November hónap

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál.Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb.

A meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik,  

 a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.

"A márciussal kezdődő régi római év kilencedik hónapjának elnevezése a latin novem (kilenc) szóból ered. Julius Caesar (i.e. 100-44) naptárreformja óta a 30 napos november a tizenegyedik hónap. Másutt inkább az ilyenkor jellemző időjárásról vagy az évnek e szakában szokásos tevékenységekről nevezték el ezt a hónapot. A hollandoknál például régen Slaghtmaand (slaght = mészárlás) volt a neve, ugyanis ekkor ölték le disznókat, birkákat, barmokat, és sózták le a húsukat, hogy legyen mit télen enniük. Az angolszászok egyszerűen csak wind-monath-nak (szélhónapnak) nevezték, mert ekkor vette kezdetét a szeles, hideg idő, amikor a halászok partra vontatták hajóikat, és a következő tavaszig nem futottak ki a tengerre. A francia republikánus kalendáriumban a nagyjából novembernek megfelelő - október 22-tol november 20-ig tartó - időszaknak Brumaire (köd-hónap) volt a neve, míg a frankok Herbistmanoth elnevezése az állatok begyűjtésére, hazaterelésére utalt.
 Nálunk e hónapot Szent András havának vagy őszutónak hívták. A Csízió szerint az egészség megőrzéséhez ilyenkor elsősorban a tyúkmonyt (tojást) és mézet kell fogyasztani, de megengedett a tehénhús és a gyümölcs is. Inni csak módjával és főleg gyógynövények főzetét szabad. Ártalmas és ezért kerülendő bármilyen állat fejének a megevése, és a fürdőzésnek valamint a szerelmeskedésnek sem ilyenkor van itt az ideje. Szent András havában születni viszont kifejezetten előnyös, ezekről az emberekről ugyanis úgy tartják, hogy becsületesek, nemes bölcsek, okosak, takarékosak, jó elméjűek. Minden dolgaikban jámborak, tökéletesen hűek, istenfélők, igazságszeretők és szerencsések.
 Ebben a hónapban eleink az elkövetkező évszak időjárására a nyers bükkfáról levágott forgácsból következtettek: ha száraz volt, enyhe időt vártak, ha viszont nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek. Az angolok nem a bükkfa forgácsát, hanem a makkját használták előrejelzésre. Ha a Mindenszentek napján megvizsgált makkot száraznak találták, kemény hidegre számítottak, ám ha a makk nedves és matt színű volt, csapadékos, de viszonylag enyhe telet vártak.

Ez utóbbit prognosztizálták a novemberi kemény fagyokból is. A zivatarnak viszont nagyon megörültek, mert termékeny évet jelzett előre.
/forrás:november Rosta E./. "

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Hosszú és kemény tél következik, ha október hideg volt, és második felében délnyugatról keletkezett viharok voltak, ha a madarak ősszel kövérek, ha sok komló, makk, és keménymagú gyümölcs termett, ha november hó száraz és nem fagyos.

Jeles napok novemberben:    
Mindenszentek napja (november 01.)
Halottak napja (november 02.)       
Szent Hubertus (november 03.)
Szent Márton napja (november 11.)
Erzsébet napja (november 19.)
Katalin napja (november 25.)

András napja (november 30.)

Régi magyar elnevezések
Január - FERGETEG hava
Február - JÉGBONTÓ hava
Március - KIKELET hava
Április - SZELEK hava
Május - ÍGÉRET hava
Június - NAPISTEN hava
Július - ÁLDÁS hava
Augusztus - ÚJKENYÉR hava
Szeptember - FÖLDANYA hava
Október - MAGVETŐ hava
November - ENYÉSZET hava
December - ÁLOM hava
A hónapok régi katolikus keresztény elnevezése:
Boldogasszony hava (január)
Böjtelő hava (február)
Böjtmás hava (március)
Szent György hava (április)
Pünkösd hava (május)
Szent Iván hava (június)
Szent Jakab hava (július)
Kisasszony hava (augusztus)
Szent Mihály hava (szeptember)
Mindszent hava (október)
Szent András hava (november)
Karácsony hava (december)  

Novemberi babonák
A népi kalendáriumok szerint november 11-re, Márton-napra híznak meg a fiatal libák, így nem véletlen, hogy már a régi időkben is hatalmas lakomákkal ünnepelték meg ezt a napot, ami nem mellesleg az újbor és az utolsó vásári nap ünnepe is volt. A régi paraszti gazdaságokban állhatatosan vallották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Természetesen a naphoz további hiedelmek is kapcsolódnak, történetesen aki Márton éjszakáján álmot lát, boldog lesz, de mivel az újbort is ilyenkor kezdik meg, így ha valaki ettől spicces lesz, a következő évben elkerüli majd a gyomorfájás, fejfájás.

Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. A népi meteorológia fontos eszköze volt annak a libának a csontja, amit ezen a napon fogyasztottak el. A jól átsült liba mellcsontjából ilyenkor jósolják meg, milyen lesz a tél: ha fehér, akkor kemény, havas télre számíthatunk, ha szürkés, akkor latyakos, enyhe évszak köszönt ránk.

Szent Erzsébet napja, a tél erejét szabja. Ha november 19-én havazik, akkor a telet illetően több dologra is számíthatunk, a néphit szerint egyrészről fehér lesz a karácsony, másrészről enyhe decemberre, kellemes évszakra számíthatunk.

Mivel Erzsébetet a szegények védőszentjeként tartják számon, így országszerte több jótékonysági bált is rendeznek ilyenkor. A legenda szerint Erzsébet királylányként elemózsiát vitt a szegényeknek kötényében, azonban édesapja II. András ezt észrevette. Amikor dühösen számon kérte rajta, a kötényben lévő étel rózsaszirmokká változott…

Katalin napja
Szent Katalin nevéhez számos dolog köthető. Egyszerre védőszentje a kórházaknak és betegeknek, de a diákoknak és egyetemeknek is, napjához, november 25-hez pedig leginkább a házassághoz jóslások kapcsolódnak. A letört gyümölcsfagallyat ezen a napon vízbe kellett tenni, ha az Karácsonyig kivirágzott, kihajtott, akkor a házban nagy valószínűséggel házasságkötésre is sor kerül majd a következő év folyamán. A férfiak Katalin napját végig böjtölték, éjszakára pedig egy lányinget tettek a párnájuk alá. A néphit szerint ekkor megálmodhatták ki lesz a feleségük.

Természetesen a naphoz időjóslás is kapcsolódik, hiszen ha Katalin kopog, a karácsony locsog. Egy másik hiedelem szerint olyan januári időjárásra számíthatunk, amilyen ezen a napon van, másnapja pedig a februári időjárásra enged következtetni.

András napja
November 30-a a meteorológiai tél, továbbá az évszakhoz tartozó, hagyományos disznóvágások kezdetét is jelenti, innen ered a disznóölő Szent András elnevezés. Az ehhez tartozó mulatságok és lakomák egészen farsangig eltartottak. A nap népszerű tevékenységei közé tartozott az ólomöntés és a gombócfőzés. Előbbiből a leendő férj foglalkozására derülhetett fény, míg utóbbiból a nevét tudhatta meg az eladósorban lévő lány. Apró papírlapokra neveket írtak és a gombócba rejtették, majd kifőzés után választottak egy-egy gombócot és kettévágva megtudhatták ki lesz a jövendőbelijük.

 

Vers vasárnapra

Kányádi Sándor: Novemberi verselő

Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
Régtől nem kelepel
kéményen a gólya.

Csóka- s varjúsereg
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak.

Pedig fúj, ahogyan
fújni tud November,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel.

Bömböl a szél, süvölt,
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák s a varjak.

Borongós napok jönnek..

Fogyasszunk leveseket!


A leves az ember egyik legősibb és legalapvetőbb tápláléka. A legelső levest az ősember készítette el, természetesen a maga kezdetleges módján egy földbe vájt gödörben. A főzés folyamata i.e. 5000 évvel változott meg, amikor elkészültek az első kerámiaedények.

A leves az egyik legváltozatosabban és legízletesebben elkészíthető étel. Az utóbbi időkben azonban egy kicsit megfeledkezett a világ erről az egyszerű és fontos – a magyar étkezések során évszázadokon keresztül felszolgált – fogásról, mely a legtöbb nép konyhájának, így a magyar konyhának is jellemző, elmaradhatatlan étele. Gondoljunk csak gasztronómiánk híres leveseire: az Újházi-tyúkhúslevesre, a Jókai-bablevesre, a Mikszáth nevéhez kötődő palóclevesre, vagy a Krúdy írásokban szereplő különleges levesekre. Rengeteg leves létezik szerte a világon, hiszen sokféle alapanyagból, változatos konyhatechnikai módszerekkel készülhet. Lehet hideg vagy meleg egyaránt, és általában az étkezés legelső fogása. Európában leginkább a déli étkezéshez, más népeknél viszont a vacsorához kötődik.

A leves mindezek mellett értékes is szervezetünk számára, hiszen minél több zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, annál magasabb a rost-, vitamin- (B, E, béta-karotin) és ásványianyag-tartalma (K, Mg). Gazdag ízanyagokban, illata étvágygerjesztő, kedvező hatással van az emésztésünkre, és segít szervezetünk folyadékigényének kielégítésében.
A hozzávalók és a tüzetes elkészítés következtében a leves egy aromainfúzióvá alakul át.

A leves elkészítésekor kevés tápláló anyag vész kárba, mivel a főzés ideje alatt, mindezek a levesbe koncentrálódnak. Mégis a C- vitamin eltűnik a hőkezelés folyamán, ezért ajánlott minél később hozzáadni a leveshez a zöldségeket.

A rendszeres levesfogyasztás egyszerre jelent folyadékpótlást és táplálékfelvételt is.

Őszutó ,Szent András és az enyészet hava - November van

Talán ez az év legszomorúbb  hónapja, a természet lassan elhagyja az októberi színpompát, a simogató napfényt  fagyos hajnalok,

ködös reggel váltják egymást.

Novembernek is megvannak a szokásos időjós napjai. Ha elsején hull a hó, az márciusig el se olvad, tartja a népi megfigyelés, ami szerint „Szent Erzsébet napja (19.) a tél erejét szabja”. És azt is jól tudjuk: „Ha Katalin (25.) kopog, karácsony locsog”. De vannak más, figyelmet érdemlő napok is. Ha másodikán sok eső esik, az azt jelenti, hogy a következő évben sok férfi hal meg... Aki viszont Márton napját (11-én) libát nem eszik, az jövőre egész évben éhezik. Az eladósorban lévők figyelmébe ajánljuk a hónap névadó szentjéhez kötődő lehetőség kiaknázását: „aki böjtöl András napján (30.), vőlegényt lát éjszakáján”.

November hónap babonái

Márton nap


A népi kalendáriumok szerint november 11-re, Márton-napra híznak meg a fiatal libák, így nem véletlen, hogy már a régi időkben is hatalmas lakomákkal ünnepelték meg ezt a napot, ami nem mellesleg az újbor és az utolsó vásári nap ünnepe is volt. A régi paraszti gazdaságokban állhatatosan vallották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Természetesen a naphoz további hiedelmek is kapcsolódnak, történetesen aki Márton éjszakáján álmot lát, boldog lesz, de mivel az újbort is ilyenkor kezdik meg, így ha valaki ettől spicces lesz, a következő évben elkerüli majd a gyomorfájás, fejfájás.

Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. A népi meteorológia fontos eszköze volt annak a libának a csontja, amit ezen a napon fogyasztottak el. A jól átsült liba mellcsontjából ilyenkor jósolják meg, milyen lesz a tél: ha fehér, akkor kemény, havas télre számíthatunk, ha szürkés, akkor latyakos, enyhe évszak köszönt ránk.

Szent Erzsébet napja, a tél erejét szabja. Ha november 19-én havazik, akkor a telet illetően több dologra is számíthatunk, a néphit szerint egyrészről fehér lesz a karácsony, másrészről enyhe decemberre, kellemes évszakra számíthatunk.

Mivel Erzsébetet a szegények védőszentjeként tartják számon, így országszerte több jótékonysági bált is rendeznek ilyenkor. A legenda szerint Erzsébet királylányként elemózsiát vitt a szegényeknek kötényében, azonban édesapja II. András ezt észrevette. Amikor dühösen számon kérte rajta, a kötényben lévő étel rózsaszirmokká változott…

Katalin napja
Szent Katalin nevéhez számos dolog köthető. Egyszerre védőszentje a kórházaknak és betegeknek, de a diákoknak és egyetemeknek is, napjához, november 25-hez pedig leginkább a házassághoz jóslások kapcsolódnak. A letört gyümölcsfagallyat ezen a napon vízbe kellett tenni, ha az Karácsonyig kivirágzott, kihajtott, akkor a házban nagy valószínűséggel házasságkötésre is sor kerül majd a következő év folyamán. A férfiak Katalin napját végig böjtölték, éjszakára pedig egy lányinget tettek a párnájuk alá. A néphit szerint ekkor megálmodhatták ki lesz a feleségük.

Természetesen a naphoz időjóslás is kapcsolódik, hiszen ha Katalin kopog, a karácsony locsog. Egy másik hiedelem szerint olyan januári időjárásra számíthatunk, amilyen ezen a napon van, másnapja pedig a februári időjárásra enged következtetni.

András napja
November 30-a a meteorológiai tél, továbbá az évszakhoz tartozó, hagyományos disznóvágások kezdetét is jelenti, innen ered a disznóölő Szent András elnevezés. Az ehhez tartozó mulatságok és lakomák egészen farsangig eltartottak. A nap népszerű tevékenységei közé tartozott az ólomöntés és a gombócfőzés. Előbbiből a leendő férj foglalkozására derülhetett fény, míg utóbbiból a nevét tudhatta meg az eladósorban lévő lány. Apró papírlapokra neveket írtak és a gombócba rejtették, majd kifőzés után választottak egy-egy gombócot és kettévágva megtudhatták ki lesz a jövendőbelijük.

Megérkezett november

Nálunk e hónapot Szent András havának vagy őszutónak hívták.

November elsején, a Mindenszentek napján a naptárban név szerint nem említett megdicsőült lelkekre, a keresztény egyház vértanúira és szentjeire, másodikán pedig a halottakra emlékezünk. Bár napjainkban a november első napjait a halottak tiszteletének szenteljük, valójában a mindenszentek ünnepe a régebbről való. A keleti egyház már az 5. században megemlékezett szentjeiről, ünnepüket a pünkösd utáni első vasárnap, a „szentek vasárnapján” tartották meg. Nyugaton 609-ben tűnik fel először ez az ünnep, amikor a születésnapján (május 13-án) IV. Bonifác pápa (608-615) „Szűz Mária, a Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk” tiszteletére felavatja a római Pantheont.

November 1-jére - a kelták Samhain ünnepének helyébe - csak később, Írországban és Angliában került át az ünnep, ők viszont már nemcsak a vértanúkról, hanem az összes szentről is megemlékeztek ezen a napon.

Hivatalosan III. Gergely pápa (731-741) jelölte ki a mindenszentekről való megemlékezés napjává november elsejét, és több mint száz évvel később IV. Gergely (827-844) tette egyetemes ünneppé. Bár a halottak iránt érzett tisztelet az ősidők óta létezik, egyetlen naphoz csak 998 óta kötik a megemlékezés ünnepét. A november másodikai tiszteletadás Szent Odiló (962-1048) a clunyi apáttól ered, ő volt az, aki mindenszentek másnapján arra kérte a bencés apátság szerzeteseit, hogy imádkozzanak különös buzgósággal az elhunytakért. A halottakról való megemlékezés szokása a clunyi apátságból kiindulva a 12. és 13. században Európa többi keresztény országában is elterjedt, s a 14. század elejétõl Róma is átvette. A katolikus egyház halottak napján azokra emlékezik, akik a keresztségben, bocsánatos bűnökkel a lelkükben hunytak el. E napon a katolikus hitben élők imádkoznak a holt lelkekért, hogy megtisztuljanak, és az Isten színe elé kerülhessenek. 1915 óta ezen a halottak napján három misét celebrálnak a papok, a feketébe öltözött miséző pap a három szentmise közül, egyet saját elképzelése, egyet a pápa szándéka szerint, egyet valamennyi meghalt hívőért tart. A hívők halottak napja előtti napon kimennek a temetőbe, az előzőleg rendbe hozott, virágokkal, koszorúkkal feldíszített sírokon, este gyertyák és mécsesek gyújtásával utalnak az örök világosságra. Az idegenben elhunytakért a temető keresztjénél gyújtanak gyertyát, otthon a háznál pedig annyi gyertyát égetnek, ahány halottja van a családnak. Sok helyütt, éjjelre is megterítve, étellel megpakolva hagyták az asztalt, így várták a hazatérő holtakat. A maradék ételt és italt másnap a rászorulóknak adták. Volt, ahol a temetőbe vitték ki az ételt, és a sírokra helyeztek belőle. Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, a holtak hazalátogatnak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A keresztény hívőknek, férfiaknak és nőknek egyaránt, ez a nap dologtiltó volt, különösen a földmunkák voltak tiltottak.

 Azonban nem mindenhol a gyász napja ez, Mexikóban jó hangulatban telik a megemlékezés. Az ünneplők calacának nevezett, fából készült koponyamaszkokat tesznek a fejükre, és táncot járnak a halott rokonaik tiszteletére. A halottak számára oltárokat állítanak, melyeket áldozati adományokkal: fényképekkel, kenyérrel és egyéb ételekkel, virágokkal, játékokkal és egyéb jelképes ajándékokkal raknak tele. Az emberek felkeresik a temetőket, ahol szeretteik nyugszanak, és a sírokat tagetesszel és gyertyákkal díszítik fel. A halott gyermekek (los angelitos = kis angyalok) részére játékokat, a felnőtteknek tequilát, mezcalt, pulquét, agávésört vagy atolét (kukoricakeményítőből készített forró italt) hoznak. Az ünneplők pokrócokat terítenek a sír mellé, azokon ülve fogyasztják el a szeretteik kedvenc ételeit. Elmaradhatatlan kelléke az ünnepségnek a Pan de Muertos (Holtak kenyere), a koponyát, vagy csontokat formáló édes sütemény.

 A november 3-án (Hubert napján) ünnepelt Szent Hubertusz (656 k - 727 vagy 728) kezdetben nem nagyon törődött a vallásos kötelességei teljesítésével. Fiatal éveit főleg a vadászat kötötte le, és a legenda szerint csak akkor tért meg, miután az egyik vadászaton az erdőben egy feszületet hordozó szarvasbika örök kárhozattal fenyegette meg, ha nem változtat életmódján. A mennyei üzenetre hallgatva Szent Lambertet, Maastricht püspökét fogadta mesteréül, akinek hatására belépett a szerzetesek közé, és munkájának elismerésként később Liége püspökévé vált. Szent Hubertuszt széles körben tisztelték, és a középkorban számos katonai rendet neveztek el róla. A vadászok ma is védőszentjükként tisztelik.

 A következő nap, november 4-én, a 16. századi pestisjárvány idején a betegeket és haldoklókat ápoló milánói érsekre, Borromeo Szent Károlyra (1538 – 1584) emlékezik a katolikus világ. Az ellenreformáció vezetőjének tekintett egyházi előkelőségnek a Milánói katedrálisban szobor őrzi az emlékét. Egy héttel később, 11-én van a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadó szent, a tours-i Szent Márton (317 v. 318 - 397) ünnepe. Márton egyike azoknak a szenteknek, akit nem a halála, hanem az élete miatt kanonizáltak. A Saváriában született Mártont jólelkűsége, emberszeretete, irgalmassága, betegek és szegények iránti részvéte, egyszerű életmódja miatt a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjeként is tisztelték.

Nálunk Szent Mártonra emlékezve, országszerte nagy lakomákat tartanak, hogy egész évben legyen bőséges élelmük és italuk. Ilyenkor vágják le a tömött-hízott ludakat, mert „Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át, éhezik.” Számos időjárásjóslás kötődik e naphoz: „Márton olykor fehér lovon jár”, vagyis eshet a hó, „ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál”, „ha jókedvű Márton, kemény lesz a tél”.

 A hónap közepén (15-én) „sógoraink” III. Szent Lipót, osztrák őrgróf, Felső-Ausztria védőszentjét, Klosterneuburg, Heilingkreuz és Mariazell apátságai alapítóját ünneplik. Az osztrákok számára hagyományosan ez a nap jelenti az újbor ivásának (Heuringen) a kezdetét. Sokan zarándokolnak el a Klosterneuburg apátságba, a borkereskedő szerzetesek híres Leopoldsberg nevű borának otthonába. Régi Lipót napi szokás a ‘Fasselrutschen’, vagyis a lecsúszás arról a 12 000 gallonos hordóról, melyet 1704-ben rendeltek a Klosterneuberg apátság borospincéje számára. A zarándokok egyenként felmásznak a hordó tetejére, és a jó szerencse érdekében sorban lecsúsznak róla. Ugyanezen a napon Japánban a gyermekeket ünneplik, ugyanis minden évben ekkor tartják az ún. „Hét-öt-három” (Sicsi-go-szan) fesztivált. Ezen a napon az ötéves fiúk ünneplő ruhát öltenek, és a kimonóba öltözött három- és hétéves leányok társaságában felkeresik a legközelebbi sinto szentélyt, ahol az imádkozást követően a pap a további jó egészség és a jólét érdekében megáldja őket. Az ősi hit szerint a sinto áldás és az ima isteni védelmet nyújt számukra életük kritikus szakaszában.


 Temetésének napján, november 19-én az odaadó istenszeretetéről, szegények iránti együttérzéséről és számtalan csodálatos tettéről ismert Árpád-házi Szent Erzsébetre (1207-1231) emlékezik a katolikus egyház. A népi megfigyelés szerint Erzsébet napja körül gyakran megváltozik az időjárás, hideg után enyhülés, enyhe időt követően lehűlés várható, és sokszor ilyenkor esik le az első hó. Ez utóbbira szokták mondani, hogy „Erzsébet megrázza pendelyét”, vagy „Erzsike megrázza dunyháját”. November 22-e Szent Cecília, az ókeresztény szűz és mártír ünnepe. Az egyházi zene és a muzsikusok védőszentje, számos mestermű - főleg festmény és zenemű - ihletője. Egyes legendák az neki tulajdonítják az orgona feltalálását. Többfelé ingyenes zenekari koncertet tartanak a neve napján

 Katalin ünnepén, november 25-én a számos pogány filozófus tiszteletét kivívó szentre, mártírhalált halt keresztény hittérítőre, Alexandriai Katalinra emlékeznek, aki a házasságra váró lányok védőszentje, de pártfogójukként tisztelik a fuvarosok, molnárok, fazekasok, bognárok is. Ünnepe jóslásra is alkalmas, ugyanis, ha az ezen a napon vízbe tett ág kizöldell karácsonyra, a kíváncsi lány férjhez megy nemsokára

Novemberben számos babona színesíti meg a szürke, őszi napokat.

Erzsébet -  Az egyik legkedveltebb névünnep hazánkban, és ehhez a naphoz is kapcsolódnak – főként az időjárással kapcsolatos- népi hiedelmek és jóslatok. Amennyiben ez a nap esős, nem kell zord téli időjárásra számítani, enyhe lesz a tél. A gazdák szerint amilyen idő van Erzsébet napon, olyan idő várható decemberben és karácsonykor is.

"Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja." - emlegették ilyenkor november derekán a 19-éhez kapcsolódó regulát a régi öregek. Aztán, ha az Örzsébet a "hópendelyét" alaposabban megrázta, abból enyhe decemberre és lágy télidőre következtettek. Még inkább kívánták a késő ősz első kiadósabb havazását az úgynevezett iccés juhászok, mert nekik, a tavasszal megkötött egyezség szerint, addig kellett kint tartani az őrzésre, legeltetésre felvállalt falkát, amíg a birka hátát be nem lepte a hó.
 

Katalin napja

Katalin egyszerre védőszentje a kórházaknak, betegeknek, a diákoknak és az egyetemeknek is. Napjához, november 25-hez mégis a házasságkötéssel kapcsolatos babonák kötődnek. Egy letört gyümölcsfagallyat vízbe kell tenni, és ha az Karácsony napjáig kivirágzik, a házban hamarosan esküvőre lehet számítani. A férfiak ezen a napon böjtölnek, éjszakára egy lányinget helyeznek a párnájuk alá, álmukban pedig meglátják jövendőbelijüket. Ha Katalin napján esik az eső, nagy valószínűséggel Karácsonykor sem lesz ez másképp.

András napja

A meteorológiai tél illetve a disznóvágások kezdetét is jelenti. Ezen a napon népszerű az ólomöntés és a gombócfőzés. Az előbbi tevékenységből a leendő férj foglalkozását, utóbbiból a nevét jósolják meg. Neveket írnak apró papírdarabokra, amiket a megfőzendő gombócokba tesznek, majd a már megfőtt darabok közül kiválasztanak egyet, abból tudhatják meg életük párjának nevét.

András napja azonban már a következő év időjárását is sejteti: ha ezen a napon havazik, az rossz, míg a sáros, esős idő víg újesztendőt jövendöl. Hagyomány, hogy ezen a napon 12, a hónapokat jelképező hagymagerezdet besóznak, és amelyiken a só újévig elolvad, az a hónap sok esővel érkezik majd.

Novemberi napok

Már Hippokratész (i.e. 460 - i.e. 375), az ókor híres görög orvosa, is megfigyelte, hogy a légköri viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre: "Aki orvoslással akar foglalkozni, tudnia kell, hogy az évszakok befolyásolják az ember egészségi állapotát. Az egyes emberek szervezete különbözőképpen viselkedik az évszakokkal szemben, némelyek számára a nyár, másoknál a tél a kedvező vagy hátrányos (…) 


A borongós novemberi reggeleken nosztalgiával gondolunk  vissza a nyárra...A napok egyre rövidülnek, az esték hosszabbodnak – ránk tör a sötét évszak. Minél sötétebbek a napok, annál sötétebb lesz sok ember hangulata.

A  fák lecsupaszodnak, a nappalok rövidek . Novemberben  inkább csak úgy... vagyunk.



 November az ősz utolja, nem sok kell hozzá, s: „November, december, lábon áll a hóember.” Márton madara, a holló is bejön már az erdőről, ellepi a szántóföldeket, élelem után kutatva.

November télelő..

A november a kilencedik hónap volt a rómaiaknál.Az őszi hónapok közül általában november a legködösebb, a legcsapadékosabb.

A meteorológusok Őszutó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Enyészet havának nevezik.

  

 a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent András hava. A Nap a Nyilas jegyébe lép.

"A márciussal kezdődő régi római év kilencedik hónapjának elnevezése a latin novem (kilenc) szóból ered. Julius Caesar (i.e. 100-44) naptárreformja óta a 30 napos november a tizenegyedik hónap. Másutt inkább az ilyenkor jellemző időjárásról vagy az évnek e szakában szokásos tevékenységekről nevezték el ezt a hónapot. A hollandoknál például régen Slaghtmaand (slaght = mészárlás) volt a neve, ugyanis ekkor ölték le disznókat, birkákat, barmokat, és sózták le a húsukat, hogy legyen mit télen enniük. Az angolszászok egyszerűen csak wind-monath-nak (szélhónapnak) nevezték, mert ekkor vette kezdetét a szeles, hideg idő, amikor a halászok partra vontatták hajóikat, és a következő tavaszig nem futottak ki a tengerre. A francia republikánus kalendáriumban a nagyjából novembernek megfelelő - október 22-tol november 20-ig tartó - időszaknak Brumaire (köd-hónap) volt a neve, míg a frankok Herbistmanoth elnevezése az állatok begyűjtésére, hazaterelésére utalt.

Nálunk e hónapot Szent András havának vagy őszutónak hívták. A Csízió szerint az egészség megőrzéséhez ilyenkor elsősorban a tyúkmonyt (tojást) és mézet kell fogyasztani, de megengedett a tehénhús és a gyümölcs is. Inni csak módjával és főleg gyógynövények főzetét szabad. Ártalmas és ezért kerülendő bármilyen állat fejének a megevése, és a fürdőzésnek valamint a szerelmeskedésnek sem ilyenkor van itt az ideje. Szent András havában születni viszont kifejezetten előnyös, ezekről az emberekről ugyanis úgy tartják, hogy becsületesek, nemes bölcsek, okosak, takarékosak, jó elméjűek. Minden dolgaikban jámborak, tökéletesen hűek, istenfélők, igazságszeretők és szerencsések.
 Ebben a hónapban eleink az elkövetkező évszak időjárására a nyers bükkfáról levágott forgácsból következtettek: ha száraz volt, enyhe időt vártak, ha viszont nedvesnek találták, hideg telet jövendöltek. Az angolok nem a bükkfa forgácsát, hanem a makkját használták előrejelzésre. Ha a Mindenszentek napján megvizsgált makkot száraznak találták, kemény hidegre számítottak, ám ha a makk nedves és matt színű volt, csapadékos, de viszonylag enyhe telet vártak.

Ez utóbbit prognosztizálták a novemberi kemény fagyokból is. A zivatarnak viszont nagyon megörültek, mert termékeny évet jelzett előre.
/forrás:november Rosta E./. "


Időjósló napok novemberben:

November 11 -   "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe lesz a tél, ha barnán, akkor kemény tél várható". Ha a Márton napi lakomán elfogyasztott lúdnak fehér hosszú a csontja, akkor havas lesz a tél, ha pedig barna és rövid, akkor sáros.

November 19 - Ha ezen a napon havazik, akkor "Erzsébet megrázta pendelyét".

November 25 - "Ha Katalin kopok, akkor a karácsony locsog. 

Novemberi babonák
A népi kalendáriumok szerint november 11-re, Márton-napra híznak meg a fiatal libák, így nem véletlen, hogy már a régi időkben is hatalmas lakomákkal ünnepelték meg ezt a napot, ami nem mellesleg az újbor és az utolsó vásári nap ünnepe is volt. A régi paraszti gazdaságokban állhatatosan vallották: „aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Természetesen a naphoz további hiedelmek is kapcsolódnak, történetesen aki Márton éjszakáján álmot lát, boldog lesz, de mivel az újbort is ilyenkor kezdik meg, így ha valaki ettől spicces lesz, a következő évben elkerüli majd a gyomorfájás, fejfájás.

Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál. A népi meteorológia fontos eszköze volt annak a libának a csontja, amit ezen a napon fogyasztottak el. A jól átsült liba mellcsontjából ilyenkor jósolják meg, milyen lesz a tél: ha fehér, akkor kemény, havas télre számíthatunk, ha szürkés, akkor latyakos, enyhe évszak köszönt ránk.

Szent Erzsébet napja, a tél erejét szabja. Ha november 19-én havazik, akkor a telet illetően több dologra is számíthatunk, a néphit szerint egyrészről fehér lesz a karácsony, másrészről enyhe decemberre, kellemes évszakra számíthatunk.

Mivel Erzsébetet a szegények védőszentjeként tartják számon, így országszerte több jótékonysági bált is rendeznek ilyenkor. A legenda szerint Erzsébet királylányként elemózsiát vitt a szegényeknek kötényében, azonban édesapja II. András ezt észrevette. Amikor dühösen számon kérte rajta, a kötényben lévő étel rózsaszirmokká változott…

Katalin napja
Szent Katalin nevéhez számos dolog köthető. Egyszerre védőszentje a kórházaknak és betegeknek, de a diákoknak és egyetemeknek is, napjához, november 25-hez pedig leginkább a házassághoz jóslások kapcsolódnak. A letört gyümölcsfagallyat ezen a napon vízbe kellett tenni, ha az Karácsonyig kivirágzott, kihajtott, akkor a házban nagy valószínűséggel házasságkötésre is sor kerül majd a következő év folyamán. A férfiak Katalin napját végig böjtölték, éjszakára pedig egy lányinget tettek a párnájuk alá. A néphit szerint ekkor megálmodhatták ki lesz a feleségük.

Természetesen a naphoz időjóslás is kapcsolódik, hiszen ha Katalin kopog, a karácsony locsog. Egy másik hiedelem szerint olyan januári időjárásra számíthatunk, amilyen ezen a napon van, másnapja pedig a februári időjárásra enged következtetni.

András napja
November 30-a a meteorológiai tél, továbbá az évszakhoz tartozó, hagyományos disznóvágások kezdetét is jelenti, innen ered a disznóölő Szent András elnevezés. Az ehhez tartozó mulatságok és lakomák egészen farsangig eltartottak. A nap népszerű tevékenységei közé tartozott az ólomöntés és a gombócfőzés. Előbbiből a leendő férj foglalkozására derülhetett fény, míg utóbbiból a nevét tudhatta meg az eladósorban lévő lány. Apró papírlapokra neveket írtak és a gombócba rejtették, majd kifőzés után választottak egy-egy gombócot és kettévágva megtudhatták ki lesz a jövendőbelijük.

Egyre hidegebb, borongós idő várható...

Borongós szürke köpenyben

Sétál az éltes November,

Vállán köd oszlopa;

Dér kavarog,

Mint hajdani

Országutak

Hajdani

Pora.


A Kárpát-medence sajátossága a hideg légpárna, mely kialakulásának hátterében termodinamikai okok állnak. A beáramló hideg levegő megtelepszik a medence alján, fölé melegebb levegő kerül a magasban és ez tovább stabilizálja a légrétegződést. 
 

Varázslatok, tündérek

Mikor a nappalok sötétek és borúsak,  egy kis varázslat

 

 

 

Bűbáj a telepatikus üzenetekért

Kellékek• 1 nyaklánc

• 1 fehér gyertya
• 1 fotó a személyről, akire koncentrálsz

A varázslat menete

Gyújtsd meg a gyertyát, és helyezkedj el kényelmesen. Rakd a gyertya elé annak a személynek a fotóját, akinek szeretnéd továbbítani az üzenetedet. Fogd a hüvelyk és mutató ujjad közé a nyakláncot, emeld fejmagasságba, és kezdj el beszélni hozzá. Részletesen mondd el azt, amit szeretnél közölni az illetővel, mintha telefonálnál, és említsd meg őt név szerint is. Aztán lengesd körbe a nyakláncot - ez fogja elküldeni az üzenetet. Ha lelassul a mozgása, akkor várd meg, míg teljesen leáll, és a személy megkapja a kívánt üzenetet. Arra azonban figyelj oda, hogy ne legyen túl hosszú az üzenet.

Ki hinné, hogy egy kis varázslással könnyedén megszabadulhatunk felesleges kilóinktól? Ez persze nem azt jelenti, hogy ripsz-ropsz „levarázsolod” magadról a túlsúlyt, mindössze arról van szó, hogy a mágia hihetetlen erejével megindul benned valami, amiről eddig nem is volt tudomásod.

Kellékek

Fehér gyertya
Kék gyertya
Sárga gyertya
1 pergamenlap

A varázslat menete

Fogj egy darab pergamenpapírt és rajzolj a közepére egy pentagrammát. Mindegyik sarkára írd oda: „Hizlaló ételek, maradjatok számomra láthatatlanok!”. Míg írsz, koncentrálj arra a súlyra, és alakra, amit el szeretnél érni. Ezután gyújtsd meg a három gyertyát a tükör előtt, és mondd el többször az alábbi a varázsigét:

„Könnyedebbre, soványabbra – alakítsd a méretem,
Segíts, hogy elérjem azt a súlyt, ami jó nekem!”!

Önts a három gyertya viaszából egy kis üvegbe annyit, amennyit csak tudsz, és tegyél egy kanócot a közepére. Ismételd meg a varázslatot egészen addig, amíg új gyertya nem lesz a háromból. Gyújtsd meg ezt az új gyertyát, és égesd addig, amíg el nem alszik, vagy amíg a szél vagy a huzat el nem fújja. Ragaszd a papírt a hűtőre, és maradjon ott, míg eléred célodat.

/egy kis "búbáj" nem árt, én maradok a jógánál.../

 

 

/ 

Ha arra vágysz, hogy az életbe beköltözzön a szeretet, és senki ne gyűlöljön téged, egy fehér vagy rózsaszín gyertya lángja felett mondd el a varázsigét! Jó, ha valami különleges napon végzed, pl. teliholdkor.

Ezen a bűbájos éjszakán
Csak azt kérem az Égtől
Mindig mindenki szeressen
Őszintén, tiszta szívből!


Ezután mondj el egy imát és fújd el a gyertyát. Sok szerencsét!

Forrás: Női portál, varázslatok/

Álmos bűbáj: Ha elalvás előtt megfordítjuk a párnát, azzal álmodunk, akit szeretünk. Aki éjszaka felébredve ismét megfordítja a párnát, akkor a kedvese is látja őt álmában.  

Tündérek

A tündérekről általában kedves mesék jutnak az eszünkbe, ahol e parányi, jóságos csodalények fehér ruhában, varázspálcával a kezükben pillangóként repkednek, teljesítve a jó emberek kívánságait.

A tündér szó, angolul "fairy", eredete a latin "fata" (sors, istennő), illetve az ófrancia "fay" (varázslat, bűbáj) szavakra vezethető vissza. Tehát mindenképpen olyan felsőbbrendű, halhatatlan lényre utal, aki emberfeletti varázserővel rendelkezik. A meséken kívül sok néphit- és mondavilágában léteznek, de legerősebben Írországban és a Balkánon maradtak fenn.

Az ír tündérek
Az írek szerint régen, amikor az ember még közelebb állt a természethez, a tündérek együtt éltek az emberekkel. Ekkor a tündérek óriások voltak, majd ahogy az emberek egyre inkább kizsákmányolták a természetet, törpévé váltak, és a föld alá menekültek. A föld alatt tündérösvények mentén közlekednek, amelyek tündérbokrok közelében húzódnak, mint a kökény, galagonya vagy a mogyoró. Írországban még ma is látni "tündérdombokat" (sidhe), melyeket egy-egy tündérkirály és -királynő ural. Az év egy bizonyos napján előbújnak, de általában nem láthatják őket az emberek, csak azok, akik szépen tudnak zenélni. A monda szerint a tündérek hozták magukkal a hárfát még amikor istenek voltak, de mivel táncolni jobban szerettek, mint zenélni, így a zene tudományát később az emberekre hagyták.

Az itt élő tündérek betegségeket, és egyéb kellemetlenségeket okozó negatív alakok voltak. Az emberek féltek tőlük, ezért nem is merték a nevükön nevezni őket, nehogy haragra gerjedjenek. A balkáni tündérek általában a tavaszi és koranyári pogány ünnepeken jelentek meg az emberek között, de olykor vihar vagy forgószél formájában is előfordultak. Sok vár van itt, amelyről úgy vélekednek, hogy tündérek lakták vagy építették őket. Ilyen például a dévai, aranyi vagy a kolozsvári vár. Némelyikükben időnként még ma is megjelennek azok a tündérek, akik ott laktak. 

Tündér etimológiája nem tisztázott – vannak, akik egy sumer szógyököt ismernek fel benne (dingir sumer nyelven „isten(ség)”, „ég” jelentésű; egyébként ugyanebből a szóból vezetik le a tenger-t is), sőt a magyar népmesék Tündér Ilonáját is egy sumer isten nevéből származtatják 

 

A szomorkás esős idő sem szabad, hogy kedvünket szegje..

  Ha úgy látjuk, úgy tudjuk, és úgy érezzük, hogy egy szürke, borongós idő is csodákat tud adni, akkor ez a pozitív megerősítés bennünk marad. A belső tényezők azok, amelyek rajtunk múlnak. Ezek a táplálkozás, a mozgás, a lelki állapot.
 Részesítsük előnyben az őszi gyümölcsöket , mert ezek hordozzák magukban a gyümölcs érése során begyűjtött napenergiát, amire most és télen is a legnagyobb szükségünk lesz.
 

Kézműves Magyar Ízek Vására

Kóstolja végig a magyar ízeket, határok nélkül!

2011. november 18-20., Millenáris, "B" épület

Újra terítéken a magyar kézműves gasztronómia remekei! Tradicionális és innovatív ízek, több mint száz, válogatott kiállító, - kizárólag magyar kistermelők és kézműves gazdák - sajtok, sonkák, kolbászok, lekvárok, mézek, aszalt gyümölcsök, csokoládék, borok, pálinkák várják az ínyenceket, az érdeklődőket és finom karácsonyi ajándékokat vásárolni kívánókat egyaránt.

A februári nagy sikerre és a felfokozott érdeklődésre való tekintettel 2011. november 18-20 között, a Millenáris B épületében újra terítéken a magyar kézműves gasztronómia remekei!

Tradicionális és innovatív ízek, több mint száz, válogatott kiállító, – kizárólag magyar kistermelők és kézműves gazdák termékei - sajtok, sonkák, kolbászok, lekvárok, mézek, aszalt gyümölcsök, csokoládék, borok, pálinkák várják az ínyenceket, az érdeklődőket és finom karácsonyi ajándékokat vásárolni kívánókat egyaránt.

A már megismert magyar ízek mellett olyan újdonságokat fedezhetünk fel, mint a vizibivaly szalámi, a faszenes, tufapincében érlelt sajt, vagy a homoki fehérszarvasgombás sárgadinnye lekvár.

A magyarországi és az erdélyi termelők mellett idén újdonságként a Felvidékről, Szlovéniából és a Vajdaságból is várunk kiállítókat.
Gasztronómiai programok (kolbásztöltés, sajtkészítés, mézpörgetés, szaloncukor készítés, mikulás csoki öntés), termelőkkel való beszélgetések, néptánc bemutató, népzenei koncertek (Kolompos zenekar, Tündök zenekar) teszik színessé a Vásár programját.


Forrás Szép Magyarország

Levelek hullása, november

Móra Ferenc: Levelek hullása


Tegnap reggel, amint kinyitottam az ablakot, odaesik a párkányra egy száraz falevél. Ősz a küldője, szélpostás a hozója. Megcsípte már a dér ezt a levelet. Olyan mintha ezüst porral volna behintve. Olvasni pedig ezt lehet róla:

Kergetem a falvelet, hátamon hozom a telet, mosolygós a születésem, lucskos, sáros temetésem.

Hát ez így igaz. Az ősz az egyik kezével a nyárba fogódzik, a másikkal a télbe kapaszkodik. Az egyik szeme mosolyog, a másik szeme sír. Ahogy kinézek , látom, hogy ezüstbe, aranyba, bíborba öltöztek a fák. De ez a nagy pompa nem tartós. Lekopaszítja a fákat egy szellőlebbenés, és a zörgő leveleket szerteszét hurcolja. Azokkal küldi az ősz az üzenetet embernek, madárnak.
Az embernek azt üzeni:
—Itt az ideje a gyümölcsszedésnek, kukoricatörésnek. Megérett a szőlő, lehet szüretelni, szántani, vetni. Jön a köd, jön az ősz, jön a nátha, jön a köhögés. Jó lesz előszedni a meleg ruhákat.




Szomorú a kert. Bánatosak a virágok, érzik hervadásukat. Róluk írta Petőfi Sándor


Búsulnak a virágok,
Szegénykék betegek,
Nincs messze már haláluk,
Mert a tél közeleg.
Mire a tél megjön,
már csak egy-egy levél
lebeg az ágak hegyén.



Mielőtt átengednénk magunkat a lehulló falevelek láttán, az őszi bú-bánatnak,
nézzünk meg egy lehulló falevelet, a csodálatos, varázslatos színeit..
és amíg összeszedünk néhány színes levelet, bogyót, gesztenyét az otthonunk díszítésére, a kezdődő borút otthagyhatjuk egy eldugott bokorban.

ha megfigyeled az ágakat, hogy a rügyek hogy álmodják, várják a tavaszt,
bennünk is így alszanak a rejtett képességek, várva, hogy előjöhessenek és segítsenek utunkon.

Nincs tökéletes ember, de ha belül rendet rakunk, nyugodtak, derűsek leszünk, ez kivülről is látható lesz.
Az elmúlt idő baráttá válik.

És fel lehet tenni egy jó zenét, főzni illatos teát, jó könyvet olvasni!


Egyszer volt, hol nem volt... volt a jó kedv.
Találkozott a rossz kedvvel. Köszönt neki -szia, jó kedvet!
De az gorombán visszaszólt -Mi a jó Neked benne? Mitől örülsz Te folyton? A nap olyan melegen süt, hogy az már borzasztó. A virágok meg csak ontják ezt a bódító illatot. Szinte beleszédülök. Minden fáj, minden rossz. -mondta keserűen.
Jó kedv rá mosolygott. Egyáltalán nem bántotta a rossz és sértő hang. -figyelj csak rossz kedv. -húzódott közelebb...-hallgasd a madarakat. Egész nap csak repkednek. Etetik a kicsinyeiket, szállni tanítják Őket. A fák otthont adnak Nekik. S tisztítják a levegőt. Szívd be jó mélyen. Pezsegjen fel a véred tőle. A rossz, nem azért rossz, hogy még rosszabb legyen nekünk. Hanem, hogy meglássuk benne a jót. A virág igaz.. bódító és élénk színű. De ha a méhecske nem érzi meg messziről, vagy nem látja meg rikító fényét sosem talál rá. S úgy hal majd meg, hogy senkinek nem kellett. És a nap- nézett fel az égre- igaz, hogy melegen süt. De ha nem tenné, akkor meg fáznál. Igaz... fellehet öltözni, de mégiscsak jobb, ha sugarával simogat. Képzeld el, hogy többet nem kel fel. Milyen boldogtalan lenne ez a világ.

A rossz kedv, elgondolkodott. Miért is van neki mindig rossz kedve. Sose kérdezte még magától, s most sem tudta rá a választ. Talán mert csak a neve volt rossz kedv. Talán Ő is érezheti a napot, a virágot, láthatja a madarakat boldognak. S egyszeriben rájött, hogy hiszen Ő boldog... Maga mellé nézett... de jó kedvet már sehol nem látta. Viszont érezte... magában.


A sportpályán, ahol futni szoktam, találkoztam egy sünnel. Talán még hiányos volt a téli szállása, kellett pár őszi falevél. Kicsit irgyeltem a sünt.Téli álmot alszik, s mire felébred süt a NAP!

Jupiter a bolygók királya

Az elmúlt tizenkét év óta a legfényesebben tündökölt a bolygók királya, a Jupiter, szerda éjjel.

Jupiter már napnyugta előtt kel és az éjszaka nagy részében látszik, a briliánsként ragyogó égitest a Holdtól jobbra található. Fényessége -2,9 magnitúdó: ez a legnagyobb luminozitása 1999 óta, legközelebb pedig 2023-ban lesz ilyen ragyogó a bolygók királya.

Szerdán a Jupiter egyik oldalán sorakozott a négy legnagyobb holdja, az úgynevezett Galilei-holdak, amelyeket Galileo Galilei olasz csillagász fedezett fel 1610-ben.

Jupiter a Nap után a legjelentõsebb égitest a Naprendszerben. Tömege 2,5-szerese a többi bolygó tömegének. Látszólagos fényességét csupán a Vénuszé és idõnként a Marsé szárnyalja túl.

Gyorsabban forog bármelyik bolygótársánál: alig 10 óra egy nap hossza. Mivel rendkívül gyorsan forog tengelye körül, erõsen lapult; sarki átmérõje mintegy 6%-kal rövidebb, mint az egyenlítõi. 90%-ban hidrogénbõl, 10%-ban héliumból áll, más elemek csak nyomokban találhatók meg benne.
Magja forróbb, mint a Nap felszíne, de az ûrbe került felhõk roppant hidegek.