A kiegyensúlyozott táplálkozás keretében a tej számos, a megfelelő növekedéshez, a csontok és a fogak fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagot szolgáltat. Értékes kalciumforrás, 200 ml a napi javasolt kalciumbevitel egyharmadát fedezi. Ezen kívül fontos fehérje, energia, B2 és B12 vitamin, foszfor és jódforrás, továbbá hozzájárul a táplálkozással való B1 vitamin, niacin, folsav, A, D és C vitamin, kálium, magnézium és cink bevitelhez.
A fejés és a tejtermelés időszámításunk előtti időkre vezethető vissza. Időszámításunk előtt az ötödik évezredben már foglalkoztak a tejjel, feldolgozták azt vajat és sajtot készítettek belőle. A legrégebbi írott adatok indiai és szanszkrit nyelven szólnak a tejről és annak a táplálkozásban vállalt szerepéről. Régészeti kincsek bizonyítják a tej feldolgozását az ókori egyiptomiaknál, görögöknél és suméroknál.
A
tejgazdaság és a tej feldolgozásának ugrásszerű fejlődése a XIX. század
kezdetére vezethető vissza, amikor is a piaci termelés és az iparszerű
feldolgozás egyre nagyobb szerepet kapott. Igazából a nagyvárosok
kialakulása, és az ott koncentrálódó fogyasztók igényeinek fokozott
megnövekedése eredményezte, mind a tejtermelés, a feldolgozás valamint a
tejfeldolgozó gépek és berendezések elsődleges szerephez való jutását.Tejtermékek
A Joghurt-legenda
A történet ott kezdődött, hogy az állatok tejet adtak. Ennek idestova hat-hétezer éve. A magas hőmérséklet hatására – merthogy hűtőszekrényük nem volt még - a tej megsavanyodott. Ekkor jöttek rá, hogy a savanyú tej üdítőbb, szomjoltóbb és hosszabb ideig eltartható, mint a tej.
Egyik legenda szerint maga Isten küldte el a joghurt titkos receptjét egy angyalával Ábrahámnak, az egyik patriarchának, aki állítólag 175 évet élt. Egy másik történet a mongol Dzsingisz Kán nevéhez kötődik, akinek egyik követe a meghódított falu népétől bosszúból víz helyett tejet kapott a kulacsába. A lovas azonban túlélte a sivatagot, sőt igencsak ízlett neki a melegben és a rázkódástól elkészült joghurt. Ezt aztán Dzsingisz Kán lovasai hódításaik során mindenhova magukkal vitték.
Nyugat-Európába I. Ferenc bélproblémáinak köszönhetően került, aki a török szultántól kért segítséget, miután saját orvosai nem tudták meggyógyítani. A szultán orvosa egy birkacsordával és a joghurt titkos receptjével érkezett az udvarba. A „titkos recept" alapján elkészített birkatej (a joghurt) meggyógyította a királyt, és az udvarban egy időre elterjedt a joghurt ivása, aztán ismét elfelejtődött 400 évre.
A 20. század elején, egy orosz biológusnak, Ilya Metchnikoffnak sikerült bebizonyítania, hogy a joghurt, így a benne található élő kultúrák rendszeres fogyasztása hasznos az emberi szervezet számára: ezek a „jó” baktériumok harcolnak, ill. megakadályozzák a bélben a toxikus anyagokat gyártó baktériumok elszaporodását. Ezért a munkájáért 1908-ban Nobel-díjjal tüntették ki.
A joghurt ezután terjedt el Európa-szerte, bár még csak kis manufaktúrákban gyártották
A joghurt tartalmaz minden olyan tápanyagot, amire az emberi szervezetnek szüksége van, ezért egyike a legjobb energiaforrásuknak. A benne lévő kalcium az élelmiszerek között legnagyobb mértékben, kb. 90 %-ban felszívódik, és azáltal, hogy sokkal magasabb kálium-, mint nátriumtartalma, vérnyomásunkat is kedvező irányba befolyásolja. A tejsavas erjesztés alatt a tejtermékek egyes vitaminokban is gazdagodnak: a tejsavbaktériumok mindenekelőtt vízben oldható B vitaminokat, nikotinsavat, folsavat és biotint termelnek. Ezeknek a vitaminoknak a mennyisége erjesztés alatt akár 30-50%-kal is megnövekedhet.
Tartalmaz
továbbá aminosavakat, amelyek szükségesek a dopamin és a noradrenalin
termelődéséhez, mely anyagok stresszhelyzetben kiürülnek a szervezetből.
Zöldségekhez is nagyszerű zöldfűszeres salátaöntet készíthető joghurtból
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése