XXII. Téli Olimpiai Játékok

 Kezdetét vette Szocsiban a XXII. téli olimpia.

Szocsiban 88 ország csaknem 3000 versenyzője – köztük 16 magyar – indul. Az ötkarikás esemény, amelyen 15 sportág 98 versenyszámában avatnak győztest, február 23-áig tart.

 Téli olimpiák története
 
A téli olimpiák története nem nyúlik vissza olyan messzire, mint a nyári olimpiáké. Az első téli olimpiát 1924-ben rendezték a franciaországi Chamonix-ban.

Az első olimpián 11 nő, és 247 férfi vett részt.


A téli olimpiai játékok  sikeres lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiák esetében.   1964-ben Innsbruck-ban a hóhiány és az enyhe idő, 1984-ben, Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hómennyiség okozott gondot, a New York állambeli, mindössze 568 méteres tengerszint felett felkvő Lake Placid-ben pedig annak ellenére rendeztek kétszer téli olimpiát, hogy először vasúton szállították a havat a rendezvény színhelyére. A második olimpián pedig a kor akkori legkomolyabb hóágyúparkja biztosította a megfelelő hóréteget a sípályákon.
 A rendező városok is eltérnek a nyári olimpiákon megszokottaktól, míg a nyári olimpiákat pár kivétellel mindig fővárosok rendezték (főként a fejlett infrastruktúra miatt), addig téli olimpia mindössze egyszer került megrendezésre valamely ország fővárosában (Norvégia - Oslo), a többi alkalommal akár kis lélekszámú hegyvidéki üdülőfalvak is elnyerték a rendezés jogát.

I. téli olimpia: 1924 - Chamonix

  Az első olimpia egyik legnagyobb szenzációját kétségtelenül a svájci bobosok szolgáltatták, akik tombolán nyerték a fából készült járművüket, és igazi pályán Chamonix-ban siklottak le először, a felmelegedő időnek és a megolvadó jégnek köszönhetően végül széles nyomtávú faalkotmányukkal megszerezték az aranyérmet a kásás jégen lelassuló modernebb felszerelésekkel induló csapatok előtt. A rendezvényen 16 ország 258 versenyzője mérte össze tudását 16 versenyszámban. Az éremtáblázatban az élen az északi sísport szülőhazája Norvégia végzett megelőzve Finnországot és Ausztriát.

II. téli olimpia: 1928 - St. Moritz

  A legkülönösebb verseny az 50 km-es sífutás volt, itt az indulásnál mért nulla fok a verseny végére +25C°-ra melegedett. Sokan feladták a versenyt a rendkívüli hőterhelés miatt. A meleg szél miatt törölték a 10 km-es gyorskorcsolya számot is, mivel a jég alkalmatlanná vált a sportolásra (ekkor még természetes jégen rendezték a versenyszámokat). A rendezvényen már 25 ország 464 résztvevője versenyzett 14 versenyszámban. Az éremtáblázatot ismét Norvégia nyerte, második helyezett az Egyesült Államok, a harmadik pedig Svédország lett.

III. téli olimpia: 1932 - Lake Placid

1932-ben először került a tengerentúlon megrendezésre a téli olimpia, az akkor mindössze alig 4000 lakosú település Lake Placid kapta a rendezés jogát. 

IV. téli olimpia: 1936 - Garmich-Partenkirchen

1936-ban visszatért az olimpiai láng Európába, a bajorországi Garmisch-Partenkirchen településpáros rendezte a játékokat. A bobszámok kivételével minden versenyszámban indult magyar sportoló, ez azóta is egyedülálló a téli olimpiák történetében n-t a rendezésre 1939 nyarán, azonban a második világháború hosszú évekre kioltotta az olimpiai lángot.

V. téli olimpia: 1948 - St. Moritz

Az első, háború utáni téli olimpiát 1948-ban rendezték, immár másodszor a svájci St. Moritz-ban.  rejét. Az éremtáblázatot már "szokásos" módon Norvégia nyerte, Svédország és a rendező Svájc előtt. Páros műkorcsolyázásban Kékessy Andrea-Király Ede magyar páros ezüstérmes lett!

VI. téli olimpia: 1952 - Oslo

1952-ben a modernkori síelés szülőhazájába, Norvégiába, és annak fővárosába, Oslóba vándorolt az olimpiai láng.

VII. téli olimpia: 1956 - Cortina d'Ampezzo

Az 1956-os olimpia ismét az Alpok lejtőin, az olaszországi Cortina d'Ampezzo üdülőhelyen került megrendezésre.   Magyar siker is született, a Nagy Mariann - Nagy László műkorcsolyázó páros bronzérmet szerez. A cortina-i olimpia az első, amelyet a televízió is közvetít.

VIII. téli olimpia: 1960 - Squaw Valley

1960-ban újra tengerentúl rendezik a téli olimpiát, ezúttal a fiatal üdülővárosban, Squaw Valley-ben. 

IX. téli olimpia: 1964 - Innsbruck

1964-ben Tirol tartomány fővárosa Innsbruck rendezte az olimpiai játékokat. A rendkívül enyhe időjárás és a hóhiány miatt a hadsereg mozgósításával hozták sportolásra alkalmas állapotba a helyszíneket, a katonák 20 ezer jégtéglát vágtak ki gleccserekből, a bobpálya részére, ill. 40 ezer köbméter havat szállítottak a magasabban fekvő területekről a sípályákra, amelyet kézzel és lábbal tapostak keményre, hogy ne olvadjon el a versenyek idejére. 

X. téli olimpia: 1968 - Grenoble

1968. A tizedik téli olimpiai Játékok ismét Franciaországban, Grenoble-ben kerültek megrendezésre. 

XI. téli olimpia: 1972 - Sapporo

1972-ben először került Ázsiába az olimpiai láng, ezúttal a Japán Sapporo nyerte el a rendezés jogát. 

XII. téli olimpia: 1976 - Innsbruck

Az 1976-os rendezési jogot az amerikai Denver városa nyerte el, azonban Colorado állam környezetvédői népszavazás során megakadályozták a rendezés miatt elengedhetetlen erdőirtásokat és talajmunkákat a Sziklás-hegységben, valamint nem vállalták a rendezéshez szükséges mintegy ötmillió dolláros közpénz ilyen célú felhasználását, így a város kénytelen volt lemondani a rendezés jogáról. Innsbruck már meglévő olimpiai infrastruktúrájának köszönhetően kapta második helyszínként a rendezési jogot, mindössze 12 évvel az első itt rendezett olimpia után. 

XIII. téli olimpia: 1980 - Lake Placid

1980-ban, immár másodszor, az amerikai Lake Placid rendezte a játékokat. A hóhiány miatt elsőízben rendeznek lesiklóversenyeket mesterséges úton előállított havon. Liechtenstein, mint legkisebb ország itt nyerte első olimpiai aranyérmét.  . A közönség által győztesként ünnepelt Regőczy-Sallai műkorcsolyapáros ezüstérmet szerez Magyarországnak. 

XIV. téli olimpia: 1984 - Szarajevó

1984-ben Szarajevó, a szocialista blokk országai közül elsőként és egyben utolsóként elnyerte a Téli Olimpia rendezési jogát, a versenyekre csak komoly nehézségek árán lehetett eltávolítani a hatalmas mennyiségű frissen leesett havat a sípályákról.

XV. téli olimpia: 1988 - Calgary

1988-ban a kanadai Calgary-ban került megrendezésre az olimpia, ekkor bővítették a versenynapok számát 16-ra. 

XVI. téli olimpia: 1992 - Albertville

1992-ben a franciaországi Albertville rendezte a játékokat. Ez volt az utolsó téli olimpia, amely a nyári olimpiával azonos évben került megrendezésre.

XVII. téli olimpia: 1994 - Lillehammer

1994-ben, csupán két évvel az előző téli olimpia után a norvégiai Lillehammer rendezte az olimpiát.

XVIII. téli olimpia: 1998 - Nagano

1998-ban ismét Japánba került a láng, ezúttal Nagano rendezhette meg a játékokat, jelentős új versenyszámként debütált a snowboard és a curling. 

XIX. téli olimpia: 2002 - Salt Lake City

A  2002-es téli olimpiai játékokat az amerikai mormon vallás fővárosaként ismert Salt Lake City rendezte, magyar vonatkozás, hogy a rendezés jogát 1995-ben Budapesten nyerte el a város. Új versenyszám volt a női bob,

XX. téli olimpia: 2006 - Torino

  Az olimpiai láng december 8-án indult Rómából és február 10-re érkezett meg a nyitóünnepségre Torinóba. 

 

XXI. téli olimpia: 2010 - Vancouver

 

XXII. téli olimpia: 2014 - Szocsi

 

XXIII. téli olimpia: 2018 - PyeongChang (Dél-Korea)

2011. július 6-án eldőlt, hogy Dél-Korea rendezi a 2018. évi téli olimpiát. Pjongcsang nagyon sok szempontból tökéletes helyszínnek tűnik, a fővárostól gyorsvasút repíti majd a versenyzőket az olimpiai faluig, így 50 perc alatt bárki odaérhet Szöulból.

forrás: Téli Olimpia történelem/Hernádi  László
Sielők.hu