Régi magyar varázslatok - holnap lesz december 13.

Luca napjának, azaz december 13-ának fontos szerepe van a magyar népi hiedelemvilágban. A 13-as szerencsétlen szám. Ekkor kezdték készíteni a luca-székét, amellyel a karácsonyi misén megláthatták a falu boszorkányát.

 Régi magyar varázslatok

Álmos bűbáj: Ha elalvás előtt megfordítjuk a párnát, azzal álmodunk, akit szeretünk. Aki éjszaka felébredve ismét megfordítja a párnát, akkor a kedvese is látja őt álmában.

 

Vigyázat a kaktuszokkal!: Ahol kaktusz van a háznál, ott nem megy férjez a lány, aki ott él. Tipp! Ha esedékes, érdemes a növényeket elajándékozni annak az ismerősnek, szomszédnak, ahol szintén eladó lány van. Nehogy már előbb férjez menjen! Ugyanez a helyzet a pávatollal is.

Egyéb turpisságok: Aki férjhez akar menni, véletlenül se törjön el tükröt, mert 7 évig nem kel el. Ne egyen fedőről, mert a férfiak nem veszik észre. Ne fogja meg a paplan csücskét és ne vegyék ki a seprűt a kezéből, bárki rimánkodik is. Jó jel, ha az ablakára fecske száll, vagy tavasszal egy gólyapárt lát.

Gazdag férj-fogó bűbáj: Ha jó és gazdag férjet szeretnénk, szakítsunk le egy négylevelű lóherét, rakjuk bele egy kendőbe, tartsuk 3 misén át az oltárvánkos alatt, aztán varjuk a ruhánk jobb oldalához.

Luca napi varázslat: Luca-napján rakjunk egy gyümölcsfa ágat egy vízzel teli edénybe. Ha az Szenteste bimbót hoz és az kipattan, a következő évben férjhez megyünk. Még hatásosabb, ha az ág lopott és mezítláb szakítjuk le. Az edénybe napkelte előtt mindig friss vizet kell önteni. (Tapasztalhatjuk, hogy több varázslatban szerepel lopott holmi. A magyar néphit szerint nagyobb hatalma van annak, amelyet bűn útján szerzünk, amelyhez negatív dolog kötődik. A temetőből lopott föld is erre példa, mert a temető mitikus helynek számít, amelyhez közvetlenül és közvetett módon is (elhaltak szellemei) sok negatív dolog, babona, hiedelem kapcsolódik. A mitikus hely párosul egy negatív, bűnös cselekedettel: a lopással, ezáltal növelve tovább a varázslat erejét. A meztelen láb a meztelenséget jelképezi, ezáltal kapcsolódik össze a szent és a profán: a temető szentsége és a meztelenség bűne.)

Pogácsa jóslás: December 13-án süssünk 13 darab pogácsát, azokba tűzzünk libatollat. Mindegyik egy-egy férfinevet tartalmazzon. Amelyik nem ég el, úgy hívják majdani vőlegényünket. Ha mindegyik elég, akkor jövő farsangkor sem lesz bekötve a lány feje. Naponta 1 pogácsát kell elégetni karácsonyig. (Luca napjának, azaz december 13-ának fontos szerepe van a magyar népi hiedelemvilágban. A 13-as szerencsétlen szám. Ekkor kezdték készíteni a luca-székét, amellyel a karácsonyi misén megláthatták a falu boszorkányát. Férjjóslások és különféle tiltások napja. Tilos varrni, mert aki ekkor vesz tűt és cérnát a kezébe, az bevarrja a tyúk fenekét - nem lesz tojás. (Hasonlósági mágia)).

Bűvös cédulák: Az éjféli misére karácsonykor vigyünk 12 cédulát, mindegyiken egy férfinévvel. Úrfelmutatáskor húzzunk ki egyet közülük és máris megtudjuk, mi lesz életünk párjának a neve.
Ha véletlenül kihagytuk az éjféli misét: Ugyancsak az éjféli mise ideje alatt - ha otthon maradt a lány - lopjon a szomszédoktól forgácsot vagy aprófát. Ha páros számút markolt fel, akkor hamarosan férjhez megy. Tipp! Ha a szomszéd nem fával fűt, vagy nincs kandallója, az a kis faforgács bárhonnan "beszerezhető"!


Szilveszteri varázs: Szilveszter éjjelén üljön a lány a küszöbre, arccal befelé, majd hirtelen mozdulattal rúgja hátra mindkét cipőjét. Ha a cipők orra befelé néz, kérő jön a házhoz. Ha kifelé állnak, meghal egy ismerős. Tipp! Vigyázzunk az arra járó, gyanútlan szomszédokra és járókelőkre! (Ebben a varázslatban ismét előjön az, amit a mágia fejezetben leírtam. A rítusban benne van a kockázat. Tehát annak ára, hogy az érdeklődő megtudja, hogy férjhez megy-e, egy ismerőse élete, abban az esetben, ha a válasz nem. A kinn-benn, jó-rossz, nappal-éjszaka ellentétpárokat oppozícióknak nevezzük. Ezek nagy része a világ népeinek nagy részénél megtalálható, eredetük az őskorig vezethető vissza.)

Forrás: régi magyar varázslatok

December hava, télelő hava, álomhava, sokféleképpen hívták ezt a hónapot.

 Mindenképpen ez a legszebb hónapunk. Várjuk egész évben a karácsony szép ünnepével. Várjuk, keressük a karácsonyi csengő hangját, az alma, a dió, mogyoró, fahéj, mákos kalács, forralt bor, stb. illatát, azaz a „karácsony illatát”. 

    Babonák december hónapban   

    E hónap sötét hetei különösen alkalmasak jóslatok készítéséhez, varázslatok tartására.

 Decemberben nagyon tartanak a boszorkányoktól, szellemektől, ezért sok tilalom van érvényben. A téli napforduló szempontjából fontos időjárási előrejelzések születnek.időjárási előrejelzések születnek. Ilyenkor még a kimondott szónak is nagy jelentősége van.    

Időjárás-, házassági- haláljóslás, termékenységvarázsolás, dologtiltás, Luca-széke számos boszorkányos, izgalmas népi hiedele és hagyomány kapcsolódik december 13-hoz. Ezen a napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozni, aki ezt megszegte, az magára vonta a magyar nyelvterületen gonosz boszorkaként ismert és rettegett Luca haragját.

  

1.  A népi hiedelem szerint, kővé dermedt az, aki mosott, aki pedig kenyérsütésre adta a fejét, az számíthatott rá, hogy Luca ráül a lapátra és lapos lesz a sütet. Tilos volt az asszonyoknak tüzet gyújtani, és jaj volt annak a gazdasszonynak is, aki varrt, mert büntetésből Luca bevarrta a tyúkok fenekét. Azért, hogy a tyúkok jól kotoljanak, az asszonyoknak ajánlatos volt a nap nagy részében feküdni vagy üldögélni. Pórul járt az a fehérnép is, aki ezen a napon szőtt, font: a gonosz Luca a kóccá változtatott fonalat tömte a vétséget elkövető esze helyére. Nem volt pardon annak sem, aki kölcsönadott – a boszorkány nem hunyt szemet a vétség felett, s ha véletlenül megkaparintotta a kölcsönt, bajt zúdított az egész ház népére.   A nap legismertebb hagyományát idézi a „lassan készül, mint a Luca széke" mondás. A falu boszorkányát „felismerő", szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillagból összeállított (más források szerint három lábon álló és kerek) Luca széke faragásának ezen a napon fogtak hozzá, a munkát karácsony napjáig kellett bevégezni. Az egykoron igen divatos boszorkányfelismerő eszköz elkészítése komótos férfimunka volt, nem lehetett elsietni, és azért, hogy  „működjön" be kellett tartani az elkészítéshez fűződő szigorú szabályokat  

Luca-szék

A székbe szeget vagy vasat ütni tilos volt, a hagyomány szerint kilencféle fából (kökény, boróka, körte, somjávor, akác, jegenyefenyő, cser,rózsafa) kellett összerakni
. Amikor a szék elkészült, a tulajdonosa magával vitte a templomba, a karácsonyi éjféli misére, ott felállt a székre és azonnal meglátta, hogy kinek van szarva, azaz ki a boszorkány a faluban. Bámészkodni nem volt idő, a széket szét kellett ütni azonnal, vagy tűzre vetni és a leleplezőnek tanácsos volt futásnak erednie, hogy a gonosz boszorkák el ne csípjék. A menekülők mákot szórtak el: amíg azt a boszorkák felszedegették, addig egérutat nyertek. Egyes vidékeken a széket a Luca-ing helyettesítette, aminek szintén karácsonyig kellett elkészülnie és természetesen az, aki magára öltötte az éjféli misén, az előtt nem maradt titokban egyetlen boszorka kiléte sem.



Szerelmi jóslásokra is alkalmas Luca napja. Egyes vidékeken például a lányok csapatostul mentek a disznóólhoz, annak tetejét jó erősen megdöngették: ha a disznó hallgatott, akkor a kopogtató hamarosan férjhez ment. Ha a malac elröffentette magát, akkor annyi évet kellett várnia a leánykérésre, ahányat a disznó röfögött.
Ezen a napon készítették a híres Luca-cédulákat is. A lányok 12 papírra ráírták 12 fiú nevét, egy cetlit pedig minden nap tűzbe vetettek. Amelyik legény neve nem lett a lángok martaléka, az lett a jövendőbeli.

Véget ér az esztendő

Szilveszter..

Enni jó és öröm! De az év utolsó és első napján nem mindegy, hogy mit..

Mit együnk  szilveszter és újévkor?

Szilveszterkor és újév napján ha lencsét eszünk az év során sok pénzünk lesz, ha malachúst eszünk, az szerencsét hoz.
Szilveszterkor és Újévkor nem szabad baromfihúst enni, mert a csirke hátrafelé kapar, vagyis elkaparja a szerencsénket.
Ehetünk halat is, de csak a farkától kezdve, mert elúszhat a szerencse. A hal pikkelye viszont jót jelent, mert a sok pénzre utal.
A rétessel megnyújthatjuk a gazdagságot, tehát ha a szilveszteri buli után van kedvünk és energiánk rétest készíteni, csak bátran!
A lényeg viszont,hogy ne együnk meg minden szilveszteri ételt, mert akkor „marad jövőre is.

Miért pezsgőt iszunk általában szilveszterkor?

A pezsgőzés elterjedésében nagy szerepet játszott Madame Pompadour, aki - ha hihetünk a legendáknak - az első pezsgőspoharat saját melleiről mintáztatta udvari mestereivel. . Főként szilveszteri rendezvényekre jellemző, hogy a poharakat piramis alakban rakják egymás tetejére és a legfelső pohárba kezdik el tölteni az italt, mígnem a finom ital szintről szintre az összes poharat megtölti. Ez a napjainra igen elterjedt szokás Napóleon korára vezethető vissza: amikor a híres hadvezér egyiptomi útjáról hazatért, pezsgőpiramissal ünnepelték.

Újévi babonák, hiedelmek

Az újévre mit is kívánhatnánk magunknak és másoknak, mint bort, búzát, békességet...
Tudjuk azt is, hogy az újév ezernyi lehetőséget tartogat számunkra, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy sorsunk jobb legyen. Van aki a babonákban, hiedelmekben hisz, van aki viszont éppen ezekkel ellentétesen cselekszik.  Az biztos azonban, hogy a szerencsehozó jelképeket többségünk komolyan veszi. De melyek is ezek a jelképek?

Négylevelű lóhere

Ennek a szimbólumnak az ereje a kereszténység által csak erősödöt. Mivel a négy levél egy keresztre emlékeztet, így annak csak jótevő jelentése lehet, vagyis bajelhárító, szerencsehozó. A négylevelű növény azonban más miatt is nagy jelentőségű: amiatt, hogy igencsak ritka növény. Kitartás kell ahhoz, hogy a lóherés táblában ráakadjunk a "szerencsére". Az igazi szerencse azonban csak akkor ér el minket, ha a négylevelű lóherére véletlenül találunk rá.

Kéményseprő

 

Milyen jó meglátni néha-néha egy fekete ruhás, fehér nyaksálas kéményseprőt! Ilyenkor mindenki gyorsan egy gombot keres a ruháján, és míg a "kéményseprőt látok, szerencsét találok" versikét mondja magában, addig háromszor megcsavarja a gombot jobbról balra és addig nem engedi el, amíg nem találkozik egy szemüveges, vagy egy vörös hajú vagy egy szeplős ember.

Szerencsepatkó

Lovas nemzedék lévén a magyar mondakörből ismert, hogy régen a lovakat varázserejűnek tartották, akik megvédte gazdáját a bajtól. A nagy szükségben a parasztok lovat áldoztak a jobb termés reményében. A lófejet a házak ormára a kapu fölé szegezték. Napjainkra ebből a szokásból már csak a lópatkó maradt meg. A szerencsepatkó szerencsehozó jelentését mással is magyarázhatjuk: őseink szerint a vas megóv az ártó szellemektől (a talált vasnak pedig még nagyobb ereje van).

Aranyhal

A mesék világából "hozza" a szerencsét. Ő az ugyanis, aki teljesíti három kívánságunkat. A halpikkelyek a pénzt szimbolizálják, ezért mint bőséget teremtő ételnek is tartják.

Kismalac

Szilveszteri malac, aki kitúrja a földből a szerencsénket. A malac a bőség jelképe is, aki mindent képes felfalni és a maga javára hasznosítani.

 Szerencsehozó hiedelmek

Aki újév első napján születik, abból nagy úr lesz!

 Aki malacpecsenyét eszik, annak a házába sok pénzt, jólétet túr a malacka.

Ha ezen a napon piros almát teszünk a vízbe és megmosakszunk benne, még szebbek leszünk!

Aki lencsét eszik újév napján, az meggazdagodik

Forrás: szilveszteri hiedelmek,babonák

November hónap babonái

Márton nap


A népi kalendáriumok szerint november 11-re, Márton-napra híznak meg a fiatal libák, így nem véletlen, hogy már a régi időkben is hatalmas lakomákkal ünnepelték meg ezt a napot, ami nem mellesleg az újbor és az utolsó vásári nap ünnepe is volt. A régi paraszti gazdaságokban állhatatosan vallották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Természetesen a naphoz további hiedelmek is kapcsolódnak, történetesen aki Márton éjszakáján álmot lát, boldog lesz, de mivel az újbort is ilyenkor kezdik meg, így ha valaki ettől spicces lesz, a következő évben elkerüli majd a gyomorfájás, fejfájás.

Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. A népi meteorológia fontos eszköze volt annak a libának a csontja, amit ezen a napon fogyasztottak el. A jól átsült liba mellcsontjából ilyenkor jósolják meg, milyen lesz a tél: ha fehér, akkor kemény, havas télre számíthatunk, ha szürkés, akkor latyakos, enyhe évszak köszönt ránk.

Szent Erzsébet napja, a tél erejét szabja. Ha november 19-én havazik, akkor a telet illetően több dologra is számíthatunk, a néphit szerint egyrészről fehér lesz a karácsony, másrészről enyhe decemberre, kellemes évszakra számíthatunk.

Mivel Erzsébetet a szegények védőszentjeként tartják számon, így országszerte több jótékonysági bált is rendeznek ilyenkor. A legenda szerint Erzsébet királylányként elemózsiát vitt a szegényeknek kötényében, azonban édesapja II. András ezt észrevette. Amikor dühösen számon kérte rajta, a kötényben lévő étel rózsaszirmokká változott…

Katalin napja
Szent Katalin nevéhez számos dolog köthető. Egyszerre védőszentje a kórházaknak és betegeknek, de a diákoknak és egyetemeknek is, napjához, november 25-hez pedig leginkább a házassághoz jóslások kapcsolódnak. A letört gyümölcsfagallyat ezen a napon vízbe kellett tenni, ha az Karácsonyig kivirágzott, kihajtott, akkor a házban nagy valószínűséggel házasságkötésre is sor kerül majd a következő év folyamán. A férfiak Katalin napját végig böjtölték, éjszakára pedig egy lányinget tettek a párnájuk alá. A néphit szerint ekkor megálmodhatták ki lesz a feleségük.

Természetesen a naphoz időjóslás is kapcsolódik, hiszen ha Katalin kopog, a karácsony locsog. Egy másik hiedelem szerint olyan januári időjárásra számíthatunk, amilyen ezen a napon van, másnapja pedig a februári időjárásra enged következtetni.

András napja
November 30-a a meteorológiai tél, továbbá az évszakhoz tartozó, hagyományos disznóvágások kezdetét is jelenti, innen ered a disznóölő Szent András elnevezés. Az ehhez tartozó mulatságok és lakomák egészen farsangig eltartottak. A nap népszerű tevékenységei közé tartozott az ólomöntés és a gombócfőzés. Előbbiből a leendő férj foglalkozására derülhetett fény, míg utóbbiból a nevét tudhatta meg az eladósorban lévő lány. Apró papírlapokra neveket írtak és a gombócba rejtették, majd kifőzés után választottak egy-egy gombócot és kettévágva megtudhatták ki lesz a jövendőbelijük.

Májusi babonák

Mint a nyár kezdetéhez, a termékenység ünnepéhez, számos babonás hiedelem is kapcsolódik e naphoz. Különösen az írek számára volt jelentős május elseje. Ezen a napon például sohasem gyújtottak pipára a kandalló tüzéből, és parazsat sem vittek ki a házakból, mert rossz ómennek vélték. Ugyanakkor a május elsején elfogyasztott csalánlevesről pedig azt tartották, hogy egy évig védelmet nyújt a reuma ellen.

Igen rossz ómennek vélték, ha május első napján kialudt a tűz, melyet csak a pap házából hozott parázsló tőzeggel lehetett ismét meggyújtani. Ezt követően viszont a szentelt tőzeg hamuját szét kellett szórni a padlón és a küszöbön. Tilos volt a tüzet, a vizet, a tejet és a sót pénzért vagy szerelemért árulni, s ha egy vándor kapott egy csésze tejet, azt sóval összekeverve, a házban kellett meginnia. A sós vizet, mint italt mindenkor hatásosnak tartották. Valóságos talizmán volt a gonosz ellen, ha megfelelő varázsdoktor készítette, és mágikus szavakat mondott fölötte. A mocsári gólyahírnek – melyet Beltane növényének neveztek – varázserőt tulajdonítottak. Girlandokat készítettek belőle a jószágok számára és az ajtófélfákra, a küszöbre pedig tejet öntöttek, hogy távol tartsák a rossz tündéreket. A május elsejének hajnalán talált nyulakat boszorkányoknak tartották, ezért kövekkel dobálták meg őket.

A népgyógyászok lábizzadásra a május elsejei napkelte előtti mezítlábas sétát javasolták, ugyanis a hajnali harmat szappanszerű hatással bírt, ami összehúzta a bőrt. Ehhez a naphoz kötődik az a babona is, mely szerint, aki május elsején a reggeli harmatban megmossa az arcát, fiatal marad és megszépül a bőre.

Európa nyugati részén május elsejére virradóan elterjedt volt a harmatszedés szokása. Ennek során az asszonyok éjfélkor vagy napkelte előtt – gyakran meztelenül – egy lepedőt vagy valamilyen ruhadarabot (kötényt, szoknyát) húztak végig a legelőn. Hazatérve az összegyűjtött harmatot az abrakba vagy a kenyérlisztbe csavarták ki. A hiedelem szerint ettől több tejet adott a tehenük, vagy finomabb kenyeret sütöttek.  /forrás: Rosta E./

Velünk élő babonák

Mindenki egy kicsit babonás, akár elismerjük, akár nem.

Ajtó
Ha az ajtó nem befelé, hanem az utcára nyílik, akkor balszerencse sújtja a házat. Nem szabad éjszaka az ajtó mögött ülni, mert aki ilyet tesz, az rossz hírbe keveredik. Ha valaki beveri a könyökét vagy az ajtaja magától kinyílik, akkor hamarosan vendégre számíthat. Aki visszafordul az ajtóból, az otthon hagyja a szerencséjét, ezt megelőzve inkább néhány másodpercre le kell ülni, hogy újra szerencsésen induljunk el.

Bor
A néphit szerint, ha véletlenül kiömlik a bor, az kedvező jelnek számít. Az angolok szerint, ha leesik egy pohár bor és a pohár összetörik, akkor az a boldog házasság és a tartós érzelmek jele.

Cipő
Az új cipőt nem szabad az asztalon hagyni, mert az balszerencsét jelent. Az pedig egész évben rosszat jelent, ha valaki úgy járkál, hogy csak az egyik lábán van cipő.

Gomb
A hiedelem szerint, ha valaki meglát egy kéményseprőt, akkor ha megfogja a gombját, és ha valamit kíván, akkor az teljesülni is fog. Ha öltözködés közben rossz lyukba gomboljuk be a gombot, akkor balszerencse vár ránk.

Mi lakik a kelbimbóban?

Sokszor láthatjuk nagymamáinkat, amint a konyhában az ételt előkészítve sütés/főzés előtt minden egyes kelbimbó alsó torzsáján lelkiismeretesen egy-egy kereszt alakú bemetszést végeznek, mielőtt a serpenyőbe vagy a lábasba helyeznék. Ha megkérdezzük őket, mi okból csinálják ezt, azt felelik, hogy azért, mert így jobban átsül/átfő a kelbimbó.

Az évszázadokkal ezelőtti néphit szerint a saláta, a kelbimbó vagy a káposzta levelei között ártó szellemek vagy apró démonok rejtőzködnek, amelyek az ételen keresztül a testünkbe kerülhetnek, ahol szörnyű gyomorfájdalmakat vagy betegségeket okoznak. Ennek megelőzése érdekében egykoron kereszteket metszettek ezekbe a leveles növényekbe, hogy Krisztus keresztfájának lenyomata elriassza a gonosz lelkeket.  

Manapság bármelyik híres szökőkutat vagy városi tavacskát keressük is fel, azonnal feltűnik, hogy tele van fényes pénzérmékkel. Ezt látván az egyszeri turista is azonnal a Manapság bármelyik híres szökőkutat vagy városi tavacskát keressük is fel, azonnal feltűnik, hogy tele van fényes pénzérmékkel. Ezt látván az egyszeri turista is azonnal a tárcájához nyúl, elővesz néhány aprót, s belehajítja a vízbe, miközben kíván valamit. Érdekesség, hogy a római Trevi-kút alján naponta körülbelül 3 ezer eurónyi fémpénz landol, amit egyébként a rászorulók megsegítésére fordítanak.




Az ókorban úgy gondolták, a szökőkutakban vagy egyéb medencékben vízi szellemek, illetve istenségek laknak, s különböző – főként pénzbeli – felajánlásokat dobtak nekik a vízbe, hogy cserébe termékenységet vagy sikert kérjenek. A középkorban a vízi szellemek helyét a keresztény szentek váltották fel, s a korábbi századokhoz hasonlóan ismét sokan azért mentek a kutakhoz, hogy az ajándékokért cserébe kérjenek valamit, főként gyógyulást vagy jó szerencsét.

Pénztárca
Valakinek üres pénztárcát ajándékozni azt jelenti, hogy az ajándékozó soha nem lesz gazdag. Mindig legyen egy pénzérme a tárcánkban, akkor nem leszünk szegények. 

A magyar néphiedelemben azt a házat 7 évig elkerüli a szerencse, amiben összetörött egy tükör. Nem mindegy, hogy ki töri össze a tükröt, ugyanis az hét évig nem házasodik meg. Ha azonban a tükörszilánkokat összeszedik, és holdfénynél elássák, akkor a balszerencse elkerüli őket.

Tüsszentés
Ha jobboldalra tüsszentesz, akkor pénzhez jutsz, ha balra, akkor csalódás vár rád. Ha párbeszéd közben tüsszentünk, akkor amit előtte mondtunk, az igaz.

Víz
Ne önts olyan pohárba vizet, amiből még nem ittad ki, ugyanis rossz szellemeket vonzhatsz magadhoz.

     

A mák egy olyan termés, amely talán hébe-hóba kerül az asztalra..

A mák Délkelet-Európában és Ázsia nyugati részén honos, ugyanakkor nálunk is termesztett és kedvelt. A magyar mákos kalács vagy mákos tészta világhirű.

A mák feljegyzett története lényegében az ópium történetével egyezik meg. Kr.e. 4000-ben már a sumérok rajzaikon ábrázolták a növényt, melyek sugallják azt az örömérzetet, amit az ópium nyújtott nekik. Éppen ezért "az öröm virága" névvel is illették. A sumérok hamar tovább adták a mákkal szerzett tapasztalatokat és magát a növényt is az assziroknak, akiktől a babiloniakon keresztül Egyiptomba. Kr.e. 1300 körül az egyiptomiak Théba városában kezdték el termeszteni az általuk "fehér lótusznak"-nak hivott mákot. Az egyiptomi gyógyeljárásokat tartalmazó Ebers-papiruszok számos, máktartalmú szer leirását is őrzik, melyeket elsősorban fájdalomcsillapotásra használták.

Kr.e. 330-ban Nagy Sándor hóditásai során elvitte a mákot Perzsiába és Indiába, ahol szintén hamar rájöttek bóditó hatására. Hamarosan az egész mediterrán vidéken ismert lett, népszerű volt a görögök, rómaiak és az arabok körében is. Krétán az asszonyok termesztették a mákot. Hippokratész, görög gyógyitó pedig arra a következtetésre jutott, hogy az ópium jól használható gyógyszerként. A Kr.u. 1.századtól egyre gyakrabban alkalmazták vérhas járványok és egyéb hasmenések esetén. Az ókorban egyébként a mákot fűszerként is használták, gyakori volt az a szokás, hogy a kenyeret mákkal szórták meg és úgy sütötték ki. Az igy készült étel korábban még az olimpiára készülő versenyzők asztalán is alapfogásnak számitott egyes területeken


A mák igen nagy kincs a magyar- és környékbeli országok étkezési kultúrájában. Viszonylag egyszerű termesztési módja, sokoldalú felhasználhatósága és kedvező tulajdonságai tették közkedveltté.
A mákmagok elsősorban jelentős béltisztító hatásuk miatt foglalhatják el méltó helyüket az egészségmegőrző táplálkozásban. A kis fekete magok szinte emésztetlenül hagyják el az emésztőrendszert, fellazítják a béltartalmat és letisztítják a bélcsatornák falait. A mák jótékony élettani hatása még, hogy lassítja az öregedési folyamatokat, csökkenti a magas vérnyomást, megelőzi az embóliát, trombózist. A vér koleszterinszintjét normális szintre állítja. Fokozza a szervezet védekező mechanizmusát, segíti a sebek gyógyulását, növeli a szellemi teljesítőképességet. A csontozat első számú természetes segítője. Megállítja a csontszövetek leépülési folyamatát, majd elkezdi építeni azt.

A mákszemben 40-50% olaj van, amely háromszor annyi E-vitamint tartalmaz, mint az olívaolaj. Továbbá értékes B1-, B6-, B2-, niacin forrás. Az ásványi anyagok közül pedig nagyobb mennyiségben kalciumot, cinket, mangánt, rezet, vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz. Továbbá aminosavakban, zsírsavakban gazdag.

A magyar konyha jellemző ételei közé tartozik a mákos bejgli, mákos csík, mákos guba, ezek többnyire nagyobb ünnepek alkalmával kerülnek az asztalra. A darált mák töltelékként akkor a legjobb ízű és állagú, ha felhasználás előtt összeforraljuk kevés tejjel és mézzel, vagy cukorral (cukorbetegek édesítőporral). Ízesíthető reszelt, kicsavart almával, mazsolával, sárgabarack dzsemmel, reszelt citromhéjjal is. Bár a mák hagyományosan desszertek, péksütemények ízesítője, a bátrabbak hús mellé is használják (őz, csirke). Fogyasztásának talán egyetlen hátránya, hogy senki nem szeret utána mosolyogni.



Babonák, hiedelmek

A mák fogalma az alváshoz és a halálhoz kapcsolódik. A görög mitológiában Hüpnoszt, az alvás és az álom istenségét, aki mindenkit mákkal altat el, arra kérte a cselszövő Héra, hogy altassa el Zeuszt. Hüpnosz eleget tett a kérésnek, és édes nyugalomba ringatta magát Zeuszt is. Ceres, a rómaiak termékenység istennője midőn megszállottan, pihenés nélkül kereste Prosperinát, az istenek úgy rendelkeztek, hogy léptei nyomán fakadjanak mákvirágok, s amikor Ceres összeszedte a virágokat, végre elaludt. A mákot a halál megszemélyesítőjével, Thanatosszal is összefüggésbe hozták. A szépséges mákvirágot Aphrodite istennővel azonosították. Léthét, a feledés megtestesítőjét, néha mákgubókból álló fejdísszel ábrázolták. A mák a földtermékenység istennő, Démétér szent növénye volt, ő ajándékozta meg az embereket a mákkal. Egy másik felfogás szerint a mák Adonisz könnyéből lett, amikor a szerelmét siratta.

A mákgubó számtalan magja miatt a bőséget jelképezi, ugyanakkor a kábítószerként és fogamzásgátlóként a hiábavalóság szimbóluma. Az asszíroknál a mák az "öröm növénye"-ként szerepel. Kínában érzéki kalandok előtt használták. Oroszországban esővarázslásokhoz használták a mákot. Aszály idején megszentelt mákszemeket szórnak szét, és bottal verik vagy kavarják fel a vizet, hogy eleredjen végre az eső.

 A néphitben boszorkányokkal kapcsolatban, mágiában, ráolvasásokban, jóslásokban gyakran szerepelt a mák, mint mágikus növény. Termékenységvarázslás céljából, az ifjú házasokra mák magvait szórták, hogy különleges szaporodási képessége legyen az ifjú párnak. A görögöknél a mákot fertőtlenítő füstölésre, jövendőmondásnál alkalmazták. Isteneknek mutatták be áldozatként, kábítószer gyanánt pedig orgiákon, lakomákon, misztériumok során vették magukhoz.

A népi gyógyászatban a mákfélék családjába tartozó fecskefüvet szembetegségek gyógyítására használják, azzal a hiedelemmel, hogy a fecske összegyűjti a mák nedveit, s ez gyógyítja a vakon született gyermekek látását. A mák nemcsak élelmiszernövény, de kiváló hatású gyógynövény. A középkorban érzéstelenítőként és fájdalomcsillapítóként állt az orvosok rendelkezésére. A mák éretlen gubójának beszárított nedve az ópium. Az ókori görögök az ópiumot a gyógyítás mellett hedonisztikus, élvhajhász célokból is használták. Indiában nemcsak gyógyszerként, hanem méregként és ellenméregként is számon tartják. 

Érdekesség, hogy a magyar nyelv szóképnek "használja" , a rosszcsont gyerekek mákvirágok. a kicsi jelző pedig mákszem elnevezéssel is helyettesíthető.

Babonák

Ki ne tudná, mi a teendő, ha hullócsillagot lát, vagy ha fekete macska megy át előtte az úton?

Az emberi agy természetes működése, hogy keresi az összefüggéseket az okok és okozatok között, próbálunk rájönni, hogy mi minek az előjele. Sokszor akkor is találunk kapcsolatot, ha eredetileg nem volt, viszont ha már kialakult az elképzelésünk, az önbeteljesítő jóslatként működik. Sok babona széles körben elterjedt, része a kultúránknak.

 Japán integető macska /maneki neko/
    Azért van, hogy szerencsét hozzon.

A hagyomány a következő történeten alapul: egy szegény buddhista templomban a szerzetesek még akkor sem feledkeztek meg a templomi macska etetéséről, amikor már az éhhalál szélén álltak.
Egyszer gazdag szamurájok érkeztek a templomukhoz. A macska felemelte a mancsát, mintha integetett volna nekik, és a szamurájok követték a templomba.
Ahogy beléptek, vihar kerekedett, és a villám éppen arra a helyre csapott le, ahol előzőleg álltak. A macska megmentette az életüket! Miközben a vihar elmúltát várták, megismerkedtek a buddhizmussal.
Később egyikük visszatért  a templomba, és szerzetesnek állt. Óriási vagyont hagyott a templomra.

 A balszerencse elkerülésének egyik módja, ha a nap irányába fordulsz, mégpedig az óramutató járásának   megfelelő irányba.

Ez ugyanis a helyes irány. A nap felé fordulás az ősi napimádatból maradt fenn.
A babonás halászok még a kötelüket is ebbe az irányba tekerik.
A 20. századi szakácsok az ételek hozzávalóit is az óramutató járása szerinti irányban
 keverik össze. 
A teát  is így  keverik meg.

Boszorkányos legényfogó praktikák egész tárháza állt rendelkezésre a konyhában sürgölődő menyecskéknek . Különleges étellel a hatás garantált volt: például tiszta fekete kakast vagy tyúkot kell a fiúnak tálalni.

Hatásos bájitalnak gondolták, ha a kilenc kútról hozott vízzel itatja meg a szeretett férfit, aki így hamarosan feleségül veszi, és mindig szeretni fogja. De ügyeskedtek úgy is, hogy a megevett almának, aminek kilenc magját a kiválasztott fiú zsebébe kell rejtették. 

A  hölgyek leggyakoribb rémálma, hogy soha nem mennek férjhez. A legközismertebb vészjósló népi előjel, az összetört tükör, amely ahány darabra törik, annyi évig nem lesz esküvő.

Babonák hosszú sora foglalkozik még a „mit ne tégy” gondolatkörével: nem szabad naplemente után szemetet kivinnie, merőkanálból vagy a lábosból ennie, sőt még férfiaknak tüzet adnia is tilos.
  

A lánytól kért tűznek komoly jelentőséget tulajdonítottak: ha az könnyen fellobban a kezében, dühös, lobbanékony, veszekedős természetű, de ha nehezen, akkor nyugodt, kedves.

Másik hiedelem, hogy amelyik lány szereti a macskákat, abból jó feleség válik
.

A szerelem varázslások és szerelmi jóslások köre - akárcsak az emberi fantázia - szinte kimeríthetetlen. 

Harisnyatartó - elveszett: a tulajdonosa hamarosan ajánlatot kap; tönkrement: veszély várható; megtalált: szerelmes levél érkezik.

Harisnya (vagy zokni), melyet véletlenül kifordítva húztak fel - nemsokára ajándék érkezik a házhoz.

Véletlenül kiborított gyufaszálak (az „elkövető” leány) - ha az egész doboz kiborul, házasság a közeli jövőben. Ha néhány szál a dobozban maradt, mindegyikük egy napot, hetet, hónapot vagy évet jelez a házasság előtt.

Gyűrű - ajándékba kapott: szeretet és boldogság várható. Ha viszont ez a gyűrű - elvész: szakítást; ha eltörik, özvegységet; ha pedig ütés miatt deformálódik, hűtlenséget prognosztizál.

Beütött kéz - fába: szeretetet ígér; fémbe: megcsaltatást jósol.

Lópatkó - talált: jó szerencse; a szerelmespár együtt lelt rá: tökéletes boldogság.

Olló - törött: rossz ómen; az egyik pengéje törött: veszekedés; mindkettő: szakítás.

Törött tojás - duzzogás.

Tű - varrás közben eltörik: egy fiatalember gondol a leányra.

Tükör - ajándékba kapott: aggodalom; ha eltörik: véget ér a boldogság.