Vers vasárnapra

Szabó Lőrinc:  Ősz

Este van és ősz ... És megállok:

oly hihetetlen ez az ősz!

A régit még szinte elérem,

oly közel van, oly ismerős.

Mint a ma reggel, oly közel van

a régi ősz, a tavalyi ...

Egy év telt el reggeltől estig

és alig  történt valami.

Egy egész év és nyoma sincsen -

az idő egyre rövidebb;

lehunytam szemem: reggel volt,

kinyitom újra: este lett!

 

 

Kezdet s vég egybefut ... Óh, hogy

zuhan az élet! hogy zuhan!

Egy perc, és minden összecsap, és

még egy s mindennek vége van.

Este van és ősz… És megállok: oly hihetetlen ez az ősz! A régit még szinte elérem, oly közel van, oly ismerős. Mint a ma reggel, oly közel van a régi ősz, a tavalyi… Egy év telt el reggeltől estig és alig történt valami. Egy egész év és nyoma sincsen – az idő egyre rövidebb; lehúnytam a szemem: reggel volt, kinyitom újra: este lett. Kezdet s vég egybefut… Óh, hogy zuhan az élet! hogy zuhan! Egy perc, és minden összecsap, és még egy s mindennek vége van.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Szeptember 29. Mihály napja

  A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal, más néven Michael arkangyal) egyike a 7 arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Ünnepnapja szeptember 29. (a 6. századtól tartják).


A haldoklókat Mihály oltalmazza, s lelkük kísérõtársa, amikor az
ember a túlvilágra költözik.
A halottat „Szent Mihály lován” viszik utolsó útjára, a temetõbe.
 
Szent Mihály az ember bírája, amikor Isten elé áll. Õ teszi mérlegre jócselekedeteinket és gonoszságainkat.

Világszerte hegyeket, várakat, várkápolnákat, templomokat, városkapukat
neveztek el róla, hogy tartsa távol a gonoszt, a járványokat és a betegséget.




Őszi évnegyedelő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. Bérfizető, pásztorfogadó napnak is tartották Mihály napját.

„Kikeletkor, Szent György napkor
Minden ember lehet pásztor,
De már ősszel, számadáskor
Az az ember, ki beszámol.”
Farkasünnep a hegyi pásztoroknál, a télre mutató nap az időjárás-megfigyelés szerint. A pásztorok úgy tartják:
ha Mihály nap éjszakáján összefekszik, egymást melegítve a birkanyáj, kemény lesz a tél, ha egymástól távolabbra feküsznek, enyhe telet várhatunk.
Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak.
A mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

Mihály – napi népszokások:

Szent Mihály a templomok védőszentje, ezért sok falu és város búcsút tart a templomban szeptember végén.
Több helyen /főleg az Alföldön/ ezen a napon járt le a pásztorok szolgálati ideje, ekkor fizették ki a bérüket.
Ez az időszak a híres vásárok ideje, ahol a falusi emberek kereskedtek portékáikkal.
Szent Mihály napján kezdődik a kisfarsang, az őszi lakodalmak tartásának időszaka valamint:
- a gazdasági év fordulója;
- a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének, ünnepi lakomáinak ideje;
- vásárnap;
Ehhez az időszakhoz sokféle időjáráshoz kapcsolódó szólás és közmondás tartozik.
 
/O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások/
Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér: szólás,  ami azt jelenti, hogy a keleti szél fagyos telet hoz.
Aki Szent Mihály - nap után gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni:
közmondás, ami azt jelenti, hogy aki Szent Mihály napja(szeptember 29.)
után is úgy öltözködik, mint ahogyan nyáron szoktak, az nem lehet okos ember.
Szent Mihály nap után akármerről fúj a szél, hideg az:közmondás, jelentése az, hogy késő ősszel már csak hideg szél szokott fújni.

2018. szeptember 22. a Színházak Éjszakája

 Zeusz lányai, a művészeteket és a tudományokat képviselő kilenc múzsa közül az ókori ábrázolásokon kettő tart álarcot kezében: Thalia és Melpomené. Az első a komédia múzsája, a második a tragédiáé. Az egyik álarc vidám, a mosolygó, a másikon szomorúság ül. A kettő együtt tökéletesen kifejezi mindazt, amit a közönség évezredek óta a színházban keres: a nevetést és a sírást. 






 A szervezők célja, hogy a Színházak Éjszakája a színházi évad ünnepélyes nyitányává váljon, és hirdesse, hogy Budapest nemcsak a fürdők és hidak, hanem a színházak fővárosa is.

A szegedi papucs viselésének hagyománya is bekerült a kulturális örökségek nemzetközi jegyzékébe

Szeged városának egyik országos hírű ipari különlegessége a papucs. A papucsról szóló nyelvtudományi kutatás szerint a papucs oszmán-török eredetű szó, és nyelvünkben a hódoltság idején, a XVI. század második felében (1572) bukkan föl.

Az 1879-es árvíz után felélénkülő, az utcák kikövezésével a sártól megszabaduló Szegeden a szegény lakosság körében új lábbelidivat születik: a papucs. A törököktől eltanult alacsony sarkú, kevésbé kimunkált papucsot már a 16. század óta viselték Szegeden, de csak ház körül. A szegényebb, fiatal csizmadiák ezt az olcsóbban kivitelezhető papucsot kezdik formájában, anyagában variálni és tökéletesíteni úgy, hogy utcai viseletre, sőt ünnepi alkalmakra is megfeleljen.

 A  papucsos kisipar, tanúskodván a török, balkáni kapcsolatokról, a Dél-Alföldön, elsősorban Szegeden ért el magas színvonalat. Már a török időkben készítettek papucsot Szegeden, diadala azonban csak a 19. században főleg a "nagy árviz" után kezdődik, amikor az iparosodási hullám hatására a város utcáit kikövezik. Azelőtt a sártengerrel borított utak miatt az asszonyoknak is csizmában,  bocskorban kellett járniuk. A papucs az asszonyok ünneplő viseletének jellegzetes darabjává vált. Ebben mentek a lányok, menyecskék, asszonyok piacra, táncba, templomba is. A papucs szépségét növelte az új, virágos hímzés, szalagozás vagy zsinórozás, a bojt, a csillogó flitter vagy a gyöngy. A fej díszítését általában a papucsos felesége végezte, aki anyagi helyzetük miatt dolgozótársa kellett, hogy legyen urának.

A hódoltság idején úri viseletnek számító papucs felsőrésze bőrből, sarka vasból készült. (A népmonda szerint Szegeden Hóbiárt pasát papucsuk vassarkával verték agyon haragos menyecskék.) A felső részt keleti eredetű fordított varrással öltötték a talp visszájára a papucskészítő mesterek. A női ünnepi  papucs bársonyból, szövetből és ebelasztból (finom vászonanyag) is készülhetett. A  szegedi papucs különlegessége volt, hogy flitterrel és gyöngyvarrással is készítették.

  A szegedi papucs virágkorában rengetegféle papucs közül  választhattak a lányok, asszonyok. A selyömkendő, selyömkötő anyagából készült selyömpapucsot, a bársonypapucsot és a különlegességnek számító csillogó fliterrel díszített pillangós, másként aranypillés selyömpapucsot ünnepekkor vették elő, míg a szövetpapucs hétköznapi viselet volt, amelyet a férfiak sem vetettek meg. A díszes topánkákat főleg az eladósorban lévő lányok kedvelték, s bálokon, lakodalomban viselték. Azt tartották, hogy a Szegeden készített  papucs még a legsebesebb tánc közben sem esik le a lányok lábáról. A hímzett papucs a 20. században terjedt el, ekkor jelentek meg a mezei virágokkal, pipaccsal, nefelejccsel, kalásszal díszített darabok, melyeket szalaggal és bojttal cifráztak.

Maratoni futás

 

Szeptember 12. -Az Athéniak legyőzték a perzsákat a marathóni csatában. A hírnök emlékére létezik a maratoni futás

  

A legenda örök, és magával ragadó.


A maratoni futás legendája szerint egy Pheidippidész nevű hírnök futva tette meg a mintegy 40 kilométeres távolságot a maratoni csata után Athénba, ahová megérkezve csak annyit tudott mondani: "Győztünk!", majd holtan esett össze. Más források úgy emlékeznek Pheidippidészről, mint akit az athéniak a spártaiakhoz küldtek, hogy tőlük kérjen segítséget az ütközet előtt. A hírnök a két város közötti nagyjából 250 kilométeres távolságot futva tette meg. A két eset közül minden bizonnyal az utóbbi történt meg ténylegesen.

Futása inspirálta a maratoni futást, melyet először az 1896. évi nyári olimpiai játékokon rendeztek meg. A táv ma 42,195 km. A csata egészen pontos időpontja nem ismert, Hérodotosz leírásai alapján valószínűsíthető a dátum.

Miért fontos a reggeli?

A reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is. Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás  közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van.

 

Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, éppúgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

 

Miért kell reggelizni?

A reggeli célja azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist, hogy energiával lássa el szervezetünket. "Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban.

 

 

 

/Forrás: HáziPatika/

100 éves a Gellért-fürdő

Már az Árpád-korban is fürdő volt a mai Gellért helyén. II. András  alapította az egykor helyén álló kórházat és gyógyfürdőt, melynek vizében később a törökök is előszeretettel merítkeztek meg.

A barokkos kupolák alatt szecessziós épület bújik meg, melyet az íves főbejárat két oldalán a gyógyulás folyamatát jelképező szoborcsoport díszít. A Gellért letaglózóan szép előcsarnoka tíz, Róth Miksa műhelyében készült díszablakkal van kidekorálva, melyek az Arany-féle Buda halála jeleneteit ábrázolják.

A Zsolnay-gyár ehhez az építészeti műremekhez is hozzájárult kerámiáival: a termál részleg falait gazdagon kimunkált, színes porcelánok díszítik.




 

Szólások, mondások

 Kosarat kap

Jelentése: visszautasítás, illetve nem fogadják el, amit kínál valaki
A "kosarat kap" kifejezés egy ősrégi szokás emlékét őrzi. A lovagvilágban a szerelmes ifjú áldozatkészsége bebizonyításául nem a kapun, hanem a várkastély ablakán szerette megközelíteni imádottját. Gyakran a hölgy maga is segítette oly módon, hogy kötélre erősített kosarat bocsátott le érte. Ha az ifjú udvarlása nem volt kívánatos, akkor feneketlen kosarat bocsátottak le, amiből megérthette, hoy nem lelt meghallgatásra. 



Hétalvó     Honnan ered ez a kifejezés?

Gondolhatná az ember, hogy azért, mert heteket alszik át az illető, de nem ilyen egyszerű a megoldás. A "hétalvó" szavunk a német "Siebenschläfer" szó tükörfordításából keletkezett. Jelentése pedig egy szír legendára vezethető vissza: a 3. század közepén élt 7 keresztény ifjú Epheszoszban, akik kénytelenek voltak egy barlangba menekülni Traianus Decius császár üldöztetése elől. Az uralkodó megtudta, hová bújtak és betemettette a bejáratot, hogy így vessen véget a hét mártír életének. Isten viszont megkönyörült rajtuk, és 200 esztendőre mély álmot bocsátott rájuk. Mikor felébredtek, szabadon távoztak, és hirdetni kezdték a test feltámadását.

A Hét Szent Alvó epheszoszi sírja sokáig zarándokhely volt, ünnepüket pedig július 27-én tartották.




 

Szőlő - az ősz szimbolikus gyümölcse

A szőlő évmilliók óta jelen van a Földön.



A szőlőtermesztés végigkíséri az emberiség történetét. A szőlőtermesztés Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában többször előfordul. A görög épületdíszek szőlőindát mintáznak.
Szinte minden európai nép történetében van néhány szőlővel kapcsolatos monda, mese vagy rege.

A görög mitológiában Dionüszosz, a rómaiban Bacchus volt a szőlő és bor istene.A lakomák elképzelhetetlenek voltak e nemes gyümölcs és nedű nélkül.

Különlegesen értékes gyümölcs, mert magas víztartalma segíti a folyadékpótlást, a benne található rostok jótéoknyak a bélműködésre. Mindemellett szépségápoló is. A benne rejlő C- vitamin és szilicium gondoskodik arról, hogy bőrünk feszesnek tűnjön és megfiatalodjon.

A szőlő értékes bogyói teljes értékű tápláléknak számítanak, mivel minden megtalálható bennük, ami a szervezetünknek fontos. A húsa, a héja, a magja mind telis-tele van értékes tápanyagokkal. A szőlő héjában és magjában antioxidánsok, gyógyító erejű ásványi anyagok találhatók, mint például a kálium és a szelén. A kálium helyreállítja a szervezetünk sav-bázis egyensúlyát, továbbá jó vízhajtó, így segíti a vese kiválasztómunkáját. A szelénről tudjuk, hogy antioxidáns, tehát nagymértékben támogatja a sejtek öregedése elleni küzdelmet. A héjában lévő vegyületek ezenkívül a vírusokat, mint például a herpeszvírust is hatékonyan semmisítik meg. Maga a gyümölcshús, illetve -lé is rendkívül gazdag tápanyagforrás. Linolsavtartalma az általános életerő javítására alkalmas. A B-vitaminoknak és a magnéziumnak köszönhetően idegerősítő hatása is kiemelkedő. Gazdag vas- és folsavtartalma a vérképzésben fontos, ezért a vérszegénység ellenszereként is számon tartják. Fáradékonyság esetén is hatékonyan alkalmazható, mivel a szénhidrát szőlőcukor formájában van jelen, melyet a szervezet közvetlenül energiává tud alakítani. Magas A-, C-vitamin- és szeléntartalma miatt pedig immunerősítőként is megállja a helyét, E-vitamin-tartalma pedig késlelteti a sejtek öregedését. A szőlőmagolaj is igen értékes: segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Jó hatású lehet azok számára is, akiknek valamilyen allergiájuk, ízületi gyulladásuk vagy visszértágulatuk van.

A szőlő egyik alkotóeleme a kvercetin nevű flavonoid, amely antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. A kvercetin szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Védi érrendszerünket a káros lerakódásoktól, illetve ennek következményétől, vagyis az erek beszűkülésétől, az infarktustól és az agyvérzéstől. A vegyület a legnagyobb mennyiségben a vörös szőlő levében és a vörösborban található meg. A kvercetin a szőlőn kívül előfordul még a vörös- és a lila hagymában.

Mindennapi egészségünk - gyógynövények

Zsálya

Segíthet megőrizni a memória frissességét, és csillapítja a torokgyulladás kínzó tüneteit is. A gyógynövényszakértők gyomorproblémákra is javasolják teaként fogyasztva, egy tanulmány pedig azt is megállapította, hogy a zsályának fájdalomcsillapító hatása is van, ha közvetlenül a torokba juttatjuk. Mivel a memóriát is serkenti, korai stádiumban lévő Alzheimer-betegeknél is alkalmazzák.

Rozmaring

Az ókori Görögországban néhányan rozmaringkoszorút viseltek, hogy az segítse őket a tanulásban. Egy nemrégiben publikált tanulmány bizonyította is ennek valóságalapját, az emberek ugyanis jobban teljesítettek a memória- és éberségteszteken, mikor a szobában rozmaringolajat párologtattak a vizsgálat közben. Gyakran használják húsok pácolásához is, de az ízén kívül ennek praktikus okai is vannak, a rozmaring ugyanis antibakteriális hatású, ezért megakadályozza a hús gyors megromlását.

Kurkuma

Indiában a kurkumából készült szószt sebek kezelésére alkalmazzák azért, hogy gyorsítsa a gyógyulást. A növényből készült tea enyhíti a megfázás tüneteit és a légzési problémákat. Erős antioxidáns és gyulladásgátló hatásokkal rendelkezik. Fájdalomcsillapítóként is szokták alkalmazni különböző sérüléseknél, de fogászati kezelések alatt is használják. A szívbetegségre, cukorbetegségre és Alzheimer-kórra gyakorolt pozitív hatásait még vizsgálják.

Petrezselyem

A Missouri Egyetem kutatói megállapították, hogy ez a növény gátolja a mellráksejtek növekedését – számolt be Holly Pevzner az EatingWell magazinban. A tanulmányban azoknak az állatoknak, amelyeknek apigenin nevű vegyületet adagoltak – a petrezselyem és a zeller egyik alkotóeleme –, növekedett az ellenállásuk a fejlődő rákos daganatokkal szemben. A szakértők azt javasolják, hogy mindennap szórjunk egy csipet frissen vágott petrezselymet az ételünkbe.

Fokhagyma

Az ókorban és a középkorban is használták gyógyászati célokra. Kiváló aromája és íze mellett gyulladáscsökkentő hatással bír, jó immunerősítő. Bizonyítottan alkalmazható érrendszeri panaszokra, megakadályozza az érelmeszesedést. Vérnyomáscsökkentő növény, amely segíti az emésztést is. Magas az A-, B-, C-, E-vitamin-tartalma is, leginkább nyersen érdemes fogyasztani. Vigyázzunk, intenzív aromája a bőrön is érezhető!

Csilipaprika

Bár a csili elfogyasztása növeli a hőérzetet, és egészen szélsőségesen erős is lehet, ironikus, hogy hatása épp ellentétes, segít aktiválni a szervezet hűtési mechanizmusait. A kutatások kimutatták, hogy a csiliben található kapszaicin vegyület fokozza a szervezet anyagcseréjét, és elősegíti a zsírégetést. A legújabb tanulmányok azt is bizonyították, hogy ez a vegyület az enyhébb ízű, hibrid csilipaprikában is megtalálható, vagyis nemcsak a legcsípősebb fűszernek lehetnek jótékony hatásai. A kapszaicin csökkenti a gyomorfekély kialakulásának kockázatát, és segíti a szív egészséges működését is.

Paprika

Nemcsak a csilipaprika tesz jót a szervezetnek, az édes paprika is segíti az emésztést, és kiváló antioxidáns. A fűszerpaprika már a 17. században is jelen volt a magyar gasztronómiában, szinte nincs is olyan magyar étel, amelyben ne lenne egy csipet fűszerpaprika és legalább egy kis fej hagyma. Kiváló ízesítő, és jó hatással van az anyagcserére is.

Gyömbér

A tradicionális gyógyászatban megfázásra és gyomorpanaszok enyhítésére használják a gyömbért, mivel sok benne a gyulladáscsökkentő hatóanyag. Néhány kutató úgy véli, hogy ízületi gyulladásra és egyes rákos megbetegedésekre is hatásos lehet, de ez a teória még nem bizonyított. Amire viszont biztosan alkalmazható, az a várandós nőknél a reggeli rosszullét, illetve a kemoterápia okozta hányinger.

Fahéj

A fahéjat már Salamon király idejében is használták, az ókori görögök és rómaiak is ezzel csillapították a gyomorrontást, valamint növelték az étvágyat. Néhány tanulmány szerint az ételekhez adott fahéj – legalább egy teáskanálnyi naponta – segíthet a kettes típusú diabéteszes betegeknek a vércukorszintjük stabilizálásában, mivel csökkenti az étkezés utáni vércukorszintet.

Sáfrány

Már a perzsák is tradicionális orvosságként kezelték, hangulatjavítóként tekintettek rá. Általában gyógyteaként fogyasztották, vagy ezzel készítették elő a rizst a főzéshez. Enyhíti a premenstruációs tünetek erősségét, és a depressziót is. Egy tanulmány szerint a sáfránykapszulát kapott nők 75 százaléka számolt be arról, hogy a tüneteik – mint például a hangulatingadozás – erőssége legalább a felére csökkent.

Forrás: eatingwell.com, MNO - Fotók: pixabay.com

A sünök az éjszaka törpe urai

 A süni nemcsak kedves, csendes és ártalmatlan állat, de rettentő hasznos is, mert megeszi a növényeinket dézsmáló rovarokat. Fontos lakója a kertünknek

Itt élnek közöttünk... míg mi reggeltől estig  ügyes-bajos dolgainkat intézzük, ők a búvóhelyükön szunyókálnak. A sötétség beálltával szuszogva-csoszogva indulnak útjukra.
 Dús aljnövényzetű, ritkás erdőkben fordulnak elő, de mindenekelőtt cserjésekben, települések környékén élnek, sőt, még belvárosi parkokban is.

  A sün számára az év egy aktív időszakra és a téli álom idejére tagolódik, amelyet avarból készült alomban tölt el. Tavasszal bújik elő, amikor a külső hőmérséklet már elég magas. Hazánkban a keleti sün gyakori. Magyarországon általánosan elterjedt faj. Legkorábbi leletei 150 ezer évesek, a kárpát-medencei faunában jelenléte 9 ezer éve folyamatos. A sünféléket - különösen a keleti sünt és az európai sünt - leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel a régies sündisznó elnevezés, egyéb népies nevei a sül, a tüskésdisznó és a sünkutya.


A vadászaton levő sün tüskéi, illetve nyugalmi állapotban, valamint nappali alvásnál elernyedve a testen fekszenek. Amint a sündisznó fenyegetve érzi magát, több ezer kicsiny izmot feszít meg, melyek minden tüskét körülvesznek, és így emeli meg tüskeruháját. Az összehúzott bőrizomzat váltja ki ezt a reakciót.
A homloktüskéket húzza be elsőként, mint egy sisakrostélyt a szemek felett. Veszélynél, illetve érintésre pillanatok alatt össze tudnak gömbölyödni, és meg teljesen meg tudják védeni a testet. Az összegömbölyödés kevesebb, mint egy másodperc alatt megy végbe. A lábakat behúzzák a testbe és egy gyűrűizom segítségével a sün összekuporodik egy tüskelabdába!
Az összegömbölyödött sün valamennyi álló tüskéje rövid és rézsútos. Amíg a sündisznóállás a veszélytől való védelemként, míg téli álom alatt, az állat így válik – majdnem – megtámadhatatlan erőddé. Ebben az állapotban tud a sündisznó a téli álom alatt több órán át, sőt heteken keresztül mozdulatlan maradni.

A sün nemcsak a mesék klasszikus figurája, de különböző naphagyományok  alakja is.
A sün Magyarországon 1901 óta védett állat.

Indiánok üzenete

Az indiánok felfogása szerint annak az embernek, aki elveszíti a kapcsolatát a természettel, megkeseredik a szíve. Ha jobban odafigyelnénk a természet jelzéseire, törvényeire, akkor tudnánk, hogyan lehet összhangban élni egymással, más közösségekkel, a természettel. A mai emberek többsége örök versenynek tekinti az életet, ahol mindig le kell győzni valakit vagy valamit. Vágtatunk egy cél felé, pedig nincs cél, csak út van. Ezt az utat pedig közösen kell járni, egymást és környezetünket segítve. Erről szól ez a 10 perces, elgondolkodtató rövidfilm.

Mindennapi egészségünk - a paradicsom

A paradicsom  talán a legkedveltebb zöldség. Hívták aranyalmának, szerelem almának.

A burgonyafélék családjába tartozó zöldség őshazája Peru, ahol ma is gyomnövényként él. Mexikóban kezdték el termeszteni, s innen terjedt el. Európába Amerika felfedezése után került. Sokféle változata ismert: alakja, színe határozza meg jellemző tulajdonságait: a sárgától a sötét bordóig, a hosszúkástól a kerekig, a picike koktélparadicsomtól a 10 cm-eres átmérőjű steakparadicsomig nagyon változatos a kínálat.

A paradicsom legfőbb értéke magas likopintartalma - semmilyen más zöldség vagy gyümölcs nem tartalmazza akkora mennyiségben az antioxidáns hatású vegyületet.

A karotinoidok közé tartozó likopin adja a paradicsom, a görögdinnye és a piros grépfrút élénk színét. Mivel a molekula nem tartalmaz oxigént, kémiai szempontból igen stabil vegyületet - nem bomlik el főzés hatására.

A paradicsom egészségvédő hatásai:

• alacsony energiatartalma miatt (73 kJ/17 kcal – 100 grammonként), a fogyókúrás étrend szerves részét képezheti, számtalan étel alapja lehet
•  a cukorbetegségben szenvedők is bátran fogyaszthatják alacsony szénhidrát-tartalma miatt
• magas likopin karotinoid, polifenol, flavonoid ill. C-vitamin tartalmának köszönhetően véd a szabadgyökök károsító hatásától – elősegítve ezzel a daganatos megbetegedések megelőzését
• erősíti az immunrendszert
• mérsékli a gyulladásos folyamatokat
• fiatalítja a bőrt
• jó hatással van az egész szervezetre, többek között a májra, a mellékvese működésére, és csökkenti a prosztatarák kifejlődését
• káliumtartalmának köszönhetően a paradicsomlé tisztítja a vért, míg a többi benne előforduló ásványi anyag a vérben lévő mérgeket képes eltávolítani
• gyógyítja az ízületi gyulladást, a reumát, a köszvényt, a gyulladásos betegségeket (vese, húgyhólyag),
• magas víztartalma akadályozza a vér besűrűsödését
• a paradicsom külsőleg is hat. Ha nehezen gyógyuló sebre paradicsom-pakolást teszünk, megtisztítja a sebet és környékét, fertőtlenítve azt, elősegíti a minél gyorsabb gyógyulást
• érfalvédő hatással bír. 15 napon keresztüli rendszeres paradicsom, vagy paradicsomtermék (ketchup, szósz, sűrített paradicsom, paradicsomlé, stb.) jelentősen növeli a vérzsírok oxidációval szembeni védelmét
•  a paradicsom az eddigi vizsgálatok szerint védelmet nyújt a szívbetegségek, elsősorban a szívinfarktus ellen: hatóanyagai képesek gátolni a vérrögképződést,
• serkenti az emésztést, oxálsav tartalma miatt azonban a különböző kő-betegségekben (epe, vesekő) szenvedőknek óvatosan kell fogyasztaniuk.

  A nyersen fogyasztott paradicsomból viszonylag kevés likopin hasznosul a szervezetben, ezért érdemes olykor hőkezelt paradicsomot is fogyasztani,  ilyen formában két és félszer annyi szívódik fel.
Egy felnőtt ember napi átlagos likopinigénye 3 milligramm. Egy közepes paradicsom súlya nagyjából 100 gramm. Ekkora mennyiség pedig körülbelül tartalmazza is a szükséges likopinadagot. Vagyis már napi egy paradicsommal is tettél az egészségedért.

Szép tájakon - Galambóc vára

Az Al-Duna szerbiai szakaszának legjelentősebb várroma található Golubac (Galambóc) kisváros mellett. 

Galambóc előtt a Duna szinte tengerként szélesedik ki, több mint 5 km a távolság a két part között, míg a vár után már egyre keskenyebb. A Kazán-szorosoknál a folyam már 170-180 m szélességűre szűkül össze.

A vár helyén már a római korban is állt egy erősség, amit Columbaria-nak neveztek. Galambóc várát a szerbek építették, de hadjárata során Károly Róbert 1334-ben meghódította. A törökök először 1391-ben foglalták el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A várat 1427-ben szerződéssel Zsigmond király szerezte meg, de annak szerb kapitánya 12 000 aranyért átadta a töröknek. 1428-ban Zsigmond vette ostrom alá, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege is ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint a törökök kézére került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta, de a XVIII. század elején újra a törököké lett, és maradt is egészen az önálló Szerb királyság megteremtéséig.

A festői szépségű vár szabálytalan alaprajzú, a Duna fölé magasodó kősziklán épült.

Vers vasárnapra

Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom,
alszik a pókháló közelében a légy a falon;
csönd van a házban, az éber egér se kapargál,
alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály,
kasban a méh, rózsában a rózsabogár,
alszik a pergő búzaszemekben a nyár,
alszik a holdban a láng, hideg érem az égen;
fölkel az ősz és lopni lopakszik az éjben.
 
/Radnóti M./

Szeptember napjai

A régi rómaiak hetedik hónapja a latin septem (hét) szóból származik, és csak később, a naptárreform után lett a kilencedik hónap. Az ókori hagyomány szerint a hónapot Pomona római istennő, a gyümölcsök és gyümölcsöskertek patrónusa uralja.

 Az északi félteke népei számára szeptember elsősorban a betakarítás, a szüret ideje, illetve az ősz és a lombhullás kezdete, így nem véletlen, hogy a hónap különféle nevei – a holland őszhónap (Herstmaand), a szász árpa- (Gerst-monath), vagy szürethónap (Haerfest-monath), a francia republikánus naptárban található gyümölcshónap (Fructidor) – is ezt tükrözik. Persze számos egyéb elnevezés is létezett, a baszkok például páfrány- vagy kukoricacső-hónapnak, a dánok – valószínűleg a jó fogás miatt – halhónapnak, az oroszok borús, piszkos hónapnak, a szlovákok pedig a bögöly, vagy az üzekedő kecskék hónapjának hívták ezt az időszakot.Eleink az őszelő szeptembert, Szent Mihály havának nevezték. Faluhelyen ezen a napon kezdték a kukoricát törni, aminek neve tengerihántás vagy máléfejtés volt. A fiatalok miközben törték a kukoricát, énekeltek, mókáztak, bolondoztak, ittak, udvaroltak, és ha üszkös kukoricacsőre leltek, a lányok arcát befeketítették vele.A néphit úgy tartja, aki szeptember 1-jén, Egyed névnapján veti el búzáját, bő termésre számíthat. Az időjárás-jóslások szerint, ha Egyed napján esik az eső, esős ősz lesz. Egy brit regula viszont az elsejei szép időből az egész hónapra jó időt prognosztizál. Hasonlóan vélekednek Vermont lakói is, de náluk a jó idő egy kicsit tovább, 40 napig tart. Ausztráliában hagyományosan a tavaszt köszöntik ezen a napon, ám egy 1984-ben hozott határozat nyomán a „Golden Wattle” (Acacia pychantha) néven ismert kedvelt címervirágukat, a nemzet virágszimbólumát is ekkor ünneplik. Innen ered a nap „Wattle Day” elnevezése. A virág szeretete abból fakad, hogy az országban igen sok fajta akácia él, és az év minden napján legalább egy virágzik közülük

.Szeptember 4-én, Palermo védőszentjére, Szent Rozáliára emlékezik a katolikus egyház. A 12. században élt szűzről – akinek az apja nagy Károly császár leszármazottja volt – mindössze annyit tudunk, hogy fiatal korában a város környéki hegyekbe vonult vissza, ahol imádság, böjtölés és elmélkedés között fejezte be életét 1163 körül

.A következő nap, 5-e Szent Lőrinc (Santo Lorenzo Giustiniani), Velence első pátriárkájának ünnepe. Lőrinc arról volt ismert, hogy ritkán és csak kis összegű pénzbeli segélyt adott a rászorulóknak, attól félvén, ha sokat ad, rosszul költik azt el. Állítólag, amikor az egyik rokona hozományért fordult hozzá, a kérést a következő szavakkal utasította el: „A kevés nem elég neked, ha viszont sokat adok, a szegényektől veszem el a pénzt.” Nálunk úgy tartják, hogy Lőrinc napon fordul az időjárás, s ezután már a körte és a dinnye rossz ízű.

Az őszkezdő, 8-án van Kisasszony napja, amikor Szűz Mária születésére emlékeznek, ez nevezetes búcsújáró nap. A rituálék eredete a legenda szerint 695-re nyúlik vissza, miután egy vallásos elmélkedő már évek óta mennyei zenét hallott ezen a napon, megkérdezte az éneklő angyalokat, hogy miért örvendeznek, mire ok azt válaszolták, hogy Mária születésnapját ünneplik. Egyes helyeken ezen a napon verik le a diót, és kezdik el vetni a búzát. Elterjedt szokásként éjszakára a vetőmagot kitették a szabadba, hogy az Úristen megszentelje. Úgy tartották, hogy aki Kisasszony napjának hajnalán megnézi a napfelkeltét, meglátja benne Szűz Máriát és a nap körüli rózsákat. A hiedelem szerint e napon, bármilyen szép is az idő, a fecskék nem indultak útnak. Fűzfát, szénát, kukoricaszárat, három almát és három nádszálat szenteltettek e napon, s ha az állat megbetegedett, adtak neki belőle, majd bezárták az ajtót, s kívülről keresztet rajzoltak rá.

Szeptember 12-e Szűz Mária neve napja, szeptember 15-e pedig a Hétfájdalmú Szűzanya (Mater dolorosa) emlékezete. Mária szenvedéseit a festményeken a szívébe szúrt hét tőrrel és fájdalmában összekulcsolt kezekkel jelzik. Az első mater dolorosa oltárt Schönau kolostorában állították, 1221-ben.

Szeptember 13. – szerencsétlen nap

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt („septem” = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. E hónap (a hetedik hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk, Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között: ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

Emlékezzünk meg ezzel kapcsolatban magának a „septem” szónak az eredetéről. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a „hepo” igéből eredt, amelynek jelentése: „követni”, „ujjal rámutatva követni, üldözni valakit”. Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire „rámutatunk”, amit az' ujjunkkal „követünk”, „üldözünk”.

Szeptember 24-e a velencei származású Szent Gellért püspök halálának az évfordulója. A szent életű bencés szerzetes 1046. szeptember 24-én szenvedett kínhalált, amikor a Vata-féle pogánylázadás idején, a pesti révnél a minden idegenben ellenséget látó felkelők elfogták, és kíséretével együtt megölték. Testét kétkerekű taligán a Kelen-hegyre vonták, onnan letaszították a mélybe, majd lándzsával átdöfték, s fejét szétverték a köveken. Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért-hegynek nevezték el. Előbb Pesten, majd 1053-ban Csanádon temették el. 1083-ban az egyház szentté avatta. Szent Gellért (Santo Gerardo) megmaradt ereklyéit és földi maradványait most Velencében őrzik.

Szeptember 26-a az igazságszerető szűz, Antiókhiai Szent Jusztina ünnepe. A legenda szerint a keresztényüldöző Diocletianus idejében, az általa kereszténységre térített Cyprianussal együtt halt vértanúhalált Nikomédiában. Szurokkal, viasszal, zsírral teli katlanban főzték őket, de miután az nem ártott nekik, a fejüket vették, a testüket pedig kutyáknak vetették eledelül.A szeptemberi jeles napok sorát 29-én Mihály zárja. E szent keresztény vezette Isten hadseregét, diadalra a lázadó Lucifer ellen. Mihály egyike a Bibliában megnevezett két angyalnak (a másik Gábriel), akik megosztoznak ezen az ünnepnapon. A muzulmánok, keresztények és zsidók egyaránt nagy tisztelettel viseltetnek iránta. Izrael őrangyalának tartják. Mihály neve volt a jó angyalok csatakiáltása, amikor harcba indultak az ellenségeik ellen. Állítólag Jeruzsálem templomának kirablásakor Mihály - „Hadd távozzunk innen!” - szavai hallatszottak belülről, mielőtt a láthatatlan sereg elhagyta a templomot. A keresztény hagyomány szerint Szent Mihály arkangyal bírálja el az elhunytak jó és rossz cselekedeteit, ő a holt lelkek őrzője és kísérője. Ezzel összefüggésben nevezik a ravatalt Szent Mihály lovának. Ő a harcosok és a rendőrök legfőbb patrónusa, a fűszeresek, ejtőernyősök és radiológusok védőszentje

. A néphit szerint szeptember 29-én, Mihály napján, a halak a víz fenekére húzódnak, és ha még itt vannak a fecskék, nem lesz hideg a tél, viszont az égdörgés, szép oszt, de kemény telet jelez.Szeptemberben van az őszi napéjegyenlőség. A régi korok embereinek a nappalok rövidülése, a fény, vagy a világosság fogyása a halált jelezte. A walesi mitológiában az évnek ezen a napján győzedelmeskedik Goronwy, a sötétség istene Llew a fény ura felett, s foglalja el helyét a világ trónján. Japánban az őszi napforduló idején hagyomány a családtagok sírjainak felkeresése, az emberek virágot visznek, ételt készítenek halottaiknak, és füstölőket égetnek.A néphagyomány szerint vetéskor a földekre menő mezőgazdasági gépeket vízzel locsolják le, a bő termés érdekében. Boros Szent Mihály havában kezdik a szüretelést, koszorút készítenek, szüreti bálokat rendeznek.

A Csízió szerint jót tesz éhgyomorra juh- vagy kecsketejet inni, az ételre vonatkozóan szeptemberben nincsenek korlátozások, ám nem árt a borsos tyúkhús fogyasztása. Ajánlott még a boros, szegfüves bor, gyógyitalként a zsályából, a sarlófűből vagy bojtorjánból készült tea, a hagyományos gyógymódok közül pedig az érvágás és a purgálás.

Az egyik őszi népszokás, a piros alma ünnepe, amikor a mosdóvízbe piros almát tesznek, mert aki ebben mosdik meg, az egész évben egészséges marad, és piros pozsgás arcú lesz, mint az alma. A következő esztendő időjárásának és terméshozamának megjövendöléséhez egy cserfagubát vágnak félbe. Ha a gubában pók leledzik, gyenge termés és rossz idő lesz; ha légy van benne, közepes év jön; ha féreg, bő esztendő lesz, ha viszont semmi sincs benne, annak nagyon rossz idő a jelentése. Ha sok guba termett, télen rengeteg hó és erős hideg várható. Ha a guba szép tiszta, ragyogó nyár következik, a búzából bő termés várható. Ha nedves belül a guba, csapadékos nyár jön, ha száraz, aszály várható.Szeptemberben a Nap a Mérleg jegyében jár, e hónap szülötteinek az olivin és a zafír viselése ajánlott, ezek a drágakövek ugyanis erősítik az agyat, megőrzik a gondolatok tisztaságát, ezáltal ellenszerei az elme megbetegedéseinek és a feltámadó haragnak.