A nyugati világok híres utazóiról: a föníciaiakról, görögökről, vikingekről elég sokat hallottunk, de a távoli, keleti országoknak is megvoltak a maguk bátor felfedezői.
Kína felfedezte magának Délkelet-Ázsia szigetvilágát, melyet az európaiak csak másfél évezreddel később ismertek meg. Indiában már hat évezreddel ezelőtt fejlett kultúra virágzott, gazdag, szép városaik voltak, ahonnan a kereskedők és más bátor tengerjárók szintén messzi földekre indultak. Persze ezek is csak a maguk számára fedezték fel a távoli tájakat.
A felfedezések akkor váltak az emberi tudás közkincsévé, amikor a beutazott világról egyetlen egységes képet alkotott végre a tudomány. Az a tudomány, melyet görögül geográfiának, magyarul földrajznak nevezünk. Ennek a tudománynak bölcs művelői és bátor hősei voltak. Az egyik tábor a térképek fölé hajolva, mérnökműszerekkel és számadatokkal felszerelkezve hosszú éjszakákon át fáradtságot nem kímélve dolgozott az adatok összesítésén, egy másik tábor életét kockáztatva szembeszállott a tengeri viharral, a jéghegyekkel, a sivatag hevével, és saját szemével látott, saját kezével tapasztalt minden ismeretlen titkot.
Így ismerte meg lakóhelyét, a Földet, az emberiség.
Forrás: Száz kultúrtörténeti kuriózum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése