"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. február 3., hétfő

Az emberi beszéd

A hangzó beszéd az embert mindenektõl megkülönböztetõ sajátja; a magyarul hangzó beszéd egyszerre nemzeti kincsünk és egyéni tulajdonunk. KODÁLY Zoltán szavai szerint "semmi sem jellemzõ annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messzirõl, mikor a szót még nem is értjük."

 Az emberi beszéd olyan, mint egy híd két ember között. Bonyolult, többcsatornás kifejezőrendszer. Kommunikációban gazdag lehetőségeket kínál. A beszéd hangokból, szavakból és mondatokból áll, a személyiség egyik legfontosabb megnyilatkozási módja.

A nap minden órájában beszélünk, mások beszédé hallgatjuk, írunk, írott szövegeket olvasunk, a nyelv úgy vesz körül bennünket, mint a levegő.

Prométheusz, a görög hitregék lázadó titánja súlyosan megszenvedte az olümposzi istenek irigységét, amiért egyebek között a  beszéd ajándékával lepte meg védenceit, az embereket.

Ha  már megadatott nekünk a beszéd képessége, a nyelv, miért nem beszél egy nyelven az emberiség?

Bábel tornya



A népek sokezer nyelve mindmáig zavarba és csodálatba ejti a nyelvészeket.

Az özönvíz utáni ötödik nemzedékben, amikor ismét elszaporodott az emberiség, „mind az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. És amikor kelet felől elindultak, Sineár (= Babilónia) földjén egy síkságot találtak, és ott letelepedtek. És mondták egymásnak:
- Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. És mondták: építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.
Az Úr pedig leszállt, hogy lássa a várost és a tornyot, amelyet építettek az emberek fiai. És mondta:
- Íme, e nép egy, és az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak magukban. Ezért szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
És elszélesztette őket onnan az Úr az egész föld színére; és megszűntek építeni a várost. Ezért nevezték annak nevét Bábelnek; mert ott zavarta össze az Úr az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette el őket az egész föld színére” (I.Móz. 11:1-9). (Bábel, Babilon jelentése akkád nyelven: ‘Isten kapuja’, héber nyelven viszont: ‘zűrzavar’)

Igy szól a legrégibb" tudósítás "a Biblia elbeszélés /Károli Gáspár fordításában/  arról, hogyan keletkeztk a különböző nyelvek.

Az égbetörő építmány és a nyelvzavarodás a világ sok más táján is előfordul.

A hátsó-indiai chin nép legendás ősei azért építettek egy nagy tornyot, hogy a teleholdat megrögzitsék az égen, é így éjszaka is legeltethessék nyájaikat. A hosszú épitkezés idején egyes népcsoportok az állványzat más-más részein telepedtek le, elfelejtették nyelvüket, és új nyelven kezdtek beszéln. A haragos hold végül vihart küldött, az összedölt állványzat körül szétfutó népek a világ minden tájára elszóródtak.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése