Az utazások elengedhetetlen kelléke a jó útikönyv.
1801. november 3-án született Karl Baedeker, az útikönyv műfajának létrehozója.
Karl Baedeker jómódú, rendkívül alapos irodalmi műveltséggel
rendelkező esseni polgárcsalád sarja volt. Tizenhat évesen kezdte a
könyvszakmát kitanulni, 1819-től a híres Heidelbergi Egyetem diákja
volt. Még nem volt huszonhat éves, amikor nyomdát alapított Koblenzben,
és rövidesen kiterjedt kapcsolatrendszert épített ki a kiadókkal, az
irodalmi és a politikai élet befolyásos képviselővel. Az olvasóközönség
igényeit kezdetben a legszélesebb körben próbálta kielégíteni, az
ügyesen összeválogatott kínálat nagy forgalmat eredményezett. 1832-ben
megvásárolta azt a kiadót, amely néhány évvel korábban már kinyomtatott
egy útikönyvet Utazás a Rajnán Mainztól Kölnig címmel – ez lett a
későbbi Baedeker-útikönyvek alapja.
Az útikönyv műfaja akkoriban már nem volt újdonság, maga Baedeker az
angol John Murry útikönyveinek mintáját követte, de előtte senki nem
szentelt olyan odaadó figyelmet a részleteknek, a pontosságnak és a
szórakoztatásnak. A védjegyévé vált aranyozott betűs, piros kötésű
könyvek tartalmazták a legmegbízhatóbb adatokat a műemlékekről,
szálláshelyekről és aktuális áraikról. 1844 után csillaggal rangsorolta a
legfontosabb látnivalókat is.
Baedeker sokat utazott, és mindig bőséges jegyzetanyaggal tért haza.
Legendás volt alapossága, amikor például a milánói dómot látogatta
meg, húsz lépésenként egy borsószemet dobott az épület tetejéhez vezető
lépcsőkre, hogy pontosan tájékoztatni tudja olvasóit azok számáról.
Útikönyveit szárnyra kapta a hírnév, a kereslet időnként akkora volt,
hogy el kellett adja a korábbi kiadásokat is, holott kényesen ügyelt az
információk frissességére.
Neve egyet jelentett az útikönyv műfajával, a bedekkereket 1846-ban
franciául, majd 1861-ben angolul is kiadták, a 19. század utolsó
évtizedeiben pedig már Európa-szerte az ő útmutatásaiból tájékozódtak az
utazók. /forrás: Nyelv és Tudomány/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése