A csodálatos emberi test

A gerinc egy csontoszlop, amely a csontváz tengelyét alkotja; ez a váz erős, mégis hajlékony támaszt ad a törzsnek, ráadásul védelmet nyújt a benne elhelyezkedő puha gerincvelőnek.A gerinc 33 egymásra halmozódó csigolyából áll. A csigolyák a gerincoszlop hátulján ízülettel kapcsolódnak össze. Ezek az ízületek teszik lehetővé a gerinc csontjainak mozgását. A csigolyákat ínszalagok stabilizálják, és ennél is fontosabb, hogy minden csigolyát porckorong választ el egymástól, ami elnyeli az ütődéseket. A csigolyákat 5 csoportra lehet osztani. Ezek a csoportok: a 7 nyakcsigolya, a 12 hátcsigolya, az 5 ágyékcsigolya, az 5 összeforrott keresztcsonti csigolya és a 4 összeforrott farkcsonti csigolya. A gerincvelő a csigolyák hátsó részén lévő csatornában fut végig, az agytörzsből indul és az ágyéki gerincszakaszig tart. Az idegek a gerincvelőből ágaznak el, mozgási üzeneteket küldenek és irányítják a szervezet további részeit.Egy felnőtt ember gerincének (anatómiai képe) négy alapvető görbületet tartalmaz. A háti és a keresztcsonti szakasz előrefelé konkáv, míg a nyaki és az ágyéki rész hátrafelé konkáv. Ez a sajátos forma teszi lehetővé, hogy a gerincoszlop hordozza az emberi test súlyát.

Mennyi mindent elárul az ember belső lényéről, harmóniájáról vagy éppen zaklatottságáról a testtartása! Ennek érdekes bizonyítéka a magyar nyelvben a tartás szó használata a lelki erő jellemzésére is. "Behúzott nyakkal" menekülünk, "kihúzott nyakkal, felszegett fejjel" küzdünk, szembeszállunk

A csodálatos emberi test egyik legérdekesebb területe a gerinc nyaki szakasza. Ennek a hét csigolyából álló területnek rendkívül fontos feladatai vannak: össze kell kapcsolnia a három dimenzióban mozgó fejet a törzzsel folyton alkalmazkodó, mozgó hídként, és eközben az agyba futó vérkeringés zavartalanságát is biztosítania kell.
A csigolyák egymáshoz ízületekkel kapcsolódnak, közöttük "ütközésgátló" porckorongok vannak. A csigolyák védelmében fut a gerincvelő és lépnek ki a vállra, karra futó idegek is.

  Ennek a rendszernek akár parányi meghibásodása is zavarokat okozhat. Nem véletlen, hogy az 50 év felettiek 70 százaléka élete során valamilyen nyaki fájdalmat átélt. Testünk bármely egyéb ízületéhez hasonlóan a csigolyák közötti apró ízületek is elváltoznak, mészfelrakódások keletkeznek, amelyek következtében a mozgások fájdalmasak, korlátozottak lesznek. A környéki izomzat görcsössé, merevvé válik, amely tovább fokozza a nyak fájdalmasságát, a fejbe, lapocka tájra is kisugárzik. Ha a vérellátás is zavart szenved, akkor a fejfájás mellett kínzó szédülés, fülzúgás, akár látászavar is létrejöhet. Kialakulhat rendellenesség a csigolyákat elhagyó ideggyökök területén is, amelynek következménye a vállban, karban jelentkező fájdalom, zsibbadás, gyengeség. A nyak egyirányú megterhelésével járó foglalkozásoknál, pl. festők, tapétázók, fodrászok, kozmetikusok, írógépen dolgozók, gyakrabban fordulnak elő a felsorolt panaszok.

Miután a tompa fejfájástól kezdve a merev nyakon át a porckorongsérvig terjedhet a skála, érdemes odafigyelnünk és óvnunk ezt a fontos, delikát hidat. A panaszok értékelését és kezelését szakorvosra kell bízni, de a helyes ülés, gerinctartás és tornagyakorlatok elsajátításával részben megelőzhetjük, részben a baj megismétlődését akadályozhatjuk./forrás: revita-nyaki fájdalom/