Május 13-án történt

33 évvel ezelőtt ezen a napon merényletet követett el  Mehmet Ali Agca török szélsőséges II. János Pál pápa ellen.



A történelem tele van megdöbbentő, érdekes, sokszor kiderítetlen merényletekkel, gyilkosságokkal, bűntettekkel. Ezek nagy része máig érdekli az embereket vagy az áldozatok személye miatt, vagy azért mert változtattak a történelem menetén.

Híres merényletek

"Julius Caesar - Kr.e. 44. március 15-én nem akart a szenátusba menni. Rosszat álmodott, és a madárjósok jelentése sem volt túl bíztató. Csakhogy a nép körében terjedt a hír: Caesar állítólag nagyon beteg, nem képes a feladatát elvégezni. Így hát menni kellett. Útközben még átnyújtottak neki egy jelentést, ami az ellene készülő összeesküvésre figyelmeztette, de nem olvasott bele a jelentésbe, hanem hátra adta szolgáinak, tegyék a többi irat mellé. Kár volt.

Belépve a szenátusba, már várták az összeesküvők. Rövidesen Tullius Cimber lépett Caesar elé, hogy fivére érdekében könyörögjön, de Julius hajthatatlan volt. Cimber ekkor térdre hullt, s lerántotta Caesar tógáját. Ez volt a jel. A merénylők azonnal kardot rántottak, s szúrtak. Végül Marcus Junius Brutus, Caesar mostohafia sújtott le. Te is fiam, Brutus? kérdezte állítólag meglepődve Caesar. Igen, ő is. A római uralkodók közül ekkoriban igen kevesen hunytak el természetes halállal. Caesar sorsában volt kénytelen osztozni később Caligula, Claudius, Galba és Domitianus is.

III. és IV. Henrik A francia történelem két ráadásul egymást követő uralkodója sem tudta elkerülni a merénylő tőrét. III. Henriket egy fanatikus barát, Jacques Clement gyilkolta meg, aki nevének jelentésével ellentétben cseppet sem volt könyörületes. Jakobita barátként elérhette, hogy Henrik közvetlen közelébe kerüljön, s amint a bizalmas információt közlendő, közel hajolt az uralkodóhoz, levél helyett tőrt rántott, s döfött. Történt mindez 1589. augusztus 1-én. IV. Henrikkel 1610. május 14-én végzett Francois Ravillac többszöri kísérlet után.

Abraham Lincoln 1865. április 14-én 22 óra 15 perckor a 16. amerikai elnököt a Ford Színházban lőtte hátulról fejbe John Wilkes Booth. A merénylőt végig kísérte a szerencse. Az elnök testőre kissé részeges volt, ezért röviddel az előadás kezdete után John Parker rögvest a büfé felé is vette az irányt, hogy száraz torkát megnedvesítse. Stanton hadügyminiszter pedig megtagadta Lincoln azon kérését, hogy a maga két méteres tagbaszakadt és tekintélyt parancsoló termetével Eckert hadnagy is ott legyen mellette. A páholyban mindössze egyetlen katonaviselt ember, Rathbone őrnagy ült. Ő meghallotta Booth lövését, rá is rontott a merénylőre, de az a páholyból a színpadra ugrott. Az eséstől eltörött a bokája, de menekültében azért annyit még odavetett a nézőknek, hogy sic semper tyrannis!, azaz így jár minden zsarnok.

Sissi Erzsébet királynét mindenki szerette, férjét, Ferenc Józsefet viszont már annál kevésbé. Ezért kellett Sissinek meghalnia 1898. szeptember 10-én, a Genfi tó partján. Az üdülőhelyen inkognitóban tartózkodó Erzsébet éppen hajóra kívánt szállni udvarhölgyével, Sztáray Irma grófnővel, amikor egy alak nekik szaladt. Erzsébetet fel is döntötte, de nem tűnt különösebben veszélyesnek az eset. A tragédia a hajón következett be, amikor Erzsébet összeesett. Luigi Lucheni, a merénylő ugyanis pontosan szíven szúrta egy hegyes tőrrel, de a halál csak a hajón állt be. Testőrök nem voltak Erzsébet mellett, mert mindenkit előre küldött már, még a komornyik is a hajón volt. Luchenit később elfogták és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. 1910. október 19-én felakasztotta magát cellájában.

Ferenc Ferdinánd   A trónörökös Szarajevóba látogatott, a hadgyakorlatra. Többen próbálták lebeszélni arról, hogy körbe kocsikázza a várost, de hajthatatlan maradt. Pedig heten várták 1914. június 28-án. Az első merénylő bombát dobott a kocsijára, de az legurult, és a következő autómobil alatt robbant fel. Ferdinánd továbbot intett. A második merénylő annyira ideges volt, hogy feltűnt a körülötte állóknak, és amikor éppen a pisztolyát vette volna elő, lefülelték. Ferdinánd ekkor hajlandó volt abba belegyezni, hogy legalább az útvonalon módosítsanak. Csakhogy erről nem szóltak a konvoj első sofőrének, aki ment tovább az eredeti úton. Amikor rájöttek a tévedésre, megállt a kocsisor. Ferdinánd autója éppen Gavrilo Princip előtt. Aki viszont lőtt.

Gandhi Nathu Ram Godse akkor lőtte le közvetlen közelről a világ legbékésebb politikusát, amikor az éppen imádkozni indult. Gandhit egyszer már leterítette egy pisztolygolyó, de azt túlélte. 1948. január 30-án azonban nem volt szerencséje. Az egybegyűltek első sorában egy harmincegynéhány évesnek tűnő, zömök, khakiruhás férfi szaladt a lépcsőn Gandhi irányába, majd revolvert húzott elő, és néhány lövést adott le, miközben a fegyver csöve szinte érintette Gandhi testét. Gandhi összeesett. Néhány másodpercig senki sem értette, mi is történt. Mindenki kábult, zsibbadt volt. Ekkor az imára gyűlt tömegből egy fiatal amerikai a khakiruhás férfira vetette magát, és elkapta a karját. Minden idők legnagyobb politikusa még fél órát élt.

J. F. Kennedy A Kennedy-klán legsikeresebb politikusa 1963. november 22-én Dallasba repül. A nyitott kocsiban ül feleségével az oldalán, amikor eldördül(nek) a lövés(ek). A titokra, hogy ki és miért lőtt, a mai napig nem derült fény. A merénylővel, Lee Harvey Oswalddal később Jack Ruby végzett. John F. Kennedy öccse hasonló sorsra jutott 1968. június 6-án ."   

forrás: Történelem klub

Híres merényletek