Egészségünkért - a cékla

A céklát ősidők óta ismeri és használja az emberiség. A növény legrégebbi archeológiai lelete egy újkőkorszaki (i.e. 4000) településről származik. Az i.e. második évezredben már a babilóniaiak és a főniciaiak nagy mennyiségben termesztették. Európa északi területeire a rómaiak juttatták el.
A monda szerint Nagy Károly annyira bízott a cékla gyógyító erejében, hogy rendeletben tette közzé kötelező termesztését. Nem véletlenül!

A cékla mint gyógynövény

• A cékla nagy mennyiségben tartalmaz jó vízkötő képességű pektint. 

• Kiváló vérképző, és jól szabályozza a máj anyagcsere-folyamatait.
• Számos vizsgálat bebizonyította, hogy a céklalé segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért bizonyos helyeken kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén.
• A-, B1-, B2- és C-vitamint tartalmaz, ásványi anyagok közül pedig folsavat, foszfort, ként, nátriumot, káliumot, valamint magnéziumot.
• Jelentős szerepe van a méregtelenítésben, rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulhat. 
• . A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Nincsen olyan ember, akinek ne lenne kedves fája.

A természet egyik csodája, a növények királya a fa.

A fa összekötő kapocs föld és ég között. Szeretjük, tiszteljük, hisz a vele való kapcsolat átszövi életünk mindennapjait.


 
Anyanyelvünkben is gyökeret vert a fa. Az az ember, aki csak jön-megy a nagyvilágban, gyökértelen. Aki keresi a kapcsolatot az ősökkel, a múlttal, az visszamegy a gyökerekhez. Az öreg fát nehéz átültetni, mondja az idős ember, ha otthonából ki akarják mozdítani.

A hagyományok is sok fával kapcsolatos szokást örökítettek át nemzedékről nemzedékre.
Évezredek tapasztalata, hogy az egyik fa árt, a másik használ. A fában áramló folyadék a fa vérkeringése, de energiája, sugárzása is hatással van a vele közeli kontaktusba kerülő emberrel. Az ókori bölcsesség ezt sugallja: ,,A jó fához simulj, a rossztól menekülj!” Tény, hogy át tudjuk venni a fák energiáját, ha hozzájuk simulunk, vagy közelükben tartózkodunk.

Nézzünk meg néhány ismert fafajtát, hogyan hatnak egészségünkre:
Tölgyfa: A magyar ember által különösen szeretett, tisztelt fa. Őshonos hazánkban. A koronázások, ítéletek, tanácskozások, áldozathozatalok, a történelem során gyakran tölgyfák árnyékában zajlottak le. Képes új életerőt adni. Erősíti a lelket, a nyirokrendszert, aktivizálja a vérkeringést, ha törzséhez simulunk.

Gesztenyefa: Békét, harmóniát nyer az alatta ülő. A sérült lélek orvossága.

Kőrisfa: A hallójáratok megbetegedései gyógyíthatók a néphit szerint a kőrisvirág főzetének csepegtetésével. Nyugtat, jó hatással van az izmokra és az ízületekre, ha átöleljük, nekitámaszkodunk.

Hársfa: Erősíti pozitív érzelmeinket, légúti problémák esetén segít.
Bükkfa: Vérkeringést javító, stresszt elmulasztó hatása van. Hatalmas erejű fa, 10-15 méterről is képesek vagyunk megérezni hatását. Segíti a fantáziát, a gondolkodást, az összpontosítást.

Jegenyefenyő: Gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, de segít reumatikus bajoknál is. Optimizmust, magabiztosságot kap, aki gyakran kerül vele kontaktusba.
Égerfa: Nincs túl jó híre. A mézgás változatát tanácsos azoknak elkerülni, akiknek gyenge az idegrendszerük.

Fűzfa: Megítélése a történelmi idők során más és más. A zsidó nép az öröm jelképének tartotta, tisztelte újjászületési képességét. A görögök szerint a szomorúság, a gyász fája. A keresztény gondolatvilágban a kitartás és a feltámadás jelképe.

A fák szeretete, tisztelete pozitív érzelmeket vált ki belőlünk, ily módon is erősítve testünket, lelkünket. Mindent meg kell tennünk azért, hogy mindig velünk, s köztünk éljenek.
forrás: zöldujság

A fák   csodás energiákat közvetítenek fáradt testünknek. A nyugati civilizált ember számára furcsa módszernek tűnhet a faterápia lelki békénk megőrzésére, a rossz hangulat elűzésére. Pedig ezt a technikát már az ősi kelta, ógörög és római emberek is alkalmazták. Később a módszer eljutott Németországba is, ahol évtizedek óta kutatja Manfred Himmel szakember. Rájött, hogy a fák varázslatos, gyógyító energiával rendelkeznek, ráadásul a jótékony hatású földsugárzást is felerősítik. Azokon a területeken, ahol a Föld különleges energiákat közvetít, a fák gyógyító hatása többszörösen kisugárzik. Hazánk ráadásul különösen alkalmas hely a faterápia alkalmazására, hiszen a Föld szívcsakrája a Pilisben található. Szakemberek szerint az, aki odalátogat, különleges harmóniát érzékel, miközben gyorsan feltöltődik energiával. Nem kell azonban elutaznunk az éltető fák energiáinak átvételéhez: egyszerűen keressük meg az otthonunkhoz legközelebb eső parkot, és már kezdhetjük is testünk energetizálását!


Így meditáljunk a fával
1. Válasszunk magunknak egy fát. Lehetőleg idős – és persze egészséges lombkoronájú, törzsű – fát keressünk.
2. Próbáljunk meg úgy elhelyezkedni, hogy testünk minél nagyobb felülete érintkezzen a fa törzsével, vagyis a homlokot, a mellkast, a hasat és a térdet is próbáljuk „odatapasztani” a fához. Ne legyünk görcsösek, álljunk lazán.
3. Bal kezünket a korona, jobb kezünket a gyökerek irányába fordítsuk, és érintsük a kart is a fa törzséhez.
4. Lélegezzünk nyugodtan, ritmusosan, egyenletesen. Csukjuk be a szemünket, és érezzük, amint a fa energiája átáramlik testünkbe.
5. 10-15 perc elteltével háttal is érintkezhetünk a fával, tehát a gerincet is nekitámaszthatjuk.
6. Hetente érdemes legalább kétszer-háromszor megismételni a fákkal történő meditációt.

Miért fontos a reggeli?

A reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is. Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás  közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van.

 

Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, éppúgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

 

Miért kell reggelizni?

A reggeli célja azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist, hogy energiával lássa el szervezetünket. "Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban.

 

 

 

/Forrás: HáziPatika/

Mindennapi egészségünk - gyógynövények

Zsálya

Segíthet megőrizni a memória frissességét, és csillapítja a torokgyulladás kínzó tüneteit is. A gyógynövényszakértők gyomorproblémákra is javasolják teaként fogyasztva, egy tanulmány pedig azt is megállapította, hogy a zsályának fájdalomcsillapító hatása is van, ha közvetlenül a torokba juttatjuk. Mivel a memóriát is serkenti, korai stádiumban lévő Alzheimer-betegeknél is alkalmazzák.

Rozmaring

Az ókori Görögországban néhányan rozmaringkoszorút viseltek, hogy az segítse őket a tanulásban. Egy nemrégiben publikált tanulmány bizonyította is ennek valóságalapját, az emberek ugyanis jobban teljesítettek a memória- és éberségteszteken, mikor a szobában rozmaringolajat párologtattak a vizsgálat közben. Gyakran használják húsok pácolásához is, de az ízén kívül ennek praktikus okai is vannak, a rozmaring ugyanis antibakteriális hatású, ezért megakadályozza a hús gyors megromlását.

Kurkuma

Indiában a kurkumából készült szószt sebek kezelésére alkalmazzák azért, hogy gyorsítsa a gyógyulást. A növényből készült tea enyhíti a megfázás tüneteit és a légzési problémákat. Erős antioxidáns és gyulladásgátló hatásokkal rendelkezik. Fájdalomcsillapítóként is szokták alkalmazni különböző sérüléseknél, de fogászati kezelések alatt is használják. A szívbetegségre, cukorbetegségre és Alzheimer-kórra gyakorolt pozitív hatásait még vizsgálják.

Petrezselyem

A Missouri Egyetem kutatói megállapították, hogy ez a növény gátolja a mellráksejtek növekedését – számolt be Holly Pevzner az EatingWell magazinban. A tanulmányban azoknak az állatoknak, amelyeknek apigenin nevű vegyületet adagoltak – a petrezselyem és a zeller egyik alkotóeleme –, növekedett az ellenállásuk a fejlődő rákos daganatokkal szemben. A szakértők azt javasolják, hogy mindennap szórjunk egy csipet frissen vágott petrezselymet az ételünkbe.

Fokhagyma

Az ókorban és a középkorban is használták gyógyászati célokra. Kiváló aromája és íze mellett gyulladáscsökkentő hatással bír, jó immunerősítő. Bizonyítottan alkalmazható érrendszeri panaszokra, megakadályozza az érelmeszesedést. Vérnyomáscsökkentő növény, amely segíti az emésztést is. Magas az A-, B-, C-, E-vitamin-tartalma is, leginkább nyersen érdemes fogyasztani. Vigyázzunk, intenzív aromája a bőrön is érezhető!

Csilipaprika

Bár a csili elfogyasztása növeli a hőérzetet, és egészen szélsőségesen erős is lehet, ironikus, hogy hatása épp ellentétes, segít aktiválni a szervezet hűtési mechanizmusait. A kutatások kimutatták, hogy a csiliben található kapszaicin vegyület fokozza a szervezet anyagcseréjét, és elősegíti a zsírégetést. A legújabb tanulmányok azt is bizonyították, hogy ez a vegyület az enyhébb ízű, hibrid csilipaprikában is megtalálható, vagyis nemcsak a legcsípősebb fűszernek lehetnek jótékony hatásai. A kapszaicin csökkenti a gyomorfekély kialakulásának kockázatát, és segíti a szív egészséges működését is.

Paprika

Nemcsak a csilipaprika tesz jót a szervezetnek, az édes paprika is segíti az emésztést, és kiváló antioxidáns. A fűszerpaprika már a 17. században is jelen volt a magyar gasztronómiában, szinte nincs is olyan magyar étel, amelyben ne lenne egy csipet fűszerpaprika és legalább egy kis fej hagyma. Kiváló ízesítő, és jó hatással van az anyagcserére is.

Gyömbér

A tradicionális gyógyászatban megfázásra és gyomorpanaszok enyhítésére használják a gyömbért, mivel sok benne a gyulladáscsökkentő hatóanyag. Néhány kutató úgy véli, hogy ízületi gyulladásra és egyes rákos megbetegedésekre is hatásos lehet, de ez a teória még nem bizonyított. Amire viszont biztosan alkalmazható, az a várandós nőknél a reggeli rosszullét, illetve a kemoterápia okozta hányinger.

Fahéj

A fahéjat már Salamon király idejében is használták, az ókori görögök és rómaiak is ezzel csillapították a gyomorrontást, valamint növelték az étvágyat. Néhány tanulmány szerint az ételekhez adott fahéj – legalább egy teáskanálnyi naponta – segíthet a kettes típusú diabéteszes betegeknek a vércukorszintjük stabilizálásában, mivel csökkenti az étkezés utáni vércukorszintet.

Sáfrány

Már a perzsák is tradicionális orvosságként kezelték, hangulatjavítóként tekintettek rá. Általában gyógyteaként fogyasztották, vagy ezzel készítették elő a rizst a főzéshez. Enyhíti a premenstruációs tünetek erősségét, és a depressziót is. Egy tanulmány szerint a sáfránykapszulát kapott nők 75 százaléka számolt be arról, hogy a tüneteik – mint például a hangulatingadozás – erőssége legalább a felére csökkent.

Forrás: eatingwell.com, MNO - Fotók: pixabay.com

Mindennapi egészségünk - a paradicsom

A paradicsom  talán a legkedveltebb zöldség. Hívták aranyalmának, szerelem almának.

A burgonyafélék családjába tartozó zöldség őshazája Peru, ahol ma is gyomnövényként él. Mexikóban kezdték el termeszteni, s innen terjedt el. Európába Amerika felfedezése után került. Sokféle változata ismert: alakja, színe határozza meg jellemző tulajdonságait: a sárgától a sötét bordóig, a hosszúkástól a kerekig, a picike koktélparadicsomtól a 10 cm-eres átmérőjű steakparadicsomig nagyon változatos a kínálat.

A paradicsom legfőbb értéke magas likopintartalma - semmilyen más zöldség vagy gyümölcs nem tartalmazza akkora mennyiségben az antioxidáns hatású vegyületet.

A karotinoidok közé tartozó likopin adja a paradicsom, a görögdinnye és a piros grépfrút élénk színét. Mivel a molekula nem tartalmaz oxigént, kémiai szempontból igen stabil vegyületet - nem bomlik el főzés hatására.

A paradicsom egészségvédő hatásai:

• alacsony energiatartalma miatt (73 kJ/17 kcal – 100 grammonként), a fogyókúrás étrend szerves részét képezheti, számtalan étel alapja lehet
•  a cukorbetegségben szenvedők is bátran fogyaszthatják alacsony szénhidrát-tartalma miatt
• magas likopin karotinoid, polifenol, flavonoid ill. C-vitamin tartalmának köszönhetően véd a szabadgyökök károsító hatásától – elősegítve ezzel a daganatos megbetegedések megelőzését
• erősíti az immunrendszert
• mérsékli a gyulladásos folyamatokat
• fiatalítja a bőrt
• jó hatással van az egész szervezetre, többek között a májra, a mellékvese működésére, és csökkenti a prosztatarák kifejlődését
• káliumtartalmának köszönhetően a paradicsomlé tisztítja a vért, míg a többi benne előforduló ásványi anyag a vérben lévő mérgeket képes eltávolítani
• gyógyítja az ízületi gyulladást, a reumát, a köszvényt, a gyulladásos betegségeket (vese, húgyhólyag),
• magas víztartalma akadályozza a vér besűrűsödését
• a paradicsom külsőleg is hat. Ha nehezen gyógyuló sebre paradicsom-pakolást teszünk, megtisztítja a sebet és környékét, fertőtlenítve azt, elősegíti a minél gyorsabb gyógyulást
• érfalvédő hatással bír. 15 napon keresztüli rendszeres paradicsom, vagy paradicsomtermék (ketchup, szósz, sűrített paradicsom, paradicsomlé, stb.) jelentősen növeli a vérzsírok oxidációval szembeni védelmét
•  a paradicsom az eddigi vizsgálatok szerint védelmet nyújt a szívbetegségek, elsősorban a szívinfarktus ellen: hatóanyagai képesek gátolni a vérrögképződést,
• serkenti az emésztést, oxálsav tartalma miatt azonban a különböző kő-betegségekben (epe, vesekő) szenvedőknek óvatosan kell fogyasztaniuk.

  A nyersen fogyasztott paradicsomból viszonylag kevés likopin hasznosul a szervezetben, ezért érdemes olykor hőkezelt paradicsomot is fogyasztani,  ilyen formában két és félszer annyi szívódik fel.
Egy felnőtt ember napi átlagos likopinigénye 3 milligramm. Egy közepes paradicsom súlya nagyjából 100 gramm. Ekkora mennyiség pedig körülbelül tartalmazza is a szükséges likopinadagot. Vagyis már napi egy paradicsommal is tettél az egészségedért.

A C-vitamin

A C-vitamin talán az egyik legjobban elfogadott vitamin, amit senkinek sem kell nagyon magyarázni, hogy miért is kell. 

Az ember azon kevés emlős közé tartozik, akik már "elfelejtették", hogy hogyan is kell a saját C-vitamin szükségletünket előállítani. Éppen ezért kell a mindennapi táplálékunkkal bevinni ezt a vitamint. Ha ez még nem lenne elég, a szervezetünk még tárolni sem tudja, ezért annyira fontos, hogy minden nap fogyasszunk C.vitaminban gazdag ételeket.

Mivel a C-vitamin vízben oldódó vitamin, ezért a szervezetünk a fel nem használt mennyiségtől 24 órán belül megszabadul. Ezért fölösleges a heti mennyiséget egy nap alatt bevinni, hogy letudjuk a vitamin pótlást.

Mint ahogy a legtöbb vitaminra és ásványi anyagra is igaz, hogy együtt hatékonyabbak, mert segítik a felszívódást, vagy éppen növelik a hatékonyságot. Így például a C-vitamin javítja a vas felszívódását, ezért vas hiány esetében a vashoz mindig érdemes plusz C-vitamint is fogyasztani. Az E-vitaminnal közösen pedig hatékonyabban tudják felvenni a harcot a szabadgyökök ellen. 

A C-vitamin hatására anti.stessz hormonok szabadulank fel a szervezetünkben, és még az ételek energiává való átalakulását is nagy mértékben támogatja, így egyszerre leszünk energikusabbak és nyugodtabbak.

Nagyon sokan azt gondolják, hogy a citrus félék tartalmazzák a legtöbb C-vitamint, pedig ez nem teljesen így van. Igaz, hogy a citromnak, narancsnak, grapefruitnak magas a C-vitamin tartalma, a dobogón mégsem ők állnak.
A dobogó legfelső fokára az acerola került, a második helyezett a csipkebogyó, a harmadik hely pedig a papaya áll.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert  (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.)magyar orvos, biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely létfontosságú az emberi szervezet számára.
 Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki.

Egészségügyi világnap április 7.

 Az ENSZ ezen a napon alapította meg a WHO-t (World Health Organization) az egészségügyi világszervezetet.

A kávé

Annyi mindent elmondtak már a kávéról:

hogy árt, hogy az egekbe emeli a vérnyomást, kilyukasztja a gyomrot. Mások szerint épp ellenkezőleg, nagyon is használ. Tágítja az ereket, javítja a vérkeringést, a szívműködést, megszünteti a migrént, fényesíti az agyat.

Mindig az arany középút!

Ahogy a szélsőséges nézetek általában, a végletek most sem igazak. A koffein számos növényben előforduló alkaloid. Maga a koffein arab eredetű szó, s persze nem véletlenül, hiszen közel-keleti népszerűsége máig sem vetekedhet egyik országéval sem… De hát a világon sok helyütt használják ősidők óta élvezeti szerként a koffeint, illetve az azt tartalmazó növényekből készült italokat. Nem mindenki tudja, hogy a feketekávén kívül a tea és bizonyos üdítőitalok, többek között a kólafélék is tekintélyes mennyiségű koffeint tartalmaznak. A jó minőségű teákban körülbelül kétszer annyi a koffein, mint a pörkölt kávéban, csak a teát – szerencsére – nem fogyasztjuk olyan töményen, mint a presszókávét. A pörkölt és a darált kávébab (nálunk) szokásos tömény, vizes oldata egy csészényi mennyiségben mintegy 0,05–0,15 gramm koffeint tartalmaz.

Tévedés!

A kávé jellegzetes, kellemes aromája nincs összefüggésben koffeintartalmával – az ugyanis a pörkölési folyamat során keletkező aromás anyagok mennyiségétől és összetételétől függ.

Miért jó?

A koffeint és sóit a gyógyászatban is sikerrel alkalmazzák. Agykérget izgató hatása miatt elsősorban általános gyengeség, kimerültség, neuraszténiás panaszok gyógykezelésére használják. A koffein valóban élénkíti a szellemi tevékenységet, az ítéletalkotást, a megfigyelőképességet, a gondolattársítást. Az izomműködést is serkenti, fokozza a mozgékonyságot, miközben jótékonyan csökkenti a fáradtságérzést és az álmosságot (néha túlságosan is, hisz hatására sokszor észre sem veszed, mennyire túlpörögtél, kimerültél). Számos más szervre is jótékonyan hat. Javítja az agy, a szív, a bőr, az izomzat és a vese vérátáramlását, persze csak „terápiás” dózisban. A bőséges étkezést követő álmosságot is azért védi ki, mert az agy több vért kap. Serkenti a szívműködést, a bőrben kellemes melegségérzést okoz, a veseerek tágítása révén pedig enyhe vizelethajtó hatású.

Miért nem jó?

Ne tagadjuk azonban, hogy valóban tud ártani. Fokozza a gyomor sósavelválasztó működését, izgatja a gyomornyálkahártyát, főleg éhgyomorra. Fekélybetegségben szenvedők ezért lehetőleg kerüljék. Nagyobb adag koffein egyeseknél szívdobogást, szapora pulzust okoz, ezért magas vérnyomás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság esetén szintén tanácsos lemondani a kávé élvezetéről.
Mi következik mindebből? Az, hogy mint minden élvezeti szer fogyasztásakor, itt is mindenkinek célszerű betartani a mértékletesség elvét. Azaz igyál – de ne habzsold a kávét, a teát, a kólát, az egyéb koffeintartalmú italokat, és akkor nem lesz semmi probléma. Mert ne feledd, a kávé fő hatása nem is egészségügyi: azért iszod – mert finom!

/egészség,ötvenentúl/

Ilyen is van:
Kávé horoszkóp

Kos: Kedveli a kalandokat, és állandóan úton van. Emiatt a tripla adag eszpresszót kedveli, hogy legyen energiája.

Bika: Makacsnak születtek, emiatt kiválasztanak egy bizonyos kávéfajtát és jó ideig hűségesek lesznek hozzá. Például egy egyszerű, mégis elegáns Cappucinót.

Ikrek: Mindig a legújabbat választják a piacról (illetve üzletből), nem számit annyira, hogy eszpresszó vagy cappucinó. Valószinű, hogy a legjobban egy dupla Caffe Latte teszi őket boldoggá, félig koffeinmentesen, félig normálisan.

Rák: Koffeinmentes kávét szereti, a koffein idegessé és lobbanékonnyá teszi őket.

Oroszlán: Kávérajongó, és nem kizárt dolog, hogy nincs kávéautomatája. Egy csicsás csészébe töltött eszpresszó jellemezheti, ami segítségével a figyelem központjában maradhat egész nap.

Szűz: Zárkózottsága lévén egy egyszerű kolumbiai kávét kedvelne. Mindenki tudja, hogy ez jó, és biztos benne, hogy függővé teszi. Sosem fogadna el egy rossz kávét.

Mérleg: Még az innivalók között is az egyensúlyra törekszik. Szerinte egy kávé tejjel az ideális. Persze egyenlő részre elosztva.

Skorpió: Elbújik egy nagy bögre kávé mögött... jó sok tejjel. De senkinek sem kell tudnia erről. Mintha titok lenne a Skorpió jellemzője, igy sosem tudhatod, mit iszik.

Nyilas: Ma egy karamelles kávé, holnap egy frappé. Ő sem tudja biztosra. Mindegyiket szereti, ugyanakkor egyiket sem. Minden tipust kipróbál szezontól, hangulattól és ajánlatoktól függően.

Bak: Mindig a leghatásosabb módot keresi, tehát talált egy megoldást kávézás terén is. Egy eszpressó megoldja az energia kérdését, ugyanakkor időtakarékos is. Nem szeretné, ha meg kellene álljon a tennivalóival egy kávé miatt.

Vizöntő: Szeret kisérletezni az ízekkel, és mindemellett új izvilágokat teremt. Nagy valószinűséggel sosem iszik meg két egyforma ízű kávét. Keveri, méricskéli, és addig próbálgatja, amig meg nem találja a számára legfinomabbat.

Halak: Általában kávé helyettesitőket keres. Nem igazán kedveli a kávét, de ha mindenképp meg kell igya, hozzáad egy csepp különlegességet: tejszinhabot, alkoholt vagy akár gyümölcskrémet.

A hal fontos táplálék

Miért jó, ha sok halat fogyasztunk? A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető.

A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhető fel a halban nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős. Mindemellett a halkonzervek - a puha, ehető halcsontoknak köszönhetően - még kalciumban is gazdagok

A hal okosabbá is teszi  az embert, a skóciai Aberdeen egyetemének  tudósai 300 ember intelligenciáját tesztelték, és kiderült, hogy minden olyan résztvevő IQ-ja átlagosan 13 százalékkal magasabb volt a társaiénál, aki hetente kétszer halat evett. A hal létfontosságú fehérjealkotót, úgynevezett triptofánt tartalmaz, amelynek köszönhetően az agyban termelődni kezd a jókedvért felelős szerotonin hormon. Ha szénhidrátban gazdag köretet fogyasztunk hozzá, még könnyebben képes felvenni az agyunk a triptofánt.

Egészségügyi Világnap

Április 7. az Egészségügyi Világnap, mivel 1948-ban ezen a napon az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet a (WHO).

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete. Célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, továbbá a környezet aktív védelme.

Székhelye a svájci Genfben található. „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota” fogalmazta meg a szervezet alapokmánya, amely 1947. április 7-én lépett életbe: ez a nap azóta az egészségügyi világnap, melynek fő célja, hogy felhívja a figyelmet egy-egy világméretű egészségügyi problémára.

Fő funkciói: világszintű iránymutatás az egészségügy területén, együttműködés a kormányokkal a nemzeti egészségügyi programok tervezésében, irányításában és értékelésében, megfelelő egészségügyi technológia, információ és szabványok kifejlesztése és átadása.

A szervezet kiterjedt segélynyújtási, kutató- és irányítási tevékenységet végez az egészségvédelem minden területén, különösen a fertőző betegségek, a járványok, a gyermekbetegségek, a szív- és keringési zavarok, a rák és az AIDS okainak feltárása, a betegségek természete, megelőzése és gyógyításuk terén.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) minden évben választ egy fontos területet az Egészségügyi Világnap témájaként, idén az Élelmiszerbiztonság témakörére került sor.

A nem biztonságos, fertőzést okozó ételek fogyasztása körülbelül 2 millió ember halálát okozza évente, ezen belül sajnos sok gyermekét is.

Ahogyan az élelmiszer ellátásunk egyre globálisabbá válik, úgy egyre több veszéllyel is nézünk szembe, így az egyre hatékonyabb biztonsági rendszerek bevezetésének szükségessége nyilvánvalóvá vált országhatáron belül és országok között is.

A teljes körű élelmiszerbiztonság megvalósítása kizárólag az összes terület együttműködésével érhető el, „szántóföldtől az asztalig”.

„5 kulcs” a biztonságosabb ételekért:

1. Higiéné
2. Kezeljük külön a nyers és elkészült ételeket
3. Alaposan hőkezeljük a nyersanyagokat
4. Tároljuk az ételeket megfelelő hőmérsékleten
5. Használjunk fel biztonságos vizet és alapanyagokat

Budapesti Halfesztivál

Torkos csütörtökön nyitotta  meg kapuit a rendezvény, mely egészen 2015. február 22-éig várja látogatóit. A III. Budapesti Halfesztivál alkalmával bemutatják hazánk folyóiban, a Dunában és a Tiszában, valamint tavainkban, a Balatonban, a Tisza-tóban, a Fertő tóban, és a Velencei-tóban élő halainkat, melyeket jellegzetes ízesítéssel készítenek el a halünnepen résztvevő éttermek.

A városligeti Vajdahunyadvár ad otthont Budapest  legnagyszabásúbb halfesztiváljának, melynek célkitűzése, hogy ösztönözzék a hazai halfogyasztást és erősítsék a halkultúrát a magyar gasztronómiában.








Vitaminok a halban
A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.   A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhető fel a halban nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős.

A mák egy olyan termés, amely talán hébe-hóba kerül az asztalra..

A mák Délkelet-Európában és Ázsia nyugati részén honos, ugyanakkor nálunk is termesztett és kedvelt. A magyar mákos kalács vagy mákos tészta világhirű.

A mák feljegyzett története lényegében az ópium történetével egyezik meg. Kr.e. 4000-ben már a sumérok rajzaikon ábrázolták a növényt, melyek sugallják azt az örömérzetet, amit az ópium nyújtott nekik. Éppen ezért "az öröm virága" névvel is illették. A sumérok hamar tovább adták a mákkal szerzett tapasztalatokat és magát a növényt is az assziroknak, akiktől a babiloniakon keresztül Egyiptomba. Kr.e. 1300 körül az egyiptomiak Théba városában kezdték el termeszteni az általuk "fehér lótusznak"-nak hivott mákot. Az egyiptomi gyógyeljárásokat tartalmazó Ebers-papiruszok számos, máktartalmú szer leirását is őrzik, melyeket elsősorban fájdalomcsillapotásra használták.

Kr.e. 330-ban Nagy Sándor hóditásai során elvitte a mákot Perzsiába és Indiába, ahol szintén hamar rájöttek bóditó hatására. Hamarosan az egész mediterrán vidéken ismert lett, népszerű volt a görögök, rómaiak és az arabok körében is. Krétán az asszonyok termesztették a mákot. Hippokratész, görög gyógyitó pedig arra a következtetésre jutott, hogy az ópium jól használható gyógyszerként. A Kr.u. 1.századtól egyre gyakrabban alkalmazták vérhas járványok és egyéb hasmenések esetén. Az ókorban egyébként a mákot fűszerként is használták, gyakori volt az a szokás, hogy a kenyeret mákkal szórták meg és úgy sütötték ki. Az igy készült étel korábban még az olimpiára készülő versenyzők asztalán is alapfogásnak számitott egyes területeken


A mák igen nagy kincs a magyar- és környékbeli országok étkezési kultúrájában. Viszonylag egyszerű termesztési módja, sokoldalú felhasználhatósága és kedvező tulajdonságai tették közkedveltté.
A mákmagok elsősorban jelentős béltisztító hatásuk miatt foglalhatják el méltó helyüket az egészségmegőrző táplálkozásban. A kis fekete magok szinte emésztetlenül hagyják el az emésztőrendszert, fellazítják a béltartalmat és letisztítják a bélcsatornák falait. A mák jótékony élettani hatása még, hogy lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, megelőzi az embóliát, trombózist. A vér koleszterinszintjét normális szintre állítja. Fokozza a szervezet védekező mechanizmusát, segíti a sebek gyógyulását, növeli a szellemi teljesítőképességet. A csontozat első számú természetes segítője. Megállítja a csontszövetek leépülési folyamatát, majd elkezdi építeni azt.

A mákszemben 40-50% olaj van, amely háromszor annyi E-vitamint tartalmaz, mint az olívaolaj. Továbbá értékes B1-, B6-, B2-, niacin forrás. Az ásványi anyagok közül pedig nagyobb mennyiségben kalciumot, cinket, mangánt, rezet, vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz. Továbbá aminosavakban, zsírsavakban gazdag.

A magyar konyha jellemző ételei közé tartozik a mákos bejgli, mákos csík, mákos guba, ezek többnyire nagyobb ünnepek alkalmával kerülnek az asztalra. A darált mák töltelékként akkor a legjobb ízű és állagú, ha felhasználás előtt összeforraljuk kevés tejjel és mézzel, vagy cukorral (cukorbetegek édesítőporral). Ízesíthető reszelt, kicsavart almával, mazsolával, sárgabarack dzsemmel, reszelt citromhéjjal is. Bár a mák hagyományosan desszertek, péksütemények ízesítője, a bátrabbak hús mellé is használják (őz, csirke). Fogyasztásának talán egyetlen hátránya, hogy senki nem szeret utána mosolyogni.



Babonák, hiedelmek

A mák fogalma az alváshoz és a halálhoz kapcsolódik. A görög mitológiában Hüpnoszt, az alvás és az álom istenségét, aki mindenkit mákkal altat el, arra kérte a cselszövő Héra, hogy altassa el Zeuszt. Hüpnosz eleget tett a kérésnek, és édes nyugalomba ringatta magát Zeuszt is. Ceres, a rómaiak termékenység istennője midőn megszállottan, pihenés nélkül kereste Prosperinát, az istenek úgy rendelkeztek, hogy léptei nyomán fakadjanak mákvirágok, s amikor Ceres összeszedte a virágokat, végre elaludt. A mákot a halál megszemélyesítőjével, Thanatosszal is összefüggésbe hozták. A szépséges mákvirágot Aphrodite istennővel azonosították. Léthét, a feledés megtestesítőjét, néha mákgubókból álló fejdísszel ábrázolták. A mák a földtermékenység istennő, Démétér szent növénye volt, ő ajándékozta meg az embereket a mákkal. Egy másik felfogás szerint a mák Adonisz könnyéből lett, amikor a szerelmét siratta.

A mákgubó számtalan magja miatt a bőséget jelképezi, ugyanakkor a kábítószerként és fogamzásgátlóként a hiábavalóság szimbóluma. Az asszíroknál a mák az "öröm növénye"-ként szerepel. Kínában érzéki kalandok előtt használták. Oroszországban esővarázslásokhoz használták a mákot. Aszály idején megszentelt mákszemeket szórnak szét, és bottal verik vagy kavarják fel a vizet, hogy eleredjen végre az eső.

 A néphitben boszorkányokkal kapcsolatban, mágiában, ráolvasásokban, jóslásokban gyakran szerepelt a mák, mint mágikus növény. Termékenységvarázslás céljából, az ifjú házasokra mák magvait szórták, hogy különleges szaporodási képessége legyen az ifjú párnak. A görögöknél a mákot fertőtlenítő füstölésre, jövendőmondásnál alkalmazták. Isteneknek mutatták be áldozatként, kábítószer gyanánt pedig orgiákon, lakomákon, misztériumok során vették magukhoz.

A népi gyógyászatban a mákfélék családjába tartozó fecskefüvet szembetegségek gyógyítására használják, azzal a hiedelemmel, hogy a fecske összegyűjti a mák nedveit, s ez gyógyítja a vakon született gyermekek látását. A mák nemcsak élelmiszernövény, de kiváló hatású gyógynövény. A középkorban érzéstelenítőként és fájdalomcsillapítóként állt az orvosok rendelkezésére. A mák éretlen gubójának beszárított nedve az ópium. Az ókori görögök az ópiumot a gyógyítás mellett hedonisztikus, élvhajhász célokból is használták. Indiában nemcsak gyógyszerként, hanem méregként és ellenméregként is számon tartják. 

Érdekesség, hogy a magyar nyelv szóképnek "használja" , a rosszcsont gyerekek mákvirágok. a kicsi jelző pedig mákszem elnevezéssel is helyettesíthető.

A csodálatos emberi test

A gerinc egy csontoszlop, amely a csontváz tengelyét alkotja; ez a váz erős, mégis hajlékony támaszt ad a törzsnek, ráadásul védelmet nyújt a benne elhelyezkedő puha gerincvelőnek.A gerinc 33 egymásra halmozódó csigolyából áll. A csigolyák a gerincoszlop hátulján ízülettel kapcsolódnak össze. Ezek az ízületek teszik lehetővé a gerinc csontjainak mozgását. A csigolyákat ínszalagok stabilizálják, és ennél is fontosabb, hogy minden csigolyát porckorong választ el egymástól, ami elnyeli az ütődéseket. A csigolyákat 5 csoportra lehet osztani. Ezek a csoportok: a 7 nyakcsigolya, a 12 hátcsigolya, az 5 ágyékcsigolya, az 5 összeforrott keresztcsonti csigolya és a 4 összeforrott farkcsonti csigolya. A gerincvelő a csigolyák hátsó részén lévő csatornában fut végig, az agytörzsből indul és az ágyéki gerincszakaszig tart. Az idegek a gerincvelőből ágaznak el, mozgási üzeneteket küldenek és irányítják a szervezet további részeit.Egy felnőtt ember gerincének (anatómiai képe) négy alapvető görbületet tartalmaz. A háti és a keresztcsonti szakasz előrefelé konkáv, míg a nyaki és az ágyéki rész hátrafelé konkáv. Ez a sajátos forma teszi lehetővé, hogy a gerincoszlop hordozza az emberi test súlyát.

Mennyi mindent elárul az ember belső lényéről, harmóniájáról vagy éppen zaklatottságáról a testtartása! Ennek érdekes bizonyítéka a magyar nyelvben a tartás szó használata a lelki erő jellemzésére is. "Behúzott nyakkal" menekülünk, "kihúzott nyakkal, felszegett fejjel" küzdünk, szembeszállunk

A csodálatos emberi test egyik legérdekesebb területe a gerinc nyaki szakasza. Ennek a hét csigolyából álló területnek rendkívül fontos feladatai vannak: össze kell kapcsolnia a három dimenzióban mozgó fejet a törzzsel folyton alkalmazkodó, mozgó hídként, és eközben az agyba futó vérkeringés zavartalanságát is biztosítania kell.
A csigolyák egymáshoz ízületekkel kapcsolódnak, közöttük "ütközésgátló" porckorongok vannak. A csigolyák védelmében fut a gerincvelő és lépnek ki a vállra, karra futó idegek is.

  Ennek a rendszernek akár parányi meghibásodása is zavarokat okozhat. Nem véletlen, hogy az 50 év felettiek 70 százaléka élete során valamilyen nyaki fájdalmat átélt. Testünk bármely egyéb ízületéhez hasonlóan a csigolyák közötti apró ízületek is elváltoznak, mészfelrakódások keletkeznek, amelyek következtében a mozgások fájdalmasak, korlátozottak lesznek. A környéki izomzat görcsössé, merevvé válik, amely tovább fokozza a nyak fájdalmasságát, a fejbe, lapocka tájra is kisugárzik. Ha a vérellátás is zavart szenved, akkor a fejfájás mellett kínzó szédülés, fülzúgás, akár látászavar is létrejöhet. Kialakulhat rendellenesség a csigolyákat elhagyó ideggyökök területén is, amelynek következménye a vállban, karban jelentkező fájdalom, zsibbadás, gyengeség. A nyak egyirányú megterhelésével járó foglalkozásoknál, pl. festők, tapétázók, fodrászok, kozmetikusok, írógépen dolgozók, gyakrabban fordulnak elő a felsorolt panaszok.

Miután a tompa fejfájástól kezdve a merev nyakon át a porckorongsérvig terjedhet a skála, érdemes odafigyelnünk és óvnunk ezt a fontos, delikát hidat. A panaszok értékelését és kezelését szakorvosra kell bízni, de a helyes ülés, gerinctartás és tornagyakorlatok elsajátításával részben megelőzhetjük, részben a baj megismétlődését akadályozhatjuk./forrás: revita-nyaki fájdalom/
 

Az alma

A Heszperidák aranyalmájának leszármazottja. A legősibb gyümölcs,. Az Édenkert almája csábította bűnre az első emberpárt, de a Heszperidák aranyalmájaként Zeusz és Héra menyegzőjének mágikus nászajándéka, amelyet Gaia, a nagy Máter nyújt át a beteljesült Unió Misztika jelképeként. Az alma nemcsak a házasság, de a hatalom szimbóluma is.A föld királyai a jogarral a mágus varázspálcáját, az arany országalmával a Föld és a bolygók fölötti uralmat tartják a kezükben.

Egyedül az alma az a fajta gyümölcs, amit más ételekkel is együtt ehetünk, anélkül, hogy erjedés lépne fel. Ezt már az ókorban is tudták róla, ezért nevezték a gyümölcsök királynőjének.

Nagyon könnyen tudjuk tárolni, ha csak kicsit is odafigyelünk rá, akkor eláll addig amíg, a tavaszi friss gyümölcsök megjelennek a piacon, nagyon jól tárolható, szállítható.

Ha hiszed, ha nem, akár kizárólag almán is meg lehetne élni, szinte korlátlan ideig.

Több, mint 1000 fajta alma található a világon. Mindegyikben megtalálható a fehérje, rostanyag, keményítő, sók, almasav, cukor,csersav.
 Magas a foszfor, a vas, és a nátriumtartalma.

Az almát nagyon rövid idő alatt megemészti a gyomrunk, és szinte azonnal energiát nyerhetünk belőle. Magas foszfor tartalmának köszönhetően sokat segíthet főleg azoknak, akik szellemi munkát végeznek, vagy gyenge az idegzetük.

Ha régen nem ettél almát, vagyis talán kicsit elszoktál tőle, vagy nem a legjobban működik a gyomrod, akkor fokozatosan kezd el az almaevést, először csak egy-két falatot egyél belőle, de azt nagyon rágd meg, mindig ügyelj arra, hogy az alma pépként kerüljön a gyomrodba.

Gyümölcsöt csak magában egyél. Ha mást is kívánsz fogyasztani, akkor almát ebéd előtt, vagy vacsora előtt legalább egy órával fogyassz.

A gyümölcsök nagy része gyógyító hatású, megszabadítja szervezetünket az eddig okozott károktól, mérgektől.

Többek között az alma nagyon jó tisztító és gyógyító hatással van az alábbi betegségekre:

Ételmérgezés, bélhurut, vérhas, koli baktérium okozta bélfertőzés, és akár hiszed akár nem még akkor is segíteni tud, ha veseköved van.

Székrekedés nélkül képes gyógyítani a hasmenést, szabályozza a bélműködésedet, tisztítja a húgyutakat, és a tüdőket.

Gyógyítja a reumát, a köszvényt, mivel sói oldják a húgyköveket.

Az alma, mint gyümölcs, savas ugyan, de mégis a szervezetet lúgosítja, hiszen organikus sói semlegesítik a fehérje bomlástermékeiből származó savakat. Kiválóan gyógyítja a hörghurutot, és a felső légúti betegségeket.

Másként hat az édes, és másként a savanyú alma.

Édes almát fogyasszanak mindazok, akik székrekedésben szenvednek, vagy vérszegények, és inkább savanykásabbat mindazok, akik esetleg túltápláltak, vagy reumás fájdalmakkal küzdenek.

Mindkét fajtájú alma hatásos vértisztító, nagyon hasznos mindazoknak akik érelmeszesedésben szenvednek, vagy gyenge a szívműködésük,

Lehetőleg csak egészséges, lédús, és érett almát együnk. Lehetőleg törekedjünk arra, hogy azonos fajtákat fogyasszunk, ugyanis minden almának más más a savassági foka. Ne keverjünk különböző almákat egymással.
 Az almát lehetőleg mindig teljes egészében fogyasszuk el. Ne dobjuk el az alma csutkáját sem, hiszen igen értékes jódot tartalmaz.

Ünnepi népszokások: A hagyományos karácsonyi szokások szerint a családtagok az ünnepi asztalnál annyifelé szeletelték az almát, ahányan voltak, és mindannyian elfogyasztották a nekik szánt szeleteket - ezzel erősítették a családi összetartást és megteremtették az ünnep békéjét. Az alma falatozástól remélték azt is, hogy bármerre járjon a világban a szeretett nő vagy férfi, karácsony kezdetére hazataláljon családjához.

    Az alma, mint múzsa: A múlt nagy költőit és tudósait is különleges viszony fűzte az almához. Schiller íróasztalfiókjában például mindig ott lapult egy alma, a nagy német romantikus költőnek ugyanis ez a gyümölcs volt a múzsája, illata mindig megihlette az írózseni fantáziáját. Bolyai Farkas, a geometria megújítója szintén ezt a gyümölcsöt helyezte gondolatai középpontjába, sőt, végrendeletében meghagyta, hogy Éva, Paris és Newton emlékére, almát helyezzenek a sírjára.

Egészségünk és a hal

A hal fontos táplálék.

Miért jó, ha sok halat fogyasztunk? A halak húsa laza szövetszerkezetű, könnyen emészthető.

A hal jó forrása a zsírban oldódó vitaminoknak, elsősorban az A- és D-vitaminnak. Ezek segítségével szervezetünk képes semlegesíteni a szabadgyököket (vagyis az élettani folyamatok során keletkező, illetve külső forrásból a testbe jutott, érfalat károsító, valamint rákos betegségeket előidéző anyagokat), és növelni a betegségekkel szembeni ellenálló képességet.
A vízben oldódó vitaminok közül a B1- és B2-vitamin fedezhető fel a halban nagyobb mennyiségben, az ásványi anyagok szempontjából pedig vas-, szelén-, cink-, és jódtartalma jelentős. Mindemellett a halkonzervek - a puha, ehető halcsontoknak köszönhetően - még kalciumban is gazdagok

A hal okosabbá is teszi  az embert, a skóciai Aberdeen egyetemének  tudósai 300 ember intelligenciáját tesztelték, és kiderült, hogy minden olyan résztvevő IQ-ja átlagosan 13 százalékkal magasabb volt a társaiénál, aki hetente kétszer halat evett. A hal létfontosságú fehérjealkotót, úgynevezett triptofánt tartalmaz, amelynek köszönhetően az agyban termelődni kezd a jókedvért felelős szerotonin hormon. Ha szénhidrátban gazdag köretet fogyasztunk hozzá, még könnyebben képes felvenni az agyunk a triptofánt.

Pisztráng és muzsdéj

A muzsdéj egy fokhagymaszósz, melynek elkészítése elég egyszerű. A fokhagymát megpucoljuk, majd jól összezúzzuk. Olajjal és sóval kikavarjuk, akár egy majonézt. Pirospaprikát, őrölt fehérborsot adunk hozzá.
Buborékos vízzel hígítjuk a kellő sűrűségűre..A szénsav ugyanis kiszívja a fokhagyma erejét, élénkíti az ízét. 

Lehet variálni: sóval kikeverni, ízesíteni citromlével, kevés (oliva)olajjal, de ismerek olyan receptet is amelyhez a zúzott fokhagymához, miután sóval és kevés olajjal „habosra” keverték,, hozzáreszelnek egy friss paradicsomot (apró lyukú reszelőn) és csomborral ízesítik.

Tihanyi Garda  Fesztivál

Régi hagyomány elevenedik meg Tihanyban a látott halak, a gardák tiszteletére. Tihany egyik nevezetessége a garda, a látott hal, még a település címerére is rákerült. Évszázadok óta az ősz a Balaton-felvidéken a szüret és a gardahalászat évszaka. A garda - vagy más néven látott hal -, millió szám gyűlik össze, hogy a mély vízben teleljen. A három napos Garda Fesztiválon felelevenednek a régi halászati hagyományok és a különleges hal elkészítésének szokásai. Tihany számára a garda mindig kiemelt jelentőségű volt, ezért nem véletlen, hogy éppen itt kerül sor már 13 éve a Garda Fesztiválra.

Szerencsére még élnek a régi halászok közül, akik tudják, hogyan halászták ezt a különleges halat. Az ő elmondásuk alapján elevenítik fel ezt a régi szokást.
Amikor kifogják a gardákat, utána a perjel úr megáldja a halat az Apátságban, majd tavalyi szőlővenyigére húzzák a beirdalt, bepaprikázott halakat, körbe a földbe szúrják, és parázson megsütik.



Húsa
Húsa lágy, szálkás, és ízletes. Sütés előtt nagyon sűrűn kell beírdalni, hogy könnyen fogyasztható legyen. Leggyakrabban sós, pirospaprikába forgatják, amelynek aránya 3 rész só, 1 rész pirospaprika, és a kész halat zúzott fokhagymával ízesítik, mielőtt tálalnák.