A természet csodái sokszor előfordulnak a magyar népdalokban, népmesékben és a népi építészetben is meghatározóak. Ezek a jelképek örökké élnek, hordozzák az ősi tudást.
A virágok, mint szimbólumok
Tulipán :
Az egyik legrégebbi
díszítőelemünk, a népi művészetünk leggyakrabban alkalmazott motívuma.
Kimondhatatlanul sok formája, változata van, már maga is egy kompozíció,
ugyanakkor áttételes jelképként
. A szív és a tulipán együttes előfordulása szerelmi
üzenetet, kapcsolatot mond el, a tulipán a nőt,a megfordított szív a férfit ábrázolja.
Tulipánokkal, más
motívumokkal kiegészítve utalhatunk életkorokra,
életkori sajátságokra,
jellemekre, emberek közötti kapcsolatokra.
Tulipánhoz hasonló motívumok
néha kialakultak állati eredetű mintákból,
ilyenek a szarvpárból,
mitikus emberekből és állatokból kialakult motívumok.
Szegfű : a magyar népművészet
másik kedvelt virága, rengeteg változata létezik.
A férfi jelölője,
komoly szeretőnek, férjnek kijáró minta.
Rózsa : Középkori eredetű,
szintén gyakori minta a népművészetünkben.
A rózsa is áttételes jelkép,
utalhat a napra, lehet óvó és termékenységvarázsló szerepe,
de
kifejezhetjük vele a kiteljesedett szerelmet is nemtől függetlenül.
Rozmaring :. A páros
levelek akár önállóan, akár más virág szárán előfordulhatnak
Kompozíciókban általában a vázat adják, vagy az egyes motívumokat kötik
egybe. A faág és levele (nem csak rozmaringlevél, de általában az)
együtt szerelmi, ritkábban anya-lánya kapcsolatot jelent.
de jelentheti még az
ártatlanságot és a halhatatlanságot is.
Életfák, lélekfák,
világfák, istenfák : nagy múltú jelképeink, ősi hitvilágunkból
erednek ezek a motívumok.
A világfa köti össze a túlvilágot, a földi világot, és az alvilágot. A fa ágai a Nap /a férfi/, a Hold /a nő szimbóluma/.
A régi hiedelem szerint mindenkinek van saját lélekfája, ezeket a tulipános ládák belsejébe faragták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése