Hat év várfogság után amnesztiát kapott Teleki Blanka grófnő, reformpedagógus
Teleki Blanka
Bár az erdélyi születésű nemesi lány festészetet és szobrászatot tanult,
de sorsának alakulásában nagy szerepet játszott nagynénje, Brunszvik
Teréz, aki az első magyarországi óvodát alapította. Hatására Teleki
Blanka is a nőnevelést választotta hivatásául, és független nőként
leánynevelő intézetet nyitott, aminek a falai között hazafias nevelést
folytatott a szabadságharc ideje alatt is.
Nyíltan a nők szellemi
műveltségének fejlesztése mellett kardoskodott, és vitairataiban a
politikai eseményeket is bírálta. 1848 végén végül menekülnie kellett.
Szatmár megyei birtokán telepedett le, ahol politikai menekülteket
bújtatott, és szellemileg és anyagilag is tovább támogatta a
szabadságharc eszmeiségét. Miután a rendőrség 1851-ben leleplezte, tíz
év várbörtönre ítélték.
Rettenetes időszak következett: először a
kufsteini "császártoronyba" zárták, ami az egyik legszigorúbb
büntetésnek számított akkoriban. Később Ljubljanába szállították, ahol
cellájában sosem volt 10 foknál melegebb. A megrendült egészségű grófnő
1857-ben amnesztiát kapott, és alig négy évvel később elhunyt.
Utolsó
mondatából egy szót lehetett tisztán kivenni: "Magyarország".
A francia fővárosban halt meg 1862-ben, sírja a montparnasse-i temetőben található.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése