, amikor is hat egyedet hoztak be Madagaszkárról a Malgasz Kormánnyal kötött egyezmény értelmében, hogy egy fogságban történő tenyészprogramot alapítsanak. Minden külföldre került véznaujjú maki, és azok utódai is a Madagaszkári Köztársaság tulajdona (Durrell Wildlife Conservaton Trust).
 
Madagaszkár (régebbi nevén: Malagaszi Köztársaság, malagasul: Repoblikan'i Madagasikara, franciául: République de Madagascar), egy szigetország az Indiai-óceánon, az Afrikai kontinens délkeleti partjánál. A nemzet magába foglalja Madagaszkár szigetét, melynek területe 587 041 négyzetkilométer, és ezzel a világ negyedik legnagyobb szigete. Az országhoz továbbá számos kisebb sziget is hozzátartozik. Miután a sziget korán elvált minden más kontinenstől, a növény- és állatvilág teljes elszigeteltségben tudott fejlődni, ezért az itteni élővilág igen egyedinek számít. Következésképpen, Madagaszkár indokolható álláspontok szerint egy önálló kontinensnek számít, mivel az itt élő fajok 90 százaléka endemikus élőlénynek számít, azaz sehol máshol a Földön nem található meg.
A kutatók régen azt hitték, hogy Madagaszkár az I. e. 200 és 500 között települt be, a Borneó szigetéről érkező népekből, majd később a Mozambikból letelepült bantu népből. Ez az elmélet mára megdőlt, a benépesítést mai kutatások 1200. körülre teszik.  Az ország kultúrájában jelentős szerepet töltöttek be, és ma is töltenek, a bevándorlók, az arabok, a kelet-afrikaiak, a malájok és a jávaiak, valamint az indiaiak, kínaiak és az európaiak (elsősorban a franciák). Az itteni őshonos népnek a malagasok számítanak./Wikipedia/

Legújabb hungarikumaink

 

• a kalandozó magyarok 9-11. században használt íja;
• a szegedi fűszerpaprika-őrlemény;
• és a vizsolyi Biblia.

Ősmagyarok fegyvere

Az íjjal honfoglaló őseink oly félelmetesen tudtak bánni,hogy a nyugat-európaiak fohászként mondták:.."a magyarok nyilaitól  ments  meg Uram minket"

A fegyver őseinknek éppoly fontos és meghatározó eszköze volt és olyannyira hozzájuk tartozott, mint ruházatuk. A honfoglaló magyar férfinak a fegyver munkaeszköze volt. Dzsajháni 920 táján írta, hogy "a magyarok fegyverei ezüstből vannak és arannyal berakottak", VI. Bölcs León bizánci császár (886-912) Taktikájában így írja le a magyarok fegyvereit: "A magyarok fegyverzete kard, bőrpáncél, íj, kopja, s így a harcokban legtöbbjük kétféle fegyvert visel; vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják". A lotharingiai Regino apát Világkrónikájában a magyarokat úgy jellemzi, hogy "a fáradalmakban és a harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen… karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen lőnek ki szaruíjaikból, hogy lövéseik ellen alig lehet védekezni". Őseink harcosainak eredményessége sok tényező együttes hatására épült: az alkalmas ruházatra, a fáradtság tűrésére, a kitűnő fegyvereikre, kitűnő lovaglókészségükre, igénytelen és kitartó lovaikra, az utánpótlás biztosítására és az átgondolt hadvezetésre. Vitézeink ruházata elenyészett, de fémfegyvereik részben megmaradtak; ezek, a korabeli leírások és az analógiák alapján őseink fegyvereit jól tudjuk rekonstruálni.

A magyar visszacsapó összetett reflexíj 25 kg feszítőerejű fegyver; egy 50 gramm tömegű kovácsoltvas hegyű vesszőt 200-250 méterre repít. A legnagyobb távolságot speciális "távollövő" könnyű és kistollú nyílvesszővel egy janicsár érte el, aki a XVI. században átlőtte a Boszporuszt, ami 800 méternek felel meg. Ezekkel az íjakkal hathatósan 45 fokos szögben kilőtt nyílvesszővel 150-180 méterre tudnak célozva nyilazni. Vágtában mozgó lóról lőni csak kengyelben állva lehetséges; a pontos lövéshez szükséges, hogy a nyeregből kiemelkedő harcos nekitámaszkodjon valaminek. A magyarok és általában a lovas népek által használt nyereg első kápája magas, rádőlve megvan a szükséges stabilitás. Ez olyan átütőerejű, mely képes bezúzni egy ló koponyacsontját és könnyedén siklik át egy vértezetlen harcoson. A hegy típusától és a becsapódási szögtől függően átüti a bőrpáncélt, a láncpáncélt, még a könnyű vértet is. Ha létfontosságú szervet nem is ért a találat, a harcos könnyen elvérezhet. Ha a vesszőt meredek szögben lőtték ki, a vessző szinte zuhant a célra. Az energiájából csak annyit veszített, amennyi a légellenállásból adódhat. Ez a gyakorlat azt jelentette, hogy a maximális lőtávot elért vessző még könnyűszerrel leterített egy harcost. Ilyen távon nincs lehetőség a pontos célzásra, a nyilakat ezért egyszerűen a tömegbe lőtték. Őseinkről feljegyezték, hogy futamodást színleltek, majd üldözőiket a nyeregből hátrafordulva nyilazták le. Ha az üldöző nem használt lőfegyvert, harcosunk méterekre bevárhatta. Ilyen távolságra már könnyűszerrel lehet lőni akár a páncél rései közé is. Egy igazán jó íj elkészítése akár egy évig is eltarthat. Egy szépen díszített, festett, aranyozott íj értéke több szarvasmarha, illetve ló árával volt egyenlő.

forrás:Kiszely István
kép: sárkány krónika

Hungarikum lehet a kürtöskalács

Január 29-én tárgyal a Hungarikum Bizottság a kürtőskalács Hungarikum Gyűjteménybe kerüléséről. A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület évek óta indítványozza, hogy a védett hazai értékek közé sorolják a székelyföldről származó édességet – ezt nehezíti azonban, hogy sokféle recept alapján készül, és ízesítésében, sőt még hosszában sincs egységes koncepció. Mai formájának kialakításához egy szegedi szakácsasszonynak is köze volt.



“A kürtőskalács egy székelyföldi különlegesség, amelyet világszerte megkedveltek: napjainkban már nemcsak a magyar nyelvterületen ismert, hanem Európa egyik gasztronómiai jelképeként tartják számon. A kürtőskalács székely-magyar nemzeti érték, egy igazi hungarikum, ezen belül: siculicum” – olvasható a Kürtőskalács – a világ minden táján ismert székely-magyar sütemény című kiadvány nyitófejezetében. A mű a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület szellemi termékeként mutatkozott be a napokban, melyet 15 nyelven – köztük oroszul, héberül és kínaiul is – kívánnak terjeszteni világszerte. A magyarlakta településeken kívül sem ismeretlen ugyanis a forgatott dorongon sütött édes sütemény, bár mindenhol egy kicsit máshogy készítik és nevezik azt. De hogyan került magyar nyelvterületre a több évszázados édesség, miért tűnt onnan el és hogyhogy az utóbbi évtizedekben éli ismét reneszánszát? No és mi köze van a mai ízesítéséhez egy szegedi sütőasszonynak?

A svédeknek rácsos, a litvánoknak dudoros

Ahogy már írtuk, a kürtőskalács nagy rokoni körrel bír szerte Európában, bár a dorongsütemények kinézetükben is jelentősen különböznek egymástól. A lengyel-litván sękacz nevéhez híven (annyit tesz: bogos) egy dudoros szárazsütemény, a svéd spettekaka rács formájú és burgonyaliszt az alapja, míg a Németországban ismert baumkuchent több, nemritkán 20-25 rétegben tekerik fel. Ez utóbbi egyébként egy német történet szerint magyar eredettel bír, receptjét egy kéményseprő vitte ki hazánkból.

A kürtőskalács elődje a 15. század derekára nyúlik vissza, hazánkban az első írásos emléke 1679-re tehető, Erdély Kolozs vármegyéjének egyik falvába. Valószínűleg a szászok vagy osztrákok közvetítésével juthatott el ennek a süteménynek a korai formája hozzánk, míg azonban nyugati szomszédainknál a lapos tésztából készült sütemény honosult meg, addig a székelyek körében a csavarvonal-formájú volt a népszerűbb. Legrégibb fennmaradt receptnek az erdélyi Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária 1784-es keltezésű szakácskönyvében szereplőt tartják, de a 18 század végére dorongos fánk néven már Magyarország egész területén jól ismerték.

A szegedi Rézi néni hintette be cukorral először

Mai formáját egy szegedi szakácsasszonynak köszönhetjük, először Dolecskó Terézia „Rézi néni” 1876-os szegedi szakácskönyvének receptje szerint hintették be cukorral a tésztát, hogy az karamellizált réteget alkosson rajta. Rézi néni gyűjteményével egyébként jelentősen hozzájárult a népi ételek elterjesztésében és polgári rangra emelésében, valamint országszerte népszerűsítette a fűszerpaprikával készült ételeket is.



 
forrás: szegedMa
Illés Attila

A "haza bölcse" Deák Ferenc

A XIX. század egyik legnagyobb formátumú politikusa  Budapesten 72 éves korában halt meg január 28-ról 29-re virradó éjszaka szívinfarktus következtében. A halál pontos időpontja nem ismert.

 Érdemeit az országgyűlés törvényben ismerte el. Deák Ferencet a nemzet halottjának tekintették, a végtiszteletadást az országgyűlés rendezte. A „haza bölcse” a Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) mauzóleumában nyugszik.

Temetésén száz-, meg százezer ember jelent meg, akik fájdalmasan érezték, hogy: "Meghalt a haza bölcse".
A sírja fölé emelt mauzóleum márványába vésték egyik sokszor idézett mondatát:
" Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad."

 

Deák Ferencet már a kiegyezési tárgyalások idején a kortársai is az ellentétek nagy kiegyenlítőjének, a kompromisszumok mesterének tartották. Ő maga tagadta ugyan ezt a megnevezést, hangsúlyozta: nem a kompromisszumokat keresi, hanem a nemzet létérdekeit tekinti irányadónak, tetteit az ország önállósága, az alkotmányosság helyreállítása vezérli. Ezt a kivételes politikai szerepkört azért tölthette be, mert egyedülálló közjogi ismereteivel a megvalósíthatóság lehetőségeit kereste azt, amit a korabeli Európa megengedett.

Deák történeti nagysága, személyes kiváló tulajdonságaitól eltekintve abban áll, hogy az örökös közjogi viszályokat elhárítva a nemzet útjából, az uralkodóház és az örökös tartományokhoz való viszony teljes, törvényes tisztázása által nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg újra, hanem lehetővé tette az ország kifejlődését, anyagi és szellemi művelését. Rendkívüli érzéke volt a tudományokhoz; tudta, hogy nemzete csak ezek segítségével boldogulhat. Mint politikai alkotó elme történelmünk legnagyobbjai mellett foglal helyet.; hazafiságánál és spártai jelleménél fogva méltán hasonlítható Hunyadi Jánoshoz

468 évvel ezelőtt ezen a napon történt

55 éves korában meghalt VIII.Henrik.

 VIII. Henrik angol király (Greenwich, 1491. június 28. – 1547. január 28.), VII. Henrik angol király fia. Az angol történelem egyik legkülönlegesebb szereplője volt.

VIII. Henrik uralkodása alatt (1509-1547) szakított a pápasággal és megalapította az anglikán nemzeti egyházat. Háborúzott Franciaországgal és Skóciával, 1542-ben ír királlyá koronáztatta magát. Reneszánsz életet élt, zeneszerzőként is ismerték. Mecénása volt kiváló költőknek és festőművészeknek.



Feleségei:



1. Aragóniai Katalin II. (Aragóniai) Ferdinánd és I. (Kasztíliai) Izabella lánya.  Politikai okok következtében Henrik bátyjának, Arthurnak volt a felesége. Miután 1502-ben – hathónapnyi házasság után – meghalt Arthur, Henrik jegyese lett. Katalin ekkor 17, Henrik pedig mindössze 12 éves volt. VIII. Henriket 1509-ben koronázták királlyá, ekkor kötöttek házasságot. Hat gyermekük született, de ezek közül csak a későbbi I. Mária maradt életben. A fiúörökösre vágyó király érvényteleníteni akarta házasságát, de a pápa nem engedélyezte a válást. A házasságot végül a canterburyi érsek érvénytelenítette, Katalint pedig száműzték. Ez a történet vezetett a pápasággal való szakításhoz, és az anglikán egyház létrejöttéhez.

2. Boleyn Anna Thomas Boleyn, Rochefort grófjának a lánya volt. A francia udvarban nevelkedett, s Aragóniai Katalin udvarhölgye volt. A Katalintól elhidegült Henrik szerelmes lett a fiatal lányba, s 1525-től kedvese is volt. Henrik előző házasságának érvénytelenítése után, 1533-ban házasodtak össze. Leányuk volt a későbbi I. Erzsébet királynő. Henrik házasságtöréssel vádolta Annát, amit a nő kétségbeesetten tagadott. Nem segített semmi, halálra ítélték, lefejezték 1536-ban. (Azt már csak zárójelben kell megjegyezni, hogy maga a király sem volt igazán hűséges természet, kalandjainak sora ismert – és sok valószínűleg nem.)

3.  Jane Seymour régi nemesi családból származott, Henrik előző feleségeinek udvarhölgye. Szerény, halkszavú személyiség volt, tökéletes ellentéte a szeszélyes Boleyn Annának. 1537-ben fiút szült a Henriknek, a jövendő VI. Edward királyt, de 12 nappal a szülés után meghalt. VIII. Henrik őszintén gyászolta – mint mondta – „egyetlen feleségét, akit szeretett”.

4. Cleves-i Anna 1539-ben lett Henrik felesége. A király egész Európában kerestette a menyasszonyjelöltet, s a beérkezett arcképek alapján választotta ki Annát, anélkül, hogy személyesen találkozott volna vele. Anna úgy érkezett Angliába, hogy nem beszélte a nyelvet, meglehetősen ridegen és elutasítóan kezelte Henriket, ráadásul eléggé műveletlen is volt. A király sem kedvelte a nőt, ezek után nem csodálható, hogy a házasság csak hat hónapig tartott. A következő esküvő mindössze 20 nappal követte a válást.

5. Howard Katalin Boleyn Anna rokona, Norfolk herceg unokahúga volt. Házasságuk idején – 1540-ben – még csak tizenkilenc éves, miközben a király már 49 éves volt. A hölgynek fiatal kora ellenére már „múltja” volt. Ez talán nem is lett volna baj, de kapcsolatait a házasságot követően felújította. A szerelmi ügyek persze egy királyi udvarban nem maradhatnak titokban. A bosszúálló király 1542-ben a házasságtörő királynét két szeretőjével és egyik udvarhölgyével együtt kivégeztette.

6.  Parr Katalin Thomas Parr királyi tisztviselő lánya. Már két házasságon volt túl (mindkét férje meghalt), mikor 1543-ban hozzáment VIII. Henrikhez – pedig Lord Thomas Seymourba, Jane Seymour bátyjába volt szerelmes. Valójában inkább ápolója volt a kövér, beteg királynak, mint felesége. Miután Henrik 1547-ben meghalt, korábbi szerelméhez ment feleségül. Új házassága boldogtalan volt, szüléskor halt meg 1548-ban.


 A szerelmes király
Henrik híres volt heves, indulatos természetéről, és arról, hogy akaratát mindenáron keresztülvitte. Volt azonban egy lágyabb, finomabb oldala is, melyről egy 1528-ban íródott levél tanúskodik, ami évszázadokig a Vatikán könyvtárában pihent, és nemrégiben került nyilvánosságra. A romantikus sorok Henrik és Boleyn Anna viszonyába engednek bepillantást, ráadásul egy sorsdöntő pillanatot örökítenek meg: a király kifejezi benne, hogy hajlandó feleségül venni a nőt. Egyebek mellett arról ír benne, hogy Anna mindörökre rabul ejtette a szívét, és "Ez arra késztet, hogy tiszteljem, szeressem és szolgáljam." Mindez azonban semmi a levél végéhez képest, ahol Anna nevének kezdőbetűi köré szívet rajzolt, mint egy szerelmes kamasz.

Kétségtelen, hogy a királyt Boleyn Annához fűzte a legszenvedélyesebb viszony, hiszen még a pápával is képes volt szembefordulni miatta, ám sokan úgy vélik, hogy harmadik felesége, JaneSeymour volt az igazi. Sajnos a frigy nem tartott sokáig, ugyanis az asszony elhunyt nem sokkal a várva várt trónörökös világrahozatala után, és Henrik őszintén meggyászolta, sőt úgy rendelkezett, hogy halála után Jane mellé temessék.

Canossa járás

1077. január 28-án IV. Henrik német-római császár egy szál csuhában, mezítláb vezekelt Canossa várának bezárt kapui elõtt, kérve VII. Gergely pápától bebocsáttatást. Ezen a napon, három nap vezeklést követõen megnyílt a kapu és õfelsége bocsánatot kérhetett õszentségétõl. A pápa kénytelen volt megbocsátani, a vérig sértett császár viszont nem felejtett.

1073-ban választották pápává VII. Gergelyt, aki határozott elszántsággal rögtön hozzálátott az egyház és intézményei gyökeres reformjához. Eltiltotta a szolgálattól a nõs papokat, rendeletben tiltotta meg, hogy világi hatalmasságok egyházi hivatalokat adományozzanak, és azt is, hogy a német-római császár az invesztitúrát gyakorolja, vagyis az egyházi vezetõket beiktassa. Különben a német-római császárnak a kezdetektõl jogában állott az invesztitúra: a 10. századtól a püspökök kinevezése az uralkodó jogkörébe tartozott. Mivel minden egyházi hivatal egyben világi birtokot is jelentett, az egyes keresztény uralkodók maguk kívánták eldönteni ezek adományozását.

IV. Henrik is a régi törvény értelmében nevezte ki a kölni és a milánói érseket, sõt, a pápai rendelet miatt felbõszült uralkodó Wormsban birodalmi gyûlést hívott össze, ahol a német püspökök trónfosztottnak nyilvánították VII. Gergelyt.
A pápa válaszul kiátkozta a császárt és mindenkit, aki hûségesküt tett IV. Henriknek, felmentett esküje alól. A német fejedelmek az alkalmat megragadva úgy döntöttek, hogy ha Henrik a kiátkozás évfordulóján sem lesz tagja az egyháznak, a trónt üresnek tekintik, a császárnak meg kellett hát alázkodnia. Így történt, hogy a nyugati világ legnagyobb uralkodójának el kellett zarándokolnia Canossa várába, ahol éppen tartózkodott a pápa és meg kellett alázkodnia. Egy fegyvertelen pap elõtt, akit nem sokkal korábban pusztán egy ravasz barátnak titulált.
A német választófejedelmek közben mégis új császárt választottak Rudolf von Rheinfeld személyében.
IV. Henrik fegyverrel vette vissza jogát a címhez, 1080-ban, az elsteri csatában maga Rudolf is elesett. Ezután 1084-ben betört Rómába és egy általa kineveztetett "ellenpápával" újra császárrá koronáztatta magát. VII. Gergely sem tagadta meg magát, valóban egy ravasz és fondorlatos vezetõ volt. Olyan, amilyennek lennie kellett ahhoz, hogy az egyház függetlenségét megóvja, hogy ne legyen alárendeltje semmilyen világi hatalomnak. Hiába, ha valakinek nincs kardja, az a szellemére kell, hogy hagyatkozzon. A pápa mögött pedig nem is akármilyen szellem állott.
A veszélyben behívta szövetségeseit, a normannokat, akik 1085-re kiszorították a németeket Rómából...

forrás: Rovart

Akinek nevét két üstökös is viseli..

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa? - See more at: http://muvelodes.net/enciklopedia/az-amator-csillagaszok-atyja-kulin-gyorgy#sthash.ZpKXCdH5.dpuf

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa?

A régmúlt idők emberét sok ezer évvel ezelőtt még inkább elbűvölte a bársonyfekete égbolt kárpitján pislákoló vagy tündöklő csillagok miriádja, gondolataikat messzi kalandozásra késztette. Az érdeklődő emberi elme lépésről lépésre haladva ismerkedett a csillagos éggel. Felfedezte a csillagok között lassan vagy nagyon lassan elmozduló bolygókat, a Tejút ködszerű, hullámzó vonalú, diszkrét fátylát. Jegyezni kezdték a látottakat, a Nap és a Hold felbukkanását és nyugvását, felfigyeltek a titokzatosan megjelenő üstökösökre, a váratlanul felragyogó és néhány hét, hónap múltával elhalványuló „új csillagokra

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa? - See more at: http://muvelodes.net/enciklopedia/az-amator-csillagaszok-atyja-kulin-gyorgy#sthash.LpAApBLU.dpuf

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa? - See more at: http://muvelodes.net/enciklopedia/az-amator-csillagaszok-atyja-kulin-gyorgy#sthash.LpAApBLU.dpuf

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa? - See more at: http://muvelodes.net/enciklopedia/az-amator-csillagaszok-atyja-kulin-gyorgy#sthash.LpAApBLU.dpuf

1905. január 28-án született az erdélyi Nagyszalontán Kulin György csillagász, író, akinek nevét két üstökös is viseli.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát 1932-ben, de a gazdasági válság idején nem tudott képzettségének megfelelően elhelyezkedni. "Állás nélküli diplomásként" került a svábhegyi csillagvizsgálóba, ahol a Nap körül keringő kisbolygók és üstökösök megfigyelésével foglalkozott. Az égitestek pályaszámításából doktorált 1939-ben. Ígéretes tudományos pályáját az ismeretterjesztés kedvéért szakította félbe: elszomorítónak tartotta, hogy még a tanult emberek is milyen keveset tudnak a természetről és az égboltról, de azt is érzékelte, mekkora az érdeklődés az égi jelenségek iránt.

A harmincas évek közepétől jelentek meg ismeretterjesztő munkái, 1941-ben kiadta első magyar nyelvű kézikönyvét A távcső világa címmel. A mű az amatőr csillagászok bibliája, amely átdolgozva és bővítve további három kiadást ért meg. 1943-ban megszervezte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elődjénél az Amatőrcsillagászati Alosztályt, és kiadta a Csillagok Világa című folyóiratot, amelynek cikkeit zömmel ő írta.

A háború után 1946-ban létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet (MCSE), és elérte, hogy a Sánc utca 3/b szám alatt megnyíljon az ország első nyilvános ismeretterjesztő és amatőr csillagvizsgálója, a gellérthegyi "Uránia". A látogatók nappal a Vénuszt és a Napot, este a Holdat és a bolygókat, csillagtalan éjszakákon a galaxisokat csodálhatták

Vulkánok, tűzhányók

A vulkánok avagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Úgy a görög, mint a római mitológiában a tűzhányókat az istenek munkájának tekintették, mivel sem a tudomány, sem az alkímia nem tudta elfogadhatóan magyarázni működésüket. Platón két művében is említést tesz Atlantiszról, a legendás szigetről, amelynek elsüllyedésével elpusztult a hatalmas atlantiszi civilizáció. Atlantisz létezése és esetleges földrajzi elhelyezkedése napjainkban is vitatott téma – tény azonban, hogy i. e. 1620-ban az Égei-tengeri Szantorini szigetét egy sor roppant erős kitörés elpusztította. A kitörések által okozott szökőár elpusztította Kréta szigetének északi partját és hozzájárult a szigeten kialakult minószi civilizáció hanyatlásához. Szantorini (vagy Théra) kitörése egy másik görög mítosz alapjául is szolgált: a Deukalión szerint Poszeidón bosszút állva Zeuszon elöntötte Attika, Argolisz, Szaloniki és Ródosz tengerparti területeit.

A görögök úgy tartották, hogy az Etna alatt volt Héphaisztosz műhelye, ahol Zeusz fegyvereit kovácsolta. Gyermekei, az egyszemű küklopszok legendáját valószínűleg az Etna oldalán levő számos mellékkráter alakja inspirálta. Vergilius szerint Athéné, bosszújától vezérelve az Etna alá börtönözte be Enkeláduszt, akinek a fájdalomkiáltásai okozták a hegy működését és morajlását. Ugyancsak Vergiliustól tudjuk, hogy Héphaisztosz Enkeládusz testvérét, Mímaszt a Vezúv alá börtönözte be. A római költő szerint a Campi Flegrei lávaárjai a többi bebörtönzött óriás véréből jöttek létre.

A keresztény hiedelemvilágban a vulkanizmust számos áltudományos elmélettel magyarázták, és elsősorban a Sátán munkájának tudták be. Úgy tartották, hogy a katasztrófákat csak szentek csodái akadályozhatják meg. Ezért például i. sz. 253-ban a Catania lakosai Szent Ágota relikviáival körmenetet szerveztek az Etna közelgő lávaárjának megakadályozására, és a lávaár csodával határos módon elkerülte a várost. Ugyanez a módszer 1669-ben már nem vált be: a város nagy részét elöntötte a láva.

A Vezúv 1660-as kitörésekor lezúduló kődarabokban kereszt alakú piroxén ikerkristályok is voltak, és ezeket a helyi lakosok Szent Januarius (Nápoly védőszentje) csodájának tekintették.

Nemcsak az Európában, de a Csendes-óceán Tűzgyűrűjének vidékén is mítoszok övezték a vulkáni jelenségeket. A maori mitológiában Taranaki és Tongariro (két új-zélandi vulkán) jóbarátok voltak, de barátságuk hamar féltékenységi viszályba csapott át, mert mindketten Pihangába szerettek bele (ő is egy új-zélandi vulkán megszemélyesítője). A maorik máig sem telepszenek meg a Taranaki és Tongariro közötti területen, mert félnek, hogy ismét „fellángol” a két egykori barát vitája.

A hawaii bennszülöttek mondavilágában a tűz istenét, Pelét saját húga – Namaka, a tenger istennője – szigetről szigetre egyre délkeletnek űzi a tűzhányók alatt. Úgy tartják, hogy mai lakhelye a Kilauea lávatava alatt van. Ez az elképzelés pontosan egyezik azzal a ténnyel, hogy a Csendes-óceáni litoszféralemez északnyugatnak mozog a szigeteket kialakító elsődleges köpenyoszlop fölött, tehát délkelet felé haladva egyre fiatalabb és fiatalabb vulkánokat találunk.

Kamcsatka,  Bajkál-tó

 

Földünk legaktívabb vulkáni területe. Zord körülmények miatt kevesen lakják, így állat és  növényvilága mind a mai napig rendkívül gazdag. Több mint 160 tűzhányót fedeztek fel itt, melyek közül 29 most is aktív. A vulkáni tevékenység kísérő jelenségeinek, és a gleccsereknek köszönhetően rendkívül változatos tájakat találhatunk Kamcsatkán. Vulkánok, gejzírek, hőforrások, tűlevelű és lombos erdőkkel borított hegyláncok, sztyeppék, folyók, sziklás tengerpartok, gleccserek, bozótosok, mocsarak. A zord klíma nem könnyíti meg az életet, de ennek ellenére rendkívül változatos növény és állatvilágot találhatunk itt. A folyókban hemzsegnek a halak, melyekre medvék vadásznak, az erdőkben, mezőkön hatalmas jávorszarvasok kóborolnak, a tengerparti sziklákon madarak tömege neveli fiókáit.

Január 27-én halt meg Ady Endre

"Óh, földi dolgok, ha nem kellene
Birtoktokért megmozdítni az ujjat
S úgy magatoktól ölünkbe esnétek:
Be szép volna és - be kevés az Élet."


Ady Endre világviszonylatban is a XX. század egyik legnagyobb költője . Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

A macska mindig talpra esik, tartja a mondás.

És ez nemcsak átvitt értelemben igaz. Kevés olyan állat van, amely ekkora túlélő-képességről tesz nap mint nap tanúbizonyságot.

A macska háziasítása jóval több időt vett igénybe, mint például a kutyáé. Ráadásul nem mondhatnánk, hogy teljes sikert értünk el. A macska soha sem lesz annyira űséges és ragaszkodó, mint amennyire szeretnénk.
Megszelídítése akkor kezdődött, amikor az ember föladta a nomád életformát és letelepedett. A helyhez kötöttség a macska számára is kedvezőbb életfeltételeket teremtett. Hamarosan az emberhez szokott, de nem hagyta magát teljesen kiismerni, még mindig titokzatos, éjjel kóborló, settenkedő ragadozó.

A közhiedelem szerint a macskáknak kilenc életük van. A szívósságukra vonatkozó elismerés alapja az az észrevétel, hogy a macskák néha látszólag megfeledkeznek létfenntartási ösztönükről, és hogy túlélnek olyan zuhanásokat is, amelyek más állatok számára feltehetőleg végzetesek lennének.

A macskák a legmozgékonyabb élőlények közé tartoznak. Kimondottan sportos a testalkatuk. Tökéletes felépítésüknek köszönhetően igazi sprintelő bajnokok. Rövid távon elérik az akár 50 km/h-s sebességet is. Hatalmasat képesek ugrani és zuhanni.
Talpuk és izmaik lengéscsillapítóként viselkednek, ezért esés közben is igyekeznek úgy fordulni, hogy párnás mancsaik felfogják a becsapódás erejét. Innen származik a híres mondás a talpra eséséről. Gyakran ugranak függőlegesen felfelé a kerítéseken vagy falakon, akár két méter magasságba is, álló helyzetből. Ekkor hátsó lábuk fejlett izomzata szinte rugóként lövi őket a magasba.

Egy másik híres tulajdonságuk, hogy hihetetlenül szűk helyekre, például befőttesüvegekbe, csövekbe is képesek bemászni. Elméletileg ahova a feje befér, oda simán bejut a macska többi testrésze is. Ennek a   hajlékonyságnak az az egyszerű magyarázata, hogy a házimacska egyike azon kevés négylábú állatnak, amelynek nincs merev kulcscsontja. A macskák háziasításával az ember közvetlen közelébe engedett egy félelmetes ragadozót. Szemében ott csillog a gepárd könyörtelensége, a tigris ereje, az oroszlán büszkesége, de mégis más ő. A társunk évezredek óta. Dorombolása, hízelkedése, mókás játszadozása az egyik legjobb terápia magányosság és depresszió ellen minden embernek.


Macska jóslatok

A macska megjósolja a földrengést

 Azt tartják, hogy sokkal hamarabb képesek megérezni egy földrengést, mint bármilyen más modern technikai eszköz. Többször megfigyelték már, hogy a földrengések előtt a macskák nagyon izgatottá válnak és kényszeresen, illetve igazán látványosan keresik a kijáratokat. Olyannyira bennük van a menekülési vágy, hogy akár még a zárt ablakokat is képesek betörni, noha a földrengésnek még látható/érezhető nyoma nincs is.

A macska megjósolja az eső eljövetelét

A macskák nem csak rezgéseket képesek előre megérezni, hanem nagyon érzékenyek az éghajlatváltozásokra is kimondottképpen a viharok és felhőszakadások eljövetelére. Ők talán az egyik legbiztosabb természetes időjósok, akik bár minden fajta időjárást nem képesek megjósolni, de az eső közeledtét, azt igen. A megfigyelések alapján az eső közeledtével a macskák a fülüket kezdik, vakargatni illetve bizonyos esetekben mellső mancsukat sokáig a fülük mellé emelik és ott tartják.

A macskák megmutatják hol van vízér a lakásunkban

Érdemes megfigyelnünk, hogy kedvenc házi állatunk hol szeret a legjobban pihenni vagy tartózkodni, hiszen azok a helyek lakásunk legkiegyensúlyozottabb pontjai.

Zsebkendő - Mióta használunk zsebkendőt?

A zsebkendőt már a rómaiak is ismerték. Ők leginkább az arénákban lobogtatták. Így biztatták a gladiátorokat vagy a hajtóversenyeken a kocsisokat. Ezzel törölték le az izzadságot a homlokukról, ha melegük volt.

  Orrfújásra akkor még csak egy vászondarabot használtak. Úrihölgy nem fújhatott orrot társaságban, mert az azt jelentette volna, hogy beteg.

A 16. század táján készült képeken az arisztokrata hölgyek szinte valamennyien keszkenőt szorongatnak a kezükben. Fontos szerepe volt az udvarlásban is. Ha például a hölgy elejtette a kiszemelt férfiú előtt, akkor ő felvette, majd átnyújtotta a hölgynek és máris elkezdhette a beszélgetést. Franciaországban, Angliában és Spanyolországban elterjedt a zsebkendő csipkével díszített változata is.

A papírból készült zsebkendő a 20. században indult hódító útjára az Egyesült Államokból. Orrtörlésre találták ki, de a kéztörléstől a szemüveg tisztításáig sok más célra is használható. Nagy előnye, hogy használat után eldobható. Így megelőzzük, hogy másokat is megfertőzzünk.

Megfázásra és megelőzésre

Torma
A frissen lereszelt torma kitisztítja a hörgőket, és az arcüregekben lévő dugulást is képes enyhíteni. A tormában lévő izotiocianát nevű vegyület hatására a légutak könnyebben megszabadulnak a váladéktól,
csökken a gyulladás, a légzés könnyebbé válik.
Aki a különlegesebb ízeket is szereti, van kedve és lehetősége, a japán wasabit is kipróbálhatja. Ez a zöld tormaféle rendkívül erős, és még komolyabb tisztító hatással rendelkezik, mint a torma.

Gyömbér
Enyhíti a köhögést, csökkenti a torokfájást, és egyben a vírusokkal szemben is képes felvenni a harcot. Kínában és Indiában már évszázadok óta használják a gyömbért a megfázás kezelésére. Influenzás időszakban igazi orvosság a gyömbértea mézzel és citrommal. Egy darabka friss gyömbért tegyünk forrásban levő vízbe, majd hagyjuk ázni öt percig.
Szűrjük le, és ízesítsük mézzel, citrommal. Kortyolgassuk egész nap.

Erős paprika
A csípős fűszer leginkább a hörgőkben és az arcüregekben lévő dugulást enyhíti. A paprika csípősségét "okozó" kapszaicin stimulálja a váladéktermelő sejteket a tüdőben és az orrüregben, illetve segíti a
váladék eltávolítását  Hasonló a hatása a Cayenne-borsos teának, melyet házilag készítsünk el: egy negyed teáskanál Cayenne-borsot adjunk egy bögre forrásban lévő vízhez, ízesítsük frissen facsart
citromlével, egy kevés gyömbérrel, és édesítsük mézzel.

Vöröshagyma
Kitisztítja a hörgőket, és az arcüregekben fellépő dugulást is enyhíti. A népi gyógyászatban az asztma gyógyszere. Emellett egyes másodlagos baktériumfertőzéseket, mint például a tüdőgyulladást is képes legyőzni. A kipréselt nyers hagymalevet narancslével vagy grépfrútlével fogyaszthatjuk, ekkor nem érződik annyira az intenzív íz.

 
Hagymatea
Két-három fej vöröshagymát mossunk meg jó alaposan héjastul, és vágjuk össze. Főzzük néhány percig egy liter vízben. Ízesíthetjük szárított
kamillával, hársfával is. Pirítsunk meg három evőkanálnyi barna cukrot, és hígítsuk fel a hagymafőzettel. Mézzel édesítve igyuk, aprókat kortyolgatva.

Forralt bor
A népi gyógyászat egyik legjobb módszere a melegen gőzölgő, illatos forralt bor elkortyolgatása. A bort - legyen az vörös vagy fehér - forralás előtt érdemes vízzel felhígítani. Ezután már kedvünk szerint fűszerezhetjük fahéjjal, szegfűszeggel, mézzel. Teaboltokban és nagyobb üzletekben már külön forraltbor-fűszerkeveréket is vásárolhatunk.

Húsleves
A húsleves, akárcsak a többi forró, gőzölgő ital, melyet meghűlésre ajánlanak, segít felszakítani a váladékot, pótolja az elvesztett folyadékot, és a kaparó toroknak is enyhülést hoz. A kutatók a
tyúkhúsleves vizsgálatakor a legfontosabb hatóanyagoknak a vitaminokat, ásványi anyagokat, fitokemikáliákat találták, és egy aminosavat, melyet ciszteinnek hívnak. A házi húsleves még jobban
enyhíti a tüneteket, ha fokhagymával, Cayenne-borssal vagy curryvel ízesítjük. Bár az is igaz, hogy a húsleves akkor hat a betegre a legjobban, ha azt egy szerető családtag viszi az ágyába.

Fokhagyma
Helyi antibakteriális hatást fejt ki, segítségével elmúlik az orrdugulás, javul az étvágy. Náthás időszakban hetente legalább egyszer együnk nyers fokhagymát, vagy igyunk naponta alkoholos
fokhagymacseppeket. A fokhagyma egyszerre csökkenti a dugulást a hörgőkben, kitisztítja az orrot, és enyhíti a torokfájást is. Ezeket a hatásait a benne lévő kénnek köszönheti, mely jellegzetes szagát és ízét is adja.

TIPP
Aki a fokhagyma intenzív ízét nem kedveli, az süsse meg a gerezdeket kevés olívaolajjal fóliában, majd passzírozza szét, és kenje kenyérre.

Cékla
A céklából készült ital segít leküzdeni a náthát és az influenzát.
Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak, valamint fitovegyületeknek köszönheti.
 Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitaminokban.
Gyümölcscentrifugában kipréselt levét répa- és almalével fogyaszthatjuk. Salátákat nyersen is gazdagíthatunk vele.

Savanyú káposzta
A káposzta savanyítva őrzi meg leginkább magas C-vitamin-tartalmát.
Ennek a jelentősége igen nagy, mert ételeinkben az elkészítés során - a hő hatására - a C-vitamin nagy része tönkremegy. Télutón a C-vitaminban dús savanyú káposzta segíthet ezt a hiányt pótolni.  .

Citrusfélék
A citrusgyümölcsök amellett, hogy C-vitamin-bombák, tele vannak gyulladáscsökkentő antioxidánsokkal. A 
lázas állapottal vagy hányással járó influenzában is segítenek pótolni az elvesztett folyadékot, és csökkentik a tünetek intenzitását. Ha télen mindennap egy pohár narancs- vagy grépfrútlevet elfogyasztunk, felerősíthetjük
immunrendszerünket a megfázás ellen.

A jellegzetes téli aromák, mint a fahéj vagy a szerecsendió  egészségünket is óvják.

Fahéj

A süteményektől az italokig széles palettán használjuk, és nagyon jól is tesszük, ha helyet biztosítunk neki a fűszeres polcunkon, hiszen kiváló baktérium- és vírusölő. Ha érezzük, hogy kerülget minket a nátha, akkor a kávénkat, kapucsínónkat, teánkat ízesítsük vele, hogy elejét vegyük a betegségnek.
A fenti hatás mellett emésztési problémák esetén, mint például felfúvódás és hányinger is segítségül hívhatjuk. 
Bár számos pozitív élettani hatással bír, mégsem ajánlott a fahéj mértéktelen fogyasztása, mivel nagyobb mennyiség belőle már olyan anyagokat halmozhat fel a szervezetben (például kumaint), melyek nem éppen egészségesek.

Miért mondják a tüsszenőnek: kedves egészségére?

A tüsszentés nem "kedves egészségünket" szolgálja, sőt legtöbbször a közelgő náthát jelenti be. Orvostudományi és élettani alapon tehát ennek az udvariassági formulának az eredetét egyáltalán nem tudjuk megmagyarázni. Választ az őstörténet, a néprajz, a mitológia és a vallástörténet ad. Feljegyezték, hogy Afrika egyik kis néger államában, Monomopatában nagy esemény volt a király tüsszentése. Ha ez megtörtént, akkor különféle szertartások és imák között kihirdették az egész országban, hogy a legkisebb alattvaló is elrebeghesse jókívánságait, és imádkozhassék ura egészségéért. Azt tartották ugyanis, hogy Monomopata ura egy-egy tüsszentésével a kártékony szellemek, gonosz démonok egész rajától szabadul meg. Az ehhez hasonló példákat bőséggel sorolhatnánk a természeti népek köréből: Afrikától Guineán át a floridai indiánokig. Ehelyett inkább a régi mítoszok világában kutassunk.

A régi héber legenda szerint a legelső időkben az ember egész életében csak egyetlenegyszer tüsszentett, de akkor is bele kellett halnia, így volt ez egész Jákobig, akinek megengedte az Isten, hogy annyit tüsszenthet életében, amennyit akar, és mégse pusztul el tőle. Ennek ellenére a tüsszentés általi halál félelme tovább élt az emberben, és ezért üdvözölték egymást az "egészségére" felkiáltással ilyen "félelmetes" alkalmakkor.

A görögöknél is hasonló fontossága volt a tüsszentésnek. Az Odüsszeiában egyenesen jóserőt tulajdonítanak neki, s még Arisztotelész is feljegyzésre méltónak ítéli, hogy a nép a tüsszentést Isten által küldöttnek tekinti, a köhögést azonban nem...

Vizsgálódásaink eredménye tehát az, hogy a "kedves egészségére" udvariassági formula az ősidőkben vallásos eredetű varázsmondás volt. Az ártó démonok távozását vagy az istenség üzenetét jelentette.

Ezen a napon - Tamkó Sirató Károly

Tamkó Sirató Károly (Újvidék, 1905. január 26. – Budapest, 1980. január 1.) József Attila-díjas (1976) magyar költő, művészetfilozófus, műfordító.

Egyike azon keveseknek, akik megújították a magyar gyermeklírát: a hagyományhoz oly szorosan kötődő műfajt új témákkal, új formanyelvvel és látásmóddal gazdagította. A húszas években dadaista gesztusaival nagy feltűnést keltő, szürrealista elemekkel élő költő, műfordító a hetvenes évektől kezdve fordult a gyermekversek felé. Köteteinek megjelenése mindig élményszámba ment, a Pinty és Ponty, a Szélkiáltó, a Tengerecki Pál és a Tengerecki hazaszáll mára már klasszikussá vált.



Csigabiga
Ha villámlik
            ha földreng
– csigabiga
            nem töpreng.
Lesz fű mindig
            elegendő
– megtelik a
            csigabendő!
Árkok, parkok
            peremén
– csigamódra
            élek én.
Tombol a nyár
            hevesen
csavart házikómból magam
            – akár ki is szerelem!
Szép formáimra
            vigyázok.
A világ
            nem az én gondom:
– törődjenek
            vele mások!

Szembeszél

Hogyha
fúj
a
szembeszél,
okos
ember
nem beszél!
Lélegzik az orrán át.
Nagy hidegben
ősz-esőben
így
játssza ki
a náthát!

Téli csillagos égbolt

Az Orion az egyik legismertebb és leglátványosabb csillagkép az északi égbolton. Az Égi Egyenlítőn fekszik, ezért a világ minden tájáról jól látható, Magyarországról nézve télen figyelhető meg legjobban. Nyáron hajnalban keleten, ősszel késő este kel, kora tavasszal este a nyugati égbolton ragyognak csillagai.


Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, amely valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik.
A görög mitológiában Orion Poszeidón fia, óriás termetű vadász volt, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga.

"  Orion egyszer meggondolatlanul azzal büszkélkedett, hogy nincs olyan vadállat, amelyet ne tudna elejteni. Gaia földistennőt fölbosszantotta a dicsekvése, ezért elküldte a skorpiót, hogy pusztítsa el a hencegőt. A mítoszt az éjszakai égbolt eseményei is megjelenítik: alig emelkedik a Skorpió a horizont fölé keleten, Orion máris lenyugszik a nyugati oldalon. A történet úgy folytatódik, hogy amikor a Skorpió leáldoz nyugaton, voltaképpen Aszklépiosz (a gyógyítás istene a görög-római mitológiában) tapossa el az ártalmas férget. A gyógyítás istene egyúttal Oriont is új életre kelti, s így az hamarosan újjászületve emelkedik a keleti horizont fölé.

A görögökkel ellentétben a sumérok pásztornak vélték a csillagképet, míg Kínában a hármas számot kapcsolták hozzá, pontosabban az Orion övéhez. Egyiptomban Ozirisz isten jelent meg az itt lévő csillagok képében, ezt magyarul Kaszáscsillagnak nevezték, az öv három csillagát pedig a három kaszásnak. Az Orion közelében, látható a Sirius csillag, más néven Sánta Kata, aki az aratók után viszi az ebédet. Állítólag azért biceg, mert megsérült a lába az arató legények kaszájától.

A Sirius a Nagy Kutya (Canis Maior) csillagképnek a legfényesebb pontja; Egyiptomban a Sirius-t a sakálfejű Anubisz istennek képzelték el, aki a holtak kísérője volt. A mezopotámiaiak egy óriás lábánál heverő kutya alakját látták a csillagképben, a kutya úgy lapult, mintha a következő pillanatban rá akarná vetni magát a Nyúlra a Vadász lábánál.

Hasonló elképzeléssel találkozhatunk a görög csillaghitben, úgy tartották, hogy a Sirius az Orion hűséges kísérője, követi őt a vadászatra nap mint nap. A nyári hőség napjaival is összefüggésbe hozták Sirius-t, az ókori szerzők a Nap melegéhez hasonlították perzselő hevét, s gyakran ábrázolták a csillagot sugárkoszorútól övezve. Maga a Sirius elnevezés perzselőt jelent, ezt a csillagot tették felelőssé a halálos lázzal járó veszettség kórjáért. Valószínűleg innen ered a latin „canicula” – ’kis kutyacsillag’ elnevezés.

A kínaiak „Tien-Lang”-nak, ’Égi Sakálnak’ nevezték a Sirius-t. A Nagy Kutya déli csillagaiban a sakált elpusztító íjat és nyilat látták. A legenda szerint azért kellett megölni a vadállatot, mert letarolta a kínai császár gabonaföldjeit." /Trubadúr magazin/

Miért fényesebbek a  csillagok télen?

Az északi félgömb téli éjszakáin fényesebben ragyognak a csillagok, mint nyáron, és ez egyaránt igaz a déli félteke nyári időszakára. Ennek oka, hogy a decembertől februárig tartó időszakban az estéken az a spirálkar látszik a galaxisból, ahová a Napunk is tartozik.

Január 25 - Pálforduló

E napon a tél is az ellenkezőjére fordul: Pál jeget tör vagy csinál. E nap időjárásáról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtetett a régi falu népe. A jó idő jó termést jelent, a köd a jószág pusztulását, a szélvihar háborút.


A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.

Bukovinai magyarok szerint: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna” (Bosnyák S. 1977: 166).

A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:
Ha Pál fordul köddel,
az ember meghal döggel.

A hajdani dögvészekre (pestis, kolera) jóslás emléke él ebben. Állatokra vonatkoztatva is ismert:
Ha Pál fordul köddel,
jószág hullik döggel.

A moldvai magyarok szerint:
Ha Pál fordul fényvel,
az ember meghal éhen.
(Bosnyák S. 1980: 119)

Gyimes-völgyi megállapítás szerint: „A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé” (Bosnyák S. 1982: 106).

A laskóiak összefoglalták a csíziók lényegét egy versben:

Pál fordulása, ha tiszta,
Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.
(Lábadi 1988a: 294–295)

A január 25-i pálforduló elsősorban Saul–Pál megtérésére, azaz hitének megfordulására emlékeztet. Mivel Pál nézetei hirtelen 180 fokos fordulatot vettek, a pálfordulás szót főként akkor használjuk, ha valaki váratlanul az addig vallott eszméinek az ellenkezőjét kezdi hirdetni. Ám ha valaki ezt az irányváltást egymás után többször is végrehajtja, akkor már inkább köpönyegforgatónak nevezhető. Ez utóbbi szó egy szólás alapján keletkezett: Arra fordítja a köpönyeget, ahonnan a szél fúj ’jellemtelen ember módjára változtatja nézeteit’. Maga a szólás német eredetű, ám a köpönyegforgató szó magyar fejlemény.

A népi hiedelmek azt tükrözik, hogy ehhez a naphoz nem csak a nézetek, hanem a sors megfordulását is kötötték. A tizenharmadik, lefejezett apostol neve napjához elsősorban halállal kapcsolatos hiedelmek kapcsolódnak.

forrás: nyelv és tudomány,magyar néprajz

A magyar ódaköltészet első mestere - Virág Benedek

Virág Benedek (Dióskál, 1754 – Buda, 1830. jan. 25 /30/- tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere.

Az 1752-ben született zalai jobbágyszármazék előbb tanítóként, majd a Batthyány család házi nevelőjeként, később - ma úgy mondanánk - szabadfoglalkozású alkotóként dolgozott.

   Írótársai olyannyira kedvelték, hogy amikor az 1810-es budai tűzvészben szerény tabáni háza leégett, közadakozásból építettek újat számára. Kazinczytól, Csokonaitól Berzsenyiig, Kisfaludy Károlytól Vörösmarty Mihályig az összes korabeli irodalmár megfordult hajlékában, felolvasták verseiket, s tanácsot kértek a "bölcs öregtől". Aki nem fukarkodott a jó szóval. Bár Virág Benedek lefordította Horatius teljes életművét, rengeteget verselt (jellemzően ódákat írt), s a mohácsi vészig megírta Magyarország (regényes) történetét, művészetéből legmaradandóbb mégis másokra gyakorolt hatása lett.
 

Virág Benedek:Vigasztaló

A Szerencsével ne pörölj, barátom,
Hogy reád nem néz s mosolyog szünetlen;
Nem hagy el senkit, noha messze lenni
Látszik is ollykor.

Csak remélj, s víg légy. Igaz a Szerencse;
Jár, forog, mint jó anya, tégedet ma
Elkerűlt, holnap röpöső örömmel
Meg fog ölelni.

Sírfelirata:

SZÜLETTEM. SZERETTEM HAZÁMAT S DOLGOZTAM ÉRTE. EZ AZ ÉN ÉLETEM TÖRTÉNETE. TEGYETEK TI IS ÍGY. TANÍTSÁTOK UTÓDAITOKAT, S HA AZOK IS ÍGY TESZIK, AKKOR MAGYARORSZÁG BOLDOG LESZ.

 

 

Virág Benedek sírja Budapesten. Kerepesi temető: 

 Kőfalvi Gyula szobrász alkotása.

Amadeo Modigliani

Amadeo Modigliani olasz festő, ikonszerű, lírai hangvételű női aktok és arcképek festője  95 évvel ezelőtt, ezen a napon halt meg.

Elszegényedett livornói zsidó bankárcsalád negyedik gyermeke volt, apja éppen az ő születésének évében ment tönkre. A sok nehézség ellenére Amadeo művelt és vonzó fiatalemberré vált, aki a firenzei és a velencei művészeti akadémián készült a művészi pályájára. Ebből a korszakából vázlatokon és néhány festményen kívül alig maradt fenn műve.

1898-ban kezdte művészeti tanulmányait Guglielmo Michelinél. Firenzébe utazott 1902-ben, és beiratkozott Fattorihoz a Szabad Akt Iskolába. 1903-ban már Velencében élt, ahol találkozott Umberto Boccionival és Ardengo Sofficivel, a futurizmus vezéralakjaival. Ekkor ismerkedett meg a kábítószerrel és az alkohollal is.

1906 telén érkezett Párizsba, és a Montmartre-on szállt meg, a Bateau-Lavoirnak (Mosoda-hajó) nevezett legendás művésztanya szomszédságában. "Az olasz, aki mindig verseket szaval" hamar megkedveltette magát a művészvilággal. Az első világháború kitörését megelőző években sok külföldről érkező fiatal festő és szobrász telepedett le Párizsban. A látás forradalma, amelyet az 1910-es években szinte kizárólag a külhonból összesereglett festők és szobrászok vittek véghez, az "École de Paris" (Párizsi Iskola) néven vált ismertté a XX. századi képzőművészetben, és Modigliani volt az egyik legjelentősebb tagja. Mivel azonban nem állt be a két legnagyobb mester, Picasso és Matisse táborába, lényegében ismeretlenségre ítélte magát.

Festményeinek intenzív, tiszta színei a fauve-ok (vadak) színvilágát idézik, szobrainak leegyszerűsített mértani formái pedig a kubizmus hatására utalnak. Művészete az olasz hagyományokban gyökerezett, de sokat merített a néger plasztikából is. Ezt jelzik híres szemgolyó nélküli portréi, a tisztán rajzolt körvonalak és a nyújtott, lágy formák.

Ecsetje életében nem biztosított megfelelő megélhetést, sokszor a vászon másik oldalára is festett, hogy spóroljon. Megannyi ismert képe A csellista, a Fekvő akt, a Barna lány, a feleségéről, Jeanne Hébuterne-ről festett portrék. Modigliani agyonhajszolt életet élt, az alkoholhoz, a kábítószerhez menekült, ami tovább súlyosbította tüdőbaját. Egy fagyos éjszakán részegen dülöngélt hazafelé, de elfáradt és hosszasan üldögélt egy padon, majd jéghideg műtermébe ment lefeküdni. Másnap ott talált rá egyik barátja. Már reszketett a láztól, bevitték a szegények kórházába, ahol 1920. január 24-én, alig 36 éves korában meghalt.

Halála után képei soha nem látott árakat értek el, még napjainkban is döntögetik a rekordokat.

Forrás: mozaik

Hunyadi Mátyásról

Furcsa, vitatható, sokszor meg nem értett, nagyformátumú király. Az utolsó magyar származású uralkodó Magyarországon, ha Szapolyai János "kétkirályos" idõszakát nem számítjuk. 1458 január 24-én, a Duna jegén választották meg. Alig tizenöt esztendõsen.

Már hatalomra kerülése is érdekes. A nándorfehérvári diadalt követõen a szembenálló ligák (Garai-Cillei, Hunyadi-Szilágyi) polgárháborúba döntötték a Magyar királyságot. A kölcsönös szószegések, kivégzések (Cillei Ulrik, Hunyadi László), s a harc, kimerítették az ellenfeleket. V.László gyermekkirály halála kiegyezésre sarkallta õket. Megfelelõ biztosítékok mellett a Garai-liga hozzájárult ahhoz, hogy az ellenfél náluk, Prágában raboskodó fia, Hunyadi Mátyás legyen a király. Tehát egy ritka politikai kompromisszumnak vagyunk tanúi. Szilágyi Mihály, Nándorfehérvár védõje, Mátyás nagybátyja azért 15 ezer katonával érkezett a királyválasztásra, biztos ami biztos. És hát az egyezmény értelmében õ lett a kiskorú király mellett 5 évre a kormányzó.

Mátyás viszont mindenkit meglepett. Mûvelt, energikus fiatalember volt, aki szinte azonnal magához ragadta a tényleges hatalmat. Valószínû, nem ez volt a ligák terve. 16 évesen gyakorlatilag uralta az országot. (!!!) Új embereket emelt maga mellé, s még Szilágyi gyámkodásától is megszabadult 1460-ban.

Mátyás uralkodása kezdetén a Nyugat-Európában is fénykorát élõ rendi-monarchia elvei szerint kormányzott. Összehívogatta az országgyûlést, meghallgatta a véleményüket, jóllehet maga döntött. 1464-ben viszont csillagászati összegért visszaszerezte a Szent Koronát örök ellenlábasától, III.Frigyestõl. A koronának már akkor is szinte kultikus jelentõsége volt. Mátyás, így megerõsítve magát, változtatott belpolitikáján. Nem hívta többé össze az országgyûlést, átszervezte a közigazgatást, bíráskodást. Mellõzte a bárókat. Sokszor alacsony sorból felemelt (polgár, jobbágy) személyekkel töltötte meg a hivatalokat, akik ezért feltétel nélkül szolgálták. (A jobbágy származású Bakócz Tamás Mátyás idején kezdte pályafutását, s az esztergomi érsekségig vitte. Az egyetlen magyar ember, aki "majdnem" pápa lett.) Nem támaszkodott a nemesi bandériumokra, helyettük létrehozta a csak neki engedelmeskedõ zsoldossereget (késõbbi nevén Fekete Sereg). Mit jelentent mindez? Mátyás, saját korát úgy szûk 300 évvel megelõzve létrehozott egy új államformát, amit késõbb úgy hívnak majd, abszolutizmus. Intézkedései a nemességet eltávolították tõle, érthetõ módon. Elestek zsíros hivataloktól, s a Fekete Sereg ellenük is bármikor bevethetõ volt. Meg is tette Mátyás, minden zendülést, pártütést csírájában folytott el, azonnal ott termett. Viszont nem állt bosszút, nagyvonalú volt. Talán tudta, hogy kicsit kora elõtt jár, s értette, hogy nem értik.
A kortársak, s az utókor is szemére vetette, hogy nem folytatta a Hunyadiak hagyományos törökellenes politikáját. Aktív védekezést folytatott, mert reálpolitikus volt, tudta, csak erre van erõnk. Egy furcsa macska-egér játék zajlott Mátyás és a török között. A török betört nyáron, Mátyás megbosszulta télen. A török télen inaktív, hadseregszervezése miatt. Igaz, hogy komolyabb támadást nem vezetett Mátyás, de a török sem mert ellenünk. Pedig a török birodalom még mindig emelkedõben volt, növekvõ anyagi forrásokkal, Mátyás pedig tudta, Magyarország elérte teljesítõképessége maximumát. (A szultán éves bevétele 1 800 ezer arany volt, Mátyásé 500-750 ezer, tehát nagyjából harmada). Mindazonáltal a két sereg döntõ ütközete elmaradt Mátyás idején. Kicsit hasonlít ez a "kölcsönös elrettentés" hidegháborúban kreált kifejezésére. Viszont a még Zsigmond idején kialakított végvárrendszert tovább bõvítette, s fenntartotta a délvidéken (csupán ez évi 200 ezer aranyat emésztett fel!).
Sok bírálat érte, éri Mátyást északi, nyugati hadjáratai miatt. Dinasztikus politikát folytatott. Félig elfoglalta Csehországot, majd Bécset, Ausztria hódolt elõtte.

És honnan ered az "igazságos Mátyás" legenda? A nép, a jobbágyság õrizte ezt meg. Vajon miért? Mátyás minden korábbinál jóval nagyobb adókat varrt a jobbágyság nyakába. De visszaszorította a helyi nemes önkényeskedését. Az adó nagyon magas volt, de kiszámítható. S az ország területének 90%-a békében, nyugalomban élt, soha nem látott törököt, ellenséget. Mátyás humanizmusa, mûvészetpártolása ismert. Csak sajnálhatjuk, hogy a török idõkben szinte minden elpusztult alkotásaiból.
Mátyást méltán nevezhetjük nagy királynak. Korát megelõzve erõs, centralisztikus államot hozott létre, mely Európa nagyhatalmának számított. Fejlõdött az ország. Bevételei megegyeztek az akkori Angliáéval. Csak a francia király és a török szultán tudott akkora sereget állandóan fegyverben tartani, mint ő.

Forrás:: Kiss László,

Ma hitetlenkedve fogadjuk azt a tényt, miszerint a Duna képes annyira befagyni, hogy egy egész királyválasztó országgyűlést, vagy akár egy egész hadsereget elbírjon. Pedig ez a természeti jelenség az elmúlt évszázadokban viszonylag gyakori volt. A 18. században nemcsak számos nemzet sorsát meghatározó esemény helyszínéül szolgált a befagyott Duna jege, hanem itt zajlottak a korcsolyás mulatságok is.

Néhány jelentős történelmi esemény, amely a befagyott Dunához kapcsolható:

1242-ben Bathus főtatár a befagyott Duna jegén áthatolva rajtaütött Esztergom városán.

V. László születésének története is némiképp kötődik a Dunához, erről Réthly gyűjteményében egy 1440-ből származó írás az alábbiakban emlékezik meg:

„A többi szolgálattal azután Kottanerné az előbb elutazott királyné (Luxenburgi Erzsébet) után indult Komáromba. Az útban ahol étkeztek, a koronát magokkal bevitték és tovább menve vitték Komáromba, hol a Duna jegén átmenve, a várban a királyné örömmel fogadta a koronával megérkező Kottanernét. A korona éppen idején érkezett meg. Másnap (február 22-én) a királyné László királyt szülte.”

„A Duna virradóra Pest és Buda között keményen befagyott. Következő napon (1458 január 24-én) a Duna jegén és partján felállított katonaság a dermesztő hidegben Hunyadi Mátyást királlyá kiáltotta ki.” (Heltai Gáspár krónikája)
A királlyá választáson Mátyás azonban nem volt jelen, mert Prágában raboskodott.

1656 januárjában a törökök a befagyott Duna jegén átkelve behatoltak Győrbe, ahol több száz keresztényt lemészároltak.

Valóban hihetetlenül hangzik, de csaták és mulatságok sorsát döntötte el a „befagyott” folyó. Ha a folyón kialakult jégpáncél elég vastagnak és biztonságosnak bizonyult, kijelölték az átkelésre alkalmas helyet, amelyet rendszerint homokkal vagy szalmával szórtak fel, hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést. Az így kialakított jéghidat helyenként ki is világították, mint arról a korabeli feljegyzések beszámolnak.

A Duna jege azonban nem csak a célirányos közlekedés vagy a háborúskodás színtere volt, hanem hamar felismerték, hogy kiváló szórakozási lehetőséget is rejt magában. Ezekről a mulatságokról gyakran a Vasárnapi Újságok is beszámoltak.


Forrás: www.geographic.hu

Mesék Mátyás királyról

Hogyan került a holló Mátyás király címerébe?

Mátyás ifjú korától igen nagy vitéz volt. Sokat csatázott mindenféle ellenséggel. Egyszer, hogy, hogy nem a poroszok fogságába került. A porosz vezér úgy gyűlölte, annyira haragudott rá, hogy megparancsolta a katonáinak:

- Mátyást mindennap fogjátok eke elé! Hadd szántsa a hegyoldalakat, bánja meg azt is, hogy a világra jött!

Így szenvedett Mátyás, nehéz rabságban, porosz földön. Egyszer az édesanyja, Szilágyi Erzsébet, meghallotta, hogy az ő egyetlen fia micsoda nyomorúságban sínylődik. Előhívatta az egész háza népét, szolgákat s katonákat. Megkérdezte tőlük:

- Melyiktek vinné el hamarabb ezt a levelet a fiamnak?

- Én viszem, én viszem! - versengtek a szolgák.

Akkor csak lereppent egy nagy, fekete holló, s kikapta a levelet Szilágyi Erzsébet kezéből, s elszállt.

Mátyás még azon az estén megkapta az édesanyja levelét, s választ is küldött a hollóval.

Megírta, hol szenved, hogy szenved, s hogy eke elé fogják mindennap.

Mikor Szilágyi Erzsébet ezt elolvasta, a szíve szinte meghasadt a gyermekéért. Nagy szándékot tett fel magában, s üzenetet küldött Mátyásnak:

- Apád helyett apád leszek!

Ebből Mátyás megtudta, hogy hamarosan kiszabadul.

Szilágyi Erzsébet akkora csapatot gyűjtött, hogy Mátyást ki tudták szabadítani a rabságból. Az asszony is ott harcolt a katonákkal, mint egykor Mátyás apja, Hunyadi János.

Amikor Mátyást királlyá választották, a címerébe hollót tetetett, mert a holló vitt neki hírt a nehéz rabságba.

/Kóka Rozália meséiből/

Ybl Miklós

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.) magyar építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője.

„Te voltál az, aki e hazában az építést valódi művészetté emelted. Neked köszönhetjük, hogy a kövek e hazában is megtanultak beszélni, és szavuk a lelket emeli...” (Tolnay Lajos)

Kiemelte a többiek közül páratlan arányérzéke, a történeti formák pontos ismerete, és biztos használata. Mind romantikus, mind neoreneszánsz épületei nyugodtak, méltóságteljesek. Kevesebben tudják azonban róla, hogy a vasszerkezetek alkalmazásában is úttörő szerepet játszott. 

A XIX. Század első felének historizmusa volt az építészet történetének mennyiség szempontjából a legtermékenyebb, minőség, érték szempontjából a legterméketlenebb korszaka. A gazdasági fellendülés új feladatokat teremtett, a városok rohamosan nőttek, a történelmi megrázkódtatásoktól mentes időszak miatt az építkezések száma ugrásszerűen megnőtt. Erre a korra tehető Ybl Miklós munkássága.

Budapest a világ egyik legszebb operaházával büszkélkedhet. . A kor egyik legkiválóbb építésze, Ybl Miklós által alkotott palota lépcsőházát és nézőterét a kor legnagyobb magyar festőinek – Székely Bertalan, Than Mór, Lotz Károly– freskói díszítik. Első igazgatója Erkel Ferenc volt, de éveken át igazgatta Gustav Mahler, és saját operájának bemutatóját kétszer is rendezte itt Puccini. Az európai operaházak között ma is vezető helyet foglal el.

Programok a magyar kultúra napja alkalmából

Népi kézműves műhelynek otthont adó új múzeumi részleg, valamint a magyarszombatfai fazekasok munkáit bemutató kiállítás nyílik csütörtökön a budapesti Hagyományok Házában.

A Nyitott Műhelynek elnevezett új múzeumi részleg célja, hogy az érdeklődőkkel mesterségbemutatókon ismertesse meg a népi kézműves mesterségek rejtelmeit, betekintést nyújtson a gyűjteménybe, a kortárs népművészek munkájába, valamint lehetőséget nyújtson a népi kézműves mesterek szakmai továbbképzésére.

A Néprajzi Múzeum ingyenes belépéssel, épületsétával és tárlatvezetésekkel készül.

Ingyenes kiállításokkal várja a közönséget a Várkert Bazár is a magyar kultúra napján, amely Ybl Miklós halálának évfordulója is. A Lánchíd utcai Testőr Palota termeiben Kárpáti Tamás Világörökség – magyar örökség: Hungarikonok című kiállítása több mint száz hírességhez kötődő relikviát vonultat fel kortárs művészeti alkotásokba ágyazva.

Az Ybl Miklós téren található Déli Palotákban kortárs magyar képző- és iparművészeti alkotásokat felvonultató tárlatot látogathatnak meg az érdeklődők, a 14 teremben található csaknem kétszáz műtárgy – köztük grafikák, festmények, szobrok, kerámiák, textilek és dizájnalkotások – a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Vizuális Művészetek Kollégiumának pályamunkái.

A Himnusz kéziratát is látni lehet

A magyar kultúra napja alkalmából a Nógrád megyei Szécsénybe érkezik Kölcsey Ferenc Himnusz című versének eredeti kézirata, melyet rendhagyó kiállítás keretén belül állítanak ki a Kubinyi Ferenc Múzeumban.
A Himnusz eredeti példányát, valamint a megzenésített változatot, az Erkel Ferenc által készített eredeti kottát, illetve az Országos Széchényi Könyvtár által rendelkezésre bocsátott, Szécsény történelméhez kapcsolódó eredeti dokumentumokat január 23. és 25. között tekinthetik meg a látogatók.

Pécsett a Pannon Filharmonikusok koncertjére és Bogdán Zsolt Jászai-díjas erdélyi színész Ady-estjére várják a közönséget a magyar kultúra napján.