Jupiter már napnyugta előtt kel és az éjszaka nagy részében látszik, a briliánsként ragyogó égitest a Holdtól jobbra található. Fényessége -2,9 magnitúdó: ez a legnagyobb luminozitása 1999 óta, legközelebb pedig 2023-ban lesz ilyen ragyogó a bolygók királya.
Szerdán a Jupiter egyik oldalán sorakozott a négy legnagyobb holdja, az úgynevezett Galilei-holdak, amelyeket Galileo Galilei olasz csillagász fedezett fel 1610-ben.
Jupiter a Nap után a legjelentõsebb égitest a Naprendszerben. Tömege 2,5-szerese a többi bolygó tömegének. Látszólagos fényességét csupán a Vénuszé és idõnként a Marsé szárnyalja túl.
Gyorsabban forog bármelyik bolygótársánál: alig 10 óra egy nap hossza. Mivel rendkívül gyorsan forog tengelye körül, erõsen lapult; sarki átmérõje mintegy 6%-kal rövidebb, mint az egyenlítõi. 90%-ban hidrogénbõl, 10%-ban héliumból áll, más elemek csak nyomokban találhatók meg benne.
Magja forróbb, mint a Nap felszíne, de az ûrbe került felhõk roppant hidegek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése