1893. február 15-én Budapesten megkezdte adását a Telefonhírmondó, Puskás Tivadar találmánya.
"Üdvözöljük Budapest lakosságát. Üdvözöljük olyan szokatlan módon, mely páratlan a világon. Üdvözöljük az első várost, amelyből a telefonhírmondó az egész világon győzedelmes útjára indul." - ezekkel a szavakkal kezdte meg adását a vezetékes telefonhálózatra épülő "Beszélő Újság", a rádió előzménye, Puskás Tivadar találmánya.
A telefonközpont ötlete - egy olyan szerkezeté, mely összekapcsolja a telefonkészülékeket, illetve más telefonközpontokat - Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.) nevéhez fűződik, Ő volt az első, aki felismerte a telefonok kapcsán a központ szükségességét.
Tivadar felsőbb iskolai tanulmányait a Theresianumban, majd a bécsi Műegyetemen folytatta. 1865-ben a szülői ház anyagi nehézségei miatt abba kellett hagynia.
1873-ban Bécsben világkiállítást tartottak. Puskás tudta, hogy milliókat várnak a városba a nagy eseményre, ezért egy Londonban látott cég mintájára - elsőként Közép-Európában - utazási irodát nyitott. A kiállítás ideje alatt kedvezményes menettérti vasútjegyeket árusított, amelyekhez szállodai, vendéglői utalványok és kiállítási belépők tartoztak.
A vállalkozás sikeres volt, keresetével 1874-ben Amerikába hajózott. Itt a Colorado mentén földeket vásárolt és aranybányát nyitott. Mikor egyik munkatársa új, gazdagnak tűnő aranylelőhelyre bukkant, Puskás Chicagóban egy vegyészt bízott meg az innen nyert ércdarab vizsgálatával, majd az ércet otthagyva Philadelphiába utazott üzleti ügyben. Itt fordította a véletlen végképp az üzletembert a műszaki tudományok, találmányok felé. Egy új találmányról hallott, amely fűtőanyag nélkül végez munkát. Gyanút fogott, megvette a feltalálóéval szomszédos házat, és a kerítés alatt alagutat fúrva egy éjszaka alulról bejutott a féltve őrzött műhelybe. Kiderült a csalás: a gépet valójában sűrített levegő mozgatta. A feltaláló hiába ígért hárommillió dollárt a hallgatásért, Puskás leleplező cikket jelentetett meg. Ezzel három hónap telt el, közben a Chicagóban hagyott ércről kiderült, hogy igen gazdag aranyban. Ám régi és új lelőhelyét egyaránt elfoglalták időközben az élelmesebb aranyásók.
Puskás 1876-ban rövid időre visszatért Európába. Londonban és Brüsszelben távíróhálózat-építési vállalkozásba kezdett. Olyan távíróközpont kiépítését tervezte, amelynek kapcsolótábláján a város gyárainak és hivatalainak vonalai nemcsak a távírdával, de egymással is összekapcsolhatók. Az elgondolást azonban az üzletemberek túl drágának tartották. Ekkor jött a hír, hogy a philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás azonnal odautazott, hogy megnézze. Úgy látta, a távírdaközpont helyett valójában telefonközpontot kell teremteni.; Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és "találmánygyárát" a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit végül is elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott. Edison Puskás Tivadar fivére özvegyének, Puskás Albertnének adott arcképére saját kezűleg írta rá, hogy Puskás Tivadar volt az első ember, aki a telefonközpont eszméjét felvetette. A kép eredetije a Puskás család birtokában van, reprodukciója a Hankó Vilmos szerkesztésében megjelent Universum 1911. évi kötetének 363. oldalán található.
1877-ben már működött is a világ első központja Bostonban, amelyről már 20 km-es távra is lehetett telefonálni. Két évvel később látták el a telefonokat a véglegesített szénmikrofonnal, így egyesítve Bell, Edison és Puskás találmányát.
/Forrás: mszh.hu /
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése