Akinek nevét két üstökös is viseli..

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa? - See more at: http://muvelodes.net/enciklopedia/az-amator-csillagaszok-atyja-kulin-gyorgy#sthash.ZpKXCdH5.dpuf

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa?

A régmúlt idők emberét sok ezer évvel ezelőtt még inkább elbűvölte a bársonyfekete égbolt kárpitján pislákoló vagy tündöklő csillagok miriádja, gondolataikat messzi kalandozásra késztette. Az érdeklődő emberi elme lépésről lépésre haladva ismerkedett a csillagos éggel. Felfedezte a csillagok között lassan vagy nagyon lassan elmozduló bolygókat, a Tejút ködszerű, hullámzó vonalú, diszkrét fátylát. Jegyezni kezdték a látottakat, a Nap és a Hold felbukkanását és nyugvását, felfigyeltek a titokzatosan megjelenő üstökösökre, a váratlanul felragyogó és néhány hét, hónap múltával elhalványuló „új csillagokra

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa? - See more at: http://muvelodes.net/enciklopedia/az-amator-csillagaszok-atyja-kulin-gyorgy#sthash.LpAApBLU.dpuf

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa? - See more at: http://muvelodes.net/enciklopedia/az-amator-csillagaszok-atyja-kulin-gyorgy#sthash.LpAApBLU.dpuf

Kinek ne ragadná el a képzeletét a csillagos égbolt puszta látványa? - See more at: http://muvelodes.net/enciklopedia/az-amator-csillagaszok-atyja-kulin-gyorgy#sthash.LpAApBLU.dpuf

1905. január 28-án született az erdélyi Nagyszalontán Kulin György csillagász, író, akinek nevét két üstökös is viseli.

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett tanári diplomát 1932-ben, de a gazdasági válság idején nem tudott képzettségének megfelelően elhelyezkedni. "Állás nélküli diplomásként" került a svábhegyi csillagvizsgálóba, ahol a Nap körül keringő kisbolygók és üstökösök megfigyelésével foglalkozott. Az égitestek pályaszámításából doktorált 1939-ben. Ígéretes tudományos pályáját az ismeretterjesztés kedvéért szakította félbe: elszomorítónak tartotta, hogy még a tanult emberek is milyen keveset tudnak a természetről és az égboltról, de azt is érzékelte, mekkora az érdeklődés az égi jelenségek iránt.

A harmincas évek közepétől jelentek meg ismeretterjesztő munkái, 1941-ben kiadta első magyar nyelvű kézikönyvét A távcső világa címmel. A mű az amatőr csillagászok bibliája, amely átdolgozva és bővítve további három kiadást ért meg. 1943-ban megszervezte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elődjénél az Amatőrcsillagászati Alosztályt, és kiadta a Csillagok Világa című folyóiratot, amelynek cikkeit zömmel ő írta.

A háború után 1946-ban létrehozta a Magyar Csillagászati Egyesületet (MCSE), és elérte, hogy a Sánc utca 3/b szám alatt megnyíljon az ország első nyilvános ismeretterjesztő és amatőr csillagvizsgálója, a gellérthegyi "Uránia". A látogatók nappal a Vénuszt és a Napot, este a Holdat és a bolygókat, csillagtalan éjszakákon a galaxisokat csodálhatták