"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2014. május 23., péntek

Tájegységek - hungarikumok

Magyarországon hat nagy tájegység különíthető el: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugat-magyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység (a két utóbbi tájegységet a köznyelvben Dunántúlnak is hívják), az Északi-középhegység.

Budapest és a Közép-Dunavidék hungarikumai

El sem tudjuk képzelni az életünket a ma már nem csak a budapesti, hanem a magyarországi cukrászdák elmaradhatatlan süteményféléi, a dobostorta, a "zserbo" azaz a  Gerbeaud-szelet, a híres cigányprímásról elnevezett Rigó Jancsi-szelet, vagy a német-francia kugler /mignon/ nélkül. Szülőatya-cukrászmestereik jóvoltából ezek éppúgy részei a magyar cukrászkultúrának, mint ahogy a fővárosi édesipar híressé lett termékei - a konyakmeggy, vagy a szaloncukor. A szaloncukrot az egész világon hungarikumnak tekintik .



Aki Nagymaroson jár, gesztenyét és málnát, a Szentendrei-szigeti kirándulók szamócát és köszmétét, a Duna jobb partján Buda-vidéki kajszi-és őszibarackot, Tétény környékén mandulát, Solymáron gömbölyű, Pomázon hosszúszárú cseresznyét, Szobon ribiszkét keressen a piacokon, ha helyi specialitásra éhezett meg!



A zöldség-és fűszernövények közül a rozmaring Soroksár, a csiperkegomba Budafok, a Körösi-saláta néven híressé lett termék, a János-napi retek /Csepel-sziget/ a vecsési /savanyú/ káposzta érdemelte ki a hungarikum jelzőt.

Nyugat-Dunántúl hungarikumai

Húzott réteseket, tökös, mákos, győri páros-zsemlét, pozsonyi kiflit,/diós,mákos/
rábaközi és hökkön sült perecet találunk helyi specialitásként. Zalából származó ünnepi kalács a baba alakú "fumu"

A hőkőn sült perec, más néven hökkön vagy hőkkön sült perec két ágból font kerek, 20-22 cm átmérőjű, fényes, vörösesbarna felületű termék. Az Őrségben és Hetésben lakodalom, búcsú alkalmával, aratás, szüret idején fogyasztották.
A hőkőn sült perec jól kidagasztott tésztáját kelesztették, majd átgyúrták. Felosztották 1-1 ágának megfelelő, ökölnyi cipókra. Pár perc után rudakká sodorták. Kettőt összefontak kör alakúra, “kukoriba”. Felületét tejes tojással megkenték, majd forró kemencében a “hőkőre” (kemence fenekére) rakták sütni. Amikor kiszedték, cukros, zsíros vízzel megkenték, kosárba rakták, ruhával letakarták, és már kész is volt a finom őrségi perec.

A régió tejtermékgyártói sokat köszönhetnek a jó levegőnek és a jó tejet adó teheneknek. A vásárlók pedig  a körözött túró, csúcsos túró, őrségi kecskesajt, Lajta, Göcseji-sajt, Óvári sajt  stb. gazdag kínálatából válogathatnak kedvükre.

Erdei ajándék a sötét trombitagomba, az aranyvessző /solidago/ méze, a lilatönkű pereszke, mely ízletes gomba. Hogy a hajdina/pohánka vagy a tönkölybúza is e táj jeles terménye, kevésbé ismert, mint az.
hogy a mézes-pálinka nyugat-magyarországi specilalitás.






 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése