A "haza bölcse" Deák Ferenc

A XIX. század egyik legnagyobb formátumú politikusa  Budapesten 72 éves korában halt meg január 28-ról 29-re virradó éjszaka szívinfarktus következtében. A halál pontos időpontja nem ismert.

 Érdemeit az országgyűlés törvényben ismerte el. Deák Ferencet a nemzet halottjának tekintették, a végtiszteletadást az országgyűlés rendezte. A „haza bölcse” a Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) mauzóleumában nyugszik.

Temetésén száz-, meg százezer ember jelent meg, akik fájdalmasan érezték, hogy: "Meghalt a haza bölcse".
A sírja fölé emelt mauzóleum márványába vésték egyik sokszor idézett mondatát:
" Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk semmiért nem szabad."

 

Deák Ferencet már a kiegyezési tárgyalások idején a kortársai is az ellentétek nagy kiegyenlítőjének, a kompromisszumok mesterének tartották. Ő maga tagadta ugyan ezt a megnevezést, hangsúlyozta: nem a kompromisszumokat keresi, hanem a nemzet létérdekeit tekinti irányadónak, tetteit az ország önállósága, az alkotmányosság helyreállítása vezérli. Ezt a kivételes politikai szerepkört azért tölthette be, mert egyedülálló közjogi ismereteivel a megvalósíthatóság lehetőségeit kereste azt, amit a korabeli Európa megengedett.

Deák történeti nagysága, személyes kiváló tulajdonságaitól eltekintve abban áll, hogy az örökös közjogi viszályokat elhárítva a nemzet útjából, az uralkodóház és az örökös tartományokhoz való viszony teljes, törvényes tisztázása által nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg újra, hanem lehetővé tette az ország kifejlődését, anyagi és szellemi művelését. Rendkívüli érzéke volt a tudományokhoz; tudta, hogy nemzete csak ezek segítségével boldogulhat. Mint politikai alkotó elme történelmünk legnagyobbjai mellett foglal helyet.; hazafiságánál és spártai jelleménél fogva méltán hasonlítható Hunyadi Jánoshoz