ˇ Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján
ˇ Disznóvágás- és tor hagyományos időpontja, a disznóölések
kezdete
ˇ Férjjósló és férjszerző leánynap varázslásokkal.
Ha imádkozik
és csak három szem búzát eszik és három korty vizet iszik egész nap a legény,
vagy leány, éjszaka megálmodja, ki lesz a párja.
ˇ Fehér András - rossz év, Víg András - víg év.
Az év legjelentősebb házasságjósló és varázsló napjának Andrást
tartották.
Jósoltak is jóformán mindenből: ólomból,
gombócból, disznóröffenésből, még a zsúpfedélből először a kötőbe pottyanó magból is.
„Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát iccakáján.”
András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek,
három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük.
Hasonló jósló szokások fűződtek Katalin, Borbála és Luca
napjához is.
Az év jeles napjai közül a szentek ünnepei körébe tartozó
november 30-i András-nap a télkezdő férfi névnap.
Ehhez több népszokás,
helyenként még ma is élő hagyomány fűződik.
A görögországi András apostol és vértanú „égi
születésnapja" a 18. század végéig parancsolt ünnep volt vigíliával azaz
böjti nappal.
András napkor a lányok kitették cipőjüket az ágy
végéhez szemben egymással, és azt kilencszer átlépték, miközben ezt mondták:
Én
cipőm léplek, Szent András kérlek, Én Istenem, mondd meg nékem, Ki lesz az én
férjem."
András estéjén éjfélkor a lányok kimentek az udvarra a
disznósóihoz, annak oldalát vagy ajtaját megrugdosták, s közben figyelték,
hányat röffen a disznó, mert ahányat röffen, annyi év múlva megy férjhez a
lány.
Lányok szokása volt a gombócfőzés.
Kilenc fiúnevet
papírszeletekre írtak, összehajtogatva, tésztába gyúrva gombóccá formálták.
Egyszerre a forrásban lévő vízbe ejtették, s amelyik először jött a felszínre,
azt kikapták, megnézték a bennelévő nevet, s olyan nevű lesz a lány
jövendőbelije.
Nem kevés ügyességet igénylő András-esti szerelmi jóslás volt az
ólomöntés.
Egy darabka ólmot kanálban tűz fölött megolvasztottak, amikor folyt,
kulcs karikáján át hideg vízbe öntötték.
Amit a megdermedt ólom ábrázolt, olyan
lesz a lány jövendőbelijének a foglalkozása. Ugyanazt a jóslást ugyanannak a
személynek ugyanazon az estén nem volt szabad megismételni, majd csak egy év
múlva.
András-napi időjóslás:
A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt
követően 40 napig esik.
Ha libát megtartja a jég, locsogós, vagyis sáros lesz a
karácsony.
Egyes helyeken hagymakalendáriumot készítettek: egy jókora fej
vöröshagymát négyfelé vágtak és ízekre szedték.
Kiválasztottak 12 egészséges
lemezt, mindegyikbe egy csipet sót tettek.
A lemezeket sorba egy tányérba
tették, miközben feljegyezték, melyik milyen hónapot jelöl.
Feltették a kemence
tetejére.
Újév reggelén megnézték, hogy melyik hónap lemezén olvadt el a só, az
esős lesz, amelyikben nem volt víz, az száraz lesz.
Hasonló célt szolgált a
gyümölcsfaág virágoztatása.
A gyümölcsfa ágát vízbe tették, majd felhelyezték a
kemence tetejére, ahol a melegben karácsonyig kivirágzott.
Ha először az ág
alsó részén jelentek meg a virágok, akkor a tél eleje zord.
Ha a közepén, akkor
január végén várható erős tél, ha pedig az ág hegyén virágzott ki az ág, akkor
a tél vége felé köszönt be a fagy, jég, havazás.
Népi mondókák:
"Aki böjtöl András napján,
Vőlegényt lát iccakáján."
"Ágyláb, léplek
Szent András kérlek,
mondd meg, hogy ki lesz férjem!"
„Ha a lány kötényébe búzamag hull, jómódú legény veszi
feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pondró hull bele a
zsúpszalmából, még a következő évben teherbe esik”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése