Thomas Alva Edison az Egyesült Államok Ohio államának Milan városában született 1847. február 11-én, hetedik, legkisebb gyermekként.Mint családjában sokan, ő is kiskorától hallászavarokkal küszködött, süketsége befolyásolta viselkedését és pályafutását. Iskolába csak öt évig, akkor is rendszertelenül járt: untatta a magolás, és nem mindig hallotta, amit a tanár mondott.
Irni-olvasni otthon tanult meg, később autodidakta módon képezte magát. Tízévesen már laboratóriumot rendezett be házuk alagsorában, 12 évesen újságot árult a vonaton. Nemsokára kézi nyomdát szerzett, és maga írt, készített és árusított egy kis lapot - ez volt az első vonaton készült hírlap. A bevételt könyvekre és vegyszerekre költötte, de mivel egy alkalommal kísérletezés közben a vonatot is felgyújtotta, rövid úton kidobták.
Folytonosan képezte magát, tanult és folytatta vegytani kísérleteit is. Különösen természettudományi műveket és folyóiratokat olvasott Egy éjjel hivatalos ideje után egy csomó régi természettudományi folyóiratot cipelt haza a vállán, amelyeket aznap szerzett Egy rendőr tolvajnak nézte a szűk uccában gyorsan tovasurranó fiatalembert s rákiáltott, hogy álljon meg. Az egyik fülére nagyot halló Edison azonban csak sietett tovább. Erre a rendőr utána lőtt. A golyó ott süvített el Edison feje fölött.
Edison ekkor már egy csomó nagyszerű tervvel foglalkozott, de ezeknek a kiviteléhez egy jól felszerelt laboratórium kellett volna. Ehhez pedig pénz. Átköltözött hát New-Yorkba, hogy jövedelmezőbb állást keressen. Egy nagy ügynökségnél, amelynek saját telegráfhálózata volt, éppen akkor jelentkezett, amikor ott hiába fáradoztak a szerkezeten esett hibát kijavítani. Edison azonban rövid idő alatt rendbe hozta a szerkezetet, mire havi 300 dollár fizetéssel alkalmazták. Ettől a cégtől kapta az első nagyobb összeget, 40 ezer dollárt egyik találmányáért, amellyel kiküszöbölte a leggyakoribb bajokat, amelyek a táviratozást zavarták.
Most már, hogy volt pénze, hozzálátott a fejében kavargó tervek megvalósításához. Egy kis gyárat rendezett be, munkásokat alkalmazott és hamarosan kész volt két találmányával. Az egyik lehetővé tette a két ellenkező irányban való telegrafálást egy időben ugyanazon a dróton, miáltal a telefonhuzalok teljesítőképességét megkétszerezte.
A másik találmány még tökéletesebbé tette a telegrafálást, mert ugyanazon a dróton két-két ellenkező irányú távirat továbbítása vált lehetővé. Ezért a találmányáért 30 ezer dollárt kapott Edison. Az a kísérlet azonban, hogy egy időben hat táviratot lehessen küldeni egy időben ugyanazon a dróton, nem sikerült s a kísérletekre alaposan ráfizetett.
Most már ismert nevű feltaláló volt s mivel fejlődő gyára vezetését nem tudta összeegyeztetni újabb kísérleteivel, a New-Yorktól vasúton 40 percre fekvő Menlo-parkba vonult el a nagy város zaja elől és ott folytatta tovább a kísérleteit. Itt találta fel a szénmikrofónt, amellyel aztán tökéletesítette, használhatóvá tette az angol Bell és az amerikai Gray találmányát, a telefont.
Edison valamennyi találmánya között azonban a legnagyobb jelentőségű a szénszálas izzólámpa. Hoszszas kísérletezések után 1879 októberében villant fel az első villanylámpa Edison műhelyében. Mindenféle anyaggal kísérletezett egy legyezőből kiszakított darabot elszenesítve megtalálta azt az anyagot, amely az üvegkörtébe helyezve megfelelő ellenállást fejtett ki a rajta keresztül menő árammal szemben, hogy izzóvá váljék. Mikor 1880-ban New-York vezető tisztviselői látogatást tettek a Menlo-parkban, felvillanó villanylámpák ezrei öntötték fényüket a sötét éjszakába.
Ez a találmány gazdaggá és világhírűvé tette Edisont.
Még életében legendává vált
Ő maga egyébként távolról sem a köztudatban élő magányos zseni volt, laboratóriumában ambíciózus és tehetséges tudósgárda dolgozott irányítása alatt. Egyénisége ellentmondásos volt: családjával és munkatársaival hol zsarnokként, hol vidám cimboraként viselkedett. Kedvelte a nyilvánosságot és a szereplést, de sohasem tanulta meg a társasági viselkedést. Személyes vonzereje mellett eme tulajdonságai is hozzájárultak ahhoz, hogy még életében legenda lett. Ő volt a legismertebb amerikai, maga az amerikai álom: egy szegény fiú, aki önerejéből, iskolázás és támogatók nélkül lett sikeres és gazdag. Szerény számítások szerint találmányai 25 milliárd dollárt hoztak az emberiségnek - neki persze kevesebbet, de még mindig tisztes summát.
Forrás: tudomány-technika ,Index-Tudomány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése