A meteorológia fogalmát már az ókori görög kultúra virágzásának időszakában is ismerték, maga a szó is görög eredetű, jelentése: légkörtan.
1916. február 17-én meghalt Konkoly-Thege Miklós csillagász, az első térképes időjárás jelentés megszerkesztője.
Az ógyallai csillagvizsgáló Európa egyik legrégibb asztrofizikai obszervatóriuma. 1871-ben alapította az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjobb asztronómusa, Konkoly Thege Miklós. A XIX. század végén az intézmény a világ egyik legjobban felszerelt obszervatóriumai közé tartozott.
 |
| Konkoly Thege Miklós csillagvizsgálója Ógyallán a XIX. század végén |
Konkoly Thege Miklós, a magyarországi csillagászat újjáteremtője, a hazai légkörtani kutatások megszervezője, a hajózás és a vasút ügyének fáradhatatlan szószólója (maga is vizsgázott hajóskapitány és mozdonyvezető), az amatőr fényképezés egyik úttörője, a kitűnő zongoraművész és komponista. Nevét külföldön elsősorban mint a fizikai csillagászat (asztrofizika) és a modern műszertervezés egyik jeles művelőjeként említik. Magyarországon azonban nem csekély érdemeket szerzett azzal, hogy fedelet, kutatási lehetőséget adott a korszerű csillagászatnak, vagyonának nagy részét a tudomány előmozdítására és népszerűsítésére áldozta, másfélezer holdnál nagyobb Komárom megyei birtokát pedig a magyar népnek ajándékozta.
Szinte fanatikusan hitt abban, hogy a tudományos-technikai haladás az emberiség boldogulását hozza magával. Ő maga lelkesen támogatott minden törekvést. Mint a fényképezés szakértője és művésze, egyik főszervezője volt 1890-ben az első Országos Amatőrfényképészeti Tárlatnak. Tekintélyének köszönhető, hogy a kiállításra sok külföldi intézmény is küldött képeket.
De támogatta az akkor kibontakozó léghajózás ügyét is, és az első magyarországi léggömb-egyesület folyóiratának, az Aeronautának megjelenését saját pénzéből fedezte. Ugyancsak jelentősen hozzájárult a meteorológiai szaklap, Az Időjárás kiadásához is. Amikor barátja, Lóczy Lajos megkezdte a Balaton tudományos kutatását, azonnal a Magyar Földrajzi Társaság segítségére sietett.
Élete végéig szívesen foglalkozott a tudományos ismeretek terjesztésével. Nagyszerű, vetített képes előadásai híresek voltak, szívesen írt ismeretterjesztő cikkeket. Széles körű érdeklődése és ismeretei szinte meghökkentőek. Bár legtöbbet a fényképezés technikájával foglalkozott, a fotóművészetnek is mestere volt. Alighanem elsők közt ismerte fel az ellenfényben rejlő művészi hatásokat. Fényképészeti tapasztalatairól egy rendkívül olvasmányos, szinte szórakoztató kézikönyvet írt, kezdő fotósoknak, "Bevezetés a fotográfiába" címmel (Budapest, 1891). Kedvelte a festészetet, főként Böcklin és Segamtini képeit, ezeket jó diareprodukciókon mutatta be az érdeklődőknek. Mintegy négyszáz képből, festményből álló gyűjteményét, ásványgyűjteményével egyetemben a komáromi Jókai Egyesületnek ajándékozta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése