Babonák december hónapban
E hónap sötét hetei különösen alkalmasak jóslatok készítéséhez, varázslatok tartására.
Decemberben nagyon tartanak a boszorkányoktól, szellemektől, ezért sok tilalom van érvényben. A téli napforduló szempontjából fontos időjárási előrejelzések születnek.időjárási előrejelzések születnek. Ilyenkor még a kimondott szónak is nagy jelentősége van.
Időjárás-, házassági- haláljóslás, termékenységvarázsolás, dologtiltás, Luca-széke számos boszorkányos, izgalmas népi hiedele és hagyomány kapcsolódik december 13-hoz. Ezen
a napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozni, aki ezt
megszegte, az magára vonta a magyar nyelvterületen gonosz boszorkaként
ismert és rettegett Luca haragját.
- A népi hiedelem szerint, kővé dermedt az, aki mosott, aki pedig kenyérsütésre adta a fejét, az számíthatott rá, hogy Luca ráül a lapátra és lapos lesz a sütet. Tilos volt az asszonyoknak tüzet gyújtani, és jaj volt annak a gazdasszonynak is, aki varrt, mert büntetésből Luca bevarrta a tyúkok fenekét. Azért, hogy a tyúkok jól kotoljanak, az asszonyoknak ajánlatos volt a nap nagy részében feküdni vagy üldögélni. Pórul járt az a fehérnép is, aki ezen a napon szőtt, font: a gonosz Luca a kóccá változtatott fonalat tömte a vétséget elkövető esze helyére. Nem volt pardon annak sem, aki kölcsönadott – a boszorkány nem hunyt szemet a vétség felett, s ha véletlenül megkaparintotta a kölcsönt, bajt zúdított az egész ház népére. A nap legismertebb hagyományát idézi a „lassan készül, mint a Luca széke" mondás. A falu boszorkányát „felismerő", szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillagból összeállított (más források szerint három lábon álló és kerek) Luca széke faragásának ezen a napon fogtak hozzá, a munkát karácsony napjáig kellett bevégezni. Az egykoron igen divatos boszorkányfelismerő eszköz elkészítése komótos férfimunka volt, nem lehetett elsietni, és azért, hogy „működjön" be kellett tartani az elkészítéshez fűződő szigorú szabályokat
Luca-szék
A székbe szeget vagy vasat ütni tilos volt, a hagyomány szerint
kilencféle fából (kökény, boróka, körte, somjávor, akác, jegenyefenyő,
cser,rózsafa) kellett összerakni. Amikor a szék elkészült, a tulajdonosa magával vitte a templomba, a karácsonyi éjféli misére, ott felállt a székre és azonnal meglátta, hogy kinek van szarva, azaz ki a boszorkány a faluban. Bámészkodni nem volt idő, a széket szét kellett ütni azonnal, vagy tűzre vetni és a leleplezőnek tanácsos volt futásnak erednie, hogy a gonosz boszorkák el ne csípjék. A menekülők mákot szórtak el: amíg azt a boszorkák felszedegették, addig egérutat nyertek. Egyes vidékeken a széket a Luca-ing helyettesítette, aminek szintén karácsonyig kellett elkészülnie és természetesen az, aki magára öltötte az éjféli misén, az előtt nem maradt titokban egyetlen boszorka kiléte sem.
Szerelmi jóslásokra is alkalmas Luca napja. Egyes vidékeken például a lányok csapatostul mentek a disznóólhoz, annak tetejét jó erősen megdöngették: ha a disznó hallgatott, akkor a kopogtató hamarosan férjhez ment. Ha a malac elröffentette magát, akkor annyi évet kellett várnia a leánykérésre, ahányat a disznó röfögött.
Ezen a napon készítették a híres Luca-cédulákat is. A lányok 12 papírra ráírták 12 fiú nevét, egy cetlit pedig minden nap tűzbe vetettek. Amelyik legény neve nem lett a lángok martaléka, az lett a jövendőbeli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése