"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

Betegségek-egészség

Véradás

A véradás önzetlen segítségnyújtás másoknak, olyan gesztus, amely mindenképpen megbecsülést érdemel(ne)!

A vért a 20. század eleje óta használják mikor is a különböző vércsoportok meghatározásának köszönhetően a donort és a beteget elfogadható biztonsággal lehetett párosítani.

Azóta már gyógyítás nélkülözhetetlen kellékévé vált. A nagyobb műtéteknél, bizonyos életmentő kezeléseknél és a gyógyszerek gyártásnál is nagy szerepet játszik.

Miért van szükség véradásra?

  • mert a vér semmivel sem pótolható
  • mert évente 400 ezer vérre, vérkészítményre szoruló beteg van
  • mert a vörösvérsejt-koncentrátum legfeljebb 35* napig tárolható
  • mert a folyamatos és kiegyensúlyozott vérellátást a véradók biztosítják
  • mert a 4 millió lehetséges véradóból csupán 250 ezer rendszeres donor van

Az orvostudomány többféle vércsoportrendszert ismer, különösen nagy jelentősége azonban a Karl Landsteiner nevéhez fűződő AB0- és az Rh-rendszernek van. A, B, AB és 0-s vércsoportokat különböztethetünk meg.

A vércsoport tulajdonságai az érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek felületén lévő antigéneken alapulnak; a több száz ismert antigén közül vérátömlesztés szempontjából mindössze kettő jelentős: az alfa (A) és a béta (B) jelű. Az A-vércsoport azt jelzi, hogy a vörösvérsejten A-antigén van, a vérplazmában viszont béta-antitestek vannak. B vércsoportnál ennek épp a fordítottja igaz, míg az AB-típusnál mindkét antigén megtalálható, a 0-s vércsoportúaknak viszont semmilyen antigénjük nincs.

Azonos típusú antitestek és antigének találkozásakor (pl. ha a B-vércsoport béta-antigénje találkozik az A-vércsoport béta-antitestjeivel), a reakció nyomán a vörösvértestek kicsapódnak, összecsomósodnak, agglutinálódnak. Így, ha valakinek a sajátjától eltérő vércsoportú vért adnak, akkor pár percen belül akár halálos kimenetelű reakció is felléphet a kétféle vér találkozása nyomán. Ezért a rászorulóknak legideálisabb, ha csoportazonos vért kapnak, de más lehetőség is van, a lényeg, hogy ne olyan vért kapjon, amelynek antitestjei megtalálhatók az ő vérében. Így A-s és B-s vércsoport nem keveredhet, az AB vércsoportú ember azonban elvileg bárkitől kaphat vért, hiszen nincsenek antitestjei. A 0-s vércsoportúak vészhelyzet esetén bárkinek adhatnak vért, mert nem létező antigénjeik nem váltanak ki védekező reakciót a befogadó vérplazmában, ők viszont csak 0-s vércsoportú vért kaphatnak. A helyzetet bonyolítja még az Rh-faktor is amit nem szabad figyelemen kívül hagyni.

Rh rendszer

Rh ~ Releasing hormon, hormonelválasztást serkentő antigén. Az RhD antigént a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és rhesus majmok vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh-). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh-, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl (ettől még persze mindkét szülő lehet Rh+, ha heterozigóták). Az Rh- vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a véradásnál nem kell figyelembe venni ezt a vércsoportot. Rh- donorok vérét azonban antitest-vizsgálatnak kell alávetni. Figyelembe kell venni, hogy ha Rh- ember kap Rh+ vért, akkor az antitestek kialakulhatnak. Ezért olyan Rh- nőnek, aki még teherbe eshet, nem szabad Rh+ vért adni, mert ez egy Rh+ magzat esetében problémát okozhat, ugyanis az antitestek a méhlepényen keresztül a magzat vérébe jutnak, és megtámadják a magzat vörösvértestjeit. Ugyanez az állapot előállhat akkor is, ha az Rh- anya és az Rh+ magzat vére keveredik. Ebben az esetben anti-D antitestek termelődnek az anyában, melyek vagy a szülés során (amikor az anya és a magzat vére keveredhet), vagy a következő magzat hordásakor okoz betegséget, amit hydrops foetalisnak neveznek.


Ha a Te
vércsoportod ...
neki segíthetsz
neked segíthet
A+
A+ AB+     A+ A- 0+ 0-
0+
0+ A+ B+ AB+ 0+ 0-    
B+
B+ AB+     B+      
AB+
AB+       bárki
A-
A+ A- AB+ AB- A- 0-    
0-
bárkinek 0-      
B-
B+ B- AB+ AB- B- 0-    
AB-
AB+ AB-     AB- A- B- 0-

A magyarok vércsoport-megoszlása kb.: A 40%; B 20%; 0 30%; AB 10% ezen belül az Rh pozitív 90%, az Rh negatív 10%.



A magasvérnyomás (hipertónia) a legelterjedtebb szív-érrendszeri betegség. Fő veszélyét a sokszor csak évek után kialakuló érrendszeri szövődmények jelentik. A legtöbb esetben az emelkedett vérnyomás kezdetben nem okoz jelentős panaszt a betegnek, és ez félrevezető lehet. Ezért hívják a hipertóniát "néma gyilkosnak", mert szinte észrevétlenül is képes súlyos szervkárosodásokat előidézni. Az esetek 90%-ban a magas vérnyomás kiváltó okát nem tudjuk meghatározni. Az esetek kis részében tisztázható a magasvérnyomás eredete, és a háttérben lévő betegség rendezésével a hipertónia is sokszor megszűnik.

Mi a magasvérnyomás?
A szív úgy működik, mint egy pumpa, ami a vért keringeti a testen át. A vérnyomás az a nyomás, amit a szív és az artériák fejtenek ki, hogy a vért továbbítsák a testben. A magasvérnyomás (hipertónia) az az állapot, melyben az ütőerek (artériák) falára feszülő nyomás meghaladja a normális értéket. A vérkeringés egy zárt rendszer, és ha az erek nem tágulnak ki kellően, hogy átengedjék a vért a test egyes részeibe, akkor a szívnek erősebben kell pumpálnia, hogy a vért mozgassa és a vérnyomás emelkedik. A megnövekedett vérnyomás terheli a szívet, az erek falának károsodásához vezet és olyan súlyos szövődményekkel fenyeget, mint a szívinfarktus, a szélütés (stroke), szívelégtelenség, perifériás érbetegség (érszűkület) vagy veseelégtelenség.

Mikor magas a vérnyomás?
Ha legalább három különböző napon, azonos időpontban, legalább tízperces ülő testhelyzetet követően a mért érték meghaladja a normál vérnyomás határértékét, a 139/89 Hgmm-t. Cukorbetegeknél ajánlatos 130/85 , vesebetegeknél 120/75 alatt tartani a vérnyomást.
A nem gyógyszeres kezelés részei
- A testsúlycsökkenés önmagában is csökkenti a vérnyomást, és javítja az anyagcserét.
- Ne koplalással diétázzunk, hanem válasszuk az energiaszegény termékeket, különösen a kevés zsírt tartalmazókat!
- Csökkentsük a sófogyasztást, lehetőleg csak az asztalnál sózzuk az ételt, így kevesebbre lesz szükségünk (a hipertóniás maximum napi hat grammot fogyaszthat)!
- Ne igyunk alkoholt!
- Kerüljük a kávé fogyasztást, vagy ha nem megy, legföljebb egy csészével igyunk naponta!
- Rostban, kalciumban és magnéziumban gazdag táplálékokat válasszunk!
- Pihenjünk sokat, kerüljük a stresszt okozó helyzeteket!
- Aki dohányzik, minél előbb szokjon le!
- Testmozgás, testmozgás, testmozgás!







T I P P E K
- Fehér kenyér helyett válasszunk kétszersültet, korpásrozsos kenyeret vagy korpás kekszet!







Rengeteg kálcium és magnézium található például a tejben, de fogyasszuk a zsírszegény változatot!
- Ha nem tudunk lemondani az édességről, vegyünk diabetikus termékeket, mert ezekben legalább a cukor kalóriáját megspóroljuk.
- Ha nincs időnk külön plusz testmozgásra, akkor hétvégén szervezzünk kirándulást, vigyük uszodába a kicsiket, közben mi is úszhatunk egyet; hétköznap pedig jó időben sétálhatunk egy-egy megállót, és mozgólépcső, lift helyett válasszuk a lépcsőt.


A homoktövis titkai

Alig akad még olyan szélesen elterjedt bogyós cserje, mint a homoktövis, mégis alig ismerjük, pedig a bogyója különösen értékes kivételesen magas C-vitamin-tartalmánál fogva, sőt egy sor betegség kezelésére is kitűnően alkalmas.






Eredete, élőhelye

A homoktövist Európában és Ázsiában évszázadok óta alkalmazzák étkezési és gyógyászati célokra. Az atlanti partokon és a nagyobb folyamok homokdűnéin honos, de megtalálható az eurázsiai ligeterdők folyók menti árterében is. A homoktövis régebben több helyen előfordult Magyarországon is, főleg a Szigetközben voltak nagyobb ligetei. Mostanában azonban egyedül Újpest határában élnek természetes csoportjai. A homoktöviscserje védett növény, eszmei értéke tízezer forint.
A homoktövis kétlaki, szél porozta növény, termése narancssárga bogyó. A termés alakja tojás formájú, 7-9 mm átmérőjű, egymagvú. A gyümölcs leveses, vékony héjú. A héj színe a sárgától a narancsvörösig terjed.
Termése augusztus elejétől szeptember végéig érik be, ilyenkor még kesernyés, savanykás, de ha megcsípte a dér, édessé és fogyaszthatóvá válik. Gyümölcsét elsősorban feldolgozva, és nem nyersen fogyasztják.






Ókori gyógyszer

Már az ókorban megfigyelték, hogy a homoktövis bogyói és leve gyógyító hatású. A gyümölcs gazdag szénhidrátokban, fehérjében, szerves savakban, aminosavakban és vitaminokban. Kiemelkedő a C-vitamin-tartalma, mely a citrom C-vitamin-tartalmának tízszerese. A homoktövis gyümölcsében levő C-vitamin koncentrációja magasabb, mint az eper, kivi, narancs, paradicsom, sárgarépa és galagonya gyümölcsében. A homoktövisbogyó azonban nemcsak magas C-vitamin-tartalma miatt hasznos, hiszen tartalmaz még vízben oldódó B-vitamint, zsírokban oldódó A-provitamint és E-vitamint, sőt kalciumhoz kötődő savakat is. A homoktövis E-vitamin-tartalma nagyobb, mint a búza, kukorica és szójabab E-vitamin-mennyisége.
A bogyónak a magja is hasznos, mivel dietetikai szempontból fontos zsírosolajat is tartalmaz.







Gyógyhatása


A homoktövis termését tibeti gyógyítók már több mint ezer éve alkalmazzák. Gyógyításra elsősorban a terméshús kivonatát, hidegen sajtolt olaját használják, de a magjából készült olajat is széles körben alkalmazzák. Ismert gyógyhatásai: az immunrendszer védelme és erősítése, zsíroldó hatás, fokozza az anyagcserét, így segít az optimális testsúly megtartásában, de kedvezően hat a gyomor- és nyombélfekélyekre is, védi a májat. Magas C-vitamin-tartalma miatt nagyon jó a meghűléses betegségek megelőzésére.

Emellett fokozza a szervezet ellenálló képességét, gyulladáscsökkentő, késlelteti az öregedési folyamatot, speciális zsírsavösszetétele révén csökkenti a vér koleszterinszintjét, s így lassítja az érelmeszesedési folyamatok kialakulását. Növeli a légúti fertőzésekkel szembeni ellenállást. Reumás panaszok kiegészítő kezelésénél jótékony hatású. Elősegíti az öregségi foltok megszűnését. Javíthatja a szemidegek működését is. Külsőleg használva jó hatása van égési sebek, bőrfekélyek, szájgyulladás esetén. Jó fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő. Javítja a szívműködést, gátolja bizonyos tumorok növekedését, enyhíti a rákos betegek sugárterápiája által kiváltott sugárkárosodásokat.

A homoktövisnek kozmetikai hatásai is ismertek: gátolja a hajhullást és lassítja a ráncok megjelenését, csökkenti a narancsbőr kialakulását, kedvezően befolyásolja a pigmentációs folyamatokat, tartóssá teszi a barnaságot.

Felhasználása


Termését az élelmiszeriparban, a kozmetikai iparban és a gyógyászatban is hasznosítják. A bogyókból készíthető rostos ivólé, dzsem, lekvár, szörp és kompót is.
A leveleiből főzött teának általános roboráló hatása van.
Az érett terméseket a vitamin megőrzése céljából azonnal fel kell dolgozni vagy mélyhűtéssel tárolni. A bogyók nyersen vagy préselve és mézzel édesítve fogyaszthatók. A homoktövis bogyója annyi életfontosságú elemet és nyomelemet tartalmaz, hogy könnyű megérteni, miért javasolják gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt erősítésre és kiegészítő táplálékként a homoktövisbogyóból készült termékeket. De jó tudni azt is, hogy például a homoktövismag-olajat nem ajánlatos használni akut epehólyag-gyulladásnál és a hasnyálmirigy akut megbetegedéseinél sem.


Tipp

Ha meg akarjuk őrizni jó egészségi állapotunkat, naponta 50 mg C-vitaminra van szükségünk. Ezt a szükségletet homoktövisbogyó, málna, citromlé, csipkebogyó fogyasztásával elégíthetjük ki, ha csak természetes anyagokat akarunk a szervezetünkbe juttatni.


Hogyan nyújthatjuk hosszúra életünket?

A következőkben nem a hosszú élet receptjét, csupán néhány hozzávalóját adjuk meg. Te döntöd el, mit sütsz ki belőle!
Régóta tudjuk, hogy egy ember táplálkozásából az ízlésére és a várható élettartamára is lehet következtetni. Íme, a hosszú élet legfontosabb hozzávalói, kilenc tételben, a Magyar Dietetikusok Országos szövetségének tálalásában.
1. Étkezz rendszeresen, 2-3 óránként, naponta 5 alkalommal!
Ha az egy napra javasolt szénhidrátmennyiséget több étkezésre szétosztod, az egy-egy étkezésre elfogyasztott mennyiség csökken. Ezzel megelőzhető az inzulinrezisztenciában jellemző, hirtelen fellépő, édesség iránti vágy is. Javasolt tehát, hogy minden étkezésed tartalmazzon szénhidráttartalmú nyersanyagot! A napi 5 alkalomra szétosztott étkezéssel növelheted a szellemi koncentrációt, megelőzheted a fejfájás és a különböző emésztőrendszeri megbetegedések kialakulását.

2. Figyelj oda az egyszerre elfogyasztott szénhidrát mennyiségére!
A reggelit semmiképp se hagyd ki. A nap folyamán ebédre fogyaszd a legtöbb szénhidrátot, ezt kövesse a vacsora, majd a reggeli és végül a kisétkezések szénhidráttartalma. Amennyiben a szénhidrát-anyagcsere zavara mutatható ki, javasolt az egyes étkezések szénhidráttartalmának meghatározása.

3. Részesítsd előnyben az alacsony glükémiás indexű (GI) táplálékokat!
A glükémiás index azt mutatja, hogyan reagál a vércukorszint egy adott ételfajta adott mennyiségének elfogyasztására:
A glükémiás indexet növeli:
hántolás, pelyhesítés, puffasztás, extrudálás, aprítás, turmixolás, reszelés;
a szénhidrátok bevitele vizes oldatban, amely miatt kevésbé javasolt például a gyümölcslé a nyers gyümölccsel szemben.
A glükémiás indexet csökkenti:
nagy amilóztartalom (például a basmati rizsnek alacsonyabb a GI-értéke, mint a jázminrizsnek, mivel több amilózt tartalmaz);
rövid ideig tartó hőközlés: párolás, hirtelensütés (pl. az „al denté-re” főzött tésztának kisebb a vércukoremelő képessége, mint a túlfőzöttnek);
megfelelő konyhatechnológia: minél kevésbé dolgozol fel egy nyersanyagot, annál alacsonyabb a GI-e (pl. burgonyapüré helyett a petrezselymes burgonya javasolt);
magas élelmirost-tartalom: remek rostforrások például a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek és a hüvelyesek (lenmag, bab, csicseriborsó);
szénhidrátokkal egyidejűleg fogyasztott fehérje és zsiradék: a szénhidrátok mellett fogyasztott fehérje és zsiradék lelassítja a keményítő megemésztésének folyamatát;
szerves savak: bizonyos mennyiségű sav csökkenteni tudja a GI-értéket, mivel lassítja a szénhidrátlebomlást (pl. kovászban található savak vagy ecet keményítőtartalmú étellel fogyasztva).

4. Csökkentsd a cukor fogyasztását!
Csak étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer egyél édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között! Válaszd a tej- vagy gyümölcsalapú édességeket!

5. Csökkentsd a napi összes zsiradékfogyasztást!
Fontos, hogy étrended az egészséges táplálkozásban javasolt 30 energia% zsírmennyiséget ne haladja meg! Válaszd az alacsony zsírtartalmú alapanyagokat, ételkészítéskor az energiaszegény technikákat részesítsd előnyben, hagyományos rántás helyett kefires, tejes habarást, száraz rántást olaj nélkül stb., párolj minimális mennyiségű olajat felhasználva, bő zsírban vagy olajban sütés helyett használj alufóliát, sütőzacskót!

6. Növeld az étkezések rosttartalmát!
Az étkezések során bevitt nagyobb mennyiségű rost (zöldség-, salátafélék, teljes kiőrlésű gabonafélék) képes a cukrok felszívódását jelentősen lassítani, így a vércukorszint-emelkedést mérsékelni. Ennek érdekében részesítsd előnyben a teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket, minél több étkezéshez fogyassz valamilyen zöldséget (amikor lehet, nyersen), az ételek lazításához pedig rizs és zsemle helyett használj például barna rizst, zabpelyhet, búza- vagy zabkorpát!

Tippek a napi javasolt rostbevittel fedezésére (27–40 g)
Reggelire: 1 db közepes paradicsom, 2 szelet teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér
Tízóraira: 1 db közepes alma, 2 közepes evőkanál zabpehely
Ebédre: ½ adag pároltzöldség-köret, ½ adag barna rizs
Uzsonnára:1 db közepes körte
Vacsorára: 1 db közepes zöldpaprika, 2 szelet teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér

7. Csökkentsd a napi elfogyasztott só mennyiségét!
Az OÉTI által végzett legújabb reprezentatív lakossági táplálkozási felmérés (OTÁP 2009) adataiból tudjuk, hogy a sóbevitel a nőknél az ajánlott érték (napi 5 g, ami egy teáskanálnak felel meg) több mint kétszerese.
8. Figyelj a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitelre!
Ahhoz, hogy a megnövelt rostbevitel ne okozzon székrekedést, fogyassz el napi legalább 2 liter folyadékot. Feltétlenül tartsd szem előtt, hogy 1 dl tej 5 g, míg egy átlagos 100 százalékos gyümölcslé 10 g szénhidrátot tartalmaz, ezért szomjoltásra a víz a legalkalmasabb.

9. Mozogj rendszeresen!
Tudtad?A mozgás időtartama, ha most kezded az aktívabb életmódot, fokozatosan növelendő 15-20 percről.
A napi mozgás szakaszokban is hatékony, ha egy-egy szakasz legalább tíz percig tart.
A mozgás intenzitását tekintve a legegyszerűbb kontroll az életkorból számított munkapulzus. Kiszámításához 220-ból vond le az életkort (években), ezt a számot szorozd meg 0,6-0,8-cal, hogy megkapd az életkorodnak megfelelő pulzustartományt
/Forrás: Futaki Balázs