A
farsang a január 6-i vízkereszttől, a Húsvét előtt 40 nappal kezdődő
nagyböjtig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám
lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang
jellegzetessége, hogy a keresztény naptárban nem kötődik hozzá jelentős
vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A
kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az
„erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot
szimbolizáló szokásai miatt tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál,
hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól
húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette
zajlik, és valójában télbúcsúztató is. Számos városban, például
Velencében vagy Rióban ekkor rendezik meg a híres karneválokat,
Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi
busójárást.
A néphagyomány szerint a farsang a párválasztás időszaka és
egyben fontos „esküvői szezon” is volt, mivel a húsvéti böjt
időszakában már tilos volt esküvőt tartani!
A farsangolás szokása nem új keletű. Európa-szerte nemcsak a nép körében
volt általános a farsangolás, hanem a királyi udvarokban is. Mátyás
király udvarában is nagy maszkos mulatságokat rendeztek. A maszkokat
Beatrix királyné olasz rokonsága küldte. A mohácsi csatában elpusztult
ifjú király, II. Lajos is mestere volt a farsangolás megrendezésének. Az
1525-ös évben megrendezett húshagyókedden tartott álarcos
felvonulásban még elefántokról is történik említés, ő maga pedig a
híradás szerint ördögi álarcban jelent meg. A királyi udvartól a
viskókig farsangolt a nép mindenfele.
A farsang egyes népi közösségekben már jóval vízkereszt előtt kezdődik,
hivatalosan azonban január 6-án, vízkeresztkor, és tart hamvazószerdáig.
A két határidő közt gazdag szokásanyaggal számolhatunk vidékeinken is.
A farsang rendkívül gazdag szokásokban. Van állatalakoskodás, tréfa, álarcok felöltése, férfi-női ruha- és szerepcsere, zajkeltés, gonoszűzés, télkergetés, tuskóhúzás, bőgőtemetés, bolondlakodalom, kakasütés, bál, hamvazás stb. A szokások, hiedelmek főleg farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz, húshagyókeddhez, azaz népi összefoglaló nevén a farsang farkához tapadnak, ahhoz az időhöz, mikor már „szökik a tél”. Az igazi, nagy ünneplésre való előkészület a farsang vasárnapja előtti utolsó csütörtöki napon kezdődik, melyet a nagy evés-ivásról kövércsütörtöknek neveztek. (Egyes helyeken a kövércsütörtök elnevezést a szárazszerda utáni csonkacsütörtök elnevezés váltotta fel.) Kövércsütörtökön jó ételeket fogyasztottak, fánkot sütöttek, hogy biztosítsák a bő termést, a disznók hízását. A Muravidéken, Radamosban nevezik még a napot „dobozu csütörtöknek” is (talán a tobzódó csütörtökből?), mert ekkor a nyers szalonnát fejsze fokával megzúzzák, és „véndelybe”, fadézsába teszik. Ezt a megzúzott szalonnát fogyasztják majd csemegeként egész évben kenyérrel. Csütörtökön éjféltől szombat estig böjt következett, hogy ezután hamvazószerdáig evés, ivás, tánc, bál, játékok, vidámság uralkodjék mindenfele. Ez az időszak ugyanis nem más, mint az elkövetkező tavasznak való örvendezés. Nagy, szinte féktelen örvendezéssel „kergetik a telet”. Vidékeinken igen változatos módon farsangolnak. Szinte minden vidéknek, nagyobb közösségnek megvan a saját ünneplési módja, szokása, sőt étele is. Ami az ételeket illeti, mindenütt arra törekszenek, hogy a készített ételmennyiség elfogyjon, hisz hamvazószerda már böjtöt hoz. Ezért mondják pl. Kórógyon, Szlavóniában: „Inkább has fakaggyon, mincsen ez a kicsi étel megmaraggyon!” A muravidéki falvak lakosainak farsangi ételei: disznóhús, káposzta, kocsonya, fánk és természetesen bor, pálinka bőségben. A Muravidéken kedden vagy szerdán volt és van ma is, néhány év kiesés után, a tuskóhúzás vagy rönkhúzás, a tréfás lakodalom, mókaházasság, ami az európai fakultusz nyomait őrzi. A szlovénoktól eltanult „borüvo gostüvanje”, állakodalom átvétele ez. A szlovénok kb. a XVIII. században vették át a szokást az osztrákoktól. Szerdahelyen pl. a fenyőlakodalmat megelőző hetekben a vendéghívók végigjárták a környékbeli falvakat, pénzt, tojást gyűjtenek a lakodalomra. Minden épkézláb ember meghívattatik a lakodalomba. A kitűzött napon a menyasszony, a legidősebb lány, a pap, a vőlegény, aki nincs még 16 éves, nagy násznép, nézősereg kíséretében kimegy az erdőbe, hogy „örök hűséget” fogadjon X. Y. leányzó Fenyő Pistának (Jóskának). A pap összeadja őket, majd tanácsokkal látja el a frigyre lépő sudár fenyőt és a szomorú menyasszonyt. („Válogatós voltál, most itt a gőgöd ára, a nyalka szomszéd legény helyett kaptál egy fatuskót” – mondja az iruló-piruló menyasszonynak.) A szertartás végén a szegény vőlegényt kidöntik. Ekkor kezdődik az igazi mulatság. A házigazdáknak meg kell óvniuk a házasokat. Örök szégyene lenne a falunak, ha valaki idegennek sikerülne letörni a fenyőfa tetejét vagy ellopni a menyasszonyi fátylat. Ezért a falu apraja, nagyja cigánynak, rablónak, bírónak, ügyvédnek, csendőrnek, csípős vesszőkkel felfegyverzett pandúrnak, boltosnak, kovácsnak, ördögnek, tündérnek, orvosnak, fodrásznak és még ki tudja, minek nem öltözve védi a fenyőfa vőlegény tetejét és a menyasszonyi fátylat. Ez a „népség, katonaság” már az esküvő előtt mindenféle olcsó szolgáltatásokat nyújt borsos áron a kíváncsiaknak: az orvos gyógyít, a bíró bíráskodik, szabja ki a bírságot az ellenkező ügyvédek bánatára, a javasasszony jósol, a fodrász borotvál, az ördög vagy a rabló asszonyt, lányt rabol, esetleg táskát, kalapot, akit vagy amit azután a tulajdonos drága áron kiválthat. Az így begyült pénz a falu pénztárába kerül. Vagy tűzoltóknak vesznek belőle valamilyen felszerelést, vagy faluotthon, bolt vagy más középület épül belőle.
Farsang farkának nagy mulatozásai után beállt a böjt, a tánc- és
zenetilalom. Általában meg is tartották, mert az a hit járta, hogy ha
böjtben táncolnak, akkor még érés előtt le fog hullani a szilva.
A farsanghoz számos termésvarázsló cselekmény, hiedelem kapcsolódik. A farsangi háromnapok pedig gonoszűző napok, termésvarázsló és időjósló, valamint vető- és tiltónapok.
forrás: farsangi szokások
néprajz
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése